Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1984. JANUÄR 3., KEDD Ezúttal azonban ez nem orvosi probléma, hanem műszaki. A Szilasmenti Tsz ipari és szolgáltató tőágazatában elkészültek az első mintadarabok a fokozottan energiatakarékos ablakokból. Ezeknek a vasalatát készítik itt úgy, hogy a szinte légmente­sen záró ablakok kétféle módon nyithatók: hagyományosan, ol­dalirányban és lefelé billentve. Trencsényi Zoltán felvétele Csehszlovák—magyar árucsere Jen a Skoda és a sör Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és csehszlo­vák partnere, Ludovit Priecel Budapesten aláírta a két or­szág közötti 1984. évi árucse­réiorgalmi és fizetési jegyző­könyvet. Az árucsere-forgalom a jö­vő évben várhatóan megha­ladja az 1,4 milliárd rubeles mértéket. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnöveke­dést irányoz elő, ez nemcsak mennyiségében jelentős, ha­nem áruösszetételében is, hoz­zájárul mindkét fél népgaz­dasága szükségleteinek kielé­gítéséhez. A csehszlovák kivitelben je­lentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépko­csik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektrotechnikai termékek. A budapesti közle­kedést több mint száz új, csehszlovák gyártmányú villa-, mos fogja javítani. A magyar fél a többi között építő-útépí­tő gépeket, emelő-szállító be­rendezéseket, mérő- és szabá­lyozástechnikát, mezőgazdasá­gi gépeket, 45Ö darab autó­buszt szállít és kukoricater­mesztési rendszert ad át. A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kő­szén, koksz, tűzálló termékek, kohászati termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, a Csehszlovákiába irá­nyuló magyar kivitelben fon­tos helyet foglal el a tim­föld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási cikkek piacá­nak gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fogyasztási cikkeket, fémtö­megcikkeket, sportszereket, konfekcióipari termékeket, kötöttárut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldséget és gyümölcsöt, továbbá 140 ezer hektoliter bort szállí­tunk a szomszédos baráti or­szágnak. A magyar lakosság ellátását olyan csehszlovák termékek segítik, mint például a textíliák, sportcipők, játé­kok, hangszerek, ötvenezer darab lemezjátszó, elektromos háztartási gépek, 20 ezer mo­ped, Skoda személygépkocsik, bútorok, gyógyszerek. A ked­velt sörfajtákból egymillió hektolitert vásárolunk jövőre. Az áruforgalmi előirányza­tok stabilitását erősítik, hogy 1984-ben a kölcsönös árufor­galom közel 40 százalékát te­szik ki a sokoldalú és kétolda­lú szakosítás és kooperáció keretében realizálódó termé­kek, produktív alkatrészek és részegységek. ...ha Eücndjdk egy kills© cég Testre szabott megoldást! A Pest megyei Fémipari Vállalat öt gyáregységében ipari szerszámokat, kovácsolt termékeket, fémtárolókat, be­vásárlókosarakat, üzemanyag­szivattyúkat, járműalkatrésze­ket gyártanak. Emellett kü­lönféle ipari szolgáltatásokat (elsősorban forgácsolást), és Szentendrén víz-, villany- és gázszerelést is vállalnak. A gyáregységek önállóak a ter­melésben, de központi utasí­tás alapján történik a gazdál­kodás. Fegyvernem: az árharc Már-már tipikus: a vállalat­hoz eddig több megrendelés érkezett, mint amennyit képe­sek voltak teljesíteni. Csak­hogy — annak ellenére, hogy az alkatrészek, szerszámok, azaz a háttéripari termékek iránt változatlanul nagy a ke­reslet —, ma már nem náluk kopogtatnak a vevők, hanem nekik kell utánuk menni. A PEFÉM három évvel ezelőtt például ráállt az eszterga- tokmányok gyártására. A Da- nuviától egy már meglevő gépparkot vettek át, amit mintegy 17 millió forint érté­kű berendezésekkel ki is egé­szítettek. Időközben azonban lengyel, cseh, román tokmá- nyokat hoztunk be az ország­ba, .s bár jelenleg a PEFÉM termékei még olcsóbbak a külföldieknél, mégis értékesí­tési gondjaik vannak. A konkurrencia ugyanis szintén engedett az árból, ár­versenyre kényszerítve ezzel a magyar felet. S ami a vevők számára mindenképpen ked­vező — még akkor is, ha az a vevő egy másik vállalat —, nem kis gondot okozott a gyártónak. Hogyan tehetik ol­csóbbá termékeiket, pontosab­ban mivel csökkentették, csök­kenthetik a költségeket? Mielőtt kérdésünkre vála­szolt volna Garamhegyi Pé­ter, a PEFÉM gazdasági igaz­gatója, súlyos helyzetüket vá­zolta : — Nekünk költségeinket kell csökkenteni, ugyanakkor az alap- és segédanyagaink ára nő a világpiacon. Egyetlen anyag kivételével szinte csak hazai anyagokkal dolgozunk. S mégis gond a beszerzés! Bizonyos anyagokat, alkatré­szeket csak mi keresünk. Szál­lítóink viszont — jogosan, hi­szen a gazdaságosság náluk is fő szempont —, nem vállal­nak néhány tonnás tételeket, ezért vagyunk kénytelenek hosszabb időre előre beszerez­ni, amire szükségünk van. Fejlesztéssel támogatva — Miért éppen a fejlesztést említette? — Ahhoz, hogy hosszabb tá­von csökkenteni tudjuk a ter­melési költségeket, fejlesztés­re van szükség. Mi meleg- technológiával dolgozunk. Az alumíniumöntödében, a ko­vácsműhelyben például elekt­romos energiával szeretnénk helyettesíteni az olajat, ami­hez beruházás kell. Az áram hatékonyabb, mint az olaj, ezért lesz végül* is olcsóbb. Más: elég gyakori nálunk, hogy bizöhyos munkadarabo­kat külső cégeknek adunk ki. Az ilyen kooperáció azonban drágább, mintha mi magunk csinálnánk meg ezeket a munkafázisokat is, ezért a legfontosabb területekre — annak idején az országban elsőként — gazdasági munka- közösségeket szerveztünk és szervezünk. — Vagyis, ha mondjuk egy külső cég 150 forintot kért egy normaóráért, a munkaközös­ség 100-at. S beruházás nél­kül nem lehet a költségeket csökkenteni? — Azokat az anyagokat, al­katrészeket, amelyekkel dol­gozunk, nemcsak egyetlen cégtől szerezhetjük be. Azt az eladót kell hát megkeresnünk, aki a legolcsóbban adja. — Ez korszerű anyagbeszer­zési munkát, a beszerzésre irányuló piackutatást kíván meg a vállalattól. Önöknél van ilyen? — Másfél éve az anyagbe­szerzést a gyáregységeink ma­guk bonyolítják le. Ritka az olyan anyagféleség, amit két vagy több gyáregységünk is felhasznál, ezért bevált ez a módszer. Az anyag- és kész­letgazdálkodás természetesen továbbra is központi feladat. Megszűnt a vándorlás — Költséget lehet csökken­teni úgy is, hogy növelik a szérianagyságot. Hiszen azál­tal az általános költségek nem változnak, de mivel többet Papírhalmok fölé hajló, számoszlopokkal csatázó lá­nyok és asszonyok az irodák­ban, szorgoskodó, tavaszra készülő férfiak a gépműhe­lyekben, mindennapi munká­jukat kezdő és bevégző téesz- tagok a telephelyeken s a melléküzemekben — ez a kép fogadott, amikor télvíz idején fölkerestem Fazekas Sándort, ee kétszeres kiváló gazdaság, a törteli Dózsa Termelőszövetkezet elnökét. Gyengén fizetett — Hamarosan összeáll a számtalan mozaikból' alkotott kép, az alig múlt esztendő valamennyi eredménye; sike­re és kudarca — mondja az elnök két üdvözlő mozdulat között. — Már túl az óéven, még innen az új esztendőn, valahogy úgy érzem magam, mint a vízből partra lépő: egyik lába még a vízben, a másik már a parton... Bár­csak ne lenne sovány jelkép ez a mondás — teszi hozzá —, hiszen 1983-ban nemigen láttunk vizet. Sem a földön, sem az égen. — Az aszályra gondol? — Pontosan. Májusban még azt hittük, rekordtermésünk lesz búzából és kukoricá­ból, s aztán a betakarítás előtt és közben kiderült, mindkét növény soha nem tapasztalt gyenge hozammal fizet. Istenem, pedig hogy’ reménykedtünk! Búzából 55 mázsát terveztünk, kukoricá­ból is meglett volna a hek­táronkénti közel nyolc tonna. S végül is, búzából 15, kuko­ricából 40 mázsánál keveseb­bet adott hektáronként a föld... — ... ami bizonyára kiha­tott a tagok hangulatára is. A tervezettnél nagyobb nyereséggel Zárszámadás előtt Törteién — Az aszály miatt csaknem 35 millió forint nyereségki­esésünk volt, s úgy tűnt, csak álom marad a tervezett, 33 milliós nyereség. Az emberek aggódtak, csüggedten szem­lélték a természet „aratását”. Szerencsére, ez a hangulat csak átmeneti volt — a ne­gyedszázados közös múlt meg- edzett minket, hát inkább azt kerestük, mivel hozhatjuk helyre a „természetfelelős” mulasztását. Munkával per­sze, méginkább megfeszített munkával... Sikerült. A négyszáznyolcvan aktív tag átlagéletkora 40—42 év, a kö­zép- és felsőszintű vezetőké még kevesebb. Azokban a nyári—őszi, nehéz hetekben és hónapokban bebizonyoso­dott: az évek, évtizedek alatt kialakult kollektív szellem nem csak papíron, s nem csak a brigádnaplók lapjain léte­zik. Hétköznapok szabad óráit, szombat-vasárnapjai­kat töltötték alkotó, termelő munkával a brigádok, s mon­danom sem kell, rtem lasszó­val fogtuk őket... Törteién tudják még az „egy falu, egy nóta" értelmét... Takarmány a háztájiba is — Szövetkezetünkben — ez is köztudott — jelentős az ál­latállomány. Hogyan teremtik elő a jószágok téli takarmá­nyát? — Kétezer szarvasmarhát, ötödfélezer juhot és tízezer sertést nevelünk, illetve te­nyésztünk telepeinken. E hal­latlan nagy számú állatállo­mány számára az aszály elle­nére sikerült begyűjtenünk a takarmányt. ötszáz hektár­ról silóztuk le a szemeskuko­ricát —q volt annak levele, szára, csak csöve nem —, s 580 vagon abrakot szállítot­tunk telephelyeinkre, tárolók­ba az ország minden részé­ről. Még Baranyában, Csong- rádban is megfordultak te­herautóink — ezúton is kö­szönjük az ottani testvérgaz­daságok önzetlen segítségét... — Jut majd takarmány a háztáji gazdaságokba is? — Jó, hogy említette a háztájit... Nézze, itt, Törte­ién mindenkinek van zárt­kertje, ólja, istállója, s a ter­melőszövetkezet több mint ezer (!) kisgazdaságot lát el takarmánnyal, zöldlucernával, vetőmaggal. A téesz területé­ből 200 hektár legelőt, 120 hektár lucernaföldet hasítot­tunk ki tagjainknak, számuk­ra 300 mázsa vetőburgonyát is beszereztünk. Hogy miért? Mert tavaly egymillió liter tejet, tizenhárom és fél ezer sertést, két és fél ezer juhot termeltek, illetve tenyésztet­tek a törteli háztájikban. A kistenyésztők számára 1500 forint értékű tápot adunk — hitelbe — sertésenként. — Említette, az aszály miatt 36 millió forint veszteségük volt. Sikerült-e, s ha igen, milyen tevékenységgel ezt el­lensúlyozni, pótolni? — Szó esett már az emberi hozzáállásról, az önzetlen, ál-. dozatkész munkáról, a haté­konyabb gazdálkodásról. Ez az egyik tényező. A másik: műhelyeinkben, telephelyein­ken szakképzett emberek dolgoznak. Hogy mást ne mondjak: a sertés- és a szarvasmarhatelepeken 3 éves szakmunkásképzés során oko­sodnak, gyarapítják tudásu­kat, szerzik meg szakmájukat a „saját nevelésű” fiatalok az ottani főágazatvezetők — Nagy István és ifjabb Faze­kas Sándor — irányításával, segítségével, ök toborozzák a fiatalokat s a szaktanárokat is... Névsorolvasás lehetne Kérdésére az is válasz, hogy ipari tevékenységünk a tervezettnél jóval nagyobb nyereséget ért el. Bontóüze­münk például a 9 millió he­lyett 32 millió forintos árbe­vételt ért él... Summa sum- márum, 28—30 milliós nyere­séggel zárjuk az elmúlt, ne­héz esztendőt. Valamelyik szám minden bizonnyal sze­repel majd a zárszámadási közgyűlésen. — S elnök elvtárs, miről beszél még a Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai előtt? — Mindarról, ami itt el­hangzott. S ha időm engedné, legszívesebben felolvasnám minden tagunk és alkalma­zottunk nevét... mindazokét, akik helytálltak tavaly is, munkájuk során. B. I. A. gyártanak, az egy termékre jutó önköltség csökken ... — Ezért is szeretnénk a je­lenlegi egy műszakos, néhol két műszakos termelésünket több műszakra átállítani. Csakhogy ennek két döntő akadálya is van. Egyrészt egy bizonyos mennyiségen túl a piac már nem veszi át a ter­méket — ami részben felold­ható azzal, ha piackutatással újabb potenciális vevőkre bukkanunk, másrészt tavaly még 10-15 százalékkal csök­kent dolgozóink létszáma: nem vállalják a második, harma­dik műszakot az emberek. A munkaügyi területen végre­hajtott intézkedésekkel sike­rült már megállítani az elván­dorlást, most körülbelül any- nyian lépnek ki, mint be. Példánkkal azt szerettük volna bemutatni, hogy bár ti­pikusak lehetnek a vállalatok gondjai, nincsenek ezekre ti­pikus megoldások. Van, ahol éppen azzal lehet új megren­deléseket szerezni, ha új kooperációs partnereket keres a vállalat (olvashattak erről a Kohászati Gyárépítő Vállalat esetében), míg máshol a kül­ső céggel végeztetett munkák megszüntetése vezet a költsé­gek csökkentéséhez. A gazda­sági környezet, a piaci játék- szabályok által , megsza­bott keretek között, kinek- kinek a saját háza előtt se­pergetve kell rábukkannia a lehetőségekre. Eller Erzsébet Klfliiifefések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe István­nak, az Állami Rádió és Te­levízió Bizottság nyugalma­zott elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elis­meréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Papp Józsefet, az MSZMP Vác városi Bizott­sága első titkárát nyugállo­mányba vonulása alkalmából érdemes és eredményes mun­kássága elismeréseként, Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntette ki. Nyugállományba vonulásuk alkalmával, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkásságuk elis­meréseként a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntet­te ki: Harnisch Vilmosnét, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga adminisztrátorát, Lekner Sándornét, az MSZMP Cegléd járási ■ Bizottsága politikai munkatársát. A Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta: Suha Andrásnénák, az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Oktatási Igazgatósága szakelőadójának. A kitüntetéseket az MSZMP Pest megyei Bizottsága szék- házában Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első tit­kára adta át. Targoncával gyorsabb Egyetlen targonca, amely meggyorsítja , a rakodást a Gyógyáru Értékesítő Vállalat pomáz-liszenkói telepén, és sok-sok em­ber máris hamarabb juthat a számára oly fontos gyógyszerhez. A dolgozók december elején vették birtokba a DESTA típusú targoncát, amely nagy segítség; lecsökkent a kamionok rako­dási ideje, a telepen tárolt gyógyszeralapanyagok gyorsabban kerülnek fel a tehergépkocsikra. Trencsényi Zoltán felvétele Versenyképes ajánlatok A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Központ január 1-től a költségvetési rendszer szerinti működésről áttér a vállalati gazdálkodásra. A víz­ügyi kutatásban már több mint egy évtizedes gyakorla­tát, a szerződéses megbízások teljesítését most teljes körűvé szélesíti. A legszükségesebb alapkutatási feladatokra az Országos Vízügyi Hivataltól, az ár- és belvízvédelmet, a fo­lyamszabályozást, a balatoni vízvédelmet érintő feladatokra pedig főként a vízügyi igazga­tóságoktól kaptak megbízáso­kat. A vízgazdálkodás-szolgálta­tás műszaki fejlesztésében szükséges napi feladatok meg­oldására az ipari és mezőgaz­dasági üzemekkel kötöttek szerződéseket. A jövő évben főként ezeket a vállalati-üze­mi kapcsolatokat szélesítik, s a fejlesztés új megoldásainak kidolgozását kiterjesztik a ki­vitelezési tervek elkészítésére is. így 1984-re az ideinél mintegy 30 százalékkal na­gyobb bevételt irányoztak elő. A jövedelmezőséget nem ár­emeléssel növelik, hanem a gazdálkodás javításával. A szerződéses iparvállalati kapcsolatokban a közös érde­keltség alapján jövőre különö­sen előtérbe helyezik a vízel­látás^ és szennyvíztisztítás kor­szerű berendezéseihez szüksé­ges külföldi alkatrészek, rész­egységek és anyagok hazai gyártásának megoldását, víz- takarékos eljárások kidolgo­zását. Hasonló lehetőségeket ra­gadnak meg a TESCO-val kö­zösen újabb külföldi kutatási és fejlesztési megbízások el­nyerésére. így a jövő évben megkezdik a Kuvait város alatt húzódó talajvíz szabályo­zásának előkészítő kutatásait. A Meteorológiai Világszerve­zet megbízásából hozzáfognak a nepáli folyók hordalékának mozgását, lerakódását feltáró tudományos vizsgálatokhoz, amelyek a folyamszabáíyozás legcélszerűbb módszerének ki­dolgozásához szükségesek. A külföldi munkavállalás lehető­ségeit növelték most azzal is, hogy a TESCO-val és három nagy amerikai céggel társulva nemzetközi vízügyi konzorciu­mot hoztak létre, amely ver­senyképes ajánlatokkal pályá­zik jelentős külföldi vízgaz­dálkodási feladatok megváló* sítására. Levegő se ki, se be

Next

/
Oldalképek
Tartalom