Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-18 / 14. szám
PKST « tut III 1084. JANUÁR 18., SZERDA 6 ■ Jogi tanácsok ■ Kamarai tájékoztató Közös vállalat alapítása Az építési kölcsönök feltételei január 1-től Mikor követelhető kártérítés a szállodától? • Január 1-től az egyes épltcsikölcsön-összegek meddig terjedhetnek? Többen kérdezik, minthogy innen-onnan hallottak már róla, hogyan alakulnak az év elejétől az egyes építési kölcsönök. Arról is többen érdeklődtek, ha állami lakás hőszigetelését kívánja elvégeztetni a bérlő, vagy egy más fűtési módra átáll, kaphat-e állami kölcsönt, és ha igen, milyen összeg erejéig. Olvasóink részére kedvező választ adhatunk. A 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet módosításáról intézkedő 70/1983. (XII. 30.) PM—ÉVM sz. rendelet értelmében lakóházak (lakások) felújítására (tatarozására) lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésére, az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében meghatározott fűtési módokra való átállásra, valamint a nem állampolgárok tulajdonában álló meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, állampolgárok tulajdonában álló meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére kapható kölcsön. Az előbbiekben (hőszigetelést ide nem értve) felsorolt építési munkákra a lakóházak (lakások) tulajdonosai vagy bérlői részére nyújtható ked- \^zményes kölcsön az építési költség 70 százalékáig terjedhet, kamata évi 3 százalék, a törlesztés ideje legfeljebb 15 év. Hőszigetelésre vonatkozó építési munkákra a lakóházak Oakások) tulajdonosai vagy bérlői részére nyújtható kedvezményes kölcsön az építési költség 90 százalékáig terjedhet,. kamata évi 3 százalék, törlesztési ideje pedig legfeljebb 20 év. A kedvezményes állami költsön felső határát az éves hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. Utólagos hőszigeteléshez kedvezményes állami kölcsönt a központi fűtéses vagy távfűtéses házaknál csak a teljes épület (valamennyi lakás) utólagos hőszigetelése esetében lehet nyújtani a jogszabály szerint. Utólagos hőszigeteléshez kedvezményes állami kölcsön csak akkor igényelhető, ha a lakóépület vagy lakás építési engedélyét 1982. november 1. előtt adták meg és a tulajdonos használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az előbb említett kölcsön kiegészítésére, a lakóépületek utólagos hőszigetelésére, az építési költség 90 százalékáig, egyéb itt felsorolt költség 70 százalékáig nyújtható bankkölcsön, legfeljebb azonban 10 évi törlesztésre. • A szálloda felelősségéről. Többször szó esett már olvasóink körében arról, hogy a szállodába, strandra, uszodába bevitt dolgaikért — ha azok kétséget kizáróan ott tűntek el — ki a felelős? Egyik olvasónk elmondta, hogy ismerősével többször közös kabinban helyezték el értékeiket, és mindketten tapasztalták, hogy némi aprópénzüknek nyoma veszett. Mikor értékeiket megőrzőbe adták, az öltözőben elhelyezett ruháikból nem veszett el semmi. Minthogy nem volt szó nagyobb értékről, és először arra gondoltak, a korábbi szórakozásuk alkalmával költötték el a pénzt, nem tűnt fel a dolog, csak amikor megismétlődött. A fürdő elhárította magáról a felelősséget, mondván, hogy csak a megőrzőben elhelyezett tárgyakért vállalnak felelősséget. Igaz-e ez, kérdezi olvasónk. Másik eset egy vidéki szállodában történt. Olvasónk egy aranyhegyű márkás tollat megőrzésre át akar adni, azonban azt a szálloda vezetője megtagadta, mondván, nem rendelkeznek megfelelően biztosítható safe-fel. Elveszett olvasónk értéke, ö követelheti-e? — kérdezi tőlünk. A szállodába, fürdőbe vagy egyéb hasonló rendeltetésű helyre bevitt dolgok megsérüléséért, ellopásáért, a szálloda (fürdő, stb.) felelőssége általában fennáll, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt, amelyeket a szálloda (stb.) alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy a vendég maga okozta pl. hanyagságával, felelőtlenségével. A Polgári Törvénykönyv szerint, az értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda csak akkor felel, mégpedig a felelősség mértékének korlátozása nélkül, ha a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette, vagy a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta, illetve, ha a kár olyan okból következett be, ame lyért a szálloda (stb.) az általános szabályok szerint, felelőséggel tartozik. Ez utóbbi esetben a vendégnek kell bizonyítani a károkozást, a kár bekövetkezését, míg abban az esetben, ha a szálloda megőrzésre kifejezetten átvette a vendégtől a dolgot, csak akkor mentesül a felelősség alól, ha az ingóság elveszése, megrongálása a szálloda részéről elháríthatatlan külső okból következett be (pl. tűzeset, betörés stb.). Abban az esetben — amint olvasónk állítja —, ha tőle a dolog átvételét megtagadta a szálloda, e magatartása alapján felelős lehet. A szálloda azonban kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy olvasónk kizárólagos saját hibájából következett be a kár (pl. nem zárta be az ajtót, és ezalatt surrant be valaki a szobába). Ügy gondoljuk azonban, hogy egy aranyhegyű toll még ha márkás is, nem olyan nagy érték, hogy külön értékmegőrzőben kelljen azt elhelyezni, főleg azért sem, mert az íróeszközt nyilván azért vitte magával, hogy azt használja, ne pedig a safe-ben őriztesse. Olvasónknak azt tanácsoljuk, próbáljon a szállodával megegyezni, mert a pereskedésnek nem sok értelmét látjuk. Dr. M. J. A Magyar Kereskedelmi Kamara új kiadványt jelentetett meg, melyben ismerteti a külföldi partnerekkel közös vállalatok létrehozására és működésére vonatkozó jogi kereteket, s azokat a jogszabályokat, amelyeket figyelembe kell venni közös vállalat alapításakor. Az ismertető füzet, amely a harmadik piaci együttműködéssel is foglalkozik, egyelőre három nyelven, angolul, franciául és németül jelent meg, de további nyelveken, így arabul is kiadják. Magyarországon — annak ellenére, hogy 1972-től létesíthetők vegyes vállalatok — csupán az elmúlt években gyorsult meg a vegyesvállalat-ala- pítási folyamat. Jelenleg az ilyen közös vállalkozások száma már huszonhárom; A hetvenes évek közepe óta fokozatosan könnyebbé váltak az alapítás feltételei, a vámszabad területen létrehozandó vállalkozások pedig számos más kedvezményt is élveznek. 1983-ban alakult meg Magyar- országon többek között a Tungsram—Schreder magyar—belga vállalat alumínium lámpatestek gyártására, a Cargopack Hungária Magyar—NSZK KFT., mely csomagolóanyagok gyártásával, ipari termékek csomagolásával foglalkozik. A múlt évben alakult Olympos KFT. görög részvétellel üdítőitalok palac kozását és exportját kezdte meg, a magyar—osztrák OTP Penta Tours az idegenforgalom fejlesztésével, a Skála Arab Kereskedelemfejlesztő KFT pedig a magyar exportőrök arab piaci kapcsolatainak bővítésével foglalkozik. Mind ez ideig azonban a külföldi partnereknek és a magyar szakembereknek egyaránt gondot okozott egy olyan kiad vány hiánya, amely útbaigazítást ad a jogi szabályozásban. j Tí /, NAP li F, \ fí E LÉTÉI DO L1 A közületi szervek gépjárműveiről szóló 59/1982. (XI. 16.) MT. sz. rendelet módosítását az 52/1983. (XII. 30.) Mt. rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 63. száma.) Az ingatlan-nyilvántartásról a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 28/1983, (XII. 30.) MÉM. számú rendelettel módosította az 1972-ben kiadott rendelkezését. (Magyar Közlöny 63. száma.) Egyes távbeszélő szolgáltatások hatósági díjaira vonatkozó árváltozásokat az Árszabályozás és Termékforgalmazás 50. számában találják meg az érdekeltek. A külföldieknek a kereskedelmi szálláshelyeken való bejelentkezéséről a Kereskedelmi Értesítő 33. száma tartalmaz tájékoztatást. A kormány irányelveket dolgozott ki A testületek felelőssége Elszaporodtak a testületek. A megannyi bizottság, szakértői csoport — vagy divatosabban team — az ismert kabarétréfát juttatja az ember eszébe: mi történne, ha hirtelen kitörne a világbéke? Mindenekelőtt alakítanánk egy bizottságot az eset körülményeinek kivizsgálására... Társasjáték Komolyra fordítva a szót, a testületek — amennyiben létrehozásuk az ügy összetett volta miatt indokolt — a megalapozott, demokratikus döntés előkészítői, ennél fogva fontos szerepük van. Csakhogy e népes társulatok nem csupán javaslatokat, alternatívákat dolgoznak ki az utóbbi időben, hanem mind gyaikrabban határoznak is. Már ez sem teljesen rendjén való, de még kiélezettebbé válik a helyzet, ha elhibázottnak bizonyul a testület állásfoglalása. A társadalom ugyanis ilyenkor tudni akarja: ki a felelős? A leggyakoribb választ ismerjük; Megkezdődik az egymásrautaltság társasjátéka, amelynek résztvevői szinte kifogyhatatlan leleménnyel és ötietességgel magyarázzák a bizonyítványukat. Elismerésre méltó szellemi teljesítmény, itt aztán nincs hiány csavaros észben! — nyugtázhatnánk, ha nem károsodna a közösség. Mert végül is oda jutunk, hogy a testület felelőssége egyértelműen megállapítható ugyan, de az már kevésbé, hogy a bizottság tagjai közül kit és miért illet jogos elmarasztalás? S amíg ez nem, vagy nehezen tisztázható, addig nem tudjuk érvényre juttatni azt a sarkalatos követelményt, hogy aki dönt, az viselje a döntés felelősségét is. Mielőtt végképp elvernénk a port a bizottsági tagokon, illetve a testületekben helyet foglaló vezetőkön, nézzük meg a következményeket is. Mert mi történik akkor, ha mégiscsak sikerül egyértelműen megállapítani a felelős személyét? Valamennyien tudjuk, hogy az elmarasztalás nem mindig igazságos és mértéktartó. A tisztázatlan jog- és hatáskörök miatt ugyanis lehetőség nyílik arra is, hogy egy emberre hárítsák a kellemetlenné vált ügy valamennyi ódiumát, így jelennek meg a bűnbakok, akiknek a nevét hamar szájára veszi a szakmai, vagy pedig a szélesebb közvélemény. S még az is valósággal meg bélyegzetté válhat, aki csak egyszer hibázott, s nem is végzetes mértékben. Ugyanez lehet a sorsa annak is, aki nem a saját hasznát, hanem közössége vélt előnyét remélve szegte meg egyik-másik előírást. Ezért aztán nem meglepő, hogy sok vezetőben ref- lexszerűvé válik a védekezés, az alibi keresése, arra számítva, hogy galibát okozhat a döntés. Tisztázni kell A helyzet tarthatatlanságának felismerései jelenti, hogy a kormány irányelveket dolgozott ki a gazdálkodás felelősségének javítására. Vagyis az államigazgatás központi szerve egyértelműen állást foglalt abban, hogy tisztázni kell a döntési hatásköröket. Nemcsak az irányító és a gazdálkodó szervezetek között — mint ahogy ezt sokan igényelték —, hanem a gazdasági egységeken belül is, mert ezt joggal elvárja a tágabb közvélemény, a társadalom. A témánkban említett testületek kapcsán a Minisztertanács irányelve kiemeli, hogy pontosan meg kell határozni a tagok jogait és kötelességeit. Ezért mindenütt felül kell vizsgálni a döntéshozó kollektívák működési szabályzatait, egyértelműen állást foglalva: ki, miért tartozik felelősséggel a döntések során? Az irányelvek következetes végrehajtása nemcsak arra nyújt lehetőséget, hogy végre abbamaradjon, illetve megszűnjék az egymásra mutogatás kollektív társasjátéka, hanem arra is, hogyha netán hibásnak bizonyulna a döntés, akkor is mértéktartó, igazságos legyen a szankció. Senkit se kiálthassanak ki bűnbaknak, s senkinek se kelljen attól tartania, hogy már a kisebb hiba elkövetése esetén is a „fejét veszik”, tehát visszaminősítik, esetleg leváltják. Van közbenső szankció is, a pénzbírság. Vagyis egy olyan fokozat, amely mindenkitarra ösztönöz, hogy jól gondolja, fontolja meg, miképpen dönt. De minthogy a pénzbírság még nem leváltás, a hiba elkövetője lehetőséget kap arra, hogy javítson. Az irányelvek felhívják a figyelmet az ellenőrzés továbbfejlesztésének fontosságára is, hiszen enélkül aligha lehet következetes a felelősség megállapítása. Az ellenőrzés becsületének helyreállítását szolgálja, hogy a jövőben az ellenőrök jelzésére a munkáltatónak minden esetben meg kell indítania a fegyelmi eljárást, s erről értesítenie kell a hiba feltáróját. Visszatérve a már említett testületekre: ily módon a munkahely is értesülhet arról, hogy az ilyenolyan külső bizottságba delegált, megválasztott munkatársuk hogyan végzi a dolgát. Következetesen Bármilyen jók is a irányelvek, önmagukban még nem garantálhatják a sikert, vagyis azt, hogy a felelősség áthárítására hajlamos emberi természet megváltozzék. Ezért kell ismételten aláhúzni: a leírt követelmények egyértelmű és következetes végrehajtására van szükség. S persze arra is. hogyha sikeres a gazdasági döntés — mert mégiscsak ez a gyakoribb —, akkor az elismerés se maradjon el. Mérjék a maga értékén, legyen az értékelés is differenciált. Gazsó L. Ferenc ■ Vizek partján ' _HORGÁSZBOTTAL Bemutatkozik a HOKÉV Kevés olyan horgász akad a hazaiak közölt, aki ne használna szinte nap mint nap olyan felszerelést, amelynek valamelyik része HOKÉV-gyártmány, Magyarországon ez az egyetlen olyan vállalat, amely — mint nevében is jelzi — kizárólag horgászcikkek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A MOHOSZ Horgászcikk-készítő és Értékesítő Vállalatához látogattunk el ezúttal, ahol arra voltunk kíváncsiak: mire számíthatnak a halfogás kedvelői a közeli és a távoli jövőben. Beszélgetőpartnerünk és a műhelyek munkájával való ismerkedésünkkor avatott kísérőnk Ágh Károly, a HOKÉV igazgatója volt. Termelékeny módszerek Hadd essen talán először néhány szó a múltról. A krónikák szerint több mint húsz esztendeje kezdte meg működését a vállalat, szerény célokkal és még szerényebb körülmények között. Azóta működését az állandó fejlődés jellemzi. A műhelyeket járva soksok bizonyítékot láttunk erre. s ez azt jelzi, hogy ez az üzem nem öregszik, éppen ellenkezőleg: fiatalodik. Nagyon sok az új gép. a legnehezebb fizikai munkákat ügyes berendezések könnyítik. — Már régebben is nem egy termékünkkel hírnevet szereztünk a horgászok körében — kezdi beszélgetésünket Ágh Károly. — Közkedveltek voltak például ragasztott nádbotjaink, amelyek közül még most is vissza-vissza kerül egy-egy valamilyen javításra. Ilyenkor idősebb munkatársaim bizony nem kis megilletődöttségge! veszik kezükbe ezeket. Ám a nádbotok óta nagyot fordult a világ. Ma már üvegszálas botjaink adják választékunk nagy részét, s emellett számtalan egyéb felszerelést is készítünk, egyebek között 2 ezer 5Ó0-féle úszótípust is. A hazai forgalomba kerülő áruk mintegy 8( százaléka itt készül a HOKÉV- nél. Rögtönzött statisztikát készítünk a fejlődés érzékeltetésére. Eszerint az 1979-es 30 millió forintos árbevétellel szemben tavaly már mintegy 130 millió forintra teljesítették tervüket. Ágh Károly azt mondja, ennek a szinte egyedülálló lendületességnek és dinamizmusnak a legfőbb hajtóereje a gyorsan változó és növekvő igények! A korszerűsítés folyamatos, sok területen nemzetközi mércével mérve is kiváló és termelékeny berendezéseket és módszereket alkalmaznak. Zsinórtekercselő automatáik például — amelyeket villamosipari tekercselőkből alakítottak át — nemrég az egyik hazánkba látogató, világhírű nyugati cég képviselőit is meglepték ... Félkészen vásárolják Persze, a horgászokat elsősorban az érdekli, mi kapható a HOKÉV termékei közül a boltokban, s ezek minősége mennyire elfogadható. Meglátogattuk a műszaki osztályt is. ahol egyebek között tervezéssel is foglalkoznak. Ebben a „boszorkánykonyhában” születnek azok az újdonságok amelyek már közismertek a horgászok körében. Láttunk itt korszerű tetszetős és célszerű, új. műanyag botnyeleket is. ezek nemsokára már forgalomba kerülnek. De megtudtuk azt is. hogv nagv az újítási kedv is a vállalatnál. Az étkezde egyik fala valóságos kiállítás: mind a két és fél ezer úszót megcsodálhatjuk. Egyik szebb, mint a másik, s akad köztük nem is egv. amelyet legszívesebben azonna’ kipróbálnánk. — Ez a teljes választékunk. de ebből csak mintegy 200 típus kerül forgalomba — veszi el egy kissé a kedvünket az igazgató. — Ez is bőséges kínálat! Képzeliék csak el, hogy tíz esztendeje még összesen tizenegyfélét gyártottunk. Ám a hazai és nem utolsósorban a külföldi igények növekedése arra ösztönzött minket, hogy szélesítsük választékunkat. Úszóinkkal tavaly a párizsi EFTTEX és a kölni SPOGA kiállításokon osztatlan sikert arattunk. Ennek is köszönhető, hogy e termékeink 80 százaléka exportra megy. 1980- ban még nem tudtunk üzletet kötni nyugati vevőkkel, tavaly viszont már több mint 6 millió 500 ezer forintot érő tőkés valutát „termeltünk ki”. Botokból — bár az ötféle méretben és a húszféle kivitelben gyártott, francia üvegszálból húzott hazai termékekből évente 40—50 ezer kerül a boltokba — még most is importra szorulunk. Ezenkívül a cső- és teleszkópbotokhoz az alapanyagot félkészen vásároljuk, s itt a vállalatnál szerelik össze, rengeteg pénzt takarítva meg. Hamar közkedveltté váltak a japán Sunshine-márkájú teleszkópbotok. amelyeknek nemsokára komoly vetélytársa lehet a HOKÉV—Stár sorozat. Ennek leghosszabb tagja hétméteres lesz. Nagykereskedelmi jog Zsinórokból megfelelő a választék. Hála a technológiai intézkedéseknek és az itteniek ötletességének, ma ugyanazért a pénzért tízszer több zsinórt importálhatunk, mint korábban. A közkedvelt Nacrifa mellett az idén a Platil Strong és a DAM néhány típusa is az üzletekbe kerül. — Még rendkívül sok tartalék van ebben a vállalatban — jegyzi meg az igazgató. — Kevesen tudják, pedig érdemes vele dicsekedni: a költségek jelentős csökkentésével 1980' tói átlagosan 11 százalékkal alacsonyabb termelői áron állítjuk elő termékeinket. Rendszeres nálunk a termék-színvonal kutatás is. Elvünk: átvenni a jó dolgokat, de azonnal tovább is fejleszteni. Nagyon fontos még a gyors reagálás és az állandóan jó minőség is, mert csak így fogadnak el minket vevőink, köztük 16 nyugati cég, megbízható partnerként. A Shakespeare-cég idei prospektusát lapozgatjuk. Ágh Károly büszkén mutatja, hogy benne szerepelnek a HOKÉV- úszók is. A hazai ellátásra terelődik a szó: — A szolgáltatásaink javítása érdekében a fővárosban, a Rudas László utcában új szervizboltot nyitottunk — mondja beszélgetőpartnerünk. — Emellett az idén megkaptuk a nagykereskedelmi jogot is. ami azt jelenti, hogy a jövőben nemcsak az általunk gyártott termékeket árulhatjuk, összességében azt mondhatom, hogy 1984-ben — tekintettel az ország gazdasági helyzetére — jelentősebb kínálatnövekedés nem várható, de lehetőségeinken belül igyekszünk mindent megtenni egyebek között a tőkés export további növelésével segíteni a valutagondokon. Szolid ígéretek, szolid tervek — így jellemezhetnénk a HOKÉV-nél tett látogatásunk alapján a vállalatot. Ám, ha meggondoljuk hogy az első külföldi kiállításon még kis táskával jelentek meg a magyar szakemberek s abban mutatták be termékeiket. 8 azóta... Nos lehet, hogv megint csodát tesznek? Tőlük kitelik, Furucz Zoltán Vercszki János
