Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

nstr I min 1984. JANUÁR 18., SZERDA Több ezer nyom felderítése Gyors, alapos munka eredménye Immár második napja tartja izgalomban az egész ország közvéleményét az a tény, hogy megkerült a tavaly november 5-én elrabolt hét nagy értékű festmény egyike, a 10 millió dollárra becsült Raffaelo-mű: Az Ifjú képmása, amely már sértetlenül a Szépművészeti Múzeumban, helyére került. Sok bejelentés A nyomozás eddigi eredmé­nyeinek több Pest megyei vo­natkozása is akad. Letartóztat­tak három magyar állampol­gárt: Kovács Gusztáv 27 éves büntetett előéletű, foglalkozás­nélkülit, és Raffai József 21 éves büntetett előéletű zöld­ségkereskedőt. törökbálinti la­kosokat. valamint Jónás Kata­lin 17 éves foglalkozásnélkülit, érdi lakost. Ma már bebizo­nyosodott, hogy helyesen kö­vetkeztetett a rendőrség, ami­kor a november 10-én Százha­lombattánál a Dunából kifogott jutazsák olasz céget jelző fel­irata alapján itáliaiak részvé­telére gyanakodott. A Raffae- lo-kép pedig ugyancsak Pest megyében került elő, hiszen Törökbálint határában talál­ták meg, elásva. Mint már ismeretes, őrizet­be vették az olasz hatóságok Giacomo Morinit és négy má­sik olasz állampolgárt is kö­röznek. A széles körű nyomo­zás kezdeti szakaszában sok minden belefért. Naponta számtalan hasznos bejelentés érkezett a lakosságtól, ame­lyek között bőven akadt hasz­nálható, de sajnos nagyon sok olyan is, amely nélkülözött minden alapot. Az elásott festmény Jónás Katalin eltűnését szü­lei november 9-én jelentették a Pest megyei Rendőrkapi­tányságnak, amely a szokásos eljárás után továbbította a megszerzett adatokat 'a buda­pesti nyomozócsoportnak, mi­után a már említett okok miatt különösen érdekes volt min­denki, aki külföldiekkel, illet­ve főként olaszokkal tartott kapcsolatot. Jónás Katalin évek óta tanult olaszul, gyak­ran ismerkedett olaszokkal. November 9-én azonban hiva­talos útlevéllel Romániába utazott, ahonnan december fi­án tért vissza, amikor is a ma­gyar rendőrség őrizetbe vette. Hozzá kell tennünk, hogy ren­geteg ilyen, úgynevezett olasz —magyar kapcsolatot nyomo­zott le a rendőrség, ám leg­többje zsákutcába vezetett. Ez az út azonban továbbvitt, s mind érdekesebb körülmé­nyekre bukkantak. így derült ki az is, hogy az olasz alvi­lágban Manóként ismert Ivano Sciantit Jónás Katalin a vő­legényének tekintette. Róla tudták, hogy tavaly ősszel ál­néven Budapesten járt, másik három társával: Graziano lóri­val, Carmine Palmesevel és Giordano Vincentivel. Ezt követően, december 15- én vették őrizetbe Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet, s még ezen a napon megtalál­ták a már említett műkincset. A gyanúsítottak közül Raffai József és Jónás Katalin beis­merték bűnösségüket. Kovács egyelőre még tagad. Ismertté vált az is, hogy a festménye­ket Kovács kocsiján szállítot­ták el a helyszínről és más­nap, már a határzár elrende­lése után csempészték ki az olaszok a hat képet. A hete­dik „zálogban” maradt, azzal, hogy ennek átadásakor fizetik ki a magyarokat közreműkö­désükért. A kialkudott díj fe­jenként 10 ezer dollár volt. Egyik olasz őrizetben A rendőrség a legszigorúbb titoktartás mellett végezte munkáját, több országgal, az Interpollal és az olasz rend­őrséggel együttműködve. Az olaszok január 5-én tartóztat­ták le Morinit, aki a magyar rendőrség által átadott bizo­nyítékok hatására beismerte a bűncselekményben való rész­vételét. A többiek azonban szökésben vannak. Az állítóla­gos megrendelő — mint ahogy arról már tegnap beszámol­tunk — egy görög milliárdos. A magyar rendőrség két tagja Raffai József, Kovács Gusztáv, és Giacomo Morini Jónás Katalin, Ivano Scianti és Graziano lóri most Görögországban segíti az ottani nyomozó hatóságok munkáját. Kétségkívül gyors, alapos munka eredménye, hogy az el­követők egy része lakat alatt van, s a többiek személye pe­dig ismert. A magyar rendőr­ség nemzetközi elismerést ví­vott ki az évszázad képrablá­sának tartott ügy viszonylag hamar történő — bár jelenleg még csak részleges — földerí­tésével, hiszen több ezer sem­mibe vezető nyom mellett buk­kant rá gyorsan az igazira. Valamennyien nagy érdeklő­déssel várjuk a további fejle­ményeket, azt, hogy a hat, a nemzeti vagyon részét képező műkincs ugyancsak előkerül­jön — s bár bizonyára szigo­rúbb biztonsági, intézkedések mellett — ismét gyönyörköd­hessünk bennük. Külföldi visszhang A külföldi hírügynökségek részletesen beszámolnak a magyarországi képrablás ügyé­ben Budapesten hétfőn tartott sajtóértekezletről. Az AFP francia hírügynökség magyar- országi tudósítója budapesti megfigyelőkre hivatkozva azt jelentette, hogy a magyar és görög rendőri szervek érintke­zésbe léptek egymással a hiányzó hat kép hollétének megállapítása céljából, vala­mint annak tisztázására, hogy ki adott megbízást a képrab­lás megszervezésére. Dimitrisz Marudasz, a gö­rög kormány szóvivője hétfőn közölte, hogy Athénben kihall­gatták azt a görög milliomost, aki ellen felmerült a gyanú, hogy ő adott megbízást a ké­pek elrablására. A szóvivő sze­rint Efthimiosz Moszkoklaidesz étolajgyáros tagadta a váda­kat, sőt azt állította, hogy a. ügyhöz semmi köze. Az ANA görög hírügynökség úgy tudja, hogy a kihallgatás folytató­dik, de a nyomozás érdekében részleteket nem hoznak nyil­vánosságra. A keddi olasz lapok olyan értesüléseket közölnek, hogy az olasz nyomozószervek ren­delkezésére álló adatok a görög milliomos bűnösségét támaszt­ják alá. Jelentések szerint az olasz rendőrség folytatja a nyomo­zást az öttagú olasz banda szö­késben levő négy tagjának k-ézrekerítésére. Rómában fel­tételezik. hogy közülük kettő külföldre szökött, a másik ket­tő pedig az olaszországi Reg­gio Emilia tartományban buj­kál. Megyei ettilékérmesek Mit nyújthat az MTESZ? Számos tapasztalat gyűlik össze A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének 32 egyesülete ma már mintegy 170 ezer tagot szám­lál. Maga az MTESZ 1948-ban alakult, Pest megyei szerveze­te mintegy 30 évvel később. Mint azt hírül adtuk, az MTESZ Pest megyei szerveze­te minden évben odaítéli azoknak a tagoknak a Megyei Emlékérmet, akik a szervezet­ben kifejtett tevékenységük­kel a megye érdekeit képvi­selték és iparának, illetve mezőgazdaságának fejlődését segítették elő. Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről az idei emlékérmesekkel, Békési Sándorral, dr. Bognár Gyulá­val és Gurbán Györggyel. Csak lelkiismeretesen Békési Sándor, az MTESZ Pest megyei elnökségének tag­ja, egyébként a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezető helyettese. Nyil­ván sokféle munkából veszi ki részét az MTESZ-en belül, de mit emelne ki ezek közül? — Az MTESZ minden év­ben hirdet bizonyos témakö­rökben pályázatot, és én azok bíráló bizottságának az elnöke vagyok. Tudom, hogy igen so­kan kétségbe vonják a pályá­zati rendszer „tisztaságát”, és ha némely vonatkozásban iga­zuk is van, az nem magát a módszert kérdőjelezi meg. Sőt! Alátámasztja azt, hogy csak lelkiismeretesen, s bár a kife­jezés kissé kopott, de igazán odaadással szabad bírálni. Mi két lépcsőben bírálunk. Elő­ször kiadjuk a jeligés pálya­munkát az adott területen el­ismert szakembernek, majd az ő véleményének ismeretében megtárgyalja egy annyi tagú bizottság a pályázatokat, ahány területről azok érkez­tek. (Az elsődleges bíráló ter­mészetesen nem lehet a bi­zottság tagja.) Végül javasla­tunkat az MTESZ elnöksége és végrehajtó bizottsága hagy­ja jóvá vagy utasítja el. — Ez utóbbira volt már pél­da? — Néhány éve a vb III. dí­jat adott egy olyan pályamun­kának, amit mi nem javasol­tunk. Azóta nem változtattak a bizottság javaslatain, merem hinni, hogy nem azért, mert formálisan döntenek, hanem mert sikerül valóban helyesen ítélnünk. — A pályázatok bírálása mellett természetesen ön is gyakran vesz részt különböző rendezvényeken, tapasztalat- cseréken. Tudja ezeket hasz­nosítani a munkahelyén is? — Szinte elválaszthatatlan a kettő. Az aktuális témákról tartott előadásokon, üzemláto­gatásokon a legkülönfélébb szakemberekkel való beszélge­tések során annyi benyomás ér, amit akkor, amikor az író­asztalom mellett a terveket, a tényeket látom, akarva sem hagyhatnék figyelmen kívül. Az MTESZ segít abban is, hogy a megyei adatainkat el tudjam helyezni az országban. Munkámban minden intézke­déshez biztonságérzet kell, hogy helyesen döntöttem. És ezt a biztonságérzetet csak így szerezhetem meg, ha a sa­ját véleményemet összevet he­tem a másokéval. Újabb megállapodái IMF-hitel Magyarországnak A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ügyvezető igazgatósága 425 millió sdr (körülbelül 450 millió dollár) összegben elfo­gadta a Magyarországgal kö­tött újabb hitelmegállapodást. Az egy év alatt igénybe vehe­tő, hétéves lejáratú hitel az 1984. évi gazdaságpolitikai cé­lok eléréséhez nyújt pénzügyi támogatást. 1982 és 1983 decembere kö zött az IMF két, összesen kö rülbelül 600 millió dollár ösz- szegű középlejáratú hitelt nyújtott Magyarországnak. Új utakon a rehabilitáció A tétlenség nem gyégyít A munka, az alkotó tevékenység tett bennünket emberré, s nincs annál nagyobb tragédia, ha valaki részben, vagy teljesen elveszíti munkaképességet. Tragédia az egyén és a társadalom számára egyaránt. Lelki, anyagi megrázkódtatás — ki tudná rangsorolni, melyik áll az első helyen — a családoknak, kieső munkáskéz a társadalomnak. Mindenképpen létfontosságú tehát, hogy a baj bekövetkezte után a rehabilitáció minél előbb meg­történjen. Orvosi értelemben a beteg minél hamarabb vissza­nyerje elvesztett fizikai képességeit, vagy ha erre nincs mód, a keletkezett hátrányok leküzdésében megkapja a szükséges se­gítséget a társadalomtól. De vajon megkapja-e? Mit tesz és mit tehet az orvos, a munkahely, s maga a beteg, hogy megválto­zott egészségi állapotában is megtalálja helyét a dolgozók sorai­ban, tevékeny, teljes életet élő tagja maradhasson a társadalom­nak? — Le kell számolnunk azzal a köztudatban élő felfogással, hogy akinek megváltozik a munkaképessége, az a család­ja és a társadalom nyakán élősködő rokkanttá válik — magyarázza dr. Fenyves Ist­vánt, a Semmelweis Kórház Rendelőintézetének igazgató főorvosa. Hiszen nem nehéz belátni, hogy a gyógyulást kö­vetően a maradandó elválto­zással együttjáró állapotában is lehet munkaképes, bizo­nyos tevékenységre alkalmas a „beteg”. A baj az, hogy a rehabilitációs munkahelyek kapcsán csak a portás, a lift­kezelő, az éjjeliőr, esetleg a telefonkezelői munka jut a legtöbb munkáltató eszébe, pe­dig nem erről van szó! Nem vagyunk gazdagok Szemléletes példával is szol­gál a főorvos: a hivatásos gépkocsivezető elveszíti fél szemét. Nem kétséges, hivatá­sát nem gyakorolhatja tovább. De teljes értékű, fontos mun­kát végezhet akár gépjármű­oktatóként, gépkocsi-előadó­ként. tehát más, de a társa­dalom számára hasznos mun­kakörben. Csak korábbi fog­lalkozásában csökkent a mun­kaképessége. — Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy ezeket az em­bereket tétlenségre kárhoztas­suk, szellemi, vagy fizikai energiájukat kihasználatlanul hagyjuk csak azért, mert ko­rábbi foglalkozásukat nem folytathatják — érvel tovább a főorvos. — Orvosként is ká­rosnak tartom a semmittevést, azt, hogy áldozatnak tekintsük ezeket az embertársainkat. Inkább adjuk meg számukra a lehetőséget a választáshoz, a rehabilitációhoz! Létezik egy rendelet, amely­ben az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter együt­tesen intézkedik a megválto­zott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról. — Ez az a rendelet, ame­lyért az orvosok évekig har­coltak — mondja dr. Renkó Mária felülvizsgáló főorvos. — Hiszen a megfelelő rehabi­litáció híján, az ellátás érde­kében biológiailag, orvosilag gyógyult betegeket is táppén­zen tartottunk egy esztendeig, majd ha nem látszott más ki­út, jött a leszázalékolás. Ez az új rendelet megadja a lehető­séget az orvos számára, hogy a rokkantságot ténylegesen reálisan bírálja el, s a dolgo­zó is mihamarabb visszatér­hessen a munkához. Három és hat hónap között a betegek nagy százalékánál kialakulhat a végleges döntés, az orvos megállapíthatja, milyen elfog­laltságot kereshet magának megváltozott munkaképessége következtében, hol hasznosít­hatja magát teljes emberként. Csak a kezdet Egyébként erre ösztönöz a rendelet seregnyi intézkedése. Anyagilag is érdekeltté teszi a vállalatokat, hogy rehabilitált munkaerőt foglalkoztassanak, anyagi előnyöket is élvez az a beteg, aki gyógyulását köve­tően maga is mihamarabb a neki megfelelő munkába áll, vállalkozik az esetleges átkép­zésre, új szakma elsajátításá­ra. Arról is intézkedik a rende­let, hogy helyi, területi reha­bilitációs bizottságok is segít­sék. s fogják össze ezt a mun­kát. Minden rendelkezés any- nyit ér azonban, amennyit si­kerül valóra is váltani az el képzelésekből. Vajon ez eset­ben minden adott a sikerhez? —■ Ez a rendelet úgy tudjuk még qsak egy folyamat kezde­te — magyarázza Renkó dok­tornő. — Természetesen a vég­rehajtás sikere nélkülözhetet­len a vállalatok és a betegek együttműködése nélkül. Ma­gyarán, csak akkor lehet ered ményes a rehabilitáció, ha a megfelelő munkalehetőségek kialakításában a vállalatok szerepet vállalnak. Ha megszű nik a kapun belüli munkánál küliség, s érdekük lesz, hogy a megváltozott munkaképessé gű dolgozóról se mondjanak le adott állapotának, megfelelő helyen alkalmazzák. Jó néhány nagyüzemben már évek óta ez a gyakorlat, elébe mentek dolgoknak, de ott ahol csak rendelet- nyomán vágnak nek a rehabilitációnak, vagy a tér melőszövetkezeteknél, bizony nem lesz könnyű! Teljes élet — Van a dolognak egy má sik szépséghibája is — teszi hozzá dr. Fenyves István. — Erről persze nyíltan nem szí vesen beszélünk, de tény, hogy sokan sajnos eddig anyagilag kevezőbb megoldásnak tekin tették, ha egy esztendei táp pénzes állomány után a rok kantosítást kérték. Az új ren delettel azonban már arra ősz tönzik a rehabilitált embert hogy minél előbb munkába álljon, s teljes életet éljen Ehhez persze szemléletválto­zásra, s főleg megfelelő mun kahel.yckre van szükség. Talán egy év múlva már megvon hatjuk a mérleget... G. M. Munkaidőn kívül Dr. Bognár György, az MTESZ nagykőrösi intézőbi­zottságának elnöke, egyébként pedig a nagykőrösi Toldi Élel­miszeripari Szakközépiskola igazgatója. — Az országban harmadik­ként alakult meg Nagykőrösön az MTESZ önálló városi szer­vezete. Akkor választottak meg elnökévé. Jelenleg rrtá'r öt tagegyesületünk van, agrár', élelmiszeripari, gépipari, épí­tőipari és szervezési kérdések­kel foglalkoznak. A közeljövő­ben kezdi meg munkáját a fa­ipari egyesület is, hiszen kör­nyékünkön több üzem és vál­lalat érdekelt a témában. MTESZ-tagjaink a nagykőrö­si üzemek mérnökei, techniku­sai, szakmunkásai, akik a szervezet keretein belül lehe­tőséget kapnak a rendszeres konzultációra, egy-egy feladat közös megoldására. Marosak azért is fontos ez, mert a napi munka során, amikor ezek a szakemberek esetleg nem is találkoznak, nincs erre igazán idő. Az MTESZ-nek feladata még a város fejlesztésében,, a szociális létesítmények kiala­kításánál javaslatok tétele, - a szakemberek mozgósítása, be­vonása a közös munkába. — ön a városi MTESZ el­nöke, de emellett az MTESZ országos elnökségének is tag­ja, az ellenőrző bizottság pót­tagja és bizony még folytat-' hatnám a felsorolást. Nem sok ez egy kicsit? Hiszen a fő fel­adata mégiscsak a középiskola vezetése. — Nézőpont kérdése. Most decemberben például a Kon­zerv- és Paprika Kutatóinté­zet munkatársával a MÉTE (MTESZ élelmiszeripari egye­sülete) keretein bélül Krakkó­ba utazhattam egy kutatóinté­zet meglátogatására. Bizonyá­ra az iskolában is kamatoztat­hatom az ott szerzett tapaszta­latokat. És még valamit. He­lyetteseimmel igen jó a mun- kákapcsolatunk, nem vagyok tehát egyedül az iskola veze­téséhez. Harminc éve tag Gurbán György az MTES2 Pest megyei szervezetének el nöke, és a MEZŐGEPTRÖSZ7 vezérigazgatója. Hosszabb be tegség után nemrég állt isimé munkába, ám a nagyvállalg vezetésével járó év végi f(l adatok miatt nem tudott idő szakítani arra, hogy önmaga ról meséljen. Ezért idézünk a: MTESZ Megyei Emlékérén adományozására készült ja vas latból: „Évtizedek óta aktív kapcsa latot tart az MTESZ-szel, a; 1950-es években Hajdú-Biha megyében tevékenykedétt 1978 óta az MTESZ Pest me gyei szervezet elnöke. Jelentő tevékenységet fejtett ki a: MTESZ Pest megyei szerveze te megalakulásának mun kajában, valamint, a megye Technika Háza létrehozásában Szakmailag, politikailag ma gasan képzett, rátermett vetí­tő. Vezetése alatt a megye szervezet munkájával és ered ményeivel a legjobb megye szervezetek közé küzdötte fe magát rövid időn belül." EX E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom