Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

fi Ilik védelmében £T Eveket, életeket nyerhetnek üsgértés, fürehm a saját érdekükben Lesznek, s talán már voltak is mostanában olyan lányok, asszonyod, akik kisebb vagy nagyobb, különböző jellegű panaszaikkal orvoshoz fordul­va megütközve tapasztalták, hogy az betegségük jellegétől függetlenül olyan vizsgálatot is elvégez, amelyet ők nem kértek. Nevezetesen az emlők és a hónaljt nyirokcsomók el­lenőrzéséről van szó, s ez az emlődaganatok felderítését szolgálja. Kedvezőtlen kép — Mi kértük fel körzeti or­vosainkat arra, hogy minden, bármely panasszal hozzájuk forduló nőbetegnél végezzék el ezt a vizsgálatot, hogy az esetlegesen .panaszmentesen kifejlődő bajt még idejekorán felismerhessék — tájékoztatott dr. Csernus J. Alán, a monori szakrendelő intézet igazgató főorvosa. — Nemcsak az orvosok kö­rében köztudott, hogy az utób­bi években a daganatos meg­betegedések egyre gyakoribbá váltak. Szerepet játszik ebben örvendetes tény is. Például az, hogy az átlagéletkor növeke­dett. Ez a betegség pedig ál­talában az idősebb korúaknái jelentkezik. Elősegítik elterje­dését a városiasodással és a technikai fejlődéssel együttiá- ró ártalmak is. A nagy nyilvánosság előtt ismertté vált statisztikák is kedvezőtlen képet rajzolnak Bár a rákos ■ megbetegedések jelentős része korai stádium­ban különböző eljárásokkal — sugárkezeléssel, műtéttel, in­jekciókkal', tablettákkal - gyógyítható, a halálozások » okai között sajnos a második helyet foglalja el. A tizedrésze Hazánkban még a felszaba­dulás előtt megkezdődött e rettegett betegség elleni küz­delem, amely azóta mind erő­sebbé és szervezettebbé vált. Az ország egyes területein azonban szakemberhiány, szemléletbeli hiányosságok, anyagi problémák és más okok miatt a daganatok korai fel­ismerésére és gyógyítására irányuló törekvések mégsem hozták meg a várt eredménye ­ket. Pest megyében a múlt év végén kezdtek hozzá az e té­mával foglalkozó, úgynevezett onkológiai hálózat újjászerve­zéséhez. — Monoron és vonzáskörze­tében a tárgyi és személyi fel­tételektől függően valószínűleg még az év első felében meg­kezdődik két onkológiai szak- rendelés. Az egyik itt hely­ben. a másik Vecsésen - mondta dr. Csernus J. Alán. — Ezek feladata lesz a terü­let orvosainak szakmai tá­mogatása, segítése, ellenőrzé­se. Addig is, míg ezek a szak- rendelések létrejöhetnek, ar­ra törekszünk, hogy az adott körülmények között is min­dent megtegyünk a leginkább veszélyeztetett nőbetegek vé­delme, gyógyítása érdekében. Tavaly egyébként már a monori és vecsési nőgyógyá­szati szakrendeléseken meg­kezdték a méhrák felfedezését szolgáló szűrővizsgálatokat, összesen körülbelül 4 ezer asszony és lány vett részt eze­ken. Megértést kérnek — Következő feladatunknak az emlőrák korai felfedezésére irányuló vizsgálatok megszer­vezését tekintjük. A rendelke­zésünkre álló adatok szerint ugyanis a nők rosszindulatú daganatainak több mint 10 százaléka ennek tulajdonítha­tó — mondta az igazgató fő­orvos. — A gyanús elváltozá­sok egyszerű tapintással is felismerhetők, ezért kértük fel á körzeti orvosokat az em­lített vizsgálatokra. — Nem biztos azonban, hogy minden beteg felismeri %é!í levél A szurkolókhoz A mikor nyilvánosságra került, hogy a monori labdarugócsapat új edzővel vág neki a tavaszi felada­toknak, egn sereg eilenerv hangzott el a szurkolók ré­széről u döntéssel kapcso­latosan. hl agyon sokan el- hibázottnak vélték az idény közbeni edzőváltást. Magyarán, elkezdtek okoskodni, példálózni meg akarvan magyarázni annak a döntésnek a hátterét, ami tulajdonképpen nem rájuk tartozik. A szurkoló, szurkolói mivoltánál fogva általában a végeredményt látja. Ezt is többnyire mér­kőzéseken. A szakmai munka — ezt a játékosok tudják legjob­ban — színvonala ősszel sajnos nem felelt meg min­den esetben a kívánalmak­nak. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az edzé­sek nagy többségén hat­nyolc játékos vett csak részt. Igaz, az eredmények jöttek ennek ellenére is. (A Monor második helyről for­dul). iosszabb távon azon­ban egyáltalán nem biztosí­tott, hogy ilyen hozzáállás­sal és szakmai munkával eredményeket lehet elérni. A sza/Kosztályvezetés pedig előrelátóan tervez. És an­nak semmi értelme nincs, hogy ha mondjuk feljut a csapat a másodosztályba, onnan egy év múlva ugyan­úgy ki is esik. (Mint ahogy történt ez néhány éve.) Épp ezért, ennek elkerü­lése érdekében volt szüksé­ges megváltoztatni a felnőtt csapat háza táján egyet s mást. S tulajdonképpen ezek ismeretében az igen tisztelt szurkolónak is meglehet a maga külön vé­leménye. A holnapi jó sze­repléshez már ma meg kell teremteni a feltételeket. Hisz csak akkor lehet mindez eredményes. ff' s még valami. Annál ami az ősszel, vagy a tavalyi bajnokságban megtörtént, ez csak jobb lehet. Rosszabb semmikép­pen sem. Mozduljunk már ki végre a langyos vízből, s mindentől függetlenül abban reménykedni, hogy a szurkolók még többen fog­nak kijönni a mérkőzések­re és ■•'égre felhangzik a „Hajrá Monor!” biztatás is. Kucscra József ■hmUieyelet Gombán, Bcnycn és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs u. 3.). Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz kapi­tány u 62.. telefon- 70), Mono­ron, Monori-crdőn, Cscvha- rászton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser). Pilisen és Nyáregyhá­zán: központi ügyelet (Pilis. Rákóczi u. 40), Sülysápon, Űriban és Menüén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Horváth János (Jókai u. 8.) tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. ügyeletes állatorvos: dr. Fel­de István, Monor, H. Kovács u. 11. A beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. ennek szükségességét, jelentő­ségét. — Tudjuk, lehetséges, hogy az eddig ismeretlen és csak bizonyos panaszok esetén el­végzett vizsgálat egyesek sze­mében szokatlannak, netán felesleges zaklatásnak tűnik, de nem árt emlékeztetni rá: a korai stádiumban levő, pa- n^zmentes daganatok a már említett komplex kezelésekkel még maradéktalanul gyógyít­hatók. A vizsgálatokkal járó apró kellemetlenség elviselése tehát nem áll arányban azzal, hogy éveket, esetleg életeket nyerhetünk egy-egy emlődaga­nat felderítésével. Ezárt kérjük — biztosan nem hiába — a nők megértését, türelmét. Vég­eredményben saját maguk ér­dekében. V. J. Ropogós Tavaly összesen 25 vagon- nyi Extra Korit sütöttek . a Ferihegy Mgtsz üllői üzemé­ben. Az ízletes sós rudacská­kat gyakran szombaton és va­sárnap is készítették. Tóth Lászióné, a már .ropogós Ko­rit szedi le a gépről Hancsovszki János felvétele ORI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1984. JANUÁR 14., SZOMBAT Egyre kevesebb a parlag Cserék, bérletek, telepítések A föld nemzeti kincs — állapította meg egy régebbi törvényerejű rendelet. A rövid, sommás mondatnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen ismeretesek a szo­rító gondok: szűkül a földterület, elég sok a termelésből való kivonás, ipari célokra való felhasználás. A folyamat megállapításához közös érdek fűződik, hiszen a jövő nemzedékére is gondolnunk kell. Ezért született meg az a felsőbb szintű döntés né­hány évvel ezelőtt, hogy a bel- és külterületen egyaránt a tanácsok nem értékesítik, hanem tartós használatba adják a telkeket, parcellákat. Január 1-től a közigazgatás átszervezése annyiban érintet­te a volt járási földhivatalt, hogy Monori Földhivatal lett a nevük, vonzáskörzetük ugyanaz maradt, mint koráb­ban. Hchbítelkek Az elmúlt esztendő a föld­értékelési munka jegyében zajlott. Az ezzel foglalkozó megyei mezőgazdászok Mono­ron és környékén sajátították el — még 1981-ben — az ez­zel kapcsolatos teendőket. Az országos rendelkezés szerint a több mint 100 éves aranykorona-rendszer már el­avulttá vált, nem tökrözte hűen a földek tényleges érté­két. Ezért vált szükségessé a földek újraértékelése pont- rendszer szerint. Nullától 100 pontig értékelték a földeket a szűkebb pátriában. A szakemberek és segítőik két méter mélységig leástak a földbe, s különböző rétegekből mintát vettek. így vizsgálták meg a humuszréteget, az alta­laj összetételét Minden 100 hektárról került külön kis zacskókba a minta, amelyet a gödöllői laboratóriumban ala­pos vizsgálatoknak vetettek alá. Ott döntöttek arról, hogy hány pontot ér annak a föld­területnek a minősége. Az új forma sokkal jobban tükrözi a földek valóságos ér­tékét, nem függ a művelési ágaktól. Hetvenezer földrész­letet vizsgáltak meg egyéb­ként a szakemberek. A Monori Földhivatalnál is érződött a gazdaság megújítá­sára való törekvés. Ez a leg­élesebben a föld iránti igény­ben mutatkozott meg. Ezt bi­zonyítandó, tavaly kétezerrel több állampolgár fordult ügyes-bajos dolgaival hozzá­juk. Általában az a jellemző, hogy az állampolgárok 800— 1 ezer 500 négyzetméter nagy­ságú földterületeket szeretné­nek tartós használatba venni. A földhivatal olyan helyeken ajánlott ingatlanokat, ahol a termelés biztonságát ez nem veszélyeztette. Ma már 1 ezer 500 — főleg fővárosi — lakos­nak van hobbitelke Monoron, de Pilisen is ezerhez közelít ez a szám. Állami támogatás Az ésszerű földcserékre is sor került, felülvizsgálták a zártkerteket. így például Gom­bán sok volt a parlagterület. Százötven hektár zártkertet külterületté nyilvánítottak. Ebből 70 a gombai Fáy And­rás, 80 pedig a monori Kos­suth tsz birtokába került. Ez utóbbi termelőszövetkezet to­vábbi 50 hektár pluszterület­hez jutott. így jelenősen nö­vekedett a nagyüzemileg mű­velhető terület. Javult a földvédelem, a ter­melési fegyelem. A földek el­enyésző hányadát találták csak parlagon a szakemberek. A termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdálkodók is igye­keznek megművelni saját te­rületüket, tavaly mindössze 12 hektár parlagot kellett állami tulajdonba venni. Kevesebb volt a mezőgazda- sági művelés alól váló kivonás is. Amíg ez a szám korábban elérte a 80—100 hektárt évente, 1983-ben „csak” 48 hektár volt. Ebből 40 hektá­ron erdőt telepítettek, a töb­bin házhelyeket parcelláztak, kommunális létesítményeket építettek. Ugyanakkor a me­zőgazdasági művelésbe való állítás 59 hektáron történt meg. Ehhez az érdekelt mező- gazdasági üzemek a földvédel­mi alapból jelentős állami támogatást kaptak. A műszaki csoport munkája iránt tovább nőtt az érdeklő­dés. ők adatokat, rajzokat, bi­zonyítványokat készítettek a megrendelőknek. Bevételük meghaladta a 700 ezer forintot. A régi helyen Az idei esztendő legfonto­sabb feladata — az általános munkákon túl — a földek hasznosításának szorgalmazása. Tervezik az egyéni földigények további kielégítését. Így Mo­noron, Ecseren és Péteriben kerül sor nagyobb területek tartós használatba adására A Monori Földhivatal a ré­gi helyén maradt, az ügyfél- fogadás hétfőn, szerdán 8-tól 17 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig tart. Ezekben az időpon­tokban kereshetik fel az ál­lampolgárok a vonzáskörzet településeiről a hivatal szak­embereit, illetékes szakaikat mazottait. G. J Bénye Táncpróba A Bényén alakult új népi tánccsoport ma délután 2-tő) 5 óráig tart próbát a helyi if­júsági klubban Mónus Pál és Kopácsi Mari nna — a gyömrői Rozmaring Tánc- együttes volt vezetőinek — irányításával. Mein jellemző pilian&fok Jobbnak szeretnék a világot teszi mappába az iratot. Ez! az ügyet a néni a „legfelsőbb fórumokhoz” irányította. Ezek csak pillanatok, ame­lyek nem jellemzőek. Mégis: vannak, s egész képként rög­zítődnek az emberben, hogy ha azt hallja, öregek, nyom­ban kivetítőd,jenek emlékeze­te vetítővásznára. Sorok állnak a monori pos­tán, mint mindig. Az aszta­loknál kölcsöntollakkal csek­keket, lapokat töltögetnek az ügyfelek, háttal az ablaknak várakoznak azok, akik a nyil­vános telefonfülkékbe szeret­nének bejutni. A pádon ku­porog egy öreg néni, tudo­mást sem véve a körülötte zajló életről. De egyszer csak neki csörög a telefon, az álta­la kért távhívást kapcsolják. Csakhogy a néni — mint ki­derül —, nagyothall, s egye­dül le sem tudná bonyolítani a beszélgetést. Ijedten topo­rog, néz jobbra-balra. S ek­kor mozgásba lendül egy rit­ka gépezet, az ügyintézők hús-vér emberekké válnak. Egyikük kapja a telefont, s beszél a hívott féllel, akiről nem tudni, gyereke-e a néni­nek, esetleg unokája? Közel­álló lehet, annyi biztos. A másik ügyintéző kihajol az üvegablakon, tolmácsol, de eközben papírt és tollat is fog, hogy ha a néni nem ér­tené, miről van szó, le is ír­hassa, csupa olvasható nagy­betűvel. A többiek pedig ott ülnek, állnak, segítségre ké­szen. Figyel az egész posta. — Sajnos, most nem tud jönni! — mondják a telefon­nál, a néni a szájmozgásról olvassa le. — Hát mikor? — kérdezi szomorúan, csalódottan. — Tíz nap múlva! — kia­bálják a készülék mellől. — Azt mondja, tíz nap múlva! — Jöhetne hamarabb ... — motyogja kesztyűjét gyűröget- ve az ablak előtt az öregasz- szony. — Nem tud hamarabb jön­ni? Nem, azt mondja, nem tud! A dátumot, amikor érkezik, felírják a papírra, de ezt már talán felesleges is. — Hát... addig majd csak lesz velem valami. Az isten áldja meg magukat, kedve­seim ... A közjátéknak vége. Zajlik tovább az élet, megy minden és mindenki a maga útján. A járásbíróságon, a bírói pulpitus mögött sóhaj, aztán villan egy piros lámpa, s a folyosón recsegni kezd a hangszóró. — Kérjük az idézetteket! Bejön egy. feketébe öltö­zött, ősz matróna, s egy fia­tal nő, derékig érő szép haj­jal. Egy darab földön vitat­koznának, ami ajándékozás révén a fiatal rokon birtoká­ba jutott, s mint utóbb kide­rült, az ajándékozó nem ezt adta volna ... Csakhogy mi­vel a vita tárgyát képező bir­tokrészről évekkel ezelőtt ké­szült a szerződés, az ügy el­évült, nem lehet kereskedni benne. — Én nem tudtam, nem tudtam, hogy mit kapunk, én csak egy helyrajzi számot is­mertem — mentegetőzik a fiatal nő. félig a bíróság, fé­lig az idős rokon felé fordul­va. Az ablakok mögött már szürkül az ég. Egy régi-régi festmény elevenedik meg a teremben. A feketébe öltözött öregasszony átokra emeli a kezét, azt mondja, tragikus, egyre magasabbra ívelő han­gon: — Hát akkor vegye el tő­lük az isten, verye vissza, amit fondorlattal kicsaltak tőlünk! Ne legyen rajta hasz­nuk, káruk annál inkább, ha ezt a régi földdarabot akara­tom ellenére művelni fogják! Kopog az írógép, lezárja a meg sem indult pert. A bíró Valaki megragadja az ut­cán a kabátor at. Odanézek látom az ismerős asszonyt magamba fojtok egy sóhajt- jaj, ugyan mi történhetett megint...? Emlékszem-e a nagy tarka kandúrjára? — kérdezi. — Nem. Sosem láttam. Gyönyö­rű jószág volt, mondj , nem okozott az kárt senkinek, és most elpuszt tották. Kutyával Méghozzá egy olyan idomított kutyával, amelyik kimondot­tan arra van dresszírozva. hogy macskákat tépjen szét. Borzasztó — sóhajtom. Meg kell írni! — mondja. És tényleg. Már annyi min­dent mondott nekem, elhor- datlan szeméttől kezdve a bűzlő, nyitott árkokig, ame­lyeket nem gondoz senki, mert sokfelé jár, mindenre figyel s szeretné jobbnak látni a vi­lágot. mm mm Hát miért ne írnám meg a macskát? Mondjuk, azzal a befejezéssel: emberek, akik még nem vagyunk túl a hat­vanon, figyeljünk a nagyot­hallókra, a földjükhöz ragasz­kodókra, a széttépett macská­jukat siratókra is, figyeljünk rájuk .. öregek. K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hlnlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom