Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

Párttestületek ülései Géproncsok a fóti műtőasztalon Csőmsndzsetta és eszterga Az elmúlt évtizedekben Pest megye úttilrö szerepet játszott a közös gazdaságok kiegészítő tevékenysége polgárjogának elismertetésében. A tsz-ek ipari szolgáltatásai — melyeknek jelentős része volt a rossz termőhelyi adottságú szövetkezetek pénzügyi megerősödésében — mára lényegében a mezőgazdasági tárcán kívüli vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek. Jóllehet az új szabályozók elsősorban az építőipart sújtják, a megye tsz-ei melléktevékenységének egésze, s ezáltal a gazdaságok sora került kedvezőtlenebb helyzetbe. Azok az üzemek, amelyeknek sikerült a fóti Vörösmarty vagy a sülysáp! Tápióvölgyc tsz-hez hasonló megoldásokat találniok, nos azoknak a jövőben sem kell lemondaniok a kiegészítő tevékenység jövedelemnövelő és népes­ségmegtartó szerepéről. — Kiderült, hogy azok a szövetkezetek, illetve ipari Közös gazdálkodás Közös gazdálkodás folytatá­sára hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, továbbá a Szolnok megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat gazda­sági társaságot alapított ser­téshizlalásra. Az erről szóló szerződést csütörtökön írták alá az érintett felek az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt székházában. A Szolnok—kispesti sertés­feldolgozó gazdasági társaság — ez az új szervezet neve — évente 200 ezer sertést dolgoz majd föl. A vagyoni alapot közösen adták össze. A hús­ipar a kispesti sertésvágóhi- dat engedte át, a termelők pe­dig folyamatosan biztosítják a húsipari alapanyagot és részt vállalnak a vágóhíd átalakítá­sának költségeiből. Értetlenséggel küzdve Az ikladi ipari műszergyá- riak igazán jó évet zártak. Öt százalékkal teljesítették túl a tervüket, s a vállalat tőkés ár­bevétele a várt 140 millió he­lyett 172 millió lett. A bérszín­vonal 3 százalékkal emelke­dett. A vállalatnál száz dolgozó közül 97 tagja a vasasszakszer­vezetnek, amely nem csekély szerepet játszott abban, hogy így alakulhattak az eredmé­nyek. A szakszervezeti bizott­ság az esztendő végi számadás­kor megfogalmazta jelentésé­ben: tevékenységük két fő te­rülete a gazdasági jellegű fel­adatok megoldásának tudatos elősegítése, a mozgósítás, s a dolgozók érdekeinek védelme volt. A kettő nem függetlén egy­mástól. Hiszen ahol sikeresek, ott több jut a borítékba, az élet- és munkakörülmények jobbítására, szociálpolitikai, munkavédelmi célokra is. S az iránt sem lehet kétségünk, elégedetlen, rossz körülmények között munkálkodó emberekkel nehezebb, ha épp nem lehetet­len ötről a hatra jutni. Általánosságok helyett azon­ban nézzünk inkább néhány tényt, részletet! A termelés se­gítése itt sem mentes az ellent­mondásoktól. Tavaly az év ele­jén még csupán egyetlen gaz­dasági munkaközösség alakult az IMI-ben, az év végére — noha eleinte értetlenség, olykor gáncsoskodás is kísérte a fo­lyamatot —, már 12 jött létre, 160 taggal. Érvelni az új mel­lett, s támogatni azt, cseppet sem könnyű. Ám hogy lehetsé­ges, azt a jelen igazolja. Manap­ság tudja a vállalat 3 ezer dol­gozója, hogy a vgmk-sok munkája hiányokat pótol, s a vállalat egészének, a nagyobb közösségnek érdekeit szolgálja. A szakszervezeti bizottság leg­utóbbi ülésén már elhangzott; a termelékenység növelését, a munkafegyelem erősítését is elősegítő formát szervezetteb­ben kívánják működtetni, ki­váltképpen a teljesítménybér­ben dolgozók körében. A beszámolóban arról is ír­tak: a szakszervezet minden lehetséges fórumon élt a véle­ményezés lehetőségével, ami­kor a vállalat belső szerveze­tének. érdekeltségi rendszeré­nek korszerűsítéséről volt szó. így már köztudott s várt a tagság körében két idén megvalósuló kezdeményezés. Ősszel tökéletesen beértek a szőlővesszők, a rügyek termé­kenysége jobb az átlagosnál és mindeddig kár nélkül telel­tek a tőkék — hangzott el azon a szőlőmetszési bemuta­tón, amelyet csütörtökön tar­tottak Pécsett. A villány-mc- csekaljai borgazdasági kombi­nát kutatóállomásának szak­mai rendezvényén Baranya, Bács-Kiskun, Somogy, Tolna és Zala megye nagyüzemei A Központi Bizottság 1983. október 12-i határozata alap­ján tegnap záróülést tartott az MSZMP Monori Járási Bi­zottsága. Az ülésen részt vett dr. Arató András, a megye: párbizottság titkára, aki mél­tatta a járás, a járásban élő kommunisták, illetve az egész lakosság érdemeit a terület sokoldalú fejlődésében. Szászik Károly, a járási pártbizottság első titkára meg­köszönte a testületi tagok ak­tív munkáját és mindenkinek sok sikert kívánt új pártmeg­bízatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően a testü­let tagjai tudomásul vették a Az egyik: kapjanak több pré­miumot a kulcsemberek. No nem a kisebb-nagyobb válla­lati vezetőket kívánják így érdekeltté tenni a jobb mun­kában. Inkább azokat, akiken egy-egy termelő közösség tel­jesítménye áll vagy bukik. Például ilyen kulcspozíciónak számít a beállítólakatosé, akin az múlik, hibátlanul mű­ködnek-e a gépek, vagy az anyagbeszerzőé, akitől függ­het, hogy döcög-e vagy sem a termelés. Az univerzális tu­dású szakmunkások is ebbe a körbe tartoznak. Egy-egy munkaterület dolgozói egy év­re választanának kulcsembe­reket és esztendő múltán sza­vaznának arról, vajon azok is maradtak-e vagy méltatlanul kaptak többet társaiknál. A másik — kísérlet. A tel­jesítményt s a minőséget egy­aránt figyelembe vevő bére­zési rendszer kimunkálásáról van szó, egyelőre csupán pa­píron számolgatva azt, miként áll leginkább arányban a munka eredménye s a boríték vastagsága. Igazságosabban, differenciáltabban, s megint csak: a nagyobb közösség ér­dekében ... Ügy tűnik, a szakszerveze­tiek megértették az IMI-ben az idők szavát. Persze, érte­niük is kell, hiszen a terveik jelentősek. Ezek a tavalyi mil­liárdosnál nagyobbhoz képest is csaknem 11 százalékos ter­melési értéknövekedést, s a nyereség legalább 105 millió forintos emelését irányozzák elő. (Mindezt a jó piaci mun­ka nyomán a sok megrende­lés s a tavaly megnövekedett létszám teszi lehetővé.) Igen ám, de a szabályzók változá­sai, a sok tekintetben mosto­hább gazdálkodási körülmé­nyek, s éppen a létszám emelkedése is közrejátszik abban, hogy a bérszínvonal idén előreláthatólag csak más­fél százalékkal emelkedhet, így az egész vállalatra kiter­jedő bérfejlesztésre már nem gondolhatnak. S az is nyil­vánvaló, hogy — ha nem is sokkal, de — kevesebb jut szociálpolitikai és munkavé­delmi célokra. Vita volt a javából Részt vettünk a tanácsko­záson, ahol a szakszervezeti bizottság megvitatta — előké­szítendő a bizalmi testületi ta­nácskozást — a vállalat idei terveit. gazdaságainak szőlészei vettek részt, s a legfőbb kérdésük as volt: hogyan hatott az ültet­vényekre a múlt évi aszály? A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok szőlőibei most kezdődik a tőkék metszé­se, s azért is rendezték ilyen korai időpontban a bemutatók hogy a kutatóállomáson látót tak és hallottak alapján hatá­rozzák meg a metszés módjá az üzemekben. járási pártbizottság megszűné­séről szóló előterjesztést. Ugyancsak tegnap tanács­kozott a Manor nagyközségi pártbizottság. Az ülésen részt vett dr. Arató András, a me­gyei pártbizottság titkára. A testület — a Központi Bi­zottság határozata alapján — kooptálta tagjai sorába a volt járási pártbizottság több tag­ját, majd megválasztotta a párt-végrehajtóbizottságot és a tisztségviselőket. Ezzel meg­alakult Monoron a 61 tagú vá­rosi jogú nagyközségi párt- bizottság. Első titkára Szászik Károly, titkárai Skribck József és Tóthné Fiel Mariann let­tek. Vita volt, a javából. Hat órán át tartott, s jelzi talán mélységét az olvasónak, ha leírjuk, hogy a bizottság tag­jai csupán a bérszínvonal vár­ható alakulásával kapcsolat­ban 16 lényeges — s mitaga­dás, olykor kínos — kérdést tet­tek fel a vállalat vezetőinek. Például: Lesz-e központi nor­marendezés? Vállalhat-e a vgmk külső munkát? Együtt jár-e a kismértékű bérszínvo­nal-emelés a 40 órás munka­hét bevezetésével már tavasz- szal? Sorolták a gondokat Sorolhatnánk még a példá­kat — ahogyan a munkavéde­lem gondjairól, az öltözők, mosdók állapotairól, vagy a szociálpolitikai pénzek elosz­tásáról szólva sorolták a bi­zottság ülésén részt vevők. Egy azonban bizonyos: politikai érzékenység, s a kialakult jó hangulat, az eredmények fél­tése, a többre, jobbra tőrei;^ vés késztetett szólásra min­denkit. A szakszervezet alkotó részese a vállalat jövője for­málásának. Ez pedig — garan­cia. Az az IMI vezetőinek is, hiszen a nagy tervek a szürke hétköznapokon válnak — válhatnak — valóra, s csak úgy, ha ebben partner, s a maga munkájában minden le­hetségesei megtesz a sikerért minden dolgozó. Korai megrendelők — A problémákon átszerve­zésekkel segítettünk — mon­dotta Saáry Gábor igazgató. — Ez veit a magyarázata annak, hogy nem kellett határidőre módosítani, hanem az előre maghatározott napra befejez­tük a munkát.. Ehhez szorosan kapcsoló­dik az is, hogy a váci magas­építőnél igyekeznek mindent házon belül megoldani. Ez annyit jelent, hogy itt készül­nek el a terveik, s a munka a kulcsátadással fejeződik be. Közben nincsen szükség al­vállalkozókra. Minden bizony­nyal ez a szervezettség is hoz­zájárult ahhoz, hogy tavaly több versenytárgyalást akkor is a váciak nyertek meg, ha az ő árajánlatuk magasabb volt, mint más, jelentkező cé­geknek. Bár ez a vállalat el­sősorban Vácott és környékén vállal különféle feladatokat, arra igazán nem panaszkod­hatnak, hogy kevés lenne a munkájuk. — Célunk továbbra is az, amit évekkel ezelőtt megfo­galmaztunk : a határidők pon­tos tartása, a mégjobb minősé­gi munka. Tavaly éves szin­ten 134 millió forint értékű Törököt fogtak? A javítóüzem udvarán két munkás éppen a targonca vil­láira görgeti a rozsdás, tönk­rement masinát: újabb roncs kerül a fóti gépkórház műtő­asztalára. Odább az egybenyíló termek sora végén frissen ola­jozottan, átfestve várakoznak gyógyult társaik, sok millió fo­rintot megmentve a megren­delő gyárnak s a népgazda­ságnak. A fóti Vörösmarty Tsz köz­pontjában, a szerszámgépjaví­tó üzemben vagyunk. Az ap­rócska irodában az önelszá­moló egység vezetője, Milko- vics László és Juhász Sándor technikus a beszélgető partne­rem. — Éppen tizenkét esztende­je, hogy a fóti tsz-ben meg­kezdte munkáját e részleg. Amit elértünk önerőből, álla­mi támogatás nélkül sikerült: az idén kereken 3 millió fo­rint a nyereségünk — mondja Milkovics László, hogy aztán kérés, kérdés nélkül folytassa: — A szerszámgépjavítás el­hanyagolt területe az iparnak. Még két cég foglalkozik ezzel: a nyíregyházi Mezőgép, s egy budapesti ipari szövetkezet. Mindkettő központi anyagi se­gédlettel, a javításra szoruló gépek meghatározott típusára szorítkozva. Mi nem váloga­tunk. Nemrég egy lengyel ma­rógépet hoztak ide. Nosza, gyerünk az Országos Műszaki Könyvtárba a hiányzó doku­mentációt felkutatni. Tárgyal­tunk a külkereskedőkkel az alkatrészek miatt. Aztán ma­radt a bevált módszer: legyár­tattuk, ami kellett. — Az elmondottakból nem nehéz levonni a következte­tést, a fóti Vörösmarty Tsz-nél házhoz jön a vevő. — Nézze, sohasem reklá­moztuk magunkat. Illetve... — Szóvei mégis? — Hogy magyarázzam. Az eredmények tükrében a szö­vetkezet vezetői hamar meg­látták, hosszú távon is fantá­zia van a szerszámgépek re­parálásában. Fejleszteni kell árbevételt terveztünk, de az eredmérfyümk ettől 8 millióval jobb lett, így 16-17 milliós nyereségre számitunk. Egy évvel korábban óvatosabbak voltunk, akikor 130 milliós tel­jesítményt értünk el. amitől a terv alig 2 millióval volt. alacsonyabb. Ami az idei évet illeti, ar­ról még korai lenne beszél­ni. Annyit mindenesetre el­mondtál'.?, hogy a vállalat ka­pacitásának több mint a 80 százalékát már tavaly decem­berig lekötötték a megrende­lők. Vannak áthúzódó mun­káik is, több korábban meg­kezdett beruházást az idén kell befejezniük. Munkával teli A jövő nagyobb feladatai között szerepel a Váci Kötött­árugyárban egy új 500 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok építése, a Pest-Nóg- rád megyei Húsipari Vállalat váci üzemében több épület rekonstrukciója. De ide sorol­ható a gödi Kilián-iskola, az őrbottyáni és a dunakeszi 1-es számú általános iskola bővítése is. A közelmúltban kezdték el a szobi művelődé­si ház rekonstrukcióját, Verő­az üzemet, szólt a határozat. Ekkor kezdtünk újabb piacok után kutatni. Kiderült, a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, az ország egyik legkorszerűbb, vezető cége sem tartja rangon alulinak a partnerséget. Te­mérdek munkával halmoztak el minket, jellemző, hogy 1985-re például konkrét szer­ződéskötéseink vannak. Néha mégis úgy érzem, törököt fog­tunk. Olyan gyárral léptünk egyezségre, amelynek igényeit nem lesz könnyű kielégíteni. Nyitva a kapu... — Rend, szervezettség, fe­gyelem, magas színvonalú mun­kamorál, kitűnő minőség — ennyit láttunk az egynapos győri látogatásunk során — veszi át a szót Juhász Sándor, s még hozzáteszi: — Van mit tanulnunk. — Szerencsés profilválasz­tás, terebélyesedő üzleti kap­csolatok, gyarapodó nyereség. Itt akár be is fejezhetnénk a beszélgetést — mondom félig tréfásan a fóti tsz ipari veze­tőinek. — Bár ilyen egyszerű len­ne — sóhajt Juhász Sándor. Kevés az igazán jó szakmun­kásunk, legalábbis a további növekedéshez kevés lesz. Hiá­ba fizetünk 10 és 14 ezer fo­rint között, nagyítóval kell ke­resni az olyanokat, akik nevé­ben a tsz szavatosságot vállal­hat a kijavított berendezése­kért. Szóval nyitva ez a ka­pu, csak át kell tudni bújni rajta... Találmányt venni A sülysápi Tápióvölgye Tsz összbevételének és nyereségé­nek 70 százaléka az iparból és a szolgáltatásból származik. Az egyébként növénytermesz­tésre berendezkedett gazdaság életében tehát nagy jelentő­séggel bír a kiegészítő tevé­kenység. A beruházások visz- szafogásia, a kedvezőtlenebb közgazdasági körülmények az itteni vezetőket is változtatás­ra késztették. cemaroson új postát, Ácsán tűzoltószertárat építenek. Az említetteken kívül még több, mint 8 millió forint értékű kisebb feladatot kell ebben az évben megoldaniuk. — Az utóbbi években sokat javult vállalatunknál a vezetés színvonala. Ezzel együtt szem­léletbeli változásokra is sor került, s ennek az előnyeit most kezdjük igazán érez­ni. Sikerült magas szervezett­séget Létrehoznunk, így ha va­lamelyik építkezésen kevés a festő, vagy a kőműves — ál­talában ezek a hiányszakmák — akkor máshonnan viszünk oda szakembert. — mondja az igazgató! Lejön a bérből A dolgozók tudják, hogy a munkáért felelősek, s azzal is tisztában vannak, hogy ha hibát követnek el, azt le­vonás követi, még pedig a bérből. A vezetés tapasztala­tai szerint ez ösztönzőleg ha­tott, bár az emberek egymást is felelősségre vonják adott esetben. S az utóbbi sokszor hatásosabb, mint a pénzbün­tetés. Náluk az sem jellemző, hogy a dolgozók ki-belépked- jenek. Jelenleg például 26 szo­cialista brigádjuk van, s ezek tagságának a zöme tórzsgár- datag. A 700 dolgozó szaktu­dása pedig garancia arra, hogy az idén is sikeres évet zár­nak. Cs. J. ágazatok jutnak előbbre, ame­lyek saját termékkel jelen­hetnek meg a piacon. Nem a versenytől félünk, de megun­tuk, hogy a nagyvállalatoknál kopogtassunk, könyörög­jünk (!) munkáért — magya­rázza Móczár László, a tsz ipa­ri főmérnöke. — Az új, ráadásul még be sem vezetett termék gyártása kockázattal jár — vetem ellen. — Nem kétséges, hogy a ri­zikó nagyságát csökkentsük, olyan árufélét kerestünk, ami­nek gyártásához nem kellett új berendezéseket vásárolni. A döntésben segítségünkre volt a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat. Az importkorlátozás miatt ugyanis megnehezült számukra az angliai csőbilin­csek behozatala. Nos, ezt a széles körűen alkalmazható terméket, vagyis ennek hazai változatát fejlesztettük ki, ad­tuk be a Találmányi Hivatal­hoz szabadalmaztatásra. — ön egy másik terméket is említett; — Igen. Megvettük egy új rendszerű, pályamenti vezeték (daruk áramaellátására szol­gál) gyártási jogát. A beren­dezés a salgótarjáni Öblös- üveggyárban már működik; egyaránt jól bírja a 25 fokos hideget, s az 55 fokos forró- ságot — állítja Móczár László, akivel a helyszínen a Tápió­völgye Tsz mendei üzemében is szemrevételezzük az újdon­ságokat. A sülysápi tsz 90—100 főt foglalkoztató lakatosüzemben Fáskerti Fcrcncnét kérdezzük, neki mit hozott a két talál­mány. — Eleinte idegenkedtünk, féltünk, kevesebbet keresünk majd. A csőmandzsetta pepe­cselő munkát igényel, de idő­vel megbarátkoztunk vele. S ami ennél is fontosabb, to­vábbra is helyben dolgozha­tok. Ugye, érti, két gyermekem van és nem jártam szívesen Pestre a gumigyárba ... Elsárgult lapok Forgatom a Pest megyei Hír­lap elsárgult példányait. Egy írást olvasgatok, amelynek címe fóti Bóka, kontra sülysá­pi Tápióvölgyc tsz is lehetett volna. A vita akkor azon folyt, vajon alkalmazhat-e munká­sokat a fóti tsz Úriban, a Tá­pióvölgye Tsz működési terü­letén. Az újságíró számára aligha lehet kellemesebb fel­adat, hogy ugyanazon két tsz- ről megint csak egy cikkben hozhat egészen másféle híre­ket. Olyan változásokról szá­molhat be, amikor egy, a ko­rábbinál is nehezebb terepen, mások szamára is példát ad­va szerepelnek a régi riváli­sok. Valkó Béla Szakaszolók A Ganz Villamossági Mű­vekben készítik a nagyfeszült­ségű távvezetékek elosztó- és alállomásainak szakaszoló be­rendezéseit. A képen az egyik legnagyobb, a 220 liV-ns be­rendezés végszerelését láthat­juk. Ellentmondásokkal terhes Véleményezte a szakszervezet Eredményes, hatásos szakszervezeti társadalmi-politikai tevékenység és munkavállalói érdekvédelem Is csak úgy lehetséges, ha a szak- szervezetek és — rajtuk keresztül vagy közvetlenül — a dolgozók is részt vesznek a vállalati tervek kialakításában. Ha egy vállalat szak- szervezeti bizottsága tartós eredményre törekszik, ogyik legfontosabb feladatának kell tekinteni, hogy a lehető legeredményesebben járul­jon hozzá a minél jobb vállalati terv elkészítéséhez. (A szakszervezeti bizalmiak zsebkönyve, 158—159. oldal) Szőlőmetsiési bemutató Jól teleltek a tőkék Vasvári G. Pál idei fennivalók a Váci Magasépítőnél A sikert nem adták ingyen A Váci Magasépítő Közös Vállalatnál nem a múlt év volt az első, amikor sikeres esztendőt hagyhattak maguk mögött. Ilyen volt a korábbi, s az azt megelőző is. Bár az elmúlt év kezdete nem volt körtnyü, a vállalt feladatokat mégis határidőre teljesítették. Tettek ezt annak ellenére, hogy időről időre anyaghiány nehezítette a mun­kát, s meg kellett küzdeni azzal a problémával is. hogy egy-egy építőipari szakmában a szükségesnél kevesebb dolgozót tudtak csak mozgósítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom