Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

B ABONYI KRÓNIKA! A takarékosság jegyében Higanygőz szórja a fényt Olajról szénre, egy időre Az új esztendőben is egy­re több szó esik a célszerű energiatakarékosságról, az idei népgazdasági tervben szintén sűrűn találkozunk ezzel az or­szágos méretű feladattal. Az abonyi tanács saját és intéz­ményei részére 1981-ben öt évre szóló programot készített a tervidőszakra előírt akció végrehajtása érdekében. Az időarányos teljesítés felől ér­deklődtünk Makai Bélától, a tanács műszaki csoportjának vezetőjétől. Korszerűbb lámpák — A villamos energiával a takarékoskodást lényegében már az előző tervidőszak vé­gén megkezdtük — mondta. — Az elavult világító testeket leszereltettük és helyette nagy teljesítményű fénycsöveket helyeztek el, ez a munka nap­jainkig folytatódott. Több in­tézményünknél, például az Abonyi Lajos úti iskolában, a könyvtárban, a művelődési házban, az óvodákban és a napközi otthonban mintegy 220 opálburás világító beren­dezést — amelynek fogyasztá­sa 21,6 kilowatt — cseréltük ki fénycsőre. Ezek fogyasztá­sa viszont csak 17,5 kilowatt. A megtakarítás látszólag nem tűnik jelentősnek, de nem le­becsülendő, főleg ha figyelem­be vesszük, hogy a világító berendezés maga is korszerű, jobb látási viszonyt teremt. E célra több mint félmillió forintot költöttünk. Részben hasonló megfonto­lás alapján került sor a köz- világítás korszerűsítésére. A program végrehajtása során eddig mintegy 600 darab, úgy­nevezett 100 wattos Faluvill lámpát cseréltek le 80 wattos higanygőz lámpatestre. — Tervezik-e a közvilágítás bővítését? — A tervidőszak idejére nem. Kivétel a láncházak kör­nyékének villamosítása. Az esetleges igényeket átcsopor­tosításokkal oldanánk meg, viszont tervbe vettük és foly­tatjuk az intézmények világí­tásának korszerűsítését, vala­mint az utcai lámpák cseré­jét. Ebben az esztendőben az előbbire a Szelei úti bölcsődé­nél kerül sor, valamint újabb 400 darab utcai világítótestet cseréltetünk át higanygőz lámpára. Gáz és tervek — Több intézménynél fűte- nek még olajjal. Ennek kivál­tása érdekében történt-e in­tézkedés és mire lehet számí­tani a jövőben? — Jelentős még a tüzelő­olaj-felhasználás az iskolai napközi otthonnál, az óvodák­nál jórészt ezt az energiát használják fűtésre, de olajjal tüzelnek a két általános iskola tornatermében, a strand- és kádfürdőnél, valamint a ta­nácsnál. Az energiaracionali­zálási program keretében ed­dig 35 olajkályhát helyeztünk üzemen kívül. Villannyal fű­tik a Somogyi Imre Általá­nos Iskolához tartozó Abonyi Lajos úti tanterem épületét, a művelődési ház és a könyvtár helyiségeit, a Gyulai iskolához tartozó Szolnoki úti tanter­mekben pedig radiátorok me legítenek, a hozzá tartozó ka­zánt szénnel működtetik. A tüzelés korszerűsítésére 1 mii lió 600 ezer forintot költöt­tünk. — Mi várható, ha a föld­gázt a községbe bevezetik? — A gerinchálózat megépí­tése után mind a tanácsnak, mind intézményeinek lehető sége lesz a jelenleg egyik leg­gazdaságosabb fűtés bevezeté­sére. Alkalmazni lehet a kád- és strandfürdőnél, a száz személyes óvodánál, a 600 adagos konyhánál. Két álta­lános iskolában, a zeneiskolá­ban, valamint a központi nap­közi otthonnál kerülhet sor átállásra. A bekapcsolások tervezésére a megbízást az il­letékeseknek átadtuk, szeret­nénk, ha a gerinchálózat építé­sével egy időben a bekapcsolá­sok is megtörténnének. Azok­nál az intézményeknél, ame­lyekhez most nem jut el a gáz, egyelőre szénnel helyette­sítik az olajat. A hő gazdasá­gosabb felhasználása érdeké­ben tavaly a központi fűtőbe­rendezések burkolat nélküli csőrendszerét szigeteltettük, a nyílászáró-szerkezetek csatla­kozási pontjait tömítettük. Ahol egyrétegű volt az üvege­zés, ott megkettőztük azt. Harmadolt költség — Bizonyos mértékig ener­giának tekintendő a víz. Ezzel miként tudnak takarékoskod­ni? — Az eddigi gyakorlat sze­rint főleg a nyári időszakban felhívtuk a lakosság figyel mét, hogy a közművesített vi­zet locsolásra ne használják. Ellenőrzését a PVCSV és a tanács műszaki csoportja vé­gezte. A tanács, illetőleg in­tézményei közül jelentős víz­felhasználás a strandon törté­nik. Miután az ottani kutat a PVCSV üzemeltetésébe adtuk, a fürdőzésre használt vízért fizetnünk kell. Tavaly például 800 ezer forintot utaltunk át, tehát e téren is keresni kell a költségcsökkentés lehetősé­geit. Egyelőre vízforgató be­rendezéssel juthatunk talán előbbre. Tervezésére kiadtuk a megbízást és ha időben el készül, valamint a kivitelezést időben megkezdhetik, végre­hajtják, akkor ez az idén már üzemelhet. Működtetésé­vel az eddigi költség egyhar- madára csökkenne — nyilat­kozta Makai Béla. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1984. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK r Égető gondok ízekre bontja! t az ódon kemencét Csak a forzsgárda tart ki Silány ez a föld. A talajból kikapart induló tőke keserves­sé teszi a termelés egyébként is meleg pillanatait. A kő­morzsával teli, kuvarcsos anyagból, amit a Budai út mentében bányásznak, aligha lesz kifogástalan minőségű tégla. Persze, megpróbáltak szabadulni ettől a lidérctől. Mintáért mentek a műúton túlra, a Cigány szék nevű te­rületre, s találtak is megfele­lő nyersanyagot, ám a feltö­rő talajvíz elmosta ezt a lehe­tőséget. Egy házzal odébb, Ceglédbercel határában kiváló agyag lakik, még túlontúl zsí­ros is, úgyhogy keverésre szo­rul, viszont a hozzávalót csak új_ homokbánya nyitásával, művelésével tudták volna elő­teremteni. Felhagytak hát a kísérletezéssel, maradt min­den a régiben, gondját a ceg­lédi téglagyár cipeli magával. Agyaghiba Egy évszázada, hogy a gyár kisebb-nagyobb sikerrel szol­gálja az építkezőket. A fej­lesztésből, beruházásból éppen csak hogy csurrant-cseppent. 1967-ben állt munkába a szov­jet téglaprés és a műszárító, Slágsrbörze Zenélő korongok boltja Ahol a kormányos a kapitány — Eredeti foglalkozása? — Gépszerelő, darukezelő, hajókormányos. Most pedig kiskereskedő. Néhány nappal ezelőtt a vá­ros különböző pontjain kis mé­retű plakátok jelentek meg, hírül adva, hogy az ősz utca 9. alatt L. P. márkanévvel hanglemezbutik ütött tanyát. Az apró boltban kellemes ze­ne zeng, sőt az ajtó résein ki­surran az utcára is. Kiss Ti­bor az üzletgazda, december 13-án nyitotta meg városunk­ban egyedülálló árudáját. Ad, vesz — Honnan az ötlet? — Egy barátom próbálko­zott Budapesten hasonló kez­deményezéssel. Gondoltam, én is belevágok. — Mennyi időt vett igénybe az engedélyek beszerzése? — Ez év februárjában ad­tam be az első kérelmet, és december közepén volt a bolt premierje. — Ügy tűnik, nem éppen a legforgalmasabb helyen áll a butik. — így igaz. Kerestem helyi­séget a város központjában, meg a lakótelepen garázst, de bámulatos árat kértek volna érte. Azt hiszem, hogy ha va­lakit igazán érdekel ez a do­log, nem sajnálja azt a pár perces sétát. A gyűjtők jó! tudják, hogy egy-egy régebbi vagy vadonatúj lemezért a fő­városba, Szolnokra, Kecske­métre kellett menni. Az ilyes­fajta kellemetlenségeket sze­retném megelőzni. — Honnan szerzi be a hang­lemezeket? — Magam is régóta vásáro­lom a különféle albumokat, ez volt az induló alap. A készle­tet nap mint nap pótolom. Szerződéses kapcsolatban ál­lok a Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalattal, a hazai kiad­ványokat csakis tőlük szer­zem be. A külföldről hazaér­kező turisták által behozott korongokat is átveszem, és ter­mészetesen üzletet kötök azok­kal. akiík áruba kívánják bo csátani eddig felhalmozott gyűjteményük egy-egy darab­ját. Áradatok — Miként alakulnak az árak? — Attól függ, honnan szár­maznak a préselvények, mert az eredet egyben minőséget is jelent. Például a jugoszláviai korongokat 350-re, a nyuga­tiakat pedig 400—450-re áraz­tam. Ha valaki olyasmit ke­res, ami történetesen hiányzik, előjegyzem, s rövid időn be­lül megszerzem. De ilyenkor ötven forint előleget kell fi­zetni. — Miféle többletet tud nyúj­tani az állami boltokkal szem­ben? — Az én ütőkártyám legfel­jebb a választék és a meny- nyiség lehet. Nemrég került a piacra egy népszerű rockope­ra, az István, a király lemez­lenyomata. Mondanom sem kell. egy-két nap alatt elkap­kodták. Nálam, a Hanglemez- gyártó Vállalat jóvoltából, másfél hétig kapható volt. — Hangszalagokat is látok a tárlóban. — Jelenleg 3—4 féle igen Jó minőségű TDK-fcazettát tudok kínálni, aztán Agfát, Hitachil és BASF-et. Természetesen műsoros szalagok is vannak. Ki mit szeret — Egyéb szolgáltatások? — Adok és veszek hangsze­reket, hangtechnikai berende­zéseket, kazettákat, posztere­ket, fényképeket. — Mi most a sláger a könnyűzenében? — Az idősebb korosztály na­gyon kedveli a Saragossa Band dallamait. A fiatalok kö­rében most éppen az AC/DC, a Man et Work, a Motörhead és Shakin Stevens áll az első helyen. — És ön mit hallgat szíve­sen? — A dzsesszrockot és a War együttest. s később főleg a téglaelszedők fáradalmait enyhítette a Kel­ler típusú, kocsikat emelő és süllyesztő berendezés. — A nyersföld kitermelésé­től kezdve a kész tégla rako­dásáig a folyamatok többsége kézi erőt igényel — mondja Horváth István, a gyár veze­tője. — Egy ilyen hagyomá­nyos felépítésű üzemben, mint a miénk, a munka 95 százaléka fizikai jellegű. Ezért egy rész­leges beruházás, technológiai felújítás a lényegen már nem sokat változtatna. A gépesítés aránytalanul sok pénzt emész­tene fel. A gyár az elmúlt években nem fejlődött az igé­nyek szerint, ilyen alapanyag mellett aligha valószínű, hogy megtérülne a befektetés. — Az eredeti, száz esztendőt megért kemencénk megrogv- gyant. elromosodott, le kellett bontani. Jelenlegi létszá­munkkal nem is tudnánk hasz­nálni. Az itteni munka na­gyon kemény, a környékben nem is lehet hasonlót találni, így aztán a fiatalok el is ke­rülik a téglagyárat. Pedig szükségünk lenne minden kéz­re. Csak a korosodó törzsgár­da tart ki. A hatvanfős gyári állomány túlnyomó többsége segédmun­kát végez. Régebben előfor­dult. hogy a vásárlók dolga- végezetlenül távoztak, mert egyszerűen nem akadt, aki ki­hordja a téglát. S bár beve­zették a csökkentett munka­időt, például a kemencénél csak napi hét órát dolgoznak, mégsem mondható, hogy az agyagégető mesterség ázsiója növekedne. — Tavaly a munkafegye­lem szigorításával próbálkoz­tunk, pénzben mérhető ered­ménnyel — mondja Horváth István. — Egy téglakihordó például, ha öt és fél ezer fo rintot keresett, már azt mond­ta, hogy ez egy rossz hónap volt. Bebizonyosodott, hogy a becsületes munka kamatozik. Szegény üzemet még az ág. pontosabban az időjárás is húzza. 1983 tavaszán 70 ezer darab félkész terméket der­mesztett használhatatlanná a hirtelen jött hideg, később egy több napos esőzés mállasztott szét 30 ezret, végül az utolsó pillanatban is betoppant balsors: a november derekán érkező fagy 150 ezer téglát ra­bolt el a gyáriaktól. Bizony, érzékenyen érintette ez az át­menő készletet, vagyis azt a mennyiséget, amelynek égeté sével az idei évet kezdték vol­na. A veszteséget leírták, az odalett anyaggal a szemétgöd- rot töltötték fel. Hogy a tég­lagyár mennyire kiszolgálta­tottja az égi eseményeknek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nyers tégla a mü- szantoban 24—36 óra alatt szikkad ki. szabadban már 2 _ 3 hét is szükséges, s ha netán ködös, párás az idő. beletelik másfél hónap is. — A terveket még így is túl­teljesítettük. 7 millió 100 ezer darab kisméretű típusnak megfelelő mennyiségű nyers­téglát gyártottunk, illetve 6 millió 680 ezret égettünk. Há­romféle változatot hevítenek kemencében: a kisméretűt az ikersejttéglát és a B—30-ast. Az egetett mennyiség mutató- száma (a köze! 7 millió) csak látszólag hatalmas. Ha három­szor ennyit állítunk elő az éppúgy elkel. Nem hiánytalanul A vázolt termelési feltétele­ket ismerve, nem meglepő, hogy a gyár az elmúlt eszten­dőket komoly veszteségekkel zárta. A tapasztalatok alapján 1983-ra 1,5 millió forintos de­ficitet terveztek. Talán a for­málódó munkaszellem az oka. hogy a harmadik negyedévben még csak 300 ezer forintot mu­tattak az elszámolások, s vár­hatóan a végső mérleg elké­szítésekor sem lesz több. Any nyi azonban bizonyos, hogy a ceglédi téglagyár a közeljövő­ben nem remélhet nyereséget Miért, hogy évről évre mégis újból megindul a termelés? Nyereség — Hogy megéri-e. ezen ke­veset töprengünk — mondja Horváth István. — Rendkívül nagy azoknak a száma, akik a környéken építkezésre ad' ták a fejüket. így hát kell tégla. Ráadásul a vállalati nyereség fedezi a mi kiesé sünket. Varga Sándor Színészpss'tré A Nemzeti Galériában lát­ható Schaár Erzsébet szob­rászművész emlékkiállítása, amelynek egy ceglédi vonat­kozása is van. Az alkotó, nem sokkal halála előtt, portrét készített Patkós Irma színmű­vészről, amely most helyet ka­pott a kiállítási anyagban. Gyerekeknek ?aló Fé!á?on fenyő negye­Ehol ni, csupasz ereszkedik alá zúgva a dikről. Zizzen az aszfalton, a gyerekek elrohannak mellette. Nincs már íze. Pótlásért a boltba kell menni. Maradt karácsonyfára való édesség, ha nem is sok, szalonképes ál­lapotban. S hogy gazdára lel­jen, féláron adják mostaná­ban. A zselés kilóját például 110 helyett 55-ért. ECépvadászoknok Az OFOTÉRT ceglédi bolt­jában hétszáz darab fényké­pezőgép talált gazdára az el­múlt évben. Főképp az olcsó masinák, a tanulógépek kelen­dők. A város amatőrjei nem csökkenő szenvedéllyel va­dásszák a témákat, s az ellőtt tekercseket viszik vissza az üzletbe, további feldolgozás­ra. A fotózás pozitív folyama­tának végigjárására, azaz pa­pírképek készítésére már jó­val kevesebben vállalkoznak. A téli kedvezményes vásár ideje alatt mindössze két nagyító berendezésre akadt vevő. Az előhíváskor használt vegysze­rek iránt sem túl nagy a ke­reslet. Portré, lexikon Keresett könyvek serege A legutóbbi téli könyvhét is rengeteg érdekességet, s né­hány valódi csemegét kínált az írott szó kedvelőinek. Ez idő alatt nem kevés böngésző, vá­logató, vásárló kuncsaftja akadt a ceglédi könyvesboltnak. A szépirodalmi kínálatból legin­kább kapósnak a történelmi tárgyú munkák bizonyultak. Rövid ideig állt a polcokon Moldova György Negyven pré­dikátora, s hamar elkapkod­ták Kós Károlynak Az ország­építő című könyvét. Méltán aratott sikert Nemeskürty Ist­ván irodalomtörténeti tanul­mánya. Gyurkó László Kádár- portréja immár a harmadik kiadásban kelt el. Szépen fogytak a konyhaművészettel foglalkozó összeállítások, s el­nyerte a vásárlók tetszését a Brockhaus—Riemann-féle Ze­nei lexikon első kötete is. Fa és fej Nem riadnak vissza A recept egyszerű. Osonj a helyszínre, vagy ha már épp arra jársz, semmiképp se hagyd ki a ziccert! Légy kö­rültekintő, csakis éjsötétben lo­pakodj! Ebből erőt meríthetsz, meg máskülönben megláthat­nak, s ahogyan ismerlek, nap­pali fényben a nevedet is alig mered kinyögni. Kebledet tölt­se el büszkeség, hiszen nem akármire vállalkoztál. Ennek bizton nyoma marad, valahol. Ha minden rendben, láss mun­kához. Lépj az első facsemetéhez! Gyűrd le izgalmad, nem nagy ügy az egész, mindössze ujjnyi vastag a fácska! S te különb dolgoktól sem riadsz vissza. Markold meg két kézzel, recs- csentsd derékba a védtelen növényt! Neked ez semmiség. Meglásd, nem ellenkezik, s a harmadiknál már érezni fo­god, hogy milyen erős, ügyes vagy. A kilencediknél eltölt az alkotás gyönyörűsége. Ne fe­ledd elmesélni kenyeres paj­tásaidnak: felemelő mulatság, férfi mun ka volt. A városi sportcsarnok mun­katársainak megkeseredett a szájaíze az elmúlt év utolsó napjának reggelén. A Lenin parkbeli épület előtt, a Rákó­czi úti járda mentén sorakozó 11 darab gyermekkorú fács­kát, amit az ország öt tájáról hoztak, s nemrég ültettek el, valaki az éjszaka folyamán de­rékba törte. A karcsú törzseket támasztó karók szétdobálva hevertek, a megfogant fűsző- liyeg összekaristolva, drimbolva áléit. Néhány év múlva kitere­bélyesedett lombok terítettek volna árnyékot az aszfaltra. Vajon ki a tettes, s mi az ok? Tán sosem derül ki.' A be­vezető sorok panaszos meséjé­ből kiindulva: fafejzúrre gon­dolok. V. S. Vízilabda Legyőzték a riválist Ceglédi VSE—Kecskemét 9-6 (1-2, 1-1, 3-0, 4-3) Budapest, Nemzeti Sport­uszoda. Vezette: Bíró, Császár. Cegléd: Németh, Beck. Kiss S., Zsíros, Bóbis, Ungvári, Kelemen. Csere: Lakatos. Sajgál, Tóth J. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen (5) Bó­bis (2), Sajgál (1). Beck (1). Bravúros győzelemmel kezd­te meg idei évét a ceglédi ví­zilabdacsapat. Az örök rivális KSC együttesét nagy csatá­ban. biztosan győzte le. ör­vendetes az a tény. nogy a ceglédi csapatban a rutinos játékosok mellett játéklehető­séget kapott három serdülő és két ifjúsági játékos is. A győ­zelemben oroszlánrészt vál­lalt Németh kapus, biztos gólnak látszó lövéseket és büntetőt védett, de az egész csapat dicséretet érdemel. A hátralevő csoportmérkő­zéseket a következő két va­sárnap az Újpesti Dózsa és a BVSC ellen vívia a csapat. Beck Mihály ISSN 0133—2G00 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom