Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK 5 Nem csökken az ittas vezetők száma Felelőtlenség, mint a baj forrása Kezdjük a tényekkel. A városban és kör­nyékén az elmúlt esztendő decemberéig ösz- szesen 111 közlekedési baleset történt ame­lyekből 55 anyagi kárral, 47 sérüléssel járt, s kilenc baleset halálos volt! Kilenc ember vesztette el értelmetlenül az életét! Joggal vetődik lel a kérdés: törvény­szerű-e ez? Ám a válasz is önként adódik: nem! A közlekedési szabályok azért vannak, hogy megvédjék testi épségünket, életünket, de vagyonúnkat is. Csak ismerni kell azokat, s főleg betartani előírásaiknak minden pontját. Bizonyító tények A szentendrei Közlekedés- biztonsági Tanács pedig már esztendők óta ezért harcol. Is­meretterjesztő előadásokkal, KRESZ-vetélkedőkkel, s az ál­taluk létrehozott KRESZ-par- kokban már gyerekkorban el­kezdődik a helyes közlekedési magatartás oktatása. Vajon mindennek a sok erőfeszítés­nek, rengeteg munkának van-e eredménye? A tények bizonyít­ják: igen. Ha visszalapozunk a statisz­tikai kimutatásokban, akkor láthatjuk, hogy a területen történt közúti balesetek száma csökkenő tendenciát mutatnak: 1979-ben összesen 163; 1930­ban 217; 1981-ben 178, 1982­ben 155; s a múlt eszetendő- ben 111 baleset történt, amely­ből 1979-ben 12; 1980-ban 11; 1981-ben 11; 1982-ben 9; s 1983-ban — mint most említet­tük — ugyancsak kilenc vég­ződött halállal! Írásunk elején már kérdez­tük: törvényszerű volt-e ez? S tüstént leszögeztük azt is, hogy nem. Elkerülhetők lettek volna-e a halálos kimenetelű balesetek? Igen! Okok vizsgálata Ha azt vizsgáljuk, hogy mi, illetve milyen tényezők okoz­ták a balesetek többségét, rög­tön ott áll előttünk pőrén az ok: felelőtlen emberi magatar­tási Nézzük csak, mik voltak a balesetek közvetlen kiváltó okai. Első helyen áll az ittas vezetés, majd a gyorshajtás kö­vetkezik, aztán a szabálytalan előzés és kanyarodás. Vizsgál­juk meg a legsúlyosabbat: az ittas vezetést A múlt esztendőben ilyén 113 volt, amiből 89 vétségi eljárást vont maga után, 34-nek pedig szabálysértési eljárás lett a következménye, s 17 vezetői engedélyt vontak be hosszabb- rövidebb időre. S itt álljunk meg egy pillanatra. Városi mozaik Vízellátás. A Szélkerék utca vízellátására még a múlt esz­tendő elején társulás alakult, amely pénzügyi gondok miatt működését mindeddig nem tudta elkezdeni. A múlt év vé­gén az Országos Vízügyi Hiva­tal döntött a részleges támo­gatásról, s ezzel elhárult a be­ruházás megkezdésének aka­dálya. A társulás várhatóan a napokban megköti a kivitele­zési szerződést a Pomázon le­vő Közép-Duna-völgyi Vízügyi Társulással, s a hálózat ki­építése a jövő hónapban meg­kezdődhet. Nincsen gáz. A városban az ünnepi élelmiszerellátás za­vartalan volt, de gondot oko­zott a tüzelő beszerzése, neve­zetesen töltőkapacitás hiányá­ban még jelenleg sincs elég pb-gáz. Fertőtlenítés. A Gabonafor­galmi Vállalat Kőzúzó utcai telepén az évi rendes fertőtle­nítésre került sor, ezért eb­ben az időszakban az árusítás szünetelt. Január 9-én nyitott ki újra a telep. Múzeumlátogatás. Decem­berben a Barcsay-gyűjteményt 1977-en, a Czóbel-múzeumot 4278-an, a Ferenczy-múzeumot 3245-en, a Szentendrei Képtá­rat 4603-an, a Kerényi-mú- zeumot. 588-an, a Kmetty-mú- zeumot 1240-en, a Kovács Margit-múzeumot 44 020-an, a Népművészetek Házát 2471-en, a Művésztelep Galériát 322- en keresték fel. A szentendrei múzeumokat összesen 62 744 érdeklődő látogatta meg. Zárva a csárda. Tatarozás miatt bezárt a Határcsárda. A munkálatokkal február 15-ig végeznek. m heti kulturális AJÁNLATUNK A helyes csecse­mőgondozásról helyszíni és tele­fonos szolgálatot tart dr. Szönyi László gyermek- gyógyász főorvos, A szolgálat ideje alatt csecsemő- és gyermekruházati cikkek vásárolha­tók az előcsarnok­ban. Január 13-án, pénteken 17 óra­kor nyílik meg Schmidt Sándor népi fafaragó iparművész kiál­lítása. A művész 1942-ben született Huszton, s 1945- től Tarpán. 1950- től Vásárosna- ményban él. Ko­rán feltámadt ér­deklődése a fafa­ragás iránt. Gyak­ran látogatta a helyi és környéki múzeumokat, mű­emlékeket, és így bepillantást nyert a beregi népi kul­túrába. Faragásait 1971-ben mutatta be előszóra megyei pályázaton. Mun­káit többször is el­ismerték, így 1980- ban első díjat nyert a Népi Ipar- művészeti Tanács pályázatán, vala­mint a műgyűjtők és műbarátok or­szágos népművé­szeti pályázatán. Első díjat nyert 1981-ben az orszá­gos Kapoli Antal fafaragó pályáza­ton. Szocialista Kultúráért érem­mel tüntették ki 1975-ben, 1978-ban pedig megkapta a Népi iparművész címet. Munkáiban a kalotaszegi, szi­lágysági. beregi ékrovásos faragá­sok hagyományait követi és fejleszti tovább, egy kom­pozíción oelül is számtalan válto­zatban. A Mai világ cí­mű filmsorozat el­ső előadása január 13-án, pénteken 19 órakor lesz, ami­kor levetítik a Csak egyszer sze­retünk című jugo­szláv filmdrámát. Az előadást csak tizenhat éven fe­lüliek látogathat­ják. A Vujicsics Ti­hamér állami ze­neiskola növendé­keinek. s a PMKK ifjúsági fúvós­együttesének köz­reműködésével Vasárnapi muzsi­ka lesz január 15- én. vasárnap dél­előtt 10 órakor. Vezényel: Regős Szabolcs. Január 16-án, hétfőn este 18 órakor Kertész Ákos író szerzői estjén találkozhat­nak az íróval az érdeklődők. A szerzői esten köz­reműködik még Kertész Lilla elő­adóművész és Tóth János István gi­tárművész. Égig érő fa, a Tolcsvay együttes zenés gyermekmű­sora január 17-én, kedden délelőtt 10 és délután 14 óra­kor. Belépődíj: 15 forint. Az idei esztendő ismét olimpiai év. A PMKK felada­tának tekinti, hogy sajátos esz­közeivel segítse az olimpiai eszme térhódítását, ezért Olimpiatörténet címmel előadásso­rozatot rendeznek. A havonta jelent­kező előadások idejéről ezen a helyen tájékozta­tunk. Az adatok arra is fényt de­rítenek, hogy vannak olyanok is, akik ezt a talán legsúlyo­sabb szabálysértést nem elő­ször követik el. Visszaesők! Már többször leírtuk, de le­írjuk ismét a kérdést: a jelen­legi felelősségre vonás elret­tentő ereje elégséges-e? A té­nyek bizonyossága szerint: aligha. A nagyobb szigor nem lenne felesleges, jobban szol­gálná a célt. Mindenki érdeke Természetesen más kiváltó okok, a gyorshajtás, beleértve a relatív gyorshajtást is, a sza­bálytalan előzés és kanyarodás esetében is mindig tetten érhe­tő a felelőtlen magatartás. Be­legondolni is szomorú, hogy a Közlekedésbiztonsági Tanács mennyi energiát, munkát fek­tet abba, hogy megváltoztassa a közlekedő embert — legyen az autós, vagy gyalogos — morális, etikai tudatát, önma­ga s mindannyiunk érdekében. Megnyugtató nézni, hogy a Felszabadulás úti vagy a Le­nin úti iskolák közlekedési őr­sei milyen nagyszerűen oldják meg feladataikat, de annál szo­morúbb, amikor a felelőtlen emberek mindezt lerombolják. A közutak biztonsága feletti őrködés elsősorban a rendőr­ség feladata, de azt elősegíteni mindannyiunk kötelessége is, hiszen a fegyelmezett közleke­dés — közös érdek! SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Gyümölcsöző együttműködés A fejlődést szolgálva Az esztendő végén vagy az új év elején jogos fel­tenni a kérdést: milyen volt a tanács kapcsolata a nem tanácsi szervekkel, s a lakosság különböző csoportjaival az elmúlt évben? Továbbá, sikerült-e a már meglevő kapcsolatok további erősítése? Nos, a válasz kedvező, mert újszerű és intenzív együttmű­ködés alakult ki a tanács és a népfront között, erősödött, az együttműködés a munkásőr­séggel, a kereskedelmi és el­látó intézményekkel, s létre­jött a kapcsolat a budapesti központú, kisebb gazdasági egységekkel is. A tömegkapcsolatok erősíté­se érdekében arra törekedett a tanács, hogy eljussanak olyan lakossági csoportokhoz, szervezetekhez, amelyekkel eddig nem volt rendszeres a kapcsolat. A HNF és a közmű­velődési intézmények közve­títésével szorosabbá vált az érintkezés a bejáró dolgozók­kal, a gyesen levőkkel, s az egyes városrészek, nevezetesen a Szamár-hegy lakóival is. Az információáramlást a tanács felhasználta arra is, hogy tájé­koztatást adjon a várospoliti­kai tervekről, s így megnyerje a lakosság zömét a célok el­érésének segítésére is. Ezt szolgálták a tanácstagi beszá­molók és a lakossági ankétok. Természetesen mindez for­dítva is igaz; hiszen a nem ta­nácsi szervek jelentős pénz­Ébredezik az autósport Szék nem maradt üresen ■f Izgatottan készülődtek hétfő f délután Botár Emil, Istenes £ György és Pólyák Ferenc, az ^ első autós-közunségtalálkozó ^ szervezői, a Szentendrei Petőfi fan autósszakosziályának veze- í tői, az est rendezői. A jegyek f nagy része elővételben elkelt, z így is bizonyítva, hogy ez a fér- J fias sport népszerű a művész- V, városban. Hat órára, amikor bemele­gítésként a MAMSZ cross- filmjének vetítése kezdődött, az utolsó jegyek is gazdára találtaik, sőt még az állóhelyek is megteltek. A szép és iz­galmas film után elfoglalta helyét a színpadon Merényi Tibor, a MAMSZ Rallye szak­bizottságának vezetője, Tarlós István, a MAMSZ Cross szak- bizottságának vezetője, Fer- jáncz Attila, sokszoros rallye- bajmok és Berta Hubert, a há­zigazda autósszakosztály ve­zetője. Berta Hubert ismertette a Petőfi autósainak terveit és gondjait, majd a szakágak helyzetét elemezték a szak- bizottsági vezetők, s végül Ferjáncz Attila válaszolt sa­ját pályafutásával, a rallye sporttal kapcsolatos kérdések­re. Sok érdekes pillanatot ele­venített fel a népszerű baj­nok, beszélt tavalyi gondjairól és idei lehetőségeiről. Közben azt is megtudtuk, hogy a Vá­ci Autójavító Kisvállalat — amelynek versenyzője — megbízásából egy hegyi ver­seny szervezésében is részt vesz, s éppen az élménybeszá­moló előtt járt a városi lak­tanyában, hogy segítséget kér­jen a Panoráma út környé­kének, a verseny leendő szín­helyének biztosításához. Egyelőre süket fülekre ta­lált. Saját terveiről szólva el­mondta, hogy februárban áll először rajthoz Európa-bajnoki futamon. Nagyobb öröm volt hallani, hogy itthon is meg­csodálhatjuk Renault turbó kocsiját, ugyanis a Rothmans cég kívánságára starthoz áll a hazai hegyi bajnokságban is. Turcsányi lmréné, a párt- bizottság osztályvezetője, elis­meréssel állapította meg, hogy milyen sok embert mozgatott meg a rendezvény. Hiába, ez a modern, huszadik századi sport egyre inkább helyet kö­vetel magának a mindenna­pokban is. Készül a csatorna A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság dolgozói építik a szennyvíz­csatornát a Hunyadi utcában. összegeket adtak át a fejlesz­tések megvalósítására: 1901- től napjainkig 47 898 millió forintot. A tanácsi és nem ta­nácsi szervek közös beruházá­sában készült el például a Pe­tőfi téri óvoda, á az áfész most építi az élelmiszer-áruházát a Dunakanyar körút mentén. Átadás előtt Ili híd A Papszigetet a szárazföld­del összekötő régi kőgát sok környezetvédelmi gond okozó­ja volt. A múlt esztendőben, októ- , bér elején, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság dolgozói el­kezdték a kőgát lebontását, s azzal a hónap végére már vé­geztek is. Közben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola elké- j szítette a híd terveit, s no­vemberben már megjelenhe­tett a helyszínen a honvédség egyik hidász alakulata, amely nekilátott a kétpilléres híd kivitelezéséhez. A város felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére el­készült az összes acélszerke­zeti munka, ezért idén, január 3-án már nekiláthattak a járó­felületek kialakításának is. Itt kell megemlíteni azt a segítséget is, amit az ERGÉP, a BVM és a PEFÉM nyújtott az új híd építéséhez. A tervek szerint az építés befejezése a közeli napokban várható. Régiekre emlékezve Két kapu hatvau forint Legutóbbi számunkban megemlítettük a szerb püs­pöki székeségyliázat, s szót ejtettünk a mesteri szépsé­gű kovácsoltvas kapuiról is, amelyeket Ginesser Már­ton, s hajdan volt híres szentendrei mester készí­tett. Most írjunk erről, s a mesterségről is pár monda­tot. A török háborúkat köve­tő újratelepülés után sorra alakultak meg Szentendrén a céhek, köztük a lakatoso­ké is, amely 1708-ban ka­pott szabadalomlevelet. A város utcáin sétálgat­va. régi kovácsoltvas ka­puk, kerítések, ablakrá­csok tűnnek a szemünkbe. Valaha ezek a házak fel­szereléséhez tartoztak. Az építtető anyagi helyzetétől függően némelyik igazi mestermunka, a szentend­rei lakatoscéhek egykori tagjainak kezemunkáját di­cséri. A megmaradt emlékek alapján a város egyik leg­híresebb lakatosmestere a XVIII. században Ginesser Márton lehetett. Életéről keveset tudunk, mestermű­vei azonban mindennél töb­bet mondanak számunkra. A püspöki templom két ko­vácsoltvas kapuja a legje­lentősebb. A megtalált számlák szerint 1771. augusztus 29-én 60 forintot fizetett az egyház a kapuk elkészítéséért a lakatos- mesternek. A két rokokó díszkapu méltán egyik dí­sze a templomnak. Ugyancsak Ginesser Már­Mestermunka a maga nemében a szerb püspöki székesegyház egyik kovácsoltvas kapuja, Gi­nesser Márton munkája. ton remekművei közé tar­tozik az izbégi templomke- rítés kovácsoltvas kapuja, amely áttört, indás levele» díszítésével hazai rokokó vasművességünk ritka fi­nomságú emléke. A további kutatások fel­tehetően még több munká­ját derítik majd fel ennek a híres szentendrei lakatos­mesternek. Feltételezik, hogy a Marx tér 3. számú ház kovácsoltvas lépcső­korlátját is ő készítette, s a Marx teret ékesítő em­lékkeresztet is valószínű, hogy ..? Talán nem volna érdek­telen a helytörténészek szá­mára, ha vállalnák Gines­ser Márton életének, mun­kásságának felkutatását, hiszen ő olyan mestere volt a városnak, akire ma is méltán büszkék lehetünk. i A tárgyalóteremből! Nem tudott kereket oldani Győri János szentendrei la­kos, aki korábban jórészt va­gyon elleni bűncselekmények miatt már számtalanszor volt büntetve (s mintegy tizenhá­rom évet töltött az ország kü­lönböző börtöneiben) tavaly, április 14-én szabadult. A ti­zenhárom esztendő, úgy tűnik. nem volt elég ahhoz, hogy Győrit jobb belátásra bírja, s szakítson addigi magatartásá­val. Szabadulása után a meg­élhetéshez szükséges pénzt nem becsületes munkával, ha­nem újabb lopásokkal igyeke­zett előteremteni. A múlt esztendő szeptembe­rében kezdte el ismét műkö­dését, s akkor- K. M. lakásá­ból különféle tárgyakat tulaj­donított el, majd október 2-án T. A. otthonába tört be. Be­nyomta az előszoba ablaküve­gét, s így hatolt be. Bőrkabá­tot, s más tárgyakat emelt el. Ezután kiment az udvarra ahol a sértett kis tehergépko­csija állt. Annak kesztyűtar­tójából kivette T. A. személyi igazolványát, jogosítványát, s a gépkocsi forgalmi engedé­lyét. T. A. és ismerőse S. J. Győri vesztére éppen akkor tért haza, így a tolvaj már nem tudott kereket oldani. A bíróság Győri Jánost bű­nösnek találta két rendbeli lo­pás, s egy rendbeli magánlak­sértés, s négy rendbeli közok­irattal való visszaélés vétségé­ben. A bíróság ezért halmazati büntetésül a vádlottat, mint többszörösen visszaesőt egy évi szabadságvesztésre mint főbüntetésre, és két évre a közü.eyek gyakorlásától való eltiltásra mint mellékbünte­tésre ítélte. Miután az ítélet ellen az ar­ra jogosultak fellebbezést nem jelentettek be, az jogerőre emelkedett. A* oldalt Irta: K arácsnnyl Isi vád Főtől Erdős! Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom