Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
Jegyzet Közös vonások — Sokat gondolkoztam azon, hogy mivel kezdjem a mondanivalómat — említette az egyik vállalat igazgatója, a munkásgyűlésre készülődve. Az elmúlt évben nőtt a termelékenység, javult az export mérlege, a gyártás gazdaságosabb lett. Csakhogy termékeiket még így is elég nehéz eladni, sőt egyes cikkekre egyenesen ráfizettek. Hatékonyságuk nem csak a külföldi versenytársakétól, de sok hazai vállalatétól is elmarad. Pénzük kevés van fejlesztésre, s ha mindezen nem tudnak gyorsan változtatni, előbb-utóbb kiszorulnak a piacról. Ezt is elmondhatná az igazgató, de vajon mit érne el vele? Mi történne akkor, ha azon a munkásgyűlésen a fejlődés legfontosabb mutatószámairól egy kicsit másképpen szólna a tájékoztató? Üzemünk — talán igy is kezdhetné — összhangban az ország gazdasági helyzetével szintén nincs köny- nyű helyzetben. Ebben közrejátszik az is, hogy bár termékeink nagy részét exportáljuk, annyira még sem jók, hogy az igényesebb piacokon is állják a versenyt. Termelésünket még mindig nem szerveztük meg elég jól. A milliós anyag- és energiatakarékossági eredmények ellenére, az indokoltnál drágábban termelünk. Csak lassan, nehézkesen tudjuk bevezetni a korszerű műszaki, szervezési megoldásokat. Nem tudjuk kellőképpen megbecsülni a legeredményesebben dolgozó munkásainkat, vezetőinket. Nagyrészt ezek miatt tartozunk az átlagosnál nehezebben fejlődő vállalatok közé. Vajon meglepődnének-e ilyen bevezető hallatán az emberek? Bizonyára. Hiszen a hosszú évek alatt be- idegződött szokásokat, akárcsak a hangnemet, aligha lehetne az egyik napról a másikra meg változtatni. Az is igaz, hogy egy ilyen munkásgyűlés ahol cs,wk a gondokat emlegetik és nem vázolják fel a megoldás lehetőségeit, aligha lenne alkalmas a közösség cselekvőkészségének a felkeltésére. Ehhez az eredményeket és a hibákat, feladatokat egyaránt reálisan tükröző tájékoztatásra van szükség. A beszámolók összeállításához nincs általános recept, hiszen ahány vállalat szinte annyiféle a megoldásra váró feladat is. A város üzemeiben eddig megtartott munkásgyűléseken a gazdasági egységek szinte valamennyi feladata szóba került. (Az egyik munkás- gyűlésükről lapunk más oldalán ma is beszámolunk.) A Híradástechnikai Anyagok Gyárában például az export bővítését állították az idei terv középpontjába. A tejüzemben új termékek gyártását tervezik. A Magyar Selyemipari Vállalat váci gyáregységében a termelékenység növelésére tesznek sokféle intézkedéseket. Egy közös vonásuk azonban mindenképpen van a vállalati terveknek. A feltételek az eddigieknél nehezebbek. Mindez olyan követelményeket támaszt az üzemekkel szemben, amelyeknek csak a gazdálkodási módszerek megújításával lehet eleget tenni. Surányi János VÁCI ^Ifíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1981. JANUAR 11., SZERDA A gazdálkodás jdz&residszsa'ei Hites alapról kezdik Ágazatok és javedelmek mémt Még az MSZMP váci járási bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársai készítették el decemberben azt az összegező jelentést, mely a terület múlt évi gazdálkodásáról szól. Így lehetőség nyílik arra, hogy a Vác környéki gazdasági egységek eredményeiről, gondjairól néhány jellemző adatot, gondolatot közreadjunk. A kép megrajzolásához Juhász János, a pártbizottság akkori gazdaságpolitikai reszortvezetője adott segítséget, aki azóta a városi pártbizottságon dolgozik. A kérdések és a válaszok úgy foghatók össze, hogy 1983- ban a gazdasági egységek reális tervet készítettek. Viszont nem minden mutatószámmal és nem minden üzemmel lehetünk elégedettek. Expert A területen több mint 22 ezer ember keresi meg a kenyerét a különböző termelési ágakban. Az általuk létrehozott érték közel 7 milliárd forint volt. Egy dolgozó 280 ezer forinttal gyarapította a közösség vagyonát, s ennek eredményeként 48 ezer 400 forintot vitt haza. A fenti két számadat dinamikus fejlődést mutat. A folyamat biztosítása a további fejlesztés végett az anyagi és a szellemi források rendelkezésre állnak. — A szigorú közgazdasági szabályozó rendszer és a kedvezőtlen időjárás nagy próbatétel elé állította a termelő egységeket. Hogyan reagáltak erre? — kérdeztem Juhász Jánost. — Elsősorban a termelési szerkezet jobb megválasztásával és a helyi adottságok kihasználásával. Egyre több gazdaságban ismerték fel az új vállalkozási formákban rejlő lehetőségeket. Év végére ötvennégy szolgáltató ágazat, huszonöt mezőgazdasági szakcsoport és harminc általány elszámolási rendszert hoztak létre. A gyors alkalmazkodás elsősorban a püspökhatvani. a sződi és a kis- némedi termelőszövetkezetekben, a szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalatnál és a váci Magasépítő Vállalatnál hozta meg a gyümölcsét. Tejtermelés Nagy erőfeszítéseket tettek az export növelésére és a kivitel fokozására is. Ezek a törekvések ugyan nem minden gazdasági egységnél hozták meg a kívánt eredményeket. Jelentős sikert ért el a szobi gyümölcsfeldolgozó, a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezet. A fóti tsz a hízómarha, a sződi pedig a prémesállatok eladásával. — Mi jellemezte a termelő- szövetkezetek munkáját 1983- ban? — A mezőgazdaság fejlődésében a nehézségek ellenére sem következett be törés. Termelési értékük az előző évhez viszonyítva, több mint öt százalékkal nőtt. Gyarapodott a nyereség is, de a tervtől mintegy hét százalékkal lemaradtak. A számok mögött > azonban még sok tennivalót jelölhetnek meg a közgazdászok. Például tovább csökkent az alaptevékenység árbevétele. Automata csomagolás A fénycsövek tokolása rendkívül munkaigényes művelet. Ezt a műveletet könnyíti meg az a nagy teljesítményű tokológép, amely óránként 360 darab fénycsövet csomagol be a Tungsram RT váci fénycsőgyárában. Papp László felvétele A hatékonyság növelését elősegítené a szorosabb együttműködés a szövetkezetek között. További tartalékok tárhatók még fel az energiatakarékosság terén. Javítani kell a rét- és a legelőgazdálkodást. Eredményesebb lehetne a melléktermékek hasznosítása is. — Hogyan alakult az állat- tenyésztés árbevétele? — A tervezettől 1,7 százalékkal volt kevesebb. Elsősorban a baromfi- és a tojásértékesítés okozott gondot. A tervhez képest csökkent a tehén- és a hízómarha-állomány. Viszont a tej 2 ezer 600 hektoliterrel, a hízómarha értékesítése pedig mintegy tizenkét tonnával volt több. 4,5 százalékkal növekedett a fajlagos tejtermelés és megközelíti az 5 ezer litert tehenenként. A legkiválóbb tejtermelőknek az Alagi Állami Tangazdaság, a püspökhatvani és a kisnémedi termelőszövetkezetek bizonyultak. Községfejlssztés — Milyen évet zártak az ipari szövetkezetek és a közös vállalatok? — Az elmúlt gazdasági év' ben nekik sem volt könnyű a helyzetük. Az ipari szövetkezetek 4 százalékkal kevesebb, a közös vállalatok viszont 6 százalékkal több árbevételt realizáltak. Nehezítette a munkájukat az a körülmény, hogy néhány vásárlópartnerük év közben nem volt fizetőképes. Előrelátó gazdálkodásról tett tanúságot a nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezet. Rugalmasan alkalmazkodott a körülményekhez a Magasépítő Közös Vállalat is. A szobi gyümölcsfeldolgozóban az új, korszerű sűrítőüzem jól vizsgázott és jelentős exportfeladatokat teljesített. El kell mondanom, hogy a gazdasági egységekben a szocialista versenymozgalom a sajátos eszközrendszerével jól segítette a célok megvalósulását. A brigádok vállalásaiban a termelőmunkán túl a községfejlesztési feladatok megoldása is helyet kapott. Surányi János Az év lakóháza Fészekrskék pályázata Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Magyar Építőművészek Szövetségével, az Építéstudományi Egyesülettel és a Hazafias Népfronttal egyetértésben pályázatot hirdet „Az év lakóháza” címmel. Pályázni lehet bármely kategóriájú lakóépülettel, amelyek magánkezdeményezéssel épültek és a használatbavételi engedélyt az illetékes tanács kiadta. A pályázatra az alkotók (építtető, tervező és kivitelező) közösen nyújthatják be alkotásaikat az esetleges pénzjutalom megosztási arányának közlésével. A pályázat önkéntes, nyilvános, névaláírásos, melyhez mellékelni kell: 1:100 méretarányú tervdokumentációt, műszaki leírást, minimálisan az épület külső képét és a környező beépítéshez való illeszkedést bemutató 1—1 db 13x18 cm méretű fényképfelvételt, az épület és az alkotók adatait — az épület helyét, az építtető nevét és címét, a tervező nevét, címét képesítését, a kivitelező nevét, címét, képesítését szintén közölni kell, továbbá az esetleges pénzjutalom kívánt megosztási arányát. A pályázatot 1984. február 15-ig lehet a Pest megyei Tanács V. B. ÉV-osztályára (1G52 Budapest, Városház u. 7.) beküldeni. A pályázati díjak: megyei díj 25.000 Ft 3 dicséret 8—8000 Ft országos díj 30—50 000 Ft A pályázattal kapcsolatos kérdésekre a Pest megyei Tanács V. B. ÉV-osztálya a szükséges információt megadja. A pályázatot ezentúl évenként hirdetik meg a magánerőből, magánkezdeményezéssel és közreműködéssel épült példamutató lakóépületek alkotóinak elismerésére. A benyújtási határidő mindig december 31. lesz. V Ä Kis herceg sikerei AZ AMATÖR színjátszás színházpótló szerepéről ma már nem beszélhetünk. Talán ez is az egyik oka, hogy Vácott és vidékén a jeles énekkarok, a képzőművészet hivatásos és amatőr művelői, s más kulturális csoportok mellett az utóbbi évtizedekben nem találhatunk ilyen együtteseket. Sőt: az újabbkori irodalmi, vagy pódiumszínpad-formák sem gyakoriak. A némelykor összeverbuválódó csoportok rövid életűek. A színpadi szereplés személyiségformáló, pedagógiai haszna vitathatatlan. Különösen szerencsés ez a gyerekkorban, amikor még a játék őszinte vonzása, s nem a téves önismeret motiválja a szándékot. Mivel köztudottan kevés a gyerekműsor, a gyerekszínház, ebben az esetben a pótlás funkciója is érvényesül. Tegyük hozzá: gyakran sokkal hatásosabb, mint az alkalmilag összeállt, rendezetlen haknik esetében. Ez a hiány lehet az egyik oka az Antoine de Saint-Exupéry mesés kisregénye alapján színpadra alkalmazott játék iránti nagy érdeklődésnek, melyet a zebegé- nyi gyermekszínpad tagjai játszanak az elmúlt év decembere óta több alkalommal, az Állami Bartók Béla Zeneiskola színpadán, Németh Péter Mi- kóla rendezésében. A legutóbbi előadásukat december 7-én délután tartották, olyan népes publikum előtt, hogy a kezdés előtt öt perccel már pótszéket kellett magunkkal vinni a nézőtérre. az Összekötő szöveget mondó narrátor, vagyis a mesélő felnőtt szerepét Péter Pál vállalta magára, aki mindjárt az előadás kezdetekor elnézést kért azért a gyerekektől, hogy a szerző ezt a művét nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is írta. Akiknek szintén volt egyszer gyerekkoruk, s talán maradt még bennük emlék ezekből az évekből. Ez a kettősség persze a szerző és a rendező, valamint a szereplők számára egyaránt bonyolult, nehéz vállalkozás. A címszereplő Csánki Tamás hét bolyHelyi és vidéki hívásokra Új távbeszélő fiilkepár Űjesztendei, kedves ajándékként új nyilvános távbeszélőfülkepárt állított fel az Észak- Pest megyei Távközlési Üzem Vácott, a Széchenyi utca és a Beloiannisz utca sarkán. A korszerű létesítmény lehetőséget ad a helyi beszélgetésekre és a távtárcsázással hívható vidéki telefonálásokra. Az esti-éjszakai kivilágítás talán megvédi a nagy értékű utcai távbeszélő-készülékeket a vandál rongálásoktól. gót fedez fel távcsövén, erről szóló fejtegetéseire azonban senki sem figyel először. Csak aztán, hogy előadását szmokingban tartja meg. No persze, ilyenek ezek a felnőttek. A bolygókat bejárva felnőtt emberi tulajdonságokkal rendelkező emberekkel vagy állatokkal találkozik, s tetteik, szokásaik értelmét kutatja, de nem nagyon érti. — Hiszen gyermek — mondhatnánk, bár olykor mi felnőttek sem értjük egymást, sem önmagunkat. A legtöbb dilemmája természetesen a hetedik bolygón, vagyis a földön teremtődik, ahol találkozik a rókával is, aki egyáltalán nem a szokványos, ravaszdi figurája. Bölcs tanításának lényegét jól eszébe vési ez a kedves kisfiú, mely szerint az igazán szépet nem a szemünkkel, hanem a szívünkkel látjuk meg. A rendezők és többségükben serdülő korú szereplők vállalkozása tiszteletre és támogatásra méltó. Megérdemli, hogy a sok munka, melyet Koltai Gábor díszlet-, Köpöczi Rózsa jelmeztervezése, s valamennyi rekvizitum elkészítése jelentett, erkölcsileg azzal térüljön meg, hogy a környék művelődési házaiban is bemutassák. Igaz, ahhoz, hogy a produkció igazán kiforrjon, még sok-sok próba, szakmai segítség, no meg fellépés kell. Ne szegje kedvét a lelkes kis együttesnek, ha a színjátszás néhány követelményére felhívjuk, mert fel kell hívni a figyelmet. Az egyik: Különösen akkor fontos a hangos, nem utolsósorban érthető beszéd, ha a színpadon nincs erősítés. Ellenkező esetben elhalványulnak az árnyaltabb hangulatú részletek. A feslett harisnyák, szakadt ruhák, lyukas hátuljú nadrágok kínos szituációkat váltanak ki, s ott robban a nevetés, akkor, amikor nem kellene. Nem nézhetjük ezt el azon az alapon, hogy gyerekekről és amatőrökről van szó, ez a közönséget nem érdekli. A DARAB zenei aláfestése emelte az előadás színvonalát. Ez Balogh Ferenc és Balogh Mihály zeneszerzői ének, zongora, gitár, valamint Fazekas László ütőhangszeres közreműködésének köszönhető. Csánki Tamás szövegtudása dicséretes. szép teljesítmény. A befejező kép nagyon hatásos. Ezt az összeverődő kis tenyerek is méltó módon honorálják. A felnőtt néző úgy látja: Á produkció belső pedagógiai értéke a legjelentősebb. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) FEHÉR HETEK Á PRV-NÉL A MÁRCIUS 15. TÉRI BÉTEX-BOLTBAN. JANUÁR 10-TŐL 20-IG A PilV és a BÉTEX ajánlata: színes lepedők, 174 Ft helyett 110 Ft, 142 Ft- helyett 71 Ft ágynemű-garnitúrák, reklámáron, 314, 370 és 396 Ft bútorvászon, 130 cm széles, 97 Ft helyett 48,50 Ft konyharuhák, 29, 20 és 34,50 Ft. bútorszövetek, 40-50%-os árengedménnyel törölközők, 50 Ft-tól 100 Ft-ig műszőrmék, reklámáron, 145 Ft
