Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1984. JANUÁR 3., KEDD Erősödött o vitakészség A munkás a munkájával politizál ji A volt járási párt végrehajtó bizottság tavalyi utolsó ^ ülésén e politikai fórum rangjához méltó rendkívül fon- ^ tos téma szerepelt napirenden. A testület megtárgyalta $ a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztése, hely- % zetének javítása érdekében a járásban tett intézkedé- ^ sek tapasztalatairól szóló jelentést. Az anyag összeállítói £ ezúttal csak Monor vonzáskörzetének iparában és az ál- jj lami gazdaságban dolgozó szak-, betanított- és segéd- ^ munkások, valamint technikusok körében vizsgálód­ig tak. A látszólagos megkülönböztetés csupán annak tud- í ható be, hogy a munkásosztály más rétegeinek élet- és f munkakörülményeiről, hangulatáról a közelmúltban ^ több értékelésben is szó esett. Akikről keveset beszélünk Sűrűn vállalta a békítési is Kiegyensúlyozott fejlődés A jelentés előkészítői ösz- szesen 300 felmérő ívet küld­tek ki a különböző gazdasági egységekhez azzal a kéréssel, hogy a kitöltők összetétele minél jobban reprezentálja az adott közösséget. Ezenfelül az agitációs és propaganda mun­kabizottság tagjai úgynevezett kiscsoportos beszélgetéseken js igyekeztek tájékozódni, s a tapasztalataikról készült írásos munkaokmányt közösen is megvitatták, a szükséges ré­szeket módosították. A végre­hajtó bizottság elé került anyag tehát már egy kikristá­lyosodott állásfoglalást tükrö­zött. Utoljára 1974-ben került sor szőkébb pátriánkban ilyen át­fogó vizsgálatra. Az azóta el­telt közel tíz évben az itt élő munkásság élet- és munkakö­rülményeiben kiegyensúlyozott — döntően pozitív irányú — fejlődés következett be. A gaz­dasági egységekben javultak a munkakörülmények, előrelépés tapasztalható a munkavédel­mi, egészségügyi és szociális ellátás területén. Növekedtek a jövedelmek, kiszélesedtek a kereset lehetőségéi. Az üze­mek, vállalatok felismerték az új munkaközösségekben (GMK) rejlő megtartó erőt, sajnos mégis gondot okoz azonban, hogy ezeknek a kol­lektíváknak a tevékenysége nem vonta maga után a szol­gáltatások bővülését. A dolgozó nők jövedelme azonos munkakör és teljesít­mény esetén is elmarad a fér­fiakétól — szögezte le a je­lentés. A nagycsaládosok és a Beesett arcú, sovány férfi. Ahogy szemben' ül velem, öt­ven év körülinek vélné gz ember, pedig ailig múlt har­mincöt. Kétszer próbálkoztam nála, beszéljen magáról, el­rontott életéről, a munka- terápiás kezelésről — a visz- szatérésről. Végre, rászánta magát. Dührohamot kapott — Ne írja ki a nevemet, s a munkahelyemet, úgy is rám­ismernek. Nem akarom, hogy azok is tudomást szerezzenek történetemről, akik a másik oldalamról ismertek. Akkor nem ittam. Kiemelt órabért kaptam, karosszérialakatos vagyok, jól megfizetik ezt a szakmát. Exportra dolgoztunk, ha hiszi, ha nem, megbecsült szakember voltam. Havonta 10 -12 ezer forint volt a tasa- komtoan. Tulajdonképpen ez­zel kezdődött. A cimborák eleinte egy-egy kisfröccsre hívtak meg, később már rö­vidital társult hozzá, rendsze­resebbé vált a tintázás, ki-ki- maradtam munkahelyemről, kialvatlanul, zavaros fejjel, remegő lábakkal fel sem tud­kiskeresetűek körében szinte minden pénz a ruházkodáshoz, az élelmezéshez és a rezsikölt­ségek fedezéséhez szükséges. A járásban mint az köztu­dott, döntően a magánerős építkezés a jellemző. Ennek intenzitását a korábbi kedvező feltételek növelték. Elismerés­re méltó fejlődés volt tapasz­talható’ a lakáskultúrában is. A kölcsönök megemelt kama­ta, az építőanyag-ellátás aka­dozása következtében azonban az építkezések időtartama ki­tolódik, a költségek növeked­nek. Ez különösen a fiatalok helyzetét nehezíti. Monor vonzáskörzetében az utóbbi években a kereskedel­mi ellátás fejlődött, az alap­vető egészségügyi ellátás pe­dig megoldott. Ennek ellené­re mindkét területen akadnak még kisebb-nagyobb gondok, amelyek sürgetik a lehetősé­gekhez mért fejlődést. Lassuló tendencia Az említett kérdőívek, illet­ve a kiscsoportos beszélgeté­seken résztvevők a munkásság érintett rétegének eszmei, po­litikai helyzetét, hangulatát is firtatták. Beigazolódott, s ma már vitathatatlan, hogy az emberek vitakészsége erősö­dött, politizáló kedvük növe­kedett. Nemcsak napjaink kül­politikai eseményeit figyelik aggodalommal, hanem belpoli­tikai, gazdaságpolitikai nehéz­ségeiket is, de egyben felve­tik, hogy — a megélhetési le­hetőségek további nehezedé­sével — közeledünk a tűrőké­pesség határához. A nyílt, őszinte hangú helyzetfeltáró tájékoztatást még inkább igénylik. tam kelni. (Erről ír így 'az orvosszakirodalom: „Nyomott hangulat, rossz álmok, végta­gokra kiterjedő remegés, moz­gászavar stb.”) — Legutóbb már ott tar­tottam, hogy a családnak alig adtam fizetést. A gyermekei­met rövidítettem meg, sokszor láttak részegen. Ekkor rhár nagyon rossz állapotban vol­tam, látomások jöttek rám. (Erről így ír az orvosszakiro­dalom: „A kialakult delirium tremens vezetőtünete az ér­zékcsalódás. Leggyakoribbak a látási jellegűek, a beteg né­ha hangokat hall, átmenetileg téves eszmék is kialakulhat­nak stb.”) — Már ott tartottam, hogy a családom üldöz, meg akar tőlem szabadulni. Ilyenkor nyugtalan voltam, izzadt a te­nyerem. emlékezetem csök­kent, kihagyott. A nővére figyelt fel J. Sán­dor súlyos alkoholos pszichó­zisára. aki áz egyik pesti egészségügyi intézetben volt gondozónő. Ő kezdeményez­te a gondozás elrendelését. Volt hullámverése. Munka­hely, Vöröskereszt koordinálá­sa után elkészült az írásos A munkások iskolázottsága, általános és szakműveltsége, társadalompolitikai ismereteik a vizsgált időszakban gazda­godtak, de ugyanakkor az is igaz, hogy ez a tendencia az utóbbi evekben lelassult. En­nek oka az anyag összeállítói szerint a jövedelmi viszonyok eltolódása, az egyéni és válla­lati érdekeltség ösztönzés hiá­nya. Magyarán: a bérek jelen­leg nem tükrözik a műveltség, szakmai felkészültség és a szakképzetlenség közötti diffe­renciát. A pártbizottsághoz tartozó alapszervezetek tagjainak 44 százaléka munkás. Testületi képviseletük arányuknak meg­felelő, sőt esetenként maga­sabb is annál. Sajnos azon­ban a párton kívüliek még mindig nem megfelelően is­merik az alapszervezetekben folyó munkát. Az üzemi demokrácia fóru­mai teljes körűvé váltak, meg­teremtődtek a lehetőségek ah­hoz, hogy a dolgozók közvet­lenül nyilvánítsanak véle­ményt a munkahelyüket érin­tő legfontosabb kérdésekben. Az említett lehetőségekkel azonban még sok helyen meg kell tanulni — s tanulni hagy­ni — élni. A vezetők példa- mutatása e területen a legke­vésbé sem nélkülözhető. Ma­gasabb szintű főnökével a munkás nem azért igényli a kapcsolatot, hogy az számára meghatározza, korrigálja a technológiai folyamatot, ha­nem mert számít a kölcsö­nös, közvetlen kapcsolatra, az emberi érdeklődésre. Elválaszthatatlanul A vitában fontos kiemelni a pártbizottság első titkárának néhány zárómondatát: A mun­kás úgy politizál, hogy dolgo­zik, s úgy dolgozik, hogy az­zal egyben politizál is. A ter­meléstől nem lehet külön vá­lasztani sem az oktatás, sem a művelődés, s főleg nem az önművelés kérdését. Az adott politikai és gazdasági feltéte­lek között erről megfeledkezni több lenne, mint botorság. Vereszki János beadvány az I. fokú egészség- ügyi hatósághoz. Amikor J. Sándor megtudta, dührohamot kapott, nem akart jelent­kezni a kórházban gyógykeze­lés végett. Szerencsére szemé­lyes korlátozásra nem került sor. Erre J. Sándor így em­lékszik. Akik segítik — Egy józanabb pillanatban úgy dönöttem, most vagy so­ha. Ha most nem szánom rá magam a munkaterápiás keze­lésre, többet nem lesz belőlem ember. Ekkor Éva kislányom 9 éves, Tibor kisfiam ötéves volt. Megpihen, az asztalon üdítő ital, abból kortyint. / Ne higgye, hogy nincs kí­sértés ! Habár munkahelyemtől megváltam, régi környezetemet felszámoltam, néha rámjön az alkoholéhség. Ilyenkor mániá­kusan szedem a gyógyszere­ket, a különböző vitamino­kat — s itt van a nővérem, nála jobb pszichiáter nincs. — S a gyerekek? — Tudom, most azt gon­dolja, a gyengeségemnek is­Kollégák, ismerősök, akik már tudják, hogy Tóth Lajos- né, a monori nagyközségi kö­zös tanács anyakönyvvezetöje január elsejétől nyugdíjba vo­nult, csak a fejüket csóválják. Tóthné nélkül nehéz is elkép­zelni esküvőt, névadót, de ma­gát a csöppnyi irodát is, ahová bárki, bármikor bekopogha­tott, s nem is mindig hivata­losan. Igaz, aki ajtót nyitott, az mindig munkába temetkezve találta az anyakönyvvezetőt, de arra azért mindig jutott ideje, hogy megnézze a fiatal házaspár utódjainak nevetős fényképeit, hogy meghallgassa a nemrég összeadott ifjak csa­ládi perpatvarairól szóló pa­naszt és a kérést: tessék már segíteni, tessék már beszélni a férjemmel... S bár a békítés nem anyakönyvvezetői feladat, Tóth Lajosné még ilyesmire is sűrűn vállalkozott. Mostanában, a költözködés zűrzavarában, amikor szer­kesztőségünk fél lábbal már az anyakönyvvezetői iroda szomszédja volt, s a tanácsi ügyintézők dobozolták iratai­kat, hogy a másik épületbe, új működési helyükre szállít­hassák, betotyogott a nyitott ajtón egy szénfekete szemű, barna bőrű kisfiú. Tóthné mu­tatta be nekünk nevetve: — ö Abdür Sahidur. Édes­anyja magyar, apja bangla- deshi. Hamarosan költöznek, s amíg a mama a formaságo­kat intézi, megkért, hogy Sa­A központi ügyelet az ügye­leti szolgálat magasabb szer­vezeti formája, amelynek ke­retében az orvos munkáját egy egészségügyi szakdolgozó folyamatosan segíti, s a bete­gek hívására történő kijutás lehetőségét az intézet által biztosított ügyeletes gépkocsi biztosítja.­Tovább növelte az ellátás biztonságát, hogy a központi körzeti orvosi ügyeleti szolgá­latokat a, megyei illetékesek URH-rádióval szerelték fel. így azonnali kapcsolat te­remthető az ügyelet székhe­lyéről az orvossal, ha az éppen valamelyik beteg hívására úton van. Monoron már jól bevált ez a fajta ügyeleti szolgálat. Va­sárnap éjféltől — az új év el­ső, illetve második napjától Gyömrőn is beindult ez a szol­gálat. Mint ismeretes, eddig a központi ügyelet a Steinmetz kapitány utca 12. szám alatti (dr. Klein László) rendelőben zajlott éjszakánként és hétvé­geken. Az új esztendőben viszont a mét engedek. Téved! Ügy fo­gódzóim beiléjük, mint vízbe- fú-ló a mentőövbe. Nem akarok még egyszer visszakerülni, nem tudnám elviselni még egyszer a szégyent. — Olyan kibírhatatlan volt? — Nézze, nem is az a tu­dat, hogy különféle krónikus, súlyos, vagy még súlyosabb betegségekkel fekszik az em­ber egy kórteremben, ezt még kibírtam valahogy. De az a megpróbáltatás, hogy enged­tem idáig fejlődni a dolgo­kat, én, aki azt terveztem, hogy házat építek, gyermekei­met továbbtaníttatom hogy többet érjenek el. mint az l apjuk ... S mindezt kisiklott életemmel tönkretettem, most kezdhetem újra. Az aszony, aki hallgatva ült mellettünk, vállára tette a kezét. Hengerdében dolgozik, előmunkás, most lett kiváló dolgozó. Ott áll férje mellett gyerekei nem szenvedtek semmiben hiányt. Szoros kapcsolatot A pszichoterápiás kezelés kulturáltsága mellett a csa­ládnak, a munkahelynek, a Vöröskeresztnek, a szakrende­lésnek még szorosabb kapcso­latot kell kiépíteni, hogy nö­velhető legyen az alkoholiz­must megelőző intézkedéseinek hatása. Hörömpő Jenő hidra vigyázzak egy rövid ideig... Sahid pedig zokszó nélkül Rózsa nénivel maradt. Ezen persze csak az csodálkozik, aki Tóthnét nem ismeri. Aki vi­szont igen, az tudja, hogy ná­la az ügyfél—ügyintéző kap­csolat nem merev forma. Mert lehetne ugyan az anyakönyv­vezető elé kerülő legbelsőbb családi ügyeket — az esküvő­ket, haláleseteket is — gépie­sen intézni, ez azonban az ő egyéniségétől messze van. A hivatás és az ember a legsze­rencsésebben találkozott ezút­tal. De hogyan ...? — Véletlenül — mondja Tóth Lajosné. — Egy ideig a gépállomás Monoron működő főkönyvelői iskolájának vol­tam gondnoka. Az iskola meg­szűnt, a tanácsnál viszont ép­pen akkor üresedett egy állás, átjöttem hát. Méghozzá rög­tön a mélyvízbe: 1953 novem­berében lakás- és panaszügyi előadóként kezdtem. Azokban az időkben ez a legnehezebb feladatok egyike volt, ráadá­sul tapasztalat nélkül láttam hozzá. Az segített, ami azóta is már annyiszor: hogy em­berséggel igyekeztem intézni minden hozzám kerülő ügyet. S mint az a tanácsi munká­ban nem volt szokatlan, Tóth Lajosné is meg kellett hogy Ismerjen minden igazgatási vonalat, hiszen ha valaki „ki­esett” — azt pótolni kellett. Ügy lett ipari-kereskedelmi előadó, majd kirendeltségve­zető Monori-erdőn, miközben volt fogorvosi rendelő helyére, a Steinmetz kapitány utca 62. szám alá költözött az ügyelet. (Ott Van most dr. Bató László körzeti orvos rendelője.) Az ügyelet teleíonszáma: Gyömrő 70.. Az ügyelet hétköznapokon 17 órától a következő nap reg­gel 7 óráig (a délelőtti orvosi rendelések kezdetéig), szom­baton, vasárnap, illetőleg ün­nepnapokon reggel 8-tól a következő nap reggel 7 óráig tart. Egy orvos és. egy egész­ségügyi szakdolgozó teljesít folyamatosan szolgálatot. Mun­kájukat a monori szakorvosi rendelőintézet által biztosított személygépkocsi segíti. MEGJEGYZÉSÜNK: % Csak elismerés illeti az il- j letékes vezetőket, akik < megvalósították a második 'j központi orvosi ügyeletet % Gyömrőn. Az is csak a gon- $ dós előkészítést bizonyítja, $ hogy áthelyezték a másik $ helyre, hiszen az szinte a $ település mértani közepén % található. íj Most már csak abban £ bízhatnak a gyömrőiek, £ hogy az ügyeleti szolgálat £ ezután is a korábbiakhoz í hasonlóan fegyelmezett, f pontos lesz. % A rászorulók érdekében! f G. J. tanácsi munkakörét is el kel­lett látnia, majd megbízott ta­nácstitkár, csoportvezető, s vé­gül 1968-ban anyakönyvveze­tő. Régi ajtaján a tábla szerint a következőket kell elvégez­nie: születési, házassági, ha­lotti anyakönyvelés, okiratok kiadása, bejegyzések, névvál­toztatás és egyéb állampolgár­ságot érintő ügyek, családi jogállás rendezése, kiskorúak házasságkötésének engedélye­zése, felvilágosítás családi és társadalmi ünnepségek, szer­tartások szervezésével kapcso- látban ... E felsorolás mögött három pont jelzi, hogy a lista korántsem teljes. Az admi­nisztráció pontosságot követel, fegyelmet — a nemzetiszínű szalag viselése pedig kötelez. — A névadókra emlékezem majd a legszívesebben, azok a legkedvesebbek. S persze az esküvők is, amikor én is druk­kolok és minden egyes alka­lommal meghatódom, hiába adtam már össze párok szá­zait ... Hiszen nekik ez egy új életforma kezdetét jelenti, nem érezhetik, hogy a nagy futószalagon ők csupán az ép­pen soron következők ... Tóth Lajosné munkája tel­jes embert kíván. Ezt már csak azért sem lehetett köny- nyű fáradság nélkül ilyen tö­kéletesen ellátnia, mert ma­gánemberként kettő helyett is helytállt: Csilla lányát — aki ma már ugyancsak a tanácsi apparátus gyámügyes munka­társa — ötéves kora óta egye­dül nevelte. Kikerülhetetlen a kérdés, bármennyire is nehéz elkép­zelni Tóthné nélkül az irodát: mit tervez nyugdíjas éveire? Nevet. — Azt, hogy tovább dolgo­zom! Nehezen tudnék e nél­kül a „kavargás” nélkül élni. Csinálom tovább. Bár anya- könyvezési feladatokat már nem láthatok el, dolgozom, ahol szükség lesz rám. S hogy tapasztalatára, tu­dására az új évnek nagy fel­adatokkal nekilátó tanácsi igazgatásban szükség lesz, az vitathatatlan. Remélhetőleg, még sok-sok hasznos, tevé­keny esztendő lesz a bizonyí­téka. Koblencz Zsuzsa Gazdaságos üzem Fogyasztásmérő Az ecseri Rákosmezeje Tsz- ben a gépesítési főágazatnak együttműködési . szerződése van a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézettel. Ennek kere­tében az egyes gépalkatrészek tűrés, kopás, stb. vizsgálatát a közös gazdaság gépein tanul­mányozzák az intézet jól fel­készült szakemberei. A közelmúltban két olyan fogyasztásmérőt szereltek fel a járművekre, amelyeken a vezető ránézéssel meg tudja állapítani a leggazdaságosabb üzemeltetést. Később más gépekre is fel­szerelnek hasonló készüléket. A szépség máshová Karosszéria-lakatos az eredeti szakmája Soproni Sándornak (képünkön), de a szépség máshová vonzotta. Jelenleg a vasadi Kossuth Szakszövetkezet monori díszműbádogos-részlegében dolgozik, ahol különböző műemlékek felújításával, restaurálá­sával foglalkoznak. Hancsovszki János felvétele (ISSN 0133-2651 (Monori HíilapT A másik oSdaSáról ismerték A lejtőn is meg lehet állni á rászórnék érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom