Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

1 Abonyi krónika Okosan léptek ki iskolákra költöttek Abonyban a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi kibővített ülésén az 1983-as év községpolitikai fel­adatainak végrehajtását érté­kelte. Szűcs László tanácselnök előterjesztésében elmondta, hogy a nehézségek ellenére a legfontosabb célkitűzéseket si­került elérni. A mezőgazdasá­gi üzemek a növénytermesz­tésben bekövetkezett károkat az állattenyésztésből származó bevételekkel és a melléküze­mek termelésének fokozásá­val részben ellensúlyozták. A három tsz együttvéve 71 mil­lió forint körüli nyereségről adhat számot a közelgő zár­számadó közgyűléseken, s mindezt úgy érték el, hogy mindenütt jelentős beruházás történt. A József Attila Tsz- nél folyamatosan haladt a fo­lyékony műtrágyát előállító üzem építése, a Ságvári Endre Tsz befejezte a központi szo­ciális épület és a növendék szarvasmarhatelep építését, az Üj Világ Tsz édesipari üzemét fejlesztette. Új üzemek terve Az ipari üzemek rugalma­san alkalmazkodtak a változó igényekhez, anyagellátási za­varok csak ott merültek fel, ahol tőkés importanyagot használtak. Az előzetes felmé­rések szerint termelési tervü­ket teljesítették, sőt túlteljesí­tették, a munkaerő-vándorlás nem haladta meg az átlagost. A helyi munkalehetőségek bő­vítése érdekében a pártbizott­ság és a tanács tárgyalásokat folytatott a MEZÉPSZER-rel és a FEDOSZ-szal újabb üze­mek telepítéséről. A meglevő ipari egységek közül jelentős fejlesztés történt a Kötőipari Szövetkezet és a Fővárosi Ru­házati Szolgáltató Vállalat te­lepén. Az utóbbiaknál 1984- ben folytatódik a bővítés. A nagyközségben az ipari terme­lési érték közel jár a 800 mil­lió forinthoz. A település kereskedelmi el­látásában változatlanul az áfész szerepe volt meghatáro­zó, bár az év folyamán a ma­gánkereskedők létszáma har­mincnyolcra emelkedett, és így javult a kínálat, amely egyes szövetkezeti boltvezető­ket arra ösztönzött, hogy job­ban alkalmazkodjanak a vá­sárlói igényekhez. Változatla­nul szegényes volt a kínálat a vasboltban, főleg víz- és egyéb csőfélék hiányoztak, viszont valamicskét enyhített a gon­dokon, hogy az üvegbolt he­lyén élelmiszer-üzletet nyitot­tak. Szinte példa nélküli for­galmat bonyolított le a TÜZÉP-telep, ahol 44 millió forint értékű áru talált gazdá­ra 1983-ban. A szolgáltatóipar két gazdasági társulással gya­rapodott, az egyik vízvezeték­szerelést, a másik épületgépé­szeti munkát vállal. A Fővá­rosi Ruházati Szolgáltató Vál­lalat szőrmeüzletet nyitott, amely nemcsak készterméket értékesít, hanem javításokat, ú] kabátok készítését is vál­lalja. A lakosság észrevételét tolmácsolva a testület kifogá­solta a volt GELKA-felvevő­hely nyitva tartását. Legalább a hét egy napján reggeltől a késő délutáni órákig kellene az igénybe vevők rendelkezé­sére állni, hogy a villamossá­gi berendezéseket, gépeket ja­vításra leadhassák. Duplája sikerült A tanácsi felújítások és fej­lesztések közül az oktatási in­tézmények korszerűsítése volt a jelentősebb. Négy és fél mil­lió forintot költöttek az Abo­nyi Lajos úti iskola felújítá­sára, eggyel szaporodott a tantermek száma a kisegítő iskolában, a Somogyi Imre általános iskola központi épü­letének öt helyiségében kicse­rélték a régi, olajos padozatot. A strand korszerűsítésére másfél milliót fordítottak, el­készült az ifjúsági könyvtár és befejezték a falumúzeum fel­újítását. Szilárd burkolatot kapott a több mint egy kilo­méter hosszú Nyári Pál út, 850 ezer forintot fizettek a Szemere Bertalan út felújítá­sáért. Folytatták az új bölcső­de építését, a vásártéren fúrt kutat összekapcsolták a vízto­A József Attila Tsz gumiüze­me hosszabb ideje jelentős mértékben hozzájárul a bevé­telek növeléséhez. Felvételün­kön Szilágyi Józsefné Volga gépkocsihoz hűtőcsövet süt. ronnyal és így sokat javult a település vízellátása. Ugyan­ott még egy kút fúrásához is hozzáláttak. A település szé­lén a láncházakkal szemben kimért 43 telek környékének közművesítése elkezdődött, valamint folytatódott a járda­építés. Bár a végleges összesí­tés még nem készült el, a köz­ségben végzett társadalmi munka várható értéke 27 mil­lió forint, éppen duplája a tervezettnek. 1984-ben megnyitják a negyvenszemélyes új bölcsődét, elkezdik a tízlakásos üzletház, a nyolc iskolai tanterem, a gázvezeték-hálózat építését, az öregek napközi otthonának át­alakítását. A programban sze­repel még a vízellátás javítá­sa,^ strand területén található műemlék épület felújításának befejezése. Korszerűsítik a Landler Jenő utat és folytató­dik a járdaépítés. Eladható termékek A tanácskozáson felszólalók jó módszernek találták, hogy az év utolsó vb-ülésére, az 1983-as esztendőre kitűzött feladatok végrehajtásának ér­tékelésére, nemcsak a testület tagjait hívták meg, hanem azokat is, akikkel az év elején és időközben együtt töpreng­tek, mit és hogyan valósítsa­nak meg. Az abonyi embere­ket dicséri, hogy a nem várt nehézségek láttán nem sirán­koztak, hanem cselekedtek. Az ipari üzemek az import­alapanyagok korlátozása elle­nére kül- és belföldön elad­ható árut termeltek. Elisme­rést érdemelnek a település­fejlesztésben elért eredménye­kért is a nagyközség lakói. Arról is szó esett, hogy a jö­vőben a gyermekintézmények korszerűsítését kell szorgal­mazni. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A Kazinczy Könyvesbolt jó forgalmat bonyolított le Abonyban az elmúlt hetekben. Kelendőek voltak a friss ki­adású kötetek, ezek között is a regények, útleírások, az if­júsági irodalom. Az üzemi könyvbizományosok jó segítő­nek bizonyultak, a munkahe­lyeken a törzsvevők mellé újabb könyvbarátok csatlakoz­tak a szervezés eredménye­ként. CEGLÉDI vífíiio A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1984. JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK a£ús£pü?i munkásgyűlés Felújítják a vágócsarnőket Teljesítessék az expsrft&rvef Alighogy elült az utolsó fel­szólalónak kijáró taps zaja. máris működésbe léptek a gé­pek, folytatódott a műszak. A PENOMAH ceglédi gyárában épp csak annyi időt szeltek ki a folyamatos munkából, amennyire az év eleji mun­kásgyűlés megtartásához föl­tétlenül szükség volt. A vá­gócsarnokban rendezett fóru­mon részt vett Sós János, az MSZMP ceglédi városi bizott­ságának osztályvezetője. Fe­kete Antal, a városi tanács elnöke. Csákány József, a PE­NOMAH igazgatóhelyettese és Kapuvári József, a vállalat szb-titkára. Elsőként Kiszely István, a gyár igazgatója kapott szót. Ismertette a ceglédi kollektíva elmúlt esztendei tevékenységének főbb muta­tóit. s vázolta 1984 terveit. Az 1983-as év, mint a nép­gazdaság bármely területén, a húsiparban sem bizonyult könnyűnek. Az előre nem lát­ható változásokat a gyáriak rugalmas alkalmazkodással tudták ellensúlyozni. Jelentő­sen megnőtt a ceglédi telep önállósága, hiszen egy köz­ponti döntés alapján termel­tetői és felvásárlói szerepre is vállalkozhatott. A gyakorlat igazolta az elhatározás he­lyességét: a termeltetői és a feldolgozói tevékenység köze­lebb került egymáshoz. Az 1983-ra szóló tervek ösz- szességében teljesültek. A gyár 273 ezer sertést és 18 ezer szarvasmarhát vásárolt fel. Az élőállat-export keretén belül 23 Ü00 sertés, 5600 szarvasmarha és 7000 darab juh hagyta el az országot. A termelési érték meghaladja a tervezettet, várhatóan 1 mil­liárd 440 millió forintnyi lesz. Az árbevételi terv teljesítésé­vel más a helyzet, pontos ada­tok még nem állnak rendel­kezésre. A hűtöházban van még egy jókora készlet, ami­nek az elszállítása áthúzódik 1934-re. Tavaly 194 ezer sertést vág­tak le, meghaladva a terve­zett mennyiséget, szarvasmar­hából 13 400-at. bárányból pe­dig 1200 darabot. Húskészít­ményből 5130 tonnát állítot­tak elő, 380 tonnával többet a tervben rögzítettnél. Mind­ezeket az eredményeket csak úgy tudták elérni, hogy ter­melésük a gyári kapacitás fel­ső határainál tartott. Egyenle­tes ütemben, megfelelő árut juttattak el a belföldi piac ré­szére. A nagykereskedelem által igényelt termékek szállításá­ban nem voltak zökkenők, időben az üzletekbe került va­lamennyi készítmény. Igaz, hogy a fuvarozásból is na­gyobb hányad hárult a gyár­Premísr előtt Mulattató társulat Abonyban az amatőr szín­játszásnak a múlt századba visszanyúló története van. Igaz, az önművelésnek és a szórakoztatásnak ez a formá­ja időnként meg-megszakadt, de rövidesen felbukkant egy- egy ember, aki feltámasztot­ta az érdeklődést a játék, a színpad iránt. Legutóbb Csuti Gyula vette át a stafétabotot, és egy éve új társulatot ková­csolt össze. Első bemutatkozásuk a Le­szállás Párizsban című három­fel vonásos darab előadása volt, amivel nemcsak ottho­nukban és a környező telepü­lések művelődési házaiban ka­cagtatták meg a közönséget, hanem egy dunántúli bányász- városba, Komlóra is meghí­vást kaptak és nagy sikerük volt. Azóta az együttes létszáma jelentősen megnövekedett, és most Nóti Károly Nyitott ab­lak című 3 felvonásos vígjá­tékának bemutatására vállal­koztak, amelyet január 14-én és 15-én este 7 órai kezdettel a művelődési házban láthat­nak az abonyiak. A darab főszerepét Mocsári József, a gyulai iskola tanára játssza. ra, s ezért a benzinmegtaka­rításban nem sikerült lénye­gesebb eredményeket elérni. A gyáriak az elmúlt évben új­fajta termékekkel is jelent­keztek. Kedvező fogadtatásra talált a sörkolbász és az aro­más májas is. A gyáriak megfeleltek az exportmunka követelményei­nek. Külhoni szállításokból összesen 406 millió forint ár­bevételre tettek szert. Az ex­port összetételében fontos vál­tozás volt. A külföldi partne­rek igénye megnőtt a darabolt húsrészek iránt. Ez a módosu­lás a dolgozóktól jelentős túl­munkát követelt. Bizony, nem ritkán kellett a szombatokat, vasárnapokat a kötelezettsé­gek teljesítése érdekében fel­áldozni. Az exportmunka vég­zésének műszaki feltételei rá­adásul korántsem a legjob­bak. Az 1984-re szóló gazdasági terv feszített ütemet diktál. Mint ahogyan a gyár igazga­tója elmondta, a tavalyi tevé­kenység megismétlése nem lesz elegendő. Idén sertésből 267 ezret, vágómarhából 18 ezret, juhból 27 ezret kíván­nak felvásárolni. 215 ezer ser­tés és 9 ezer szarvasmarha vágását irányozták elő. Hús­készítményből 5300 tonna elő­állítására sár Ica 11 a terv. Az alapanyag 75 százalékát ser­téshúsból szeretnék nyerni. A feltételek javítása érdekében idén tovább folytatódik a vá­gócsarnok felújítása és tech­nológiai felfrissítése. Az igazgatói beszámoló után a gyári dolgozók kértek szót. Kádár Jánosné, a bélüzemben dolgozó asszonyok gondjaival foglalkozott. Varga János, a húsüzemi gazdasági munkakö­zösség létrehozásához kért hathatós segítséget. Barad László, a vágócsamok munka­védelmi hiányosságairól be­szélt. Ács Józsefné pedig az irodai alkalmazottak munka- körülményeinek kedvező vál­tozásáról szólt. Varga Sándor Felmentés, választás Ceglédbercelen ülést tartott és személyi kérdésekben dön­tött a községi tanács. Kárpáti Antal tanácselnököt — meg­romlott egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elis­merésével, saját kérésére — felmentették beosztásából és Lűr Lászlót választották meg tanácselnöknek, aki korábban a járási hivatal adóügyi cso­portvezetője volt. Képek a gyárban Ceglédi alkotók tárlata címmel kiállítás nyílik Bar- nóth Zoltán festményeiből és Nagy László Lázár grafikái­ból a PENOMAH gyárában január 15-én. A képeket ja­nuár 25-ig lehet az üzemi tár­laton megtekinteni. Vehetik a hargászjegyet A ceglédi agyagbánya ta­vaknál kialakult horgászpara- dicsomban igen sokan találnak szervezetten, hasznos időtöl­tést. A horgászok egyesületé­nek több száz tagja van. fia­talok. idősebbek egyaránt. Mint a vezetőség jelezte, az 1984-re szóló horgászjegyeket január 14-én kezdik kiadni. Kinn a horgásztanyán aznap délelőtt fél kilenc órától lehet horgász- jegyet váltani. Fórurcjeílegű tanácskozások Közös dolgok napirenden Cegléd környékén a közsé­gekben a falugyűlések idősza­ka lesz február. Az előkészü­letek már megkezdődtek, fo­lyik a szervezés, készülnek a tájékoztatók, beszámolók. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatos tudnivalókat ala­posabban megismertetik a la­kossággal, beszámoló hangzik el a községi tanácsok munká­Kell az érdekképviselet Valóra váló hasznos ötlet Társulások, munkaközösségek Az utóbbi időben megsza­porodtak, a lakosság érdek­lődését felkeltették a lehető­séggel élve kialakult „két be­tűs” cégek, a GT-k és a GM-ek, vagyis a gazdasági társulások, a gazdasági mun­kaközösségek. Cegléden a vá­rosi tanács, a járási hivatal és hozzájuk hasonlóan a nagykátai járási hivatal a múlt esztendőben a hozzájuk érkezett, társaságalapítással kapcsolatos kérelmeket ked­vezően bírálták el. Azzal, hogy a kezdeményezések mi­ként váltak valóra, foglalko­zott legutóbb a ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottság is. Fel­mérésük kimutatja, hogy Cegléden és a nagykátai te­rületen a vállalkozási kedv nagyobb volt, mint a ceglédi járás községeiben. A gazdasági munkaközös­ségek legtöbbje 1982-ben szer­veződött, 1983-ban alakult meg, és ekkor kezdte kifejte­ni tevékenységét. Feladatkö­reik, melyeket vállaltak, elég­gé szerteágazóak, kismérték­ben járulnak hozzá a közvet­len lakossági szolgáltatás el­látásához. A gazdasági mun­kaközösségek egy része dolgo­zik vállalati, szervezett kere­tek között, nagyobb részük az úgynevezett munkaviszony melletti gazdasági munkakö­zösség. A népi ellenőri vizsgálat után a NEB javasolta: mivel a gazdasági munkaközössé­geknek szervezett jogi és ér­dekképviselete nincsen egye­lőre, szükséges lenne egy ilyen szervezetet létesíteni, vagy egy már meglévőhöz csatlakoztatni a GT-ket és a GM-eket is. Érdekképvisele­ti tapasztalatokkal, hasonlók­kal, mint amilyenre ez eset­ben szükség volna, a KIOSZ már rendelkezik. Cegléden évi 100 millió fo­rintos volumennel működik a KÖZGEP-nél, mellékfoglalko­zásban a Sztráda Műszaki Tervező GM, amelynek tíz munkatársa van. Nyársapáton eredményes tevékenységet fejt ki, a község fejlesztését segíti a Település Vízilétesít­mény Építő és Karbantartó GM, Abonyban a hasonló feladatokkal, valamint épü­letgépészettel foglalkozó GM. Jelezték, hogy a jövőben a lakossági szolgáltatást kíván­ják kiszélesíteni. Nagykátán az OR1TOX GM rágcsálók elleni irtószert gyárt, termé­keiket nagykereskedelmi vál­lalat értékesíti. A NEB ipari szakcsoportja a jövőben is figyelemmel kí­séri, segítő szándékkal a te­rületén működő, vagy ezek után alakuló gazdasági társu­lásokat, munkaközösségeket. járói, a fejlesztési alap fel- használásáról, a megvalósítha­tó tervekről. Fórum jelle­gűek lesznek ezek a tanács­kozások, ki-ki a véleményét kifejtheti, javasolhat, kérdez­het a település vezetőitől. A falugyűlések szervezését tevé­kenyen végzik a népfrontbi­zottságok. Albertirsán január 23-ra tervezték a nagyközség lakói­nak és vezetőinek eszmecse­réjét. Az esemény a művelő­dési házban délután 17 óra­kor kezdődik. Törteién a mű­velődési házban január 30-án tartják 18 órai kezdettel, Abonyban öt alkalommal, öt helyszínen zajlik majd: a művelődési házban, a kon­zervgyári telepen, a tégla­gyárban, a kötőipari szövet­kezetnél és a Mechanikai Mű­vek gyáregységénél tartanak egyet-egyet. Hasonló információt adó fórumok, tanácskozások a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága szervezésében Cegléden is zajlanak majd. Az időpon­tokat az újság sorra, időben közli. A Nemzeti Színház felépíté­séért rendeznek a városi tor­nacsarnokban barátságos kézi­labda-mérkőzést január 11-én, 18 órai kezdettel. Pályára lép a Ceglédi KÖZGÉP SE és a Budapesti Honvéd csapata. Művelődés, szórakozás Téli esték Törteién Gazdag ismeretterjesztő programot szán januárra a falubelieknek a törteli Déryné Művelődési Ház. Jut belőle szinte minden korosztálynak. A témák sokakat érdekelnek, így valószínű, népes hallgató­ságra lehet számítani. Az elő­adások helyét, időpontját úgy választották meg, hogy ki-ki a kedvére való eseményen részt vehessen. A ludasi Móra Ferenc tanyai klubban január 20-án 18 óra­kor kezdődik majd Szabolcska József előadása, a fólia alatti zöldségtermesztésről. Január 11-én délután 15 órakor az iskolások számára tart elő­adást a nyolcadikosok klubjá­ban. a művelődési ház klub­szobájában a sportról és az egészségről dr. Akócsi Zoltán. Másnap este 18 órára ebbe a terembe várják a nyugdíja­sokat, Ságvári Pál alezredesi előadására, aki hazánk nem­zetközi helyzetéről, tevékeny­ségéről szól. A műanyagüzem­ben január 19-én, a délelőtti műszak után 14 órakor kezdő­dik a nők akadémiája előadá­sa. Godó Pál pedagógus a csa­lád funkciójának mai értelme­zését, az új típusú család főbb vonásait ismerteti. Ugyanerről lesz szó későbba fonóüzemben is a hónap folyamán. Az ifjúsági klub tagjai és vendégei a hó­nap végén időszerű külpoli­tikai tájékoztatót hallgathat­nak. Emellett természetesen to­vább zajlanak a szokásos idő­pontokban a szakköri és klub­foglalkozások, szombat es­ténként zenés, táncos rendez­vényekre. diszkókra hivatalo­sak a törteli fiatalok. ISSN 0133—1957 (Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom