Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

1883. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK mr ,»#*«. re. Könnyebb alapítási feltételek Napirenden a vegyesvállalat Nemzetközi tanácskozás kezdődött a vegyes válla latok­ról szerdán Budapesten a Hilton szállóban. A tanácsko­zást — a Magyar Kereske­delmi Kamarával együttmű­ködve —, a bécsi székhelyű osztrák—francia központ szervezte, amely az eltérő társadalmi berendezkedésű államok gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatainak fej­lesztésével foglalkozik. A kétnapos rendezvényen a ve­gyesvállalatok alapításának eddigi tapasztalatait vitatják meg lengyel, francia, magyar és osztrák szakértők. A tanácskozáson beszámol­tak arról, hogy az OECD-or- szágokban jelenleg több mint 400 vegyesvállalat működik a szocialista országok részvéte­lével. . Ebből több mint száz­ban szovjet vállalatok, illet­ve egyesülések érdekeltek. A legtöbb kelet-európai érde­keltségű vegyesvállalat az NSZK-ban, Angliában, illetve Franciaországban működik. Az elmúlt néhány év során számos vegyesvállalat kezdte tneg működését a szocialista országokban, így Lengyelor­szágban 16, Bulgáriában 12, Romániában pedig 7 vegyes érdekeltségű vállalkozás tevé­kenykedik. Magyarországon az elmúlt években meggyorsult a ve- gyes vállalat-alapítási folya­mat, amelynek eredményeként a közös vállalkozások száma jelenleg már eléri a 23-ai. Ebben az időszakban fokoza­tosan könnyebbé váltak az alapítás feltételei. A vám­szabadterületen alapítandó vállalkozások pedig számos más kedvezményt is élveznek. Az idén kezdte meg tevé­kenységét Magyarországon többek között a Tungsram- Schreder, a Cargopack Hun­gária Kft, az Olympos Kft, az OTP Penta Tours, a Hun- garofeder, a Skála-arab Ke­reskedelemfejlesztő Kft Külföldön több mint 100 ma­gyar érdekeltségű vegyesvál­lalat működik, többségük el­sősorban kereskedelmi tevé­kenységet folytat. Egyházkoif békebizoftsng A magyarországi protestáns, ortodox, izraelita és unitárius vallásfelekezetek képviselői szerdai — az evangélikus egy­ház budapesti püspöki hivata­lában tartott — ülésükön egy­házközi békebizottságot alakí­tottak. A testület az Országos Béketanács keretében, ezzel együttműködve tevékenykedik majd. A békebizottság feladatá­nak tekinti — egyebek között — az egyes vallásfelekezetek együttes társadalmi és béke- aktiváinak szervezését. Céljuk békeszolgálatuk összehangolá­sa az Országos Béketanács munkájával és az együttmű­ködés kialakítása a vallásos és szekuláris békemozgalmakkal. Az egyházközi békebizottság alakuló ülésén elfogadta az országos és megyei szervek működését meghatározó sza­bályzatát és megválasztotta tisztségviselőit. Az Országos Béketanács Egyházközi Béke­bizottságának elnökévé Bartha Tibor református püspököt, főtitkárává Aranyos Zoltán zsinati tanácsost választották. /Áradó víz halat hoz" Egy nap a féli Dunán ff berrel A halászati részleg 25 em- doigozik, közülük | tizennyolcán a dunai, heten f. a tavi halászok. Több mint I száz kilométeres folyami | szakasz tartozik hozzánk, So- í mogy és Fejér megyében pe- í dig bérleti szerződés formá­id jában mintegy száz hektár- ff nyi területen folytatunk ta- f, vi halászatot. —• Mindeze- Sj két Balyi Gyula, az Óbuda ff Tsz részlegvezetője mondja, ff akivel egy Nysa gépko- | csiban ülünk és Surány fe­jt' lé igyekszünk. Odakint afagy | az úr. Észak felől jeges | szél fúj, borzolja a folyó ff hullámait. Kisérőm jóbeszé- í dű ember lévén szinte ké- I rés nélkül sorolja a víz ff terméséből élők gondját, I, baját. Hek kontra busa — Idei nyereségünk 1 mil­lió 800 ezer forint lesz, annyi, amennyire tulajdonképpen számítottunk. Ez 12 millió fo­rintos árbevételt, illetve 20 vagon halat jelent. Jók a hozamok, az értékesítéssel azonban baj van. Különösen a növényevő halfajták, a bu­sa és az amur taláil nehezen gazdára. Azt hiszem helytelen volt dollárért behozni a fa­gyasztott tengeri halat egy olyan időszakban, amikor ná­lunk túlkínálat van — füstölög a részlegvezető, s megértem bosszankodását. Másfelől vi­szont a fogyasztó érdekét kel­lene képviselnem, mégis csak az a helyesebb, ha ő dönti el, beket vagy busát akar-e venni a piacon. A vitára már nem jut idő, mert közben megér­kezünk Schaffer János halá­szati csoportvezető kétszintes házának ajtajáig. — Szépen laknak — jegy­zem meg az ízlésesen berende­zett lakás tulajdonosához for­dulva, aki csak annyit mond, sok év munkája van ebben. Szavaiból kiveszem, a leg­büszkébb három lányára. — A legnagyobb 16, a leg­kisebb másfél éves — fog­ja suttcgóra hangját, amikor benyitunk a szobába, ahol a csöppség szendereg. Felesége forró teával kínál, mielőtt út­nál" indulunk. Nehéz kalandok — Anyai ágon halász, apaln hajós család sarja vágyóik, így aztán nem választottam, örö­költem a mesterséget — tré­fálkozik Schaffer János ne­gyedórával később- a gépko­csiban. Surány határához kö­zeledve vesszük fel a brigád többi tagját, Balogh Gábort, Csőke Richárdot, Túri Jánost, Bálint Ferencet. A bemutatko­zás, ezúttal több a megszo­kottnál, az i'yenkor elhadart nevek kimondásánál. A fogyasztók éppen a víz nagyobb tisztasága miatt kedvelik Jobban a Burányi halat, mint a főváros alatti szakaszon kifogottakat. Az Óbuda Tsz-ben a zsákmány árának 37 százaléka a munkában résztvevőket il­leti. A bérezés szigorúan a teljesítményen alapul. Képünkön balról Jobbra Bálint Ferenc és Schaffer János a merítés után. Balogh Gábor: — Hogy lettem halász? Nincs különösebb története en­nek. Gyermekkoromban örök­kön a vízre jártam, ide a Du­nára. Aztán akadt egy is­merősöm, aki a szakmában dolgozott. A többi ment magá­tól. Beiratkoztam a tatai me­zőgazdasági szakközépiskolá­ba. a halászati szakra. Há­rom év múltán már az Óbu­da Tsz-ben kaptam állást — beszél magáról a csapat leg­fiatalabb, mindössze 19 esz­tendős tagja. — Sokan gondolják úgy, hogy a halászok afféle könnyű életű emberek, akik ingyen végigstrandolják a nyarat — szólítom meg a mellettem álló csupa, izom, szálás férfit a 30 es.ztendcis Csőke Richárdot. — A kezdők között előfor­dul olyan, aki esek a kalandot, a szabad életet látja a halász- kodásbn. De aztán rá kell jön­nie, hogy ebből a foglalatos­ságból meg is kell élni. S ez nem könnyű. Az első idők­ben kétan-nyit szükséges dol­goznia, mint a tapasztaltak­nak, a gyakorlat, a helyismeret hiánya miatt. S ön hogy keres? — A múlt havi keresetem 6 ezer 600 forint volt. Más szakmában sem lenne igen több. És Itt legalább azt csi­nálok, amit szeretek — véle­kedik Csőke Richárd. Lisnányos szakaszon — Ideje hozzáfogni — ad­ja ki a parancsot Schaffer János — és begyújtja a csó­nak motorját. A fedélzeten, e sorok szerzőjével együtt, né­gyen foglalnak helyet. — Árad a víz. halat hoz — kiált felém a ladik túlsó végéből a csoport vezetője. — Vajon sokat? — kíván­csiskodom. — Azt majd napnyugtával -tudjuk meg — felel Schäffer János, majd így folytatja: — Élőbb itt próbálkozunk a kőgát mögötti részen, ezen a limá- nyos, mély szakaszon. Ilyen kemény hidegben a hal igyek­szik leverni, a nyugodtabb sá­vokban meghúzódni. Közben feltépik és vízbe eresztik a félig összefagyott, hat méter széles százkilenc- ven méter hosszú kerítő hálót. Ahogy ezzel végeznek, megin­dulnak a part irányába. Ez­után következik a legnehe­zebb. A férfiak már kint a szárazon vonni kezdik a vál­lukon átvetett háló kötelét. Inukat megfeszítve húzzák a terhet. A fogás eredményte­lensége hamarosan kiderül: a hálóban csupán két keszeg ár­válkodik. — Kíséreljük meg lejjebb — javasolja valaki, s már indu­lunk is újabb bevetésre. A kö­vetkező próba meghozza sike­rét, a hálóban százával ver­gődnek az ezüstös pikkelyes keszegek, jó néhány süllő es csuka is akad. Halásznak a téli Dunán... ★ — Milyen halat eszik ka­rácsonykor? kérdezem ha­zafelé menet Schäffer János­tól. — Megmaradok a pontynál mint sokan a régiek közül — válaszol eltűnődve. S hogy milyen lesz náluk az ünnepi halászié, nos, az abból is sejt­hető. hogv készítője elsődíjas lett öt esztendeje egy orszá­gos versenyen. Valkó Béla Expert helyett bérmunka A betegséget még lábon hordja Manapság kevés írigyc akad azoknak a gazdasági vezetőknek, akik valamely textilüzemet irányítanak. A külkereskedők olykor üzlet nélkül térnek haza, a hazai piac pedig meglehetősen behatárolt. A vevőkért folyta­tott versenyben tehát gondunk van. Az üzemek minden kínálkozó alkalmat megragadnak, jó néhány hajlandó cgy-cgy nyugati cég bérmunkáját is vállalni. A szak­emberek magyarázzák: amikor kicsi a kereslet, a vásár­lók jobban megválogatják, miért adjanak ki peuzt, s ez a minőség iránti igények gyors növekedéséhez vezet- A könnyűipari vállalatok egy részének pedig sem pénzük nincs elegendő a technológia korszerűsítésére, sem meg­felelően képzett munkaerő nem tolong a kapukon kívül, így azután nem egy helyen vagy létszámhiánnyal, vagy az ismeretek hiányából fakadó termelési gondokkal kell megküzdeni. S mert sokasodnak az Ilyen jellegű problé­mák, egyre kevésbé csábító munkahely a textilüzem, ördögi kör ez, amelyből -r- úgy tinik — nincs kiút. De hát ők sém képesek a sem­miből pótalkatrészt teremteni! Sokszor kell bütykölniük. Igaz, iitt csak a kisebb hibákat ja­vítják. a teljes felújítás a bu­dapestiek feladata. A ceglédi gyáregységben ti­zennyolc karbantartó dolgozik, közülük öten varrógépműsze­részek. Orgoványi Sándor cso­portvezető, véleménye eltér bz eddig hallottaktól: — Szerintem egy berendezés nem avulhat el. Hiszen folya­matosan cseréljük az elhasz­nálódott szerkezeti elemeket. Az alkatrészellátás . is megfe­lelő, legfeljebb az okoz gon­dot, hogy a megrendeléstől a beérkezésig bizony két év is eltelik. Hiányzik a jó szövet Ha nincs kiút. keresni kell! — Ez á véleménye Melég Ist­vánnak, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége igazgató­jának. Nem állítja, hogy köny- nyű feladatna vállalkozik a gazdasági vezetés, de tétlenül ülni — egyenlő a lassú sorva­dással. — Ha a textilipar manapság nehéz helyzetben van, ránk kétszeresen igaz ez az állítás — mondja. — Gyáregység lé­vén egy sor kérdésben nem dönthetünk önállóan. Nem mintha nem kapnánk meg minden segítséget a központ­tól, ezt egy szóval sem állít­hatom- Ám Cegléd és Buda­pest között mégiscsak hetven kilométer a távolság .., Gyors számvetést készítünk az esztendő első tíz hónapjá­ról. Ebből kiderül, hogy a ta­valyihoz képest mintegy öt százalékkal növelték tőkés el­adásaikat. Szándékosan nem írok exportot, mert az üze­mekre kizárólag bérmunka hárul, egyebek között ameri­kai. nyugatnémet, svájci és holland cégeknek. Két-három évvel ezelőtj;. még késztermé­keket is értékesítettek- . — Biztos vagyok benne, hogy most is tudftánk varrni olyan ruhákat, amelyek kül­földön vevőre találnának — folytatja az igazgató. — Ám ehhez kifogástalan minőségű alapanyagra lenne szükség. Elhasználódott gépek A megfelelő minőségű alap­anyag hiánya csak az egyik gond Cegléden. A betegeske­dő textiliparra oly jellemző kór őket sem kerülte el: gé­peik elrepedtek, új berende­zésre pedig nincs pénzük• Az 1970-es rekonstrukció nagy változást hozott a munka szín­vonalában, hiszen a kiváló NDK-beli Pfaff-varrógépek mellett több, tőkés cégektől vásárolt speciális automata is érkezett. Ára azóta a berende­zések többsége erősen elhasz­nálódott, s a helyiek becslése szerint mintegy 10—20 millió forintot is kitenne egy újabb rekonstrukció. A legtöbb gond a vasalókkal van. Akad közöttük nem is egy, amelyet napjában kétszer- háromszor is javítani kell. — Olykor kevés a gőz, más­kor meg vizet enged, s ha ké­nyesebb a textília, bizony fol­tos marad — mutatja gépét Budavári Imre. Bálint János műszakvezető­nek nem újdonság a panasz. — Rendkívül sok múlik a karbantartókon — mondja- — Ösztönözni — de miből? — Láthatja, a gépparkunk sem a legjobb, ám a munka­erőhelyzetünk még rosszabb — kanyarodik az iparágat rágó kór következő, tünetére Meleg István. — Viszonylag nagy a fluktuáció. Az asszonyok el­mennek gyermekgondozási se­gélyre és nem jönnek vissza, kilépnek. Sok a vándormadár is. A legtöbb munkára jelent­kezőnek szinte fogalma sincs, mit vállal, nem is ért hozzá- Folytassam? Tudja, a legna­gyobb baj mégis csak az, hogy a legutóbb végzett 36 ipari ta­nulóból csupán 14 maradt ná­lunk. S még egy adat: a gyáregy- ségbert a 290 fizikai dolgozó­nak még a fele sem rendel­kezik szakmunkás-bizonyít­vánnyal. Ez azt jelzi, hogy kicsi a becsülete ebnek a szakmának. Az átlagbér három és fél ezer forint. Ebben a helyzetben rendkí­vül sok múlik a minőségellen- őrökön. Tizenhárom meósuk egy része a szalagokon dolgo­zik, a többiek pedig a készter­mékeket minősítik. A gyáriak igyekeznek a legrátermettebb asszonyokat, lányokat kivá­lasztani erre a posztra, érti néha flieg kell alkudniuk. — Minőség, minőség! tat hallják állandóan s szalago­kon a dolgozók, hiszen enéíkifl nem ' megyünk semmire -* mondja az igazgató. — Igyek­szünk ezt a bérezésben is ér­vényesíteni. de még mindig gyakran felbukkannak hantig nézetek; Nemrég például töb­ben felvetették, hogy azt 'hal­lottált, miszerint a minőségi mozgóbért beépítjük az alap­bérbe. No, csak ez hjányzané: akkor mivel, hogyan ösztönöz» nénk az; embereket a jobb munkára? ’ A kérdés mindenképpen Jo­gos. mert egy rövid fejszámo­lás után az is hamar kiderül, •hogy a mostani rendszer, e&flJ elég ösztönző. Egy-egy asszoiáy alkalmanként 150—400 .fofipt mozgóbért kaphat a kifogásta­lan minőségért. Ha netalántán mindenkinek adnának; egy- egy emberre 60 (!) forint ji*t- na- v —' Igyekszünk differenciálni, bár ebből sok a vita —, ,fög- ialjá össze véleményét Süve­ges Lídia, a 253-as szalag ve­zetője. — Mi például havőnta 1 ezer 680 forint minőségi mo'z- aőbért oszthatunk szét a hu­szonhat asszony között. Elihéjr legutóbb, mert 8 százalékkal túlteljesítettük tervünket, még 4 ezer 130 forintot kaptunk. Láthatja, olyan kevés ez ■’* pénz, hogy nehéz összeegyez­tetni a differenciálást és ep ösztönzést. , :>, A betegség jelei mutatkoz­nak egyes textilipari üzemek­ben. A kórt még lábon hoki­ja. de ha nem kap gyors orvo­si segítséget, ágynak dőlhet. Igen, ez igaz. de mit lehet­ne tenni ?' — kérdezhetik majgt joggal- Kiút akad több Is.. Ai» egyik például, hogy a hazái alapanyagot idehaza varrnámk meg és a készterméket expor­tálnánk. Csupán az kell, hogy a konfekcionáló üzemek dol­lárbevételeiből valutával -ti- zessenek a textília előállíts jának. Ez csupán elszárnóflási formalitás lenne,, ám mégis rendkívül nagy a jelentőségé. Szélesíteni lehetne a külföldi kooperációt is. S példáik -* bérmunkáért, vagy az expor­tért, kapott pénz egv részébál gépeket venni..- Még sorol­hatnánk tovább. Egy azonban bizonyos: a mostani tüneti ke­zelésről végre át kell térni-a kor körültekintő gyógyítására Furucz Zoltán 4 Hálóban a keszeg, a csuka Is — a Duna ünnepi ajándékai. Igaz, meg­szerzésük kemény munkába került. A szerző felvételei Hazánkban a krónikák és az oklevelek a 13. század óta em­lítik a járásokat, tehát a ma­gyar közigazgatásban történel­mi múltjuk van. Küldetésük­nek eleget tettek és a további fejlődés érdekében meg kell szűnniük. Az államigazgatás szervezeti korszerűsítésének indokairól és várható eredmé­nyéről tartott tájékoztatást tegnap délután a ceglédi MTESZ-székházban, a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság helybeli szervezeté­nek felkérésére Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese. A jelenlevők Pest megye számos településének tanácsi szakemberei voltaik, akiket a téma kapcsán felvetett kérdé­sek közvetlenül érintettek. Az előadó elmondotta, hogy a. közigazgatás hosszabb ideje tartó tervszerű korszerűsíté­sének folyamataként kerül sor erre a lépésre- Ezt kívánja az államélet fejlesztése, a haté­konyabb központi irányítás, a demokratizmus szélesítése. Nőtt a községek önállósága, hiszen sok tekintetben a vá­rosokéval csaknem azonos ha­tásköröket kaptak. A város környéki igazgatás bevezetése eddig kedvező tapasztalatokat hozott. Buda Gábor szavai szerint a korszerűsítés várható eredmé­nyeként az új szervezeti kere­tek kevesebb áttétellel, egysze­rűbb eszközökkel, eredménye­sebben segítika célok megva­lósítását, a lakosság ügyeinek- intézését, a döntési önállóság kiteljesedését Ezáltal nagyobb ösztönzést kaphat a helyi kez­deményezés és a meglevő erő­források feltárása• A városok' és a könnyező községek kötött- kialakult egészséges kapcsolat­rendszer is emellett szóL, hi­szen az egymásrautaltság köz­ismert. , A nagyobb településeknek- intézményeikkel is nagyol* szerepet kell betölteniük,, té* gítve vonzáskörzetük jobb1 el­látását. A városoknak, -körzet­központoknak érdekük a köz­ségek erősítése. -4 Az államigazgatásban jártas, tapasztalt Szakemberekkel erő; sitik meg a községi tanácsok' apparátusát. A letelepülők’ többféle támogatásban részei sülhetnek és anyagilag sem kerülnek hátrányos helyzetbe — hangzott a tájékoztatás. A- személyi kérdéseket nagy kö­rültekintéssel, emberségesén rendezik, a megyei és a helyi tanácsok között szorosabb kap­csolat alakul ki, amely a min­dennapi élet gyakorlatában gyümölcsözik. \,.: Az élénk figyelemmel kísért,, előadást kérdések felvetése és ' megválaszolása követte­T- T. / Az államigazgatás korszerűsítése Nő a községek szerepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom