Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
inan h PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1983. DECEMBER Ti. SZERDA Előszedhetik a korcsolyát Fagytól dermed a pálya jege A városban bárom helyen A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége a vállalat telephelyei közül a legnagyobb múltú, jó harming éve hozták létre. Termelési mutatói alapján is a ranglista étén áll. Feladatokkal a Budapesten székelő központ látja el, itt készítik elő a gyártmányokat, innen érkeznek a ruhatervek, és természetesen a kiszabott sablonok is. Normák ás formák A központ a gyáregység várható havi létszámára építve határozza meg azt, hogy egy hónapos terminusban mennyi és miféle ruhamű készüljön Cegléden. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert bár a felhasználandó teljes anyag- mennyiséget (a tartozékokkal együtt) a fővárosból küldik, de ellátásbeli, beszerzési nehézségek miatt nem minden esetben azt, amit a hó eleji programban ígértek, s aminek teljesítésére az úgynevezett normaórát megállapították. A normaóra nem más, mint az egy ruhadarab elkészítésére szánt idő. Ez a furcsa helyzet néhanapján okoz ellentmondásokat a termelésben, ami ugyan független a gyáriaik fel- készültségétől, munkabírásától. Gyakorta okoz kellemetlenséget például a megfelelő gombok és villámzárak hiánya. Novemberi programtervükben 19 643 ruha megvarrásá szerepelt, egyetlen késztermék A szokásosnál jobb minőségű a legtöbb gyökérzöldségből a'kínálat, hiszen a nyári csapadékszegénység miatt tömör, eigészséges gyökerek, répák fejlődtek. Viszont a május végi esők hiánya a céklának nem kedvezett, kevés van belőle a piacon, és eléggé apró. Génitől a Rhone folyóig terjedő területen alakult ki a fodros káposztából a kelkáposzta a középkorban, rossz tulajdonságát is „átnemesítette” az ismeretlen francia kertész, mivel a kelkáposzta nagyon vízigényes. Csak a közelmúltban látni többet a piacon, jelenleg már elfogadható áron, nagyjából feléért, mint szeptember elején. Változatlanul kevés birs és naspolya kapható, ami azért érthetetlen, mert régóta sikerrel termeszti a magyar ember mindkét gyümölcsöt, ráadásul tipikus házikerti fajok, szinte permetezni sem kell. Jelenleg sem mérik értékén a termesztők, meglehetősen borsos áron. Burgonyából nincs hiány. A vírusos betegségek miatt a rózsaburgonya csak nagy ritkán bukkan fel, pedig egyes cé1 okra még ma is a legjobb fajtánk. A virágpiac igazán szemet gyönyörködtető. Moha-, fenyő- és tobozkoszorúk több helyen is kapható!-?, de, akad vágott és cserepes virág is. A rózsatő- árusítás megállt a múlt hetek szigorú fagya miatt. Ezért nem hoznak a' gazdák magvakat sem. Őszi gyümölcsből, almákból, körtékből és csemegeszőlőből is van elég. Az őszi hűvösebb, párásabb idő növelte a laska- gomba-rerúényeket, de a fagyok gyorsan lehűtötték a várakozást. Sajnos, alig akadt gomba az idén, oedig nem a gombagyűátök voltak restek Talán az őzlábsombából került épp annyi a piacra, amennyit megvettek. normaidejeként pedig két és fél óra. Ám 513-mal elmaradtak a kívánt teljesítménytől, mert a központ másfajta, több munkát igénylő, egyenként 3 óra alatt előállítható portéka anyagait és műszaki kellékeit küldte meg. Az elmúlt hónap slágere továbbra is a rendkívül csinos, utcai használatra szánt Sonja-modell volt. A selyem, szövet és ballon alapanyagú női ruhából háromezer darab került le két szalagról, s már el is szállította a megrendelő NSZK-beli partner. A svájci Braunschweig cég elegáns női kabátokat kért és kapott. A Szovjetunióba hét és félezer férfikabát jutott el. A belföldi piac számára női ruhákat, műszőrme bundákat, gyermek steppelt dzsekiket készítettek. A jótjuta'mazzak A vállalat elismeri a ceglédi gyáregység jó munkáját, és ezt anyagi eszközökkel is honorálja. Év végi jutalomként négyszázezer forintot oszthatnak szét a ceglédi dolgozók között. Igaz, hogy a premizálás elvei némi fejtörést okoztak a vezetőknek, hiszen eleddig a munkában töltött évek száma alapján járt a részesedés, most azonban ezt a szempontot már nem lehet figyelembe venni, helyette kizárólag a jó munka nyerheti el méltó jutalmát, így hát a tehetségesebb fiatalok is egyenlő eséllyel indulA tyúkok ilyentájt keveset tojnak, ezért drága a tojás. A szárnyaspiac élénk, főleg baromfiból, galambból, ám elég kevés a kacsa és a liba. Az év végi ünnepek még sokat alakítanak a piac arculatán, a hideg miatt csak a legszívósabb „lágy” termékek maradnak a padokon, és egyre több szemets terményt, majd pedig mákot, diót szeretnének látni a vásárlók. S. D. nak. A jól dolgozók év közben sem maradtak elismerés nélkül. A munkaverseny keretében 120 ezer forintot porcióztak. A követelmények természetesen igen szigorúak voltak: a célul tűzött mennyiség elérése, a minőségi előírások megtartása, a pontos határidők, a takarékosság, a technológiai fegyelem betartása, a munkaidő teljes kihasználása és a kieső idők csökkentése alapján lehetett pénzjutalomban részesülni. A tapasztalatok szerint a gyári munka rendszere nem nagyon ösztönzi a dolgozókat arra, hogy a munkaköri követelményeken túlmenően önálló gyakorlati vagy elméleti alkotásokkal hozzájáruljanak a termékskála bővítéséhez, szebb és jobb ruhafélék kifundáláshoz. Ám igaz az is, hogy nem kevés alkotó energia halmozódott fel a szakmát szeretők és jól ismerők körében. Éppen ezért a vállalat KISZ-bizottsága lehetőséget adott arra (az Alkotó ifjúság mozgalom berkeiben), hogy a dédelgetett terveket, elképzeléseket a gyáriak olyan modellekre váltsák, amelyek nagyüzemi módon gyárthatók, vagyis a jelenlegi gyári gépparkkal, korszerű technológiával, hazai alap- és kellékanyaggal, jó minőségben legyenek elkészíthetők. Díjregiment A ceglédi gyáregység a pályázni kívánók számára minden segítséget megadott, anyagot, gépeket bocsátott rendelkezésükre. Az eredmény nem is maradt el. A ceglédiek két nevezési kategóriában is értékes díjakat nyertek. Az egyikben Süveges Márta második helyezést ért el szép női ruhákkal és a hozzájuk tartozó műszaki anyagokkal. A szabadidős pályamunkák területén pedig teljes ceglédi sikerről számolhatunk be. Az első díjat Serfel Erika makramé falidíszei kapták, a másodikat a Kisgyörgy Csilla és Kovács Györgyné által készített kalocsai térítők, a harmadikat pedig Pólyák Józsefné matyó hímzésű térítői. Varga Sándor Szép kis köteg lenne, ha egymásra helyeznénk azokat az olvasóktól kapott, névvel írott és névtelen leveleket, megjelent újságcikkeket, amelyek az utóbbi öt-hat évben egy téli sportlehetőséget hiányoltak Cegléden. Konkrétan azt, hogy évtizedekkel ezelőtt itt még korcsolyázóegyesület is volt, hajdani alapja az azóta kiteljesedett városi sportéletnek, ám mostoha sorsra jutott. Tél ide, fagy oda, kialakított korcsolyázóhely nem volt a városban. ★ Legutóbb Papp Sándor ceglédi lakos, lelkes sportbarát hiányolta levelében a jégpályát. Mint írta: „1982 őszén a gyerekek örömmel látták, hogy megjelentek a földgyalugépek a Malomtószélen és jókora területet elegyengettek, szánkózásra alkalmas dombot is létesítettek a közelében. A DÁV vasbeton oszlopokat állított fel, világítást szerelt. Azt gondoltam, hogy már csak víz kell, ami megfagy és mehetnek a gyerekek korcsolyázni. Azonban nem így történt. Tavaly valami oknál fogva nem üzemeltették a korcsolyapályát. Most ismét itt a tél. Ügy néz ki, hogy a víz, szokásához híven megint megfagy —, de nem a korcsolyapályán, hanem más tavakon, ahol nem tanácsos ilyen téli sportot űzni. Cegléden nincsen egyetlen lehetőség sem, pedig hamarosan kezdődik a diákok téli szünetje. Mindenki nem teheti még, hogy a jászberényi hűtőgépesek, vagy a budapestiek műjégpályájára vigye gyerekét sportolni. Ha már a város ennyit áldozott jégpálya kialakítására, miért nem lehet azt befejezni? Talán még lenne idő a hiányosságot pótolni és akkor nagyon sok gyereknek szereznének örömet a téli szabad órák kellemes, hasznos eltöltéséhez.” ★ Olvasónk levelének érkezése után néhány nappal kaptuk a következő információt a sportfelügyelőségtöl. Örömmel jelezték: ha tartósak maradnak a hideg napok, lesz jégpálya Cegléden, nem is egy. Persze, ahhoz az kell, hogy sokáig mínusz 4—5 fok alatt maradjon a hőmérséklet. A Széchenyi úton a Török János szakközépiskola udvarán már hizlalják'a jeget. Tulajdoniképpen december 3-a óta ott lehet korcsolyázni, szívesen várnak minden korosztályt, reggel 7—tői este 7 óráig. Szolgáltatnak zenét, világítják a pályát, szánkózni, hoki zni is lehet. A Kossuth Ferenc utcában, a szanált házak hűlt helyén a parképítő kisvállalat földgyaluval egyengette el a területet hetekkel ezelőtt. „Peremet kapott” egy jókora téglalap forma hely, így alakítottak kd természetes korcsolyapályát. A vizet hozzá a PVCSV adja, a vízterítést a tűzoltók vállalták el. ★ A Malomtószélen, melyről olvasónk írt, a hét közepétől már lesz jégpálya, örömmel jelenthetjük. Kandeláberek világítják meg a CVSE-pálya mellett, a büfé felőli részen. A sportegyesület a korcsolyázóknak melegedőhelyet ad a klubszobában. Ügyeletről gon— Neked meleged van, én meg fázom. — Hát rakjál a tűzre! — A tűzre? Haha, jó vicc. A lakásban három kályha van. Pontosabban tizennyolc radiátorlap. Fogd csak meg a vízzel bélelt vascsövet! Na, forró, nemde? Csak azt ne mondd, hogy ücsörögjek rajta. Persze, majd alaposan felöltözöm, de én így is hűvösnek érzem a levegőt. Sajnos, ha erősebb szél szalad oda- kinn, lebeg a függöny a konyhában, pedig nemrég szigetelték az ablakokat. — Nem tudom. Nekem épp elég ez a hőmérséklet. Menynyi is? Kíváncsiskodik mostanában a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat is. Hány fok van? — kérdezgeti a vállalatnak az a dolgozója, aki a napokban sorra járja az emeletés házak lakásait. A választ természetesen nem tőlünk várja, hanem a kezében levő műszertől. Érzékeny kis készülék lehet, annyi bizonyos, mert villámgyorsan észleli a két szoba, a fürdőszoba, a konyha meg az előtér hőfokát. A vizsgálatnak kettős célja van: hogy a vállalatiak ellenőrizzék a távfűtő rendszer működésének gazdaságosságát, és ezzel együtt a szolgáltatás színvonalát. A hőmé.rsékletleltár cédulái a Beloiannisz utcai távfűtő központban gyülekeznek. A dossziét lapozva kiderül, a hideg igencsak viszonylagos fogalom. És kétségtelenné válik az is, hogy a lakótelepek kályhája hibátlanul működik, ritka kivétellel valamennyi lakásba eljut a szükséges hőmennyiség. De mennyi is ez? Az érvényes normákat a 2/ 1988. NIM számú rendelet rögzíti. Eszerint a szobákban 20, a fürdőszobában 24, az étkező fülkében 18, a konyhában és az előszobában pedig 16 Celsius-foknak kell lenni, a lépcsöházban 12-nek. A jegyzőkönyvek arról regélnek, hogy enyhén túlmelegítik a lakásokat, legalábbis a szabványhoz képest. Még így is jó néhányan reklamálnak, mondván, hogy nem hajlandók fizetni, mert bizony náluk nem fűtenek. Ám kevesen kapnak igazat, hiszen a mérések gyorsan igazolják, megvan a kellő hő. Érdekes világ a fűtőműé. Berendezései akár egy fantasztikus film kellékeiként is szolgálhatnának. Az egész üzem zümmög. Kinn az udNagykörösön rendezték meg az úttörő-olimpia területi döntőjét, birkózásból. A szabadfogású viadalon négy megye legjobb úttörő korú versenyzői álltak szőnyegre. A súlycsoportok első két helyezettje jutott tovább az országos döntőre, melyre Kaposváron kerül majd sor. A ceglédi fiatalok nagyon jól szerepeltek, három első helyezést szereztek a lehetséges tízből. Eredmények 35 kg-ban 1. Czigony Tamás, 41 kg-ban 1. Tóth Ferenc, 53 kg-ban 1. Horny ák László. doskodnak, de kérik azokat, akik korcsolyázni mennek; szórakozzanak, sportoljanak vidáman, de fegyelmezetten. Ne okozzanak kárt, ne rongáljanak, hogy a pályában egész télen át örömük lehessen. Vigyázzanak a maguk és mások testi épségére, holmijaikra, sportfelszerelésükre. És drukkoljanak, hátha olyan hatásos lesz, mint sportolók számára a buzdítás:, legyen hosszan, jó korcsolyázóidő! E. K. varon hasal a három sárga konténerkazán, egyikük pihen. A másik kettő naponta háromezer köbméter földgázt éget el a fűtéshez és a melegvízszolgáltatáshoz. Benn ridegszép csőcsapat meg óriási tégelyek. Az ötezer literes bojlerből négy hatalmasodik a mennyezetig. Kétszázhetven lakásba fut belőlük a felhe- vült víz, S ha majd a környékre tervezett otthonok mind felépülnek, öt kazán fog dübörögni. V. S. Brigádvezetők tanácskozása Városunkban hagyomány már, hogy az üzemek és intézmények szocialista brigádjainak vezetői évenként egy alkalommal összejövetelt tartanak, és a brigádmozgalom, a munkaverseny tapasztalatairól folytatnak eszmecserét. December 10-én, szombaton délelőtt kilenc órakor rendezik idei küldöttértekezletüket a konzervgyárban. Előadás az árakról December 9-én, pénteken délután négy órakor a ceglédi KlOSZ-székházban Marton Lászlóné, a KIOSZ Országos Központ osztályvezető-helyettese az árakról tart előadást az építőiparosoknak. telepi ajánlat Valódi ünnepi ajánlattal várja a csemői klubkönyvtár a helybelieket. December 7-én a községi tanács dísztermében érdekes előadói estre kerül sor. A közönség Lukács Sándor színművész önálló műsorát láthatja, hallhatja. Elnyeiie az eSs© áspf Hídvégi Lajos helytörténeti kutató, lapunk számos múltidéző írásának szerzője, nyerte a XXI. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat Pest megyei első díját Üllei Mészáros György ceglédi szűcsmester kéziratos énekeskönyve feldolgozásával. Mindhárman Jól birkóztak. Szükség is volt az aranyérem megszerzéséhez a jó teljesítményre, hiszen azt színvonalas küzdelemben, jó ellenfelekkel szemben érték el. A mostani elsők közül a megyei bajnokságon a döntőben ketten is vereséget szenvedtek. Nagykőrösi vetélytársuknak sikerült visszavágniuk, s ez még tovább növeli sikerük értékét. ü. L. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Méretre munkált csőkaranák 9 Az érdi MEZŐGÉP részére 25 ezer darab csőkarimát gyártanak a ceglédi Lenin Tsz Mi- zsci úti forgácsolóüzemében. Szendrei István MVE 280-as esztergapadon munkálja méretre a darabokat. Apáti-Tőth Sándor felvétele Kell a dió, a mák is Mozgalmas a baromfipiac Hány fok van ? A lakótelep kályhája Gázt falnak a konténerkazánok Sirkózóreménységek Hárman kerültek az élre Ruhagyári remekek Vétóra váltott elképzelések Az Alkotó Ifjúság pélpzaf sikere