Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

ÍMAGYKORÖSI Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1983. DECEMBER 6., KEDD A KSinyvkStő ütsz ECSSZ-esei Körültekintéssel szerveznek A Nagykőrösi Könyvkötő Szövetkezet nyolc éve kap­csolódott össze a budapesti­vel. Most 210 dolgozóval, a pesti és a körösi mellett mo- nori telephellyel is rendelkez­nek, éves termelési értékük kétmillió forint. A dolgozók nagy többsége nő. Nagykőrösön 68 dolgozójuk van, ebből harminc év alatti 41, s a KISZ tagja 10. Ügy tűnik tehát, pusztán e számo­kat vizsgálva, hogy a szerve­zettségük alacsony. A Könyv­kötő Ktsz KISZ-eseimek ezért egyik legfőbb feladatuk, hogy a szervezettségi arányukat tartsák, illetve, ha azt valóban megtehetik, javítsák. Nehezíti munkájukat, hogy a szülési szabadságról, vagy a gyes­ről visszatérő dolgozókat na­gyon nehezen, vagy egyálta­lán nem tudják bevonni a mozgalmi életbe. Sajnos, még inkább igv van ez, ha újra csak ideírjuk, hogy túlnyomóan fiatal anyákról van szó. Egyben brigádtagok A KlSZ-alapszervezet 1981- ben alakult meg. Az irányí­tást háromfős vezetőség vég­zi. Szervezeti életük folyama­tos és rendszeres, melyet sok sajátosság határoz meg. Az ilyen kis létszámú, hagyomá­nyokkal nem rendelkező alap­szervezet munkaprogramját, feladattervét nagy körültekin­téssel kell összeállítani, mesz- szemenően figyelembe véve a tagság igényeit. A politikai képzésüket sa­ját szervezésű vitakörökkel biztosítják. A témakörök meg­határozásánál a fiatalok ér­deklődése változó. Éppen ezért vesznek részt városi fórumo­kon is, vagy külső előadót hív­nak meg. Így tájékoztatást kaphattak a lakásgazdálkodás helyzetéről, a csövezésről. De közös mozilátogatást is szer­veztek, és a munkásakadémia egyes előadásain is részt vet­tek. Azt is elérték, hogy sok esetben még a KISZ-en kí­vüliek is részt vettek előadá­saikon. A helyi vezetőkkel a kap­csolatuk jó. Rendszeresen tá­jékoztatják egymást a felme­rülő feladatokról, és nyújta­nak segítséget egymás munká­jához. Mivel a szövetkezet­ben két szocialista brigád is működik, és valamennyi KISZ-tag egyben brigádtag is, így közvetlenül be tudnak kapcsolódni a gazdasági fel­adatok tervezésébe és végre­hajtásába is. Jelentős társadal­mi munkát is végeznek. Részt vettek például az üzem fes­tése utáni takarításban, vagy az Arany János iskola költöz­ködése kapcsán felmerült tisz­tításokban is. 'zínvcnalss ébt Az úttörőkkel is ■ tartanak kapcsolatokat, ebben az évben a petőfiseket keresték meg. Az 5/b osztályosokkal közös Mikulást, városi programokon együttes részvé:elt szerveznek. Nagvban segíti ez irányú te­vékenységüket, hogy van ná­luk ipari tanuló-képzés, s ezek a fiatalok szívesen mennek a pajtások közé. Az idén is bekapcsolódtak a FIN rendezvénysorozatába, s majd minden programra el is jutottak. Lehetőségük van sporttevékenységre is. Jól dol­gozó tagjaikat az erkölcsi el­ismerésen túl könyv-, illetve árgyjutalommal igyekeznek honorálni. összességében elmondható, hogy egy ilyen kis létszámú KISZ-alapszervezet is tud ön­maga számára színvonalas szervezeti életet biztosítani, olyan programok, rendezvé­nyek kialakításával és szerve­zésével, amelyek a tagság valós igényeit tükrözik, de emellett szervesen kapcsolód­nak a város mozgalmi életébe is. Növelni a szervezettséget Persze, mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek további feladataik. A Farkas Ildikó KISZ-titkár által vezetett kol­lektíva tudja ezt, és meg is fogalmazta, hogy növelni kell a szervezettséget, még job­ban be kell vonni a munkába a szövetkezetnél dolgozó fia­talokat. S — amivel egyetért a KISZ városi bizottsága is — még színesebbé, vonzóbbá kell tenni szervezeti életüket, még a KISZ-en kívüli fiatalok igényeit is figyelembe véve. Ballai Ottó Arcuk kipirult, szemük csillog Az első hó emlékével Hull a hó és hózik, ébreszt az ismerős dallam — kislá­nyom az ablak előtt énekel. Arcán lázas izgalom: Nézd, anya, esett a hó! — kiáltja. Most nem kell noszogatnom, sietve öltözik, alig várja, hogy ajtón kívül legyünk már. Meg kell vallanom, nem osz­tozom örömében, csupa kelle­metlen dolog jut eszmbe a havas háztetőik, fák láttán: hóseprés, araszolás, csúszká­lás, közlekedés, átázott csizma, lakást piszkító latyak. Jóval korábban indulunk a szokásosnál, az utca boldog gyermekkiáltásoktól hangos, itt-ott hógolyóik röppennek. Mi, felnőttek a járdán lépke­dünk, a gyerekek tapossák, gyúrják a szűz havat. Arcuk kipirult, szemük csillog, aján­dékot kaptak ezen a regge­len: várva várt mesebeli hó­takarót, lehetőséget sok-sok téli mulatságra. Az iskolánál elbúcsúzunk, indulok tovább intézni napi ügyes-bajos dolgaimat, sietve mint mindig. Aztán egyre las­sabban lépkedek, mélyeket szívok a friss levegőből, rá­csodálkozom a téli tájra. Meg­állók a hólepte fenyők előtt, saját gyermekkorom szép em­lékei, villannak fel, sötétedé­sig tartó erdei szánkózások, hócsaták, sárgarépaorrú hó­emberek, sültalma-illat, aján­dékváró izgalom az ünnepek előtt. Hó borította táj, még szo­katlan vagy, felnőtt Ielkemet mégis emlékezésre késztetted, gyermekkoromat megidézted — már barátkozom veled, s szépnek is látlak. Hull a hó és hózik — így van ez rendjén tél idején. Szendrődi Judit áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a lakossá­got, hogy december 7-én reg­gel 7 órától délután 4 óráig a Somogyi I., a Losonczy, a Sza­lag utcában, a Szolnoki úton a Dobai és a Kazjnczi utca kö­zött, valamint az encsi, a Tóth J., az Árpád, a Bajza, a Nye­reg, a Balassa és a Tímár ut­cákban. december 8-án reggel 8 ótárói délután 4 óráig pedig a Kazinczi, az Attila, az Ese- di„ a Csillag, a Futár és a Jó­sika utcákban áramszünet lesz. A hálózat az áramszünet időtartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendő. lombét is adhatnának Elégedettek a mißi&eggel A Mészáros János Termelő- szövetkezetben 1981 júniusától biztosított az üzemi étkeztetés. A szükséges helyiségek kiala­kítására és berendezés vásár­lására a szövetkezet félmillió forintot költött. Szívesen segít Balogh Benő gondnok el­mondta, hogy az ebédel a Nagykőrösi Konzervgyárban főzik, s onnan szállítják el sa­ját járművükkel. A benti ét­keztetésen kívül az ebédet a munkahelyekre is kihordják, nyári időszakban 4—5, most 2 helyre, a magtárban és a sző­lészetben dolgozóknak. ö maga elégedett az ebéd­del. Véleménye szerint válto­zatosan főznek, elegendő az adag és jó a minősége is. Ese­tenként előfordul, hogy a mi­nőség lehetne jobb is, de nem ez a jellemző. Ügy tartja, hogy napi 13 forintért megéri, hogy délben meleget eszik és rend­szeresen. Bűz Lajosné konyhavezető készségesen mutogatja biro­dalmát, ami érthető, mert a tálalóban, a mosogatóban és az ebédlőben patikatisztaság uralkodik. Még a szigorú el­lenőrök sem szoktak egészség- ügyi szabálytalanságot tapasz­talni. Ott tett-vett még Zsoldos Ambrusné, aki januártól nyugdíjba megy, de mint mon­dotta, ha szükség lesz rá, szí­vesen besegít a munkába. Rajtuk kívül még ott tevé­kenykedik Nyerges Dénesné és Ézsiás Jánosné is. Többen vannak — A konzervgyárba általá­ban 11 órakor indulunk — mondotta a konyhavezető. Ott a kiszolgálás rugalmas. Tizen­két órakor az ebédlőben már megkezdődik az étkeztetés. Ilyenkor kevesebben, nyáron többen igényelnek ebédet, ami érthető, hiszen sok helyen disznót vágtak. Visszük az ebédet Hangácsra és Feketére is. Ezeken a helyeken dolgo­zók gyakran panaszolják, hogy hideg az étel. Akadnak olya­nok, akik — miután nehéz fi­zikai munkát végeznek — a mennyiséget keveslik. A mi­nőséget változónak tartják. A termelőszövetkezet gép­műhelyében saját magunk ér­deklődtünk arról, hogy elége- dettek-e az üzemi étkeztetés­sel. A megkérdezettek vala­mennyien jónak ítélik meg. hogy a termelőszövetkezet biztosította ezt a lehetőséget. Akik a konzervgyárból étkez­nek, többségükben elégedet­tek az ellátással. Főként csak a mennyiséget szeretnék, ha nőne. Különösen nyáron, mert az egész napi kombájtfozás erős fizikai készenlétet kíván. A gépműhely dolgozói között többen vannak, akik nem ét­keznek a munkahelyükön. En­nek oka, hogy a feleségük otthon rendszeresen főz. Az egyik munkás elmondta, hogy az természetes dolog, ha a vélemények megoszlanak. Hiszen a családon belül sem fogadják mindig egyöntetű lelkesedéssel a kínált ételt, mert van, aki ezt. más mást szeret. S lehet, hogy a minőség sem mindig olyan, amilyet a háziasszony elképzelt. Melyiket kéri? Már a konyhában. Bűz La­josné megmutatja az étlapot. Aznapra rizslevest, tepertős- papucsot, a másik menüre ugyanolyan levest és lecsót kolbásszal ajánlottak. ízlés dolga, hogy ki melyiket kéri. Nehéz helyzetben rsak az van, aki mind a kettőt egyformái szereti. Olyankor nehéz a vá­lasztás. Kovács Katalin Intézkedett a tanács Épül mér @ játszótér Annak idején többször szó­vá tettük, a Ceglédi út 18— 20. és Dózsa György út 3—5 —7. közötti házak közötti te­rület igen elhanyagolt. Míg a Kossuth Lajos utcai lakótele­pet eleve parkolókkal és ját­szótérrel adták át, mindez itt késett. A tanács intézkedett, a városgazdálkodási vállalat levonult, majd az elmúlt na­pokban újra visszatért, de már — építeni. Közel hatszázezer forintos költséggel rendbe hozzák az eddigi felvonulási területet. Ennek során előbb eltávolították a felső, szennye­zett földréteget, majd erre homokot, illetve tőzeget hor- dattak. ' Itt dolgozik Pálfi László és Némedi Károly is. A markológép fülkéjébe ka­paszkodtam föl. s itt Némedi Károly elmondta, elsősorban az időjárástól függ, mikorra végeznek. Az általuk végzett módszerrel mínusz tíz fokig betonozhatnak, amire a jár­da építésénél van szükség. Itt egyébként nemcsak járda lesz, amely összeköti a házakat, ha­nem homokozó és játszótér is készül, a környék lakóinak legnagyobb örömére. Ifi siker - felnőtt csilédás A Kinizsi labdarúgó-szak­osztálya megtartotta az 1983- as év őszi idényének befejez­tével Összevont záró játékos­értekezletét. Marosfi György szakosztály- elnök megnyitója után Bán- hidi József, az első csapat. Ba­konyi István, az ificsapat, Su­ba Lajos, a serdülő csapat ed­zője tartottá-k meg beszámoló­jukat. A hozzászólások során Ma­rosfi György az utánpótlás még jobb beilleszkedésének fontosságát hangsúlyozta. Bodroghalmi János ügyve­zető elnök arra kérte a játé­kosokat, hogy olyan arány­ban teljesítsék az elvárást, amilyen értékű gondoskodást kapnak az egyesület vezetősé­ge, a konzervgyár részéről. Külön kihangsúlyozta a szak­osztályvezetőség kiváló, önzet­len munkáját, melyhez ha­sonló, mindenről gondoskodó ügyintézést még NB-s szinten sem tapasztalt. Bízik a tava­szi jobb szereplésben és hogy a Kinizsi első csapata az él­mezőnyben fog végezni. Elismeréssel nyilatkozott az ificsapat őszi elsőségéről és az eddig végzett eredményes ne­velő munka elismeréséül Ba­Hagyományrendszerünk értékel Az elmúlt években a történelem, a helyi és nem­zeti hagyományok iránti érdeklődés fokozódáságják lehe­tünk tanúi. Ez a folyamat napjainkra társadalmi bázisát tekintve is szélesedőben van, városunkban is tapasz­talhatók ezzel kapcsolatos kezdeményezések. Már ön­magában ez is indokolja a hagyományrendszer át­tekintését, a hagyományápolás politikai-ideológiai irá­nyításának szükségességét. Ez annál is inkább fontos, mivel a városi tanács önálló­sága egyre fokozódik, a lakos­sági szellemi és anyagi erők növekvő szerepével a város- fejlesztő, városépítő munká­ban egyébként is együtt jár a lokálpatriotizmus erősö­dése. A város munkásmozgalmi hagyományainak ápolása te­rén jó eredmények születtek, gondoljunk csak Mészáros Já­nos, Zsemberi Gyula, Németh Irén, Absolon Sarolta, Vági István nevére, s a folyamatos­ság is biztosítva van az utca- elnevezésekkel. az emléktáb­lák, ünnepi megemlékezések, koszorúzások figyelésével. Arany-kultusz Hasonlóan figyelmet érdem­lők a zöldségtermesztés évszá­zados emlékei, a szőlőterme­lés, a szőlőnemesítás, vagy ép­pen a konzervipar hagyomá­nyai, a város építészeti arcu­lata. Ezek továbbélése egy­részt tény, másrészt meg kívá­natos dolog is, hiszen ezek Nagykőrös jellegzetésségei kö­zé tartoznak. Ezen a területen jelentős szerepet tölt be a MTESZ helyi szervezete, az NKGY, a HNF városi szer­vezete. E területek munka- kultúrája, életmódot megha­tározó szerepe a mainál job­ban méltánylandó lehetne. A város legkiemelkedőbb kulturális hagyománya az Arany-kultusz. Ez az, ami leg­inkább benne van a köz­tudatban. Az Arany János Múzeum ez irányú gyűjtemé­nye páratlanul értékes. Mind­emellett gond, hogy az Arany János Társaság, amely e kul­tusz fő ápolója lehetne, évek óta a tagság beszűkülése és a szűk hatókör okozta problé­mákkal küzd. így, önmagában, nem képes, hogy a város e ki­emelkedő hagyományát ébren tartsa, fejlessze. Egy sor intéz­mény viseli Arany nevét, de néhányukat leszámítva keve­set tesznek a kultusz érdeké­ben. Pedig az eddig tettek jó visszhangja azt mutatja, van lehetőség is, meg igény is a kultusz továbbfejlesztésére. Ugyancsak fontos szerepet tölt be az iskolaügy. A gim­názium több, mint négyszáz éves, a megye legrangosabb hagyományú oktatási intézmé­nye. Érdemes volna a továb­biakban szervesebbé tenni az iskola mai eredményei és a négyszáz éves múlt hagyomá­nyai közötti kapcsolatokat is. Ezek mellett legalább említe­nünk kell a várossal kap­csolatban álló művészeket, tu­dósokat, Benkó Imrét, Lo­sonczy Istvánt, Mentovich Fe­rencet, Szász Polyxénát, meg a nagykőrösi akadémikusokat. Csak néhánvuk nevét őrzi ut­ca, emléktábla, pedig többsé­gük olyan tevékenységet fej­tett ki, amely ma is érték. Az alep adott A város hagyományegyütte­sének részét alkotja az Arany János Művelődési Központ férfikara, a konzervgyár fú­vószenekara, a gyakran em­legetett Cifrakert és Pálfája hasznosítása, hasznosulása kér­désköre is. Ezek a korábbinál nagyobb figyelmet érdemelné­nek. Talán e néhány példából is látható, hogy Nagykőrös olyan kulturális hagyományegyüttest mondhat a magáénak, mely­nek szükségszerűen meghatá­rozónak kell lennie a kulturá­lis és közművelődési munká­ban, emellett lehetővé teszi. hogy a város igazán országos jelentőségű kulturális központ lehessen. Ehhez ma is adott a kibontakoztatható szellemi és anyagi alap is. Ugyanakkor, ha nem fordítunk kellő figyel­met az értékhordozó hagyo­mányokra, jelentős vesztesé­get mérhetünk — magunkra. Továbbfejleszteni Űj hagyományok is vannak születőben. Ilyen például a pedagógiai hét, a műszaki na­pok rendezvénysorozata, a nemzetközi vöröskeresztes és környezetvédelmi amatőr- film-fesztivál. Nagy jelentő­ségűek a fiatalok számára szervezett várostörténeti, vá­rosismereti vetélkedők. A következő időszakban azonban, amint az az egyik végrehajtóbizottsági ülésen is megfogalmazódott — éppen a már említett okok miatt, a tevékenység továbbfejleszté­sére, tudatosabb városi irányí­tására van szükség. Ennek ér­dekében a korábbinál jobban kell építeni a hagyományok­ra, az intézmények, vállalatok, szocialista brigádok egyértel­műbben vállalják saját hagyo­mányaikat, szellemi és anyagi erőikkel segítsék elő ezek él­tetését. A városi tanács pedig a Hazafias Népfront városi szervezetével dolgozza ki a város kulturális hagyomány- rendszerét, és készítsen hosz- szú távú tervgt ezek ápolására, valamint gondoskodjék is ezek megvalósításáról. B. O. konyi István edzőnek emlék­lapot és emléktárgyat adott át. Molnár Attila, az első csa­pat kapitánya a játékosok ne­vében ígéretet tett a tavaszi mérkőzéseken való jobb, si­keresebb szereplésre. Az edzői beszámolók sorá­ban Bánhidi József, az első csapat edzője köszönetét fe­jezte ki a Kinizsi elnökségé­nek és a labdarúgó-szakosz­tály vezetőségének azért . a támogatásért, fáradozásért, melyet a szakosztály eredmé­nyes szerepléséért tettek. Az őszi idényre a felkészülést 21 fős kerettel kezdték, ebből 7 ifjúsági korú játékos volt. A zavartalan felkészülés­hez mineden feltétel biz­tosítva volt. A játékosállomány képessé­gét tekintve kilátás volt a múlt évi (5.) helyezőnél jobb eredmény elérésére. Ez nem sikerült. Már a felkészülés elejétől úgy az edzéseken, mint az edzőmérkőzéseken a létszám hiányos volt. A tervezett csapat sohasem állt rendelkezésre, mindig hiányzott vagy hiányoztak játékosok. Ez volt jellemző a bajno­ki szezon 13 hetén ke­resztül is, a bajnoki mérkőzéseken 24 játékos szerepelt, ami az ed­ző véleménye szerint rekord. A bajnoki szereplés tükrözi a hibákat, a hiányosságokat, 13 mérkőzésből 11 pont, . 26 adott gól, ez nem lebecsülen­dő, mérkőzésenként két rú­gott gól, de a kapott 24 go! már sok és nagy hibák okoz­ták. Góllövők: Szabó T. 9: Vígh—Kovács L. 4—4; Benkó 3; Csikós 2; Kiséri—Németh 1—1; valamint Iklad és Pilis 1—1 öngól. A 8. hely, 3 győ­zelem 5 döntetlen, 5 vereség 42.3 százalékos teljesítmény­nek felel meg, ^zt mindenki nagyon gvengének tartja ettől a játékosanyagtól. Mindezek ellenére az edző bízik, hogy a tavasszal a Ve­zetőség hasonló támogatásá­val. a játékosoknak tudásuk szerinti sikeresebb szereplés­re való törekvéssel, nem utol­sósorban a szurkolók támo­gatásával. a tabellán előbbre fognak lépni. P. S. Moh Sógorok, sógornők. Színes, francia film. (16 éven felüliek­nek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Matyi, miért nem szeretnek a lányok? Magyarul beszélő, csehszlovák film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírlap>

Next

/
Oldalképek
Tartalom