Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

LJLOi A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1933. DECEMBER 6., KEDD Társadalmi munka, tégla jegy lis fesz tanuszoda ksiúim Véletlenül a legjobb idő­pontban érkeztem az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolába, hogy a régóta tervezett tan­uszoda építéséről érdeklőd­jem. Cser László igazgató és Bagyin József tanácselnök ép­pen a kivitelezőket fogadták. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának, il­letve az Építésszervező és Tervező Szövetkezetnek a szakembereivel újra egyeztet­ték. s módosították is az el­képzeléseiket, feltérképezték a helyszínt, megvizsgálták például azt, hogy hogyan vo­nulhatnak fel tavasszal a szűk és korántsem sík területen. Kijelölt sportiskola Az iskolaigazgatót vendégei távozása után beszélgetésre kértem. Sokakat érdekel az uszoda ügye, hiszen a környe­ző községek lakói is vásárol­tak téglajegyeket, s néhány hónapja olyan hír terjedt el, hogy mégsem épül fel a léte­sítmény. Hogy ez mennyire téves, azt bizonyítja, a meg­beszélésen részt vevő szak­emberek elismerő szavakkal értékelték a társadalmi mun­kában már elvégzett munka kiváló minőségét. A beszélgetést azzal a kér­déssel kezdtük, hogy az igaz­gató vajon túd-e úszni, s ha nem, akkor is felmerült vol­na gondolataiban az uszoda­építés ötlete? — Tudok úszni, de elsősor­ban az evezés kedvéért sze­retem a vizet. Ám tervem et­től függetlenül született. Ta­nári pályámon kétszer fordult elő, hogy táborozó diákok vízbe fulladtak, mert nem tud­tak úszni, Ha csupán egy gyerek életét menti majd meg az az uszoda, már megérte az áldozatvállalás. Másrészt ez a tanintézet kijelölt sportiskola Észak-Pest megyében. A sportlétesítmények közül már csak a medence hiányzik. — Aszód jól megközelíthető a környező településekről. A hathetes tanfolyamokra, ami­ket tervezünk, az általános is­kolásokat is várjuk. Nemcsak egy tanintézet és nemcsak Aszód érdeke tehát ez a be­ruházás. — A legtöbb ellenző a víz­hiányt használta ürügyként. Ez sem fogadható el. Kevesen tudják, hogy a vidék gazdag vízkészlettel rendelkezik. A közműves vízzel beruházási, üzemeltetési hibák miatt volt annyi gond. Egyébként isko­lánknak bő hozamú, saját kút­ja is van. Segítőkészség — Látni lehetett, hogy ko­moly erők nyerhetőkimeg az uszodaépítéshez. Volt'cv, ami­kor tanintézetünkben félmil­lió forintos társadalmi mun­kát végeztünk. Most, így, egy- harmaddal csökkenthető a ki­vitelezési költség. Nemcsak nappali tanulóinkra gondo­lunk, ha segítséget kérünk, hanem a kétszáz fős levelező tagozat iparosaira, szakembe­reire is. — Mennyibe kerül majd az uszoda? — Mai áron hétmillió fo­rintba. Kétmilliót ér majd a társadalmi munkánk. Tégla­jegyekből — egy-egy ára 250 forint —, eddig 800 ezer fo­rint gyűlt össze. Középisko­lánk tanulóinak szülein kívül a domonyi, ikladi, bagi, hé- vizgyörki iskolások szülei is sok téglajegyet vásároltak. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 300 ezer forint­tal támogat. Felajánlotta se­gítségét az aszódi Ferro- mechanika Ipari Szövetkezet, a műszergyár, a túrái Galga- vidéke Áfész, a kartali Petőfi, és a galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet is. Nagy könnyebbség, hogy a nagy­községi tanács is az ötlet mel­lett áll. A Pest megyei tanács szintén segít, ha kell, s ígére­tet kaptunk, hogy az üzemel­tetési költségeket vállalni fogja. — Bár régóta törtem rajta a fejem, vajon hol épülhet itt uszoda, csak most, öntől tud­tam meg a választ. Az első pillanatban látta, hogy a tor­naterem oldalához kell csatol­ni? — Más lehetőség előttem sem villant fel. Számos, költ­ségmegtakarító előnye van ez egybeépítésnek. A közös fal miatt kevesebb építőanyag szükséges, a két csarnok fűté­se egymást segíti majd, s közösen lehet használni a tor­naterem mosdóit, öltözőit. Petőfi Múzeum Érdekes, új kiadványok '[készült az állandó kiállítás vezetője Az aszódi Petőfi Múzeum kiadványai, melyek a Múzeu­mi füzetek sorozatban jelen­nek meg. nem hiányozhatnak a helytörténet iránt érdeklő­dők könyvespolcairól. Az ed­dig megjelent kötetek hama­rosan új darabokkal gyara­podnak. A közeljövőben lát napvilá­got a Múzeumi füzetek 26. szá­ma. A Galga mente történel­mének írott forrásait tartal­mazza 1699-től 1771-ig. össze­állítója Horváth Lajos. A nyomdában van a 25. szám. amely az új állandó ki­állítás vezetője lesz, de annál kicsit bővebb, hiszen a Galga mente történelmi összefogla­lóját is megadja Készen van és a nyomdai előkészítés alatt áll egy magvar. német és an­gol nyelvű leporelló, amely a Galga-vidék falumúzeumait mutatja be. Kiemelkedő újdonsága lesz a Múzeumi füzeteknek az a kiadványa, amely a 24. sorszá­mot viseli és két kötetből fog állni. Szerzője Petrás Anna, címe: Galga menti hímzések és hímzéstervek. Az első kötet leírja a helyi hímzések kiala­kulásának történetét, a hím­zés technikáját. A másodikban kilencvennégy hímzéstervet adnak közre, melyek régi. ere­deti mintákat közvetítenek mai használati tárgyakra, pél­dául blúzra, asztalterítőre. A méretarány valóságos, így is könnyítik az alkalmazást. A tiszta forrásból merített ötle­tekkel ellensúlyozni szeretnék az elterjedt vegyes hímzés­mintákat. A sorozat 27. száma különös beszámolót ígér. Kovácsné Paulorits Teréz. az aszódi Petőfi Sándor népi kollégium történetét írta meg. Az 1947— 49-es évek sajátos krónikája elkészült, szintén a nyomtatás­ra vár. — Első lépésként meg kel­lett erősítenünk a tornaterem alapját. Három hét alatt, a tanulókkal és karbantartóink­kal együtt száz köbméter föl­det emeltünk ki, feleannyi be­tont dolgoztunk be sok vas­sal. A vasbetonszerelési mun­kával szakközépiskolásaink alighanem életre szóló tapasz­talatot szereztek. Ez volt az erőpróbánk, és azt hiszem si­keresnek bizonyult. — Hogy épül fel és mi­lyen lesz az uszoda? — Pozsonyi Ottó egyedi tervező szabadalmát használ­juk fel. ö előregyártott, úgy­nevezett simcar-panelekből ál­lít össze medencéket. Az or­szágban egy tucat uszoda épült már így. A medence fölé emelkedő csarnok korrózió­mentes Univáz betonelemek­ből épül. Ezt is, azt is a BVM szolnoki gyára készíti. Áprilisban már szerelni sze­retnénk a betonelemeket. Hazai gyártmány — A vízforgató berendezést néhány éve még Olaszország­ból, konvertibilis valutáért kellett volna vásárolni. Most már itthon gyártják. Előnye, hogy működése közben steri­lizálja a vizet. A napi víz- veszteség csupán ötszázalékos lesz és csak kéthavonta kell teljesen lecserélni a vizet. — A medence kilenc mé­ter széles, húsz méter hosszú, kis lelátót is építünk, ver­senyekre számítva. A tégla­jegyek vásárlói vagy hozzá­tartozói egy hathetes úszótan­folyamon ingyen vehetnek részt. Balázs Gusztáv icndclietés és essiétifuim Van kukánk, ds milyen és minek? Néhány hete a busz ablaká­ból kitekintve, a gödöllői Ady Endre sétányon új szeméttar­tók vágtak a szemembe (nem találok jobb kifejezést). Külö­nös alakjuk és különös színük egyformán borzolta kedélye­met. Aztán az Alsó-parkon keresztülmenve. az általam szimpatikusabbnak talált mű­kő szeméttartók helyén is ve­lük találkoztam. Gondjaim eleinte merőben esztétikai jellegűek voltak. Néhány nap­ja azonban a gyakorlatból merített tapasztalatok hatásá­ra a célszerűség oldaláról is felmerült néhány aggályom. Undorító síin A formatervezés a funkciö- forma-esztétikum egységét je­lenti: a környezetünket alkotó tárgyaknak ki kell(ene) elégí­teniük a használatukkal kap­csolatos funkcionális igénye­ket, formájuknak a használat céljához legmegfelelőbben kell(ene) igazodniuk, és külső megjelenésükben a szépség bizonyos követelményeinek is megfelel(hetné)nek. Az első két követelmény elvileg nem szorul bővebb magyarázatra. Még akikor sem, ha túl gyak­ran találkozunk környezetünk­ben lehetetlen tárgyakkal. A tetszetőslség azonban — mivel a csúnya eszköz is ugyanúgy képes funkciójának ellátására — az esetek többségében mel­lékessé válik. A környezetün­ket alkotó tárgyak tervezésé­ben pedig az egyoldalú funk­cionalizmus uralkodik. A tár­gyak zöme otromba, undorító színű, szépérzék híján terve­zett. Minden tárggyal, így a ku­kával szemben is lehetnek (és kellenek) esztétikai követel­mények. A kuka helyzetét azonban bonyolítja, hogy ket­tős követelménynek kell meg­felelnie: 1. fel kell magára hívnia a figyelmet, hogy hasz­nálatára ösztönözzön; 2. har­monikusan kell illeszkednie környezetébe, hogy az előző cél megvalósítása ellenére se váljon látványrombolóvá. Megfelelnek-e ezeknek a kö­vetelményeknek a Gödöllőn újonnan felállított kukák? Dobozháiak közé Formájuk leginkább egy te­tején felhasított gázpalackhoz Világjáró művészek Az első zenei sorozat A művelődési ház csábító kínálata A gyorsan országos hírre szert tett gödöllői művelődési ház programjai közül aligha­nem a zeneiek keltették eddig a legkisebb feltűnést, noha ez a művészeti ág az ember kul­túrájának legősibb rétegeibe ereszti gyökereit, szórakozása, könnyed és fajsúlyosabb műél­vezet muzsika nélkül elképzel­hetetlen. Amikor örömünk túl­csordul, amikor fájdalmunk éjsötét, már csak a hangokkal fejezhetjük ki magunkat. Sza­vakká, mondatokká ezek már nem rendeződhetnek. A hangok kombinációjával persze a két véglet között minden érzés kifejezhető, köz­vetíthető, a csintalan játékos­ságtól a bölcs belenyugvásig, a közös célra való toborzástól a menetelés egybehangolásáig, a szellőkönnyű emelkedettségtől a pataktiszta jókedvig. Ennek tudatában semmi meglepő sincs abban, hogy a művelődési központ, ahol igye­keznek minden rétegnek, kor­osztálynak, a legkülönbözőbb érdeklődésű és ízlésű embe­reknek programot kínálni, alapítása kezdetétől kereste az utat-módot a zeneértők, -sze­retők kívánságának megfelelő műsorok összeállítására. Mind­eddig alkalomszerűen rendez­tek komoly zenei esteket, most azonban meghirdették el­ső, három részből álló soroza­tukat. Nem is akármilyen sorozatot kínálnak a gödölíőieknek és a környező községekben lakók­nak. Olyan művészek lépnek a városi művelődési ház pódiu­mára, akiknek a világ számos országában tapsoltak már, s akikről felsőfokú kritikákat ír­tak a legigényesebb műértők. Ízelítőül csak néhány sor. A Liszt Ferenc Kamarazenekar­ról írták Ausztráliában: egyet­len produkció sem tudta a su­gárzóan eleven, lendületes, miriden szempontból tökéletes együttmuzsikálásnak ezt a színvonalát elérni, ennél jobb vonószenekart soha nem hal­lottam. Ez a zenekar is jön Gödöllő­re, előtte azonban még lesz egy hangverseny, a hét végén, december 11-én 19 órakor. Há­rom világjáró, számos hazai és külországi zenei versenyt nyert muzsikus mutatkozik be: Kiss András (hegedű), Onczay Csaba (gordonka), Baranyai László (gordonka). A zeneér­tők, akik nyilván nincsenek kevesen Gödöllőn, hiszen az elmúlt tíz évben számosán fe­jezték be tanulmányaikat a körzeti zeneiskolában, ebből már tudják, trióról van szó. A trióesten a zeneirodalom nem­csak két nagy, a legnépszerűb­bek közé tartozó alakjának művei csendülnek fel. A szer­zők: Beethoven és Ravel. A hangversenysorozat har­madik estjén Perényi Miklós és Rados Ferenc lép közönség elé. A művelődési ház kínálata csábító, mind a műveket, mind a művészeket tekintve. S ami nem utolsó szemnont. a bérle­tek olcsók, felnőtteknek 130, gyerekeknek 90 forint. Zene­szerető embernek igen szép karácsonyi ajándék is lehet. Fgv-egy eladásra a belépő 40. illetve 60 forint. Az estek idő­pontig: Az első december li­án. 19 órakor lesz, a második 1984. február 19-én, a harma­dik május 6-án. hasonló. Színük messziről vi­lágító kályhaezüst, amiről kö­zelebbről nézve kiderül, hogy a nyers alumínium alapszíne. Oldalukon vékony piros be­tűkkel a hulladék felirat lát­ható. Ugyancsak oldalukon egv vagy két kis kuka. azaz csikktartó található. A kuka egv hozzávetőleg 80—90 centi­méter magas vasoszlopra egy csavarral van felerősítve. Egy másik, kihúzható csavar a sta­bil helyzetet biztosítja. Ez utóbbi kihúzása után a meg­telt kuka az első csavar körül elfordítható és kiüríthető. A nem túl szakszerű leírás ellenére is talán látszik, a ku­ka méreténél, egyszerű kezel­hetőségénél fogva a szemét- gyűjtés céljára alkalmas. Szí­ne azonban minősíthetetlen. Ez a szín süt, fittyet hány kör­nyezetére és ocsmányságával hivalkodva üvölti: Itt vagyok! Akár magányosan, akár tö­megesen elhelyezve csak do­bozházak közé tud beillesz­kedni. De semmiképpen nem a természetből valami keveset átmentő parkok vagy sétányok környezetébe. Az újbarbárok Valaki megtervezett egy, a kuka céljának megfelelő for­mát. egy viszonylag olcsó anyagból. Valakik ezt úgy, ahogy volt, elfogadták, ökonó­miai és talán más kritériu­moktól vezérelve. Nem hi­szem. hogy döntésükben az esztétikum is szerepet kapott volna. Talán eszükbe sem ju­tott. hogy kukájukat be lehet­ne festeni. Nem tudom. mi­lyen színűre, de ez nem is fontos. Sokféle szín van. Szé­pek és csúnyák. Nem lehetne kipróbálni, hogy mutat egy vagy több festett kuka? A napokban átgvalogoltam áz Alsó-parkon. Döbbenetes látvány: egy-két kuka kivéte­lével az összes ki volt borítva, néhányukat oszlopostól kidöiv tötték. másokat tartójukról leszereltek és messzire eldob­tak. Ha kidönteni vagy lesze­relni nem sikerült, legalább elforgatták őket a tartórúdon. A kukák üresek, a szemét vastagon körülöttük. Itt van­nak az újbarbárok, gondoltam, és elképzeltem az eseménye­ket. A jövő sem biztató Következtetéseim is drá­maiak: ezek a kukák nemcsak külsejükkel képesek ingerel­ni a környezetükben élők egy részét, de a szerkezetükkel is egy másik csoportot. Az. ami a kiürítés szempontjából praktikusnak látszik, valójá­ban durva csábítás a kukák kiborítására. Könnyű lehető- , ség leszerelésükre, kidöntésük­re. Vagyis ez a kuka túlságo­san fejlett ahhoz, hogy a je­lenlegi viszonyok között alkal­mazni lehessen. Amíg a hely­zet — vagyis a társadalom egy részének a kukák rendel­tetéséről és használatáról al­kotott képe — nem Változik, primitívebb technikai megol­dáshoz és erősebb szerkezeti anyagokhoz kell nyúlni. Olyanokhoz, mint az Alsó­parkban elhelyezett, csinos műkő kukák voltak, amelyek ugyan szintén kidönthetők. de elcinelésük komoly erőfeszítést kíván. Utcáink, nyilvános helyeink mocskosak, és a jövő sem túl biztató Kukákra szükség van. De cseppet sem mindegy, hogy azok milyenek. Erős. egysze­rű és időt álló szerkezeteknek kell lenniük, hogy kiállják használóik rohamait. A tartós­ság mellett persze szenek is lehetnének a jövő kukái C. S. Ha van, miért nincs? Aksdozó fűtőchj-kvarczás Az elmúlt napokban többen panaszkodtak nálunk arról, hogy nem kapnak fűtőolajat a városban. Mi az oka az esetle­ges hiánynak, erre kerestük a választ. — Van most fűtőolaj? — kérdeztük tegnap, hétfőn ti­zenegy órakor az AFOR gö­döllői kútjánál. — Jelenleg nincs, de min­den pillanatban várjuk a szál­lítást — mondja Györkös Jó­zsef kútcsoportvezető. — Teg­nap, vasárnap délelőtt még mértük. Egyetlen nap alatt ti­zenháromezer liter fogyott el, csak az a helyzet, hogy van­nak, akik egyszerre ezer litert is elvisznek — mi nem tagad­hatjuk meg a fuvarosoktól sem a nagyobb mennyiséget —, de így azoknak, akik tíz­húsz litert kérnek, már nem marad. Esküszöm, hogy nem vagyunk hibásak; noha bizo­nyos szállítási gondok vannak, úgy értem, a szállító jármű­vekkel nem győzik az után­pótlást. Megtudtuk még, hogy va­sárnap éjjel nem szállítottak a kútjukhoz. ök valóban szin­tén nem tétlenkedhettek, de­cember első négy napján csak­nem 39 ezer liter fűtőolajat mértek ki a készpénzeseknek, ezen felül még a közületeket is kiszolgálták. Novemberben 220 ezer liter fogyott náluk. Megkérdeztük a gödöllői áfész olajlerakatának vezető­jét is. — Pillanatnyilag nincs fűtő­olajunk. Nekünk mostanában az ÁFOR és a Volán gépkocsi­ja szállít — mondja Prókai József. — Egyszerre huszon­nyolcezer litert tudunk fo­gadni, amennyit a tankautó hoz, legutóbb november 30-án érkezett szállítmány, s hét­nyolc naponként töltik fel tar­tályunkat. — Ügy tudom, az áfésznak van egy tartálykocsis autója? — Van, de ezzel október el­sejétől nem fuvarozhatunk, mert műszaki vizsgára készí­tették fel, s még nem vizsgá­zott le. Egy kicsit, s talán nem is kicsit: valóban összeszaladtak az olajgondok, pontosabban a szállítási gondok az elmúlt na­pokra. A tények magukért be­szélnek. A szátlítás és a gép­kocsi-vizsgáztatás időpontjá­nak jobb megválasztásával, az olajtételek beosztóbb felhasz­nálásával ezek a gondok elke­rülhetők lennének. Mozi Egri csillagok. Kétrészes, magyar film. Csak 4 órakor! Magánélet. Színes, szinkro­nizált, szovjet film. Csak 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Oktatófilmek vetítése a Ka­rikás Frigyes Általános Iskolá­nak, 14 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 14—18 óráig. Felszabadulási Kupa Labdarúgó teremtorna Felszabadulási vándor­kupát alapított a városi és az agráregyetemi pártbizottság. Az ezért folyó labdarúgótornát első ízben Gödöllő felszaba­dulásának 39. évfordulója tisz­teletére rendezik meg decem­ber 11-én. délelőtt 9 órától az egyetem sportcsarnokában. A felhívás szerint a vállalatok és intézmények párt.-, gazda­sági és tömegszervezeti veze­tőiből álló csapatok küzdhet- nek a kupáért. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom