Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

A szekrény, amely általában nagy érdeklődést vált ki az emberekből, rendszerint egy üzem folyosóján áll, vagy az irodában, időnként a műhely- csarnok csöndesebb, védettebb zugában, ahová ezt-azt meg­beszélni kávékortyolásnyi idő­re összeverődnek az emberek. Műszak előtt vagy végén nyí­lik a szekrény ajtaja, feltárja titkát, a polcokon sorakozó könyvseregletet. Valamennyi eladó. A helyzet, illetve a szekrény kulcsa a könyvbizo­mányosnál van. Cegléden minden nagyobb üzemben, gyárban találkozni olyanokkal, akik a közművelő­dés társadalmi munkásaiként ezt a feladatot, a könyvterjesz­tést vállalták. Nem jutalomért, nem busás haszonért teszik. A saját pénzük ettől oly nagyon nem gyarapodik. Amit elisme­résként kapnak, rendszerint ők is könyvekre költik. A könyvbizományosoknál a forgalom ezekben a napokban megnövekszik. Akár minden nagyobb munkahelyet fel le­hetne sorolni Ceglédről és a járásból, ha összesítenénk, hol szokás előtfegyeztetni a várha­tóan kapösabb köteteket. Az ÉVIG ceglédi gyárában, a KÖZGÉP-nél, a Május 1. Ru­hagyárban, a városi tanács könyvbizományosánál éppúgy ott a lista, mint Abonyban a PEVDI-részleg irodájában, a termelőszövetkezeti könyvbizo­mányosoknál, az albertirsai, törteli, jászkarajenői munka­helyi könyveseknél, akik évente több százezer fo­rintot forgalmaznak. Ilyenkor, karácsony előtt még többen fordulnak a könyvbizományo­sokhoz, mint egyébként. Jó, hogy náluk a törzsközönség akár részletre vásárolhat, a kiadás elaprózódik, a kötet vi­szont hazakerülhet, az ünnepi ajándékok közé. Mesekönyvet, gyermekiro­daimat sokan vesznek. Sze­rencsére most van miből vá­logatni. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat a könyves­boltok segítségével teljesíti a kérelmek listáját — igaz, nem mindig közmegelégedésre. Vannak kiadványok, amelyek­ből sokkal több elfogyna, mint amennyi a városig, a járásig eljut. Kérdőjelek sorakoznak Osztályzatok üzenete Közvetlenebb kapcsolatra lenne szükség Az általános iskola néhány számjeggyé kódolja elbocsátó üzenetét. Mondjuk: a végzős kisdiák jó tanuló. Hiszi ezt maga a tizenéves ballagó is, ha csak jó előre el nem riasztották. Aztán elmegy, hogy tömött kobakját a va­káció dús levegőjében kissé átszellőztesse. Persze hallott már ezt meg azt, de mindegy, majd csak lesz valahogy. Ősszel ott csücsül valamelyik középiskola első osztályában, s hamar ráébred: mély és szé­les a szakadék, melynek átug- rására vállalkozott. Aki len­dületet venni ínár próbált, is­meri a távolságot az általános iskola nyolcadik és a közép­iskola (például egy gimná­zium) első osztálya között. Szülif^ s pedagógusok egyaránt hosszait tudnának erről me­sélni. A gyerekek meg, mert mi mást tehetnének: izzadnak, izgulnak, gyötrik a könyveket, gyakorta éji időkbe csúszva. De mégis kevesen nyugtat­hatják magukat azzal, hogy megtérült a szellemi — és fi­zikai — befektetés. Az első félév jegyei mellett kérdője­lek sorakoznak. Vajon miért a visszaesés? Akad-e pontos válasz arra, hogy a hétimérföldes csizmá­ban járók, a nyolcadik mérföl­det, a nyolcadik osztályt is könnyedén átlépve, sorozat­ban vagy esetenként, de ta­lálkoznak a sikertelenséggel. Miért válik lassanként termé­szetessé, hogy az általános is­kola befejező évében a to­vábbtanulni szándékozók egyes tantárgyakból külön elő­készítő tanfolyamokon vesz­nek részt? Kevés tehát a nyolc év, hogy a megszerzett tudás akadályok nélkül höm­pölyögjön s duzzadjon tovább? S vajon elegendőnek bizo­nyul-e az előkészítő órák pót­szere? A ceglédi gimnáziumban dolgozatírásokkal kezdődik a bemutatkozó időszak. Az első kemény próba ez magyarból, matematikából, oroszból. A gyerekek nagy része könnyű­nek találtatik, s újabb isme­retpótlás következik úgyneve­zett felzárkóztató csoportok­ban. Ez védelmet, biztonsá­got nyújt egészen év végéig, nem csoda, hogy igen alacsony a bukások száma. Ám a má­sodik évben elpattan a burok, megszűnik a rendszeres kor­repetálás, s megint előbuk­kannak a hiányosságok. Hol szakad meg a folyama­tosság fonala? Az okok kuta­tásakor legtöbben a tantárgyi követelmények jelentős kü­lönbségét említik. S népszerű érv az is. hogy a kisdiákok valójában csak a középisko­lában tanulnak meg tanulni. Mindenesetre valószínű, hogy ó ideig nem tűnnek még el a kérdőjelek. A végső válasz tehát késik, de azért az iskolák keresik a közeledés lehetőségeit. Nem­rég Albertirsán a ceglédi kö­zépiskolák vezetői találkoztak a helybeli általános iskola pe­dagógusaival. s a községi élet irányítóival. Tartalmas pár­beszédüknek szinte valameny- nyl mondatában ott bujkált az igény: kevés, ha a két is­kolatípus nevelői pusztán osz­tályzatokkal üzennek egymás­nak. Közvetlenebb kapcso­latra lenne szükség. Mert ta­lán ez is egy lehetőség. V. S. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1983. DF.CFMBFR fi.. KEDD Kedvező tapasztalatok Szereti gondoskodás a részük Äz Idősekért még sokat leket tenni Társadalmunk lényegéből fakad az emberekről való gondoskodás, így különösen a munkában megfáradt idős emberek iránt érzett felelős­ség. A Ceglédi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervében is hangsúlyo­zottan kezeli az idős emberek életkörülményeinek és a róluk való gondoskodás helyzetének ellenőrzését. Két éve végez­tek ellenőrzést a házi szociá­lis gondozás témakörében, ta­valy a szociális otthonokban elhelyezett gondozottak élet­körülményét vizsgálták, leg­utóbb pedig a szociális-kultu­rális szakcsoport végzett tá­jékozódó ellenőrzést az öre­gek napközi otthonaiban. A tájékozódás érintette a ceglédi, abonyi, tápiószelei és tápiógyörgyei öregek napközi otthonait, valamint a nagyká- tai hetes napközi otthont Együtt, otthonosan A vizsgálatban részt vevő népi ellenőrök, mint a koráb- I bi esetekben, ez alkalommal Üzemek, összhangban Modellváltás, tucatjával Mozgalmas, nehéz esztendők Esztendőnk 365 napos, sza­bad szombatjaival, vasárnap­jaival, évközi munkaszünetes ünnepnapjaival egyetemben. A munkanapokat volt mivel, az esztendő végéig van is mivel kitölteni. Az üzemek, gyárak, termelőüzemek igyekeznek ki­használni a hátralevő heteket, eredményeik érdekében. Az éves terv teljesítését iparban és mezőgazdaságban egyaránt hátráltatta több, nem várt esemény. Áthidaló megoldáso­kat többször kellett keresni, hogy a gazdasági eredmények ne szenvedjenek csorbát. A PEVD1 ceglédi konfekció­gyáregységéhez tartozó mun­kahelyeken szoknyák, ruhák, kabátok készültek hónapszám. Az évre a kis szériák jellem­zőek, a néhány ezer darabos, tételek. Egy-egy modellt több színben, sok méretben varr­tak, a holmi java export, bérmunka, összeszámolták: a konfekciószalagokon az átállá­sok száma novemberig meg­haladta az 510-et. Ez igen magas szám. Az átállások ja­va része a ceglédi, dz abonyi és a dabasi munkahelynek jutott. Aprólékos kivitelezésűek vol­tak az export ruhák. A jövő­ben szeretnének kevesebb munkaráfordítással többet ter­melni. Ebben az esztendőben előfordult, hogy az egyik nap érkezett anyagból másnapra már kész szabványt kellett a szalagnak kiadni. Megesett olyan is, hogy a hajnalban érkezett textilt a délelőtt fo­lyamán már varrták. A konfekciórészleg ceglédi központja és Dél-Pest megyei üzemei között jó az összhang. Telefonon, telexen értekeznek, személyes kapcsolatot tart a vezetés a munkahelyekkel. A jövő esztendőben szeretnék állandóan, jól kihasználni gé­peiket, gépsoraikat. A két- műszakos munkahelyek áttér­nek a részlegben januártól a 40 órás munkahétre. Tsuműhelyhen okítenak Saját szakmunkástanulóikon kívül más vállalatok autószerelő tanulóinak is tartanak speciális foglalkozásokat az Autójavító Kisvállalat új tanműhelyében. Nyilas Péter szakoktató elektro­mos diagnosztikai vizsgálatokból tart ismertetőt a Volán Vál­lalat monori, harmadéves tanulóinak. Apáti-Töth Sándor felvétele is kedvező tapasztalatokat sze­reztek a tanácsok által üze­meltetett öregek napközi ott­honaiban gondozottak hely­zetéről. A tanácsi és egészség- ügyi dolgozók lelkiismeretes munkája mellett figyelmet érdemel az a társadalmi ösz- szefogás, amely a helyi tömeg­szervezetek és mozgalmak ak­tivistáinak munkájában ölt testet. Sokat tesz az otthonok­ban elhelyezett gondozottak családias légkörű gondoskodá­sa érdekében a helyi népfront­bizottság, a Vöröskereszt, se­gítenek úttörők és a szocia­lista brigádok. A népi ellenőrök a nagyká- tai hetes napközi otthonban szerezték a legkedvezőbb ta­pasztalatokat. Az otthonokban lakók, a gondozók és a hozzá­tartozók egyöntetű véleménye az volt, hogy ezt az intézmé­nyi formát kellene bővíteni. Szívesen jönnek ide az egye­dül élő idősek, mert a magá­nyukat feloldja a társas, ott­honos együttlét. Koruknak megfelelő a kosztjuk, jó a tisztálkodási és mosási lehető­ség, állandó az orvosi felügye­let. Ez a gondozási forma előnyös azért is, mert a szo­ciális otthoni elhelyezésnél lé­nyegesen alacsonyabb az egy gondozottra jutó költség. Másképp értik Több idős ember egyönte­tűen vélekedett e gondoskodá­si forma előnyéről. Szinte mindannyian kifejezésre jut­tatták, hogy milyen nehezen szánták rá magukat arra, hogy a napközibe bejárjanak, félve a meg mindig meglévő előíté­lettől. Döntésüket az segítette elő, hogy az otthonba járás­sal nem kellett maguk mö­gött felszámolni az életük so­rán szerzett kis lakásukat, kertjüket, személyes tárgyai­kat. A napközi otthon jellegé­nél fogva nem oly zárt intéz­mény, mint a szociális otthon. Innen bármikor hazamehet­nek lakásukra, kertjükbe dol­gozgatni, ha egészségi ál­lapotuk ezt megengedi, időz­hetnek is ott A népi ellenőreik szinte mindenütt megállapíthatták, hogy figyelmes, szerető gon­doskodásban van részük az idős embereknek, a gondozók, vezetők részéről. Miért van mégis itt-ott ki­használatlan hely? A válasz erre a kérdésre bonyolult és összetett. Sok esetben a köz­vetlen hozzátartozók értetlen­sége gátolja, hogy az öregek napközi otthonába az idős ko­rúak jelentkezzenek. Az a helytelen felfogás még gyak­ran előfordul, hogy a család­ra rossz fényt vet, ha az idős hozzátartozó az öregek nap­közijében tölti el a napot. Más esetben a tanyán és periferi­kus területen élők részére a bejárás nehézsége akadályozza a jelentkezést. Tübb felelősséggel A házi szociális gondozás­nál ugyancsak gond egyelőre a tanyán és külterületeken élők ellátása. Igen hasznos és tanulságos volt a népi ellenőri tájékozó­dás. az eredmények mellett a további feladatokra is felhívta a figyelmet. Tény, hogy az idős korúak- ról való gondoskodást a taná­csok a jövőben sem képesek egyedül megoldani. Erőfeszí­téseket kell tenni minél szé­lesebb körű társadalmi össze­fogás megteremtésére. Emel­lett felvilágosító munkával törekedni kell arra is, hogy az idősekkel való törődésben tovább erősödjön a társada­lom és a család felelőssége Dr. Horváth Tiborné vizssálatvezető népi ellenőr Szerdán Szervezés, kefszes’íísífés Mik az indokai az állam­igazgatás szervezeti korszerű­sítésének. milyen erdménye várható? E témakörben hang­zik el előadás a ceglédi MTESZ székházában decem­ber 7-én szerdán délután. 14 órai kezdettel. Előadó Buda Gábor, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese. Fenyőudvm A múlt hét végén a piacon többen érdeklődve figyelték, hogy az egyik sorközben, ahol a nyár végén jókora dinnye­hegyek magasodtak, most mint húznak körbe dróthálót, hogyan alakítanak ki egy kis udvart. Kitalálni nem volt nehéz, miért. Megkezdődik a fenyőfaárusítás, messzi hegy­vidékről. Dunántúlról szállítják a formás karácsonyfákat. A régi szokást tartva nemcsak a piacon, hanem a lakónegyedek közvetlen közelében is lesznek fenyőlerakatok, amelyeket kis­kereskedelmi vállalat, áfész vagy magánkereskedő nyit. Jegyzet Levelek, válasz nélkül N hitelen levél, megint egy. Ha visszaszámlálom, év eleje óta több tucatodik. Resz­kíroz lapunk olvasója, vásárol papírt, borítékot, két forintért bélyeget, vagy időt szakít amúgy mozgalmas napjából, melynek minden perce drága, elkocog a szerkesztőségig, s lehetőleg nesztelen, hogy oda­benn ne hallják, belecsúsz­tatja a papírlapot, rajta tintá­ba fojtott mérgét a postaládá­ba. Azután várja, várja a fej­leményeket, olvassa a lapot, hiszen mint levele végén jel­zi, az újság régi, rendszeres olvasója. Ám fejlemény nin­csen. Hogy lehetne válaszolni olyasvalakinek, akinek sem neve, sem lakcíme, vagy ha lakcíme papíron volna is, ha­mar kiderül, hogy az a lakcím fals, hamis? Az egyik a város rendje, tisztasága mellett áll ki kar­dosán. A másik modortalan bolti eladókat pellengérezne ki, a gyógyításban lel hibát, a harmadiknak fáj az emberek egymás iránti nemtörődöm­sége, a negyediknek egyes munkák lassú menete szúr szemet, nem állja az idegfeszí­tő várakoztatást, hitegetést. Van, aki tollat fog, jajdul, mert látja, hogy közvagyon megy pocsékba az egyik olda­lon, a másikon ott a lelkesen végzett társadalmi összefogás. Kérdi, jól van ez így? Bögre­csárda és temető környéki, tiszteletet romboló kalmárse­reg, rossz szomszédság, a kö­zösségért restség — a levelek tartalmát hosszan lehetne so­rolni. Közérdekű bejelentést szin­te minden hivatal kap, köztük névteleneket. A tanácsoknál, a NEB-nél például érdemben vizsgálják valamennyit. Az észrevételek, javaslatok ösz- szessége ott segíteni tud ab­ban, hogy felfigyeljenek, hogy a közélet tisztasága erősöd­jön, megvédhessenek jogos egyéni érdekeket, vagy épp a társadalmi tulajdon hasznára tehessenek intézkedéseket. Ám minden postabontó hivatalos testület vallja, hogy jobban cseng a névvel írott, a szavak súlyát ezzel is erősítő levelek hangja — még akkor is, ha megszívlelendő bírálatot tar­talmaznak, lerántva a leplet egyről-másról —, mint a név­telenül érkező, örömnek han­got adóké. Mert, hogy ilyenek is vannak, igaz, nem nagy számban. D ívik, hogy ki-ki a munkája mellé a nevét adja, sza­vatolva ezzel a keze alól ki­kerülő minőséget — hiszen ki volna, aki készakarva gyárta­ná a selejtest, a rosszat? A közvéleményt tanúsító egy személy, vagy többek vélemé­nyét bizonygató levél is tu­lajdonképpen egy mű. Valaki megfogalmazza, alkotja, má­soknak szánja, másoknak ad- resszálja. Lehet állást foglal­ni névtelenül? E. K. Áruforgalomról, más szemszögből Ankétet rendez a ceglédi helyőrségi művelődési köz­pontban csütörtökön, decem­ber 8-án 17 órai kezdettel a Hazafias Népfront városi bi­zottsága kertbarát köre. A be­szerzésről, értékesítésről tart vitaindító tájékoztatást a Dél- Pest megyei Áfész és a Nagykőrösi Konzervgyár. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a kedves rokonok­nak, jó szomszédoknak, ismerő­söknek akik drága jó édesapán' nagyapánk, ID. KOCZKA MÁTYÁS temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, mély gyászunkat részvétükkel envhiteni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSA­LÁD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 2 db hízó. Jan- sik Mihály, Cegléd, Téglagyár dűlő 56. szám. ________________ A Középmagyarorszá­gi Pincegazdaság Ceg­lédi Körzeti Gyáregy­ség tmk-üzeme fel­vesz lakatos szak­munkást. Bérezés meg­egyezés szerint. Je­lentkezni lehet: Ceg­léd, Mizsei u. 34. sz. alatt vagy a 10—140. sz. telefonon, a tmk- vezetőnél. Kiadó bútorozott szo­ba, fürdő- és kony­hahasználattal, fiatal, gyermektelen házas­pár vagy 2 férfi részé­re. Érdeklődni lehet mindennap a helyszí­nen: Cegléd. Déii út 89. szám vagy telefont 11-884. Eladó 606 négyszögöl hobbiterület, 200 négy­szögöles új telepítésű szőlő. 5 éves, 406 négyszögöles puszta. Megosztva is. Benzin­ig úthoz kb. 1 km. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd X. kér.. Urbán Pál utca 23. szám, szom­bat. vasárnap. _________ A Ceglédi Lenin Mgtsz forgácsoló­üzeme felvételre ke­res esztergályos* la­katos szakmunkáso­kat, valamint betaní­tott gépmunkásokaf forgácsoló szakmára. Jelentkezni lehet: a forgácsolóüzem veze­tőjénél: Cegléd Mi­zse1 út„_______ Kü lön bejáratú üres szoba kiadó. Cegléd, Sugár u. 31. szám. Üres lakást keresek, villanyvilágítással, fürdőszobával, meg­bízható helyen, határ­időre. — Megbeszélés csak személyesen: Mekes Lászlóval, este 18—19 óráig: Cegléd, Rákóczi út 62—64. szám, II. emelet, 3. ajtó. Ceglédi szoba, kony- hás albérletet keres egyedülálló nő. Aján­latokat ,,Sürgős 133 155” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Váll. kiren­deltségére Cegléd, Te­leki utca 30. szám. Építési telkek eladók. Benzin kúthoz 200 mé­terre. Cegléd, Külső Pesti út 114. szám. Diófa közön kell be­jönni. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Bizományosok szekrényéből Gazdára lelnek a kötetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom