Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Péntek esti el Mi mindenről hallhat az em­ber Gödöllőn! Hélybe jönnek a tudósok, művészek, irodal­márok, politikusok. Havonta egyszer, pénteken, amikor be­fejeződött a munkahét, más­nap nem kell korán kelni. A ■pénteki körben olyan szellemi műhelymunkára gondoltak, mondja kitalálója, P. Varga Kálmán, a városi művelődési ház munkatársa, amelyben a tudomány egy-egy izgalmas kérdése kerül terítékre. Olyan eredmények taglalására gon­dolnak, amelyek nem csupán valamely szakmának érdeke­sek, hanem szélesebb rétegek figyelmére is számot tarthat­nak. Mondhatnánk azt is, hogy a személyes és társadalmi lét elemi és legfontosabb kérdé­seiről van szó. Elég néhány címet Idézni: Az élet princípiuma, Az élet eredete, Űj álláspontok a tu­dat értelmezésében, Egy álta­lános agyelméletről. Könyvek és tanulmányok címe. A pén­teki kör szervezői többet akar­nak, mint jeles személyisége­ket, tudósokat, szakembereket, politikusokat meghívni elő­adásra. Az érdeklődők közre­működésére számítanak, kér­déseikre, töprengéseikre. Ezért is adnak minden találkozás előtt irodalmat a résztvevők kezébe, amiből tájékQzódhat- nak az adott témában. Az eddigi összejöveteleken egy valaha • volt civilizációról, illetve az élet lényeges jelen­ségeiről volt szó. A legköze­lebb a másik végpontról, az elmúlásról meditálnak. Az utóbbi néhány évben különbö­ző folyóiratokban számos el­mélkedést olvashattunk a ha­lálról. Különösen a majdnem meghaltakkal való beszélgeté­sek keltettek élénk érdeklő­dést. Az ezzel kapcsolatos rá­dióműsor révén föltehetően a folyóiratok közönségénél sok­kal többen szereztek erről tu­domást. Polcz Alaine, a Valóság cí­mű folyóiratban tette közzé A halál iskolája, A gyermekek haláltudata és a Gyermekek halála című írásait. A decem­beri pénteki körnek ő az elő­adója. A decemberi lesz az idei utolsó összejövetel, de már kész a terv a következő ne­gyedévre is. Vendégül látják Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát, Bari Ká­roly költőt, Károlyházi Fri­gyes fizikust, Venetiáner Pál genetikust, valamint a kapos­vári Csiky Gergely Színház műhelyét. Átadták a megbízólevelet A város politikai, tanácsi és társadalmi szervei képviselői­nek jelentlétében a gödöllői vá­lasztási elnökség megbeszélést tartott, amelyen átadták a megbízólevelet az időközi vá­lasztásokon mandátumhoz ju­tott új tanácstagoknak, akik a következők, 5-ös választókerü­let: Zebegnyei István műszaki tanácsadó, 18-as: Ács János pártmunkás, 31-es: Tamás Fe­renc üzletvezető, 34-es: Papp István megbízott tanácselnök, 39-es: Pintér István erdőmér­nök, 55-ös: Koncz Antal gép­kocsivezető. Részt vettek a megbeszélé­sen azok a jelöltek is, akik nem kerültek be a tanácsba. Mint már korábban, itt újólag megkérték őket, kapcsolódja­nak be a tanácsi munkába, amelynek konkrét formáiról hamarosan döntenek. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Öltözz bohócruháfoa! A Ma­gyar Cirkusz és Varieté gyer­mekműsora, 10 óraikor. Művészeti diákstúdió (III.) a Török Ignác Gimnázium és a járási középiskolák tamidói- nak. Nemzeti művészetünk. Előadó: Pap Gábor művészet- történész, 10 órakor; élőápí- tésziet (a természet és az építő­művészet kapcsolatáról). Fog- lalkozásvezetök: Csete György építész és munkatársai. Já­ték és építészet, építészeti szolfézs, építészeti alapszerke­órá­zetek — modellezés, 13 tói. Na és klub: Videó-Télapó. Stúdiómozi. Herzog Fitzcar- raldo. NSZK-filim, ' készült 1982-ben„ 19 órakor. önkioldó 1. csend, fotókiál­lítás, megtekinthtő 16—20 óráiig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. 19 Szombati jegyzeís A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1983. DECEMBER 3., SZOMBAT Jönnek az automata sorompók Zssnabokan is nieffújul esz oufófeuszálloznás Magyarország az utazók or­szága, állapítják meg a tanul­mányok és mi magunk is. De talán pontosabb, ha azt írjuk, az utasokból van rengeteg ná­lunk, hiszen reggelente, vagy délutánonként nem felfedező utakra indulunk, hanem munkába, vagy ügyeink inté­zésére, valamilyen tömegköz­lekedési vállalat járművén. Ha az egész országra általá­ban érvényes a fenti megálla­pítás, akkor megyénkre és já­rásunkra különösképpen. Kör- ryékünkön az átlagostól is gyakrabban kelünk útra. Csak­nem minden családban van egy eljáró dolgozó, vagy tanu­ló. A közlekedés távlati fej­lesztése ezért a vidék életének egyik leghangsúlyosabb ténye­zője, mutat rá a megye hosszú távú közlekedésfejlesztési kon­cepciója. Elkülönülő forgalom Járásunk sem rendelkezik elég munkalehetőséggel, így a fővárosi munkaerőforrás egyik bázisa lett. A Budapestre tör­ténő ingázást viszont nehezíti, hogy az ország közlekedési há­lózatának sugaras felépítése miatt közúton és vasúton máshonnan is érkeznek, jóval sűrűbb a forgalom annál, amit a környék teremt. Egyedül a HÉV tudja magát függetleníte­ni ettől Sokat jelent az, hogy elké­szült az M3-as autópálya Gyön­gyösig. Ez a korszerű út sajá­tosan elkülöníti az átmenő for­galmat belső forgalmunktól, visszaadta a 30-as utat a já­rásnak. Másik hatása sem ha­nyagolható el, az, hogy javí­totta a Galga mente közleke­dési kapcsolatát Budapesttel, s ezt már tömegközlekedési jár­művekkel is kihasználják. Me­netrend szerinti és vállalati autóbuszok szállítják az uta­sokat a munkahely és az ott­hon között. A vasúti és a közúti szállí­tás összekapcsolódik. Ezt a szakemberek úgy nevezik, hogy a Volán-forgalom tekintélyes hányadát a vasútra történő rá- hordás adja. Vidékünkön a vasúti utasforgalomnak több, mint egyharmada ilyen kombi­nált utazás! A dányiak, a zsámbokiak, a valkóiak, a vác- szentlászlóiak, a vérségiek, a kartaliak menetrend szerinti járatokkal elsősorban így jár­nak munkába. Ahol pedig megáll a vonat, szintén fontos a buszközlekedés. Túrán és Galgahévizen, de Isaszegen is, Ikarusok szállítják csaknem háztól házig az ingázókat a vasútállomástól. A fővároson kívül is kiala­kultak közlekedési vonzásköz­pontok. Munkahelyi vonzású Gödöllő és Iklad, infrastruktu­rális Gödöllő és Aszód. Az üdülő- és kirándulóforgalomba lassacskán a Galga mente is bekapcsolódik. Zsámbokot például rendszeresen keresik fel külföldi turistacsoportok, s esténként nehéz eldönteni, hogy a népviseletbe öltözött asszonyok a templomból jön­nek-e, vagy a falumúzeumból. Ez persze még nem terheli szá­mottevően vidéki útjait. Vonzásközpontok A közlekedésfejlesztési kom cepció azt is megállapította, hogy a megyében már koráb­ban kialakult, illetve a kiala­kulóban lévő vonzásközpontok hatása a környékre általában lényegesen kisebb, mint a fő­városé. Kerepestarcsa esetében ez nem is kérdés, hiszen Bu­dapest szomszédságában fek­szik. Talán nem volna felesleges megvizsgálni, történt-e válto­zás az eljárás irányában, csök­kent-e Budapest vonzása a me­Hány fajta ünnepünk van? A lexikonok nemzetközi, nem­zeti, kisebb közösségi, vallá­si, családi és magánjellegű ünnepeket említenek a leg­gyakrabban. Közök jellemző­jük, hogy megszakítják a dol­gos hétköznapokat, úgy is mondhatjuk — éppenséggel ünnepélyesen —, hogy megál­lítják az idő múlását, noha ez utóbbi állítás inkább csak szokás dolga. Szokások. Nos, éppen ez a fogalom az egyik, amely ugyancsak az ün­nepekhez kötődik. Ebben is megmutatkozik, hogy az ün­nepek jelentősége folytonos változásban van. Egyes ünne­pek új tartalommal töltődnek fel, mások époenhogy gyen­gülnek valamiben. Szokásforma Miért említettem mindeze­ket? Mert ma már városunk­ban és Aszódon is van egy hivatásos szervezet, amelynek munkája révén sokszor szóba kerül egy-egy ünnepi ese­mény, alapjában véve azon­ban e családi és társadalmi ünnepeket rendező irodákban figyelnek rá, hogyan változ­nak a szokások, az ünneplések igényének módozatai. — Mindenekelőtt sohasem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, hogy az ünnep igazi tartalmát mindig az emberi közösség, olykor az egymásra­utaltság, a közös élmények vagy éppen valamilyen cél te­remtette meg — mondja Szi­geti Péter, a gödöllői rende­zőiroda vezetője. — Az idő­ben nagyon visszamehetnénk az ünnepek kialakulásának taglalásában, de ha mai társa­dalmunkban keressük az iga­zi tartalmas ünnepi, ünneplé- si szokásformákat, akkor az életmód-változásoknak a kö­zösségekre gyakorolt hatását kell vizsgálnunk. Kismelt — Ügy tudom: az ünnepi szokások fennmaradását, to­vábbélését, újak születését ön itt, a mi vidékünkön vizsgál­ta, tanulmányozta. Mit ta­pasztalt? — Kérdőívek segítségével kutattam az általános isko­lákban, a 13-14 éves fiatalok ünnephez való viszonyát, az ünnep iránti igényét. Választ kerestem arra például, hogy a családjuk milyen ’ünnepeket tart meg együtt, s akkor mi­képpen tartják meg ezeket. A válaszokból kiderült, hogy az ilyen korú fiatalokban szinte csak az egyéni élet kiemelke­dő eseményei élnek ünnepi al­kalomként. Vagyis a családok számára legalábbis ezek az al­kalmak adnak okot az ünnep­lésre. A születésnapot, a név­napot szinte mindenki ünnep­ként említette, sokan az anyák napját is. Az állami és a társadalmi ünnepek kérdésében világosan látszott, hogy a tanulóknak a legnagyobb ünnepeinken az iskola határozza meg a tenni­valókat. Figyelemre méltó, s bizonyára tanulságos, hogy augusztus 20-át, alkotmányunk napját kevesebben említették kiemelt ünnepnek, hiszen nyári szünet révén ezen több­nyire nem vesznek részt szer­vezetten. Május elsejét viszont a leg­többen kiemelték, amelynél azt tapasztaltam: emlékezetes a gyerekek számára, az érzel­meikre hatónak mondhatjuk. Ilyenkor ugyanis a felvonulás, a közös ünnepi megmozdulás után többnyire az ünnepnap egészét együtt tölti a család, s ennek a gyerek — s bizonyá­ra a felnőtt r- számára is alapvető jelentősége van. ra nem mindig az az ünnep lesz emlékezetes, amelyen ün­neplő ruhában jelentek meg. Ugyanakkor az is roppant ta­nulságos, hogy a legtöbb vá­laszadó azt vallotta: ünnepe­ken sem a passzivitás, hanem az aktív részvétel, a tevékeny­ség a fontos a számára. — Természetesen más kor­osztályok képviselőit is meg­kérdeztem — mondja Szigeti Péter. — Például az egye­temisták egy csoportját is, mintegy másfélszáz hallgatót. Ök a családi körben leginkább a személyekhez fűződő ünne­peket, születésnapok, névna­pok, esküvők megtartását em­lítették. Hiány Személyesség Felmérték természetesen azt is: hogyan, s milyen ruhát viselnek ünnepen a gyerekek. Általában az öltözékkel is igyekeznek kifejezni, hogy az ünnepnap más, mint a töb­bi... Az egészen kicsiket, az öt-hat éveseket mindenképpen az alkalomhoz illően öltözte­tik, később azonban az öltöz­ködés veszít náluk jelentősé­géből, például az iskolai egyénruhák kötelező előírása sem erősíti, inkább gyengíti a belső indíttatást. Így aztán a fiatalok számá­— A pirosbetűs ünnepeket a fiatalok általában pihenéssel, szórakozással töltik, ami ért­hető, hiszen az otthontól tá­vol élnek, s a vasárnapok csu­pán az egyetemi elfoglaltság hétköznapjait szakítják félbe. Az állami ünnepek megtartá­sában sem jeleskednek. A má­jus 1-i felvonuláson például csak kevesen vesznek részt, a legfőbb indok az volt, hogy nekik a megfelelő program többnyire hiányzik a program­ból. Mi hiányzik hát vélemé­nyük szerint jelenlegi ünnep- lési szokásainkból? A kérdés­re a legtöbben azt válaszolták, hogy sok bennük a sablonos­ság, emelni kellene a progra­mok színvonalát. Sokan igé­nyelték, hogy az ünneplők ak­tívabban vegyenek részt az eseményekben, érezzék rész­vételük elhivatottságát. F. I. netjegyárak emelése óta? Nagy átrendeződésről aligha számol­hatnánk be, hiszen nem a fő­város kedvéért járnak be tíz­ezrek oda dolgozni, hanem azért, mert közelebb nincs ele­gendő számú, vagy képzettsé­güknek, igényüknek megfelelő munkahely. Több eredmány- nyel kecsegtető kutatni a vál­tozást azon a vidéken, ahonnan csak Gödöllőt érintve lehet a fővárosba jutni. Hogy milyen sokan dolgoznak városunkban, azt jól látni a hatvani vona­tokról leszálló sokaságon. Öblök, szigetek Mit kellene tenni az utazási körülmények javításáért? Bár­ki számolatlanul sorolhatná ötleteit, kívánságait. Talán nem a távoli jövő eseménye lesz, amit a vasutasok az utób­bi években gyakran emleget­nek. Korszerűbb, nagyobb gyorsulású HÉV-szerű szerel­vényeket fognak a jelenlegi, so­káig jól szolgáló, de már öre­gedő vonatok helyébe állítani. Addig kisebb örömök elé nézhetünk. A helyközi tömeg- közlekedést is segíti majd, ha elkészül az M3-as autópálya gödöllői bevezető szakasza. An­nak is most lehetünk tanúi, hogy Zsámbokon megújul az autóbuszállomás, az iskola mellett. Aszfaltbontást kapnak a megállóöblök és a-járdaszi­getek, s ez sem elhanyagolha­tó. * Van egy olyan elképzelés, hogy korrigálják a Pécel—Isa- szeg—Gödöllő összekötő út nyomvonalát Pécel és Isaszeg között, hogy elkerüljék a vas­út két, szintbeni keresztezését. Erre valószínűleg még sokáig kell várni, ám a kézi kezelésű sorompókat hamarosan auto­maták váltják fel, ezzel is csökken a várakozási idő. B. G. Űj, saját tervezésű, házi ki­vitelezésű célgéppel kezdték meg a munkát a Ganz Áram- mérőgyárban. Az egyfázisú fo­gyasztásmérők főtartójának megmunkálására alkalmas be­rendezés minden tartozékának üzembeállítása után öt ember munkáját végzi el. Képünkön: a gyár 1-es üzemegységében felállított célgép által meg­munkált GE-főtartó csapágy­furatának méreteit Cscpcti Jó­zsef szerszámkészítő ellenőrzi. Hancsovszkl János felvétele Kísértet Lublón. Színes ma­gyar film. Csak 4 órakor! Ben Húr. Kétrészes, színes amerikai film, III-as hely­áron, duplán. Csak 6 órakor! Megértés: beleképzeljük — érezzük magunkat va­lakinek a helyzetébe, mint­egy az ö szemével nézünk, az ő eszével gondolko­dunk, következésképpen hasonlóan fogjuk fel a történéseket, azonosulunk álláspontjával, megértjük gondjait, döntéseit. Vagy harmincán gyűl­tünk össze, hogy tájékoz­tatást kapjunk egy ben­nünket közelről érintő munka állásáról. Meddig jutottak, mikorra várható a befejezés, képesek-e tar­tani az önmaguk szabta határidőt. Mindenekelőtt kérem az elvtársak megér­tését, kezdte a munka irá­nyítója. Az van, mondta a bal oldali szomszédom. Ha így kezdi, valami biztosan nem stimmel, szólt egy másik a hátam mögül. Ezt azért tartom nagyon fon­tosnak, folytatta a munka irányítója, mert önök leg­alább kétszáz ember kép­viseletében jöttek ide, higgyék el, mi mindent megteszünk, nincsenek el­térő szándékaink és érde­keink, de az önök megér­tése nélkül mégsem boldo­gulunk. Arra kérem tehát e megjelenteket, hogy a távollevőket is így tájé­koztassák, hogy ők is meg­értsenek. A hosszas és patetikus bevezető után érdeklődve vártuk, mi a helyzet. Két számot kellett volna el­mondania a munka irányí­tójának, egy távolságot és egy időpontot jelző számot. O azonban hosszadalmasan ecsetelte a körülményeket, elmondta, hány munkásuk van, hányán hiányoznak, mennyi fiatal tanulja azt a szakmát, amely a mun­ka elvégzéséhez szükséges, s mikorra érik el ezek az ifjak a nélkülözhetetlen gyakorlatot, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyan­annyian végeznek, mint ahányan beiratkoztak... és mondta, mondta, mond­ta... volna, ha egy türel­metlen férfi közbe nem vág: ugyan, legyen szíves, árulja már el, hány méter melyik hónap, melyik nap. Az előadónak elakadt a lélegzete, mintha meg is billent volna egy kicsit, nagy levegőt véve jutott el addig, hogy hát... Hát er­re nem tud válaszolni, fe- jezte be az előbbi kérdező. Es ez akar megértést, düny- nyögte a mellettem álló. Más helyszín, más téma, más előadó. Az előző év­ben nagyjából ugyanez a társaság volt együtt. Ak­kor az előadó egy terv megvalósításához szerette volna megnyerni hallgató­ságát, amely nem volt meg­győződve annak reális vol­táról. Végül mégis megad­ták a támogatást, ugyan­csak megértve a helyzetet, figyelembe véve a gondo­kat, de azt is, hogy meg­van a lelkesedés az embe­rekben, a segítőkészség, ami pótolhatja a hiányzó pénzmagot. Hagy lélegzetvétel itt is, hosszadalmas fejtegetés az elképzelésekről, milyen szép lesz, milyen jó lesz. ha ezeket valóra váltják. Amihez \ természetesen megértés szükségeltetik, a megjelentek agitációja a többiek között, hogy ők is azonosuljanak a szép terv­vel. Ez még mind kevés , persze, mert a két kezük j munkája, anyagi hozzája- ! rulásuk ugyanolyan lénye- J ges, hisz pénzmag ebben a ' nehéz gazdasági helyzetben ugyebár nincs, nem is re­mélhető. A mostani elképzelés, n szép és okos terv az előző évinek éppen a fordított­ja. Arról azonban nem esik szó. Semmi magyarázat, miért vált szükségessé a megfordítása, mintha ta­valy itt sem lettünk volna Pedig itt voltunk, nagyjá­ból ugyanazok, az előadó pedig pontosan ugyanaz. Megértés: belehelyezke- dés a másik érzés- és gon­dolatvilágába. De hogyan, ha nem enged még bepil­lantást sem gondolataiba és érzelmeibe?! Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) á CsdáfJistsEi, közösségben Gyerekésszel az ünnepekről 'Ház! kivitelben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom