Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

ina PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 307. SZÄM 1983. DECEMBER 31., SZOMBAT Mostanában a lakosságot különösen foglalkoztató téma a folyamatban levő államigaz­gatási átszervezés, korszerűsí­tés, a járások megszűnése. Joggal érdekli az embereket, miként tudják átvenni és be­tölteni megnövekedett szere­püket a városi tanácsok? Erről beszélgettünk Fekete Antallal, a városi tanács elnökével. Újfajta gyakorlat — ön október közepén a járási pártbizottság első titká­ri posztját cserélte fel jelenle­gi munkakörével. Ennyi idő alatt sikerült-e áttekinteni a legfontosabb kérdéseket és a feladatokat? — Nagy várakozással kezd­tem munkához egy olyan kö­zegben, amely számomra nem teljesen ismeretlen, bár az ál­lami s irányító munkában most újszerű gyakorlattal kell meg­ismerkedni. Ez a rövid idő is már arról győzött meg, hogy rendkívül sok, a lakosság min­dennapjait érintő, közérzetét befolyásoló újabb feladatot kell megoldani. Fontosnak tartottam, hogy a város veze­tőivel, a tanácstagsággal, a testületek tagjaival azonnal felvegyem a kapcsolatot. így tudom napi munkám során megismerni Cegléd megoldás­ra véró gondjait/’Ez-idő alatt már az új államigazgatás gya­korlatára való áttérés is meg­kezdődött. 1984. január elsejé­től a város és a város kör—'é- ki települések együttműködve oldják meg közös teendőiket. A járás megszűnésével újfajta gyakorlatnak kell kialakulnia a mindennapi munka folya­mán a városi és a községi tes­tületek és vezetők között. Az űj esztendő küszöbén elmond­ható, hogy az átszervezéssel, a járási hivatal megszűnésével járó gondok — beleértve az ottani apparátus elhelyezését is — megnyugtatóan megol­dódtak. Köszönetét érdemel­nek azok a vezetők és beosz­tottak, akik a járás irányítá­sában munkálkodtak és az el­múlt évtizedekben becsülettel segítették a községek fejlődé­sét, a helybeli tanácsok felké­szülését a növekvő feladatok­ra. Űj munkaterületén min­denkinek jó munkát kívánok és további sikeres együttmű­ködést Cegléd és a város kör­nyéki települések fejlesztése érdekében. — Milyennek ítéli a város- fejlesztés 1983-as eredmé­nyeit? — Cegléd az utóbbi tíz év­ben talán a legnagyobb fej­lődési szakaszt mondhatja ma­gáénak. 1983-ban több szilárd burkolatú út épült, mint a ko­rábbi esztendőkben együttvé­ve. Jó ütemű lakásépítésre te­kinthetünk vissza, több iskola építése kezdődött meg. Befe­jeződtek a városi tornacsarnok munkálatai. Jó érzés tölti el az embert, ha végigtekint az új létesítményeken. — A várospolitikai célok megvalósításából alaposan ki­vette részét a lakosság. Az üzemek, intézmények szocia­lista brigádjai, a munka- és lakóhelyi közösségek 22 millió forint értékű társadalmi mun­kával járuljak hozzá közös gyarapodásunkhoz. Köszönetét es elismerést érdemelnek mindazok, akik ebben részt vettek, és 1984-ben hasonló lendületű közreműködést vá­runk tőlük. 1984 lehetőségei — 1984-re milyen program körvonalazódott? — A napokban megtartottuk első megbeszélésünket a vá­ros környéki települések párt-, állami és népfrontvezetőivel. Az újfajta együttműködés kez­detén tájékoztattuk a községek irányítóit a szükséges lépések­ről és az előttünk álló teen­dőkről. Az elhangzottakból ki­tűnt, hogy mindenki nagy vá­rakozással tekint a megnöve­kedett önállóság és a városi tanáccsal, a megyei tanáccsal való újszerű együttműködés elé. — Itt Cegléden áttekintet­tük a hatodik ötéves terv cél­kitűzéseit. Körvonalazódtak 1984-es lehetőségeink. Felada­tunknak tartjuk, hogy a város lakóinak közérzetét,, minden­napi életét érintő ügyekben körültekintőén járjunk el. Folytatódnak az 1983-ban el­kezdett beruházások. Egyik legfontosabb feladatunk a la­kásépítés folytatása. Az új csa­ládi házakhoz telkekről gon­doskodunk. Nagyon fontos, hogy az úthálózat, a belvízel­vezető csatornahálózat, a köz­műépítés — víz-, gáz-, villany­vezeték építése — folytatód­jon. Szeretnénk befejezni a Kossuth Művelődési Központ színháztermének régóta húzó­dó felújítását az év végére. Ehhez a feltételek megvannak. — Köztudott, hogy a város tanteremgondokkal küzd. E té­ren milyen változás várható? — Ezen a helyzeten javít az 1984 elején átadásra kerülő A vasútállomáson Ajándék az utasoknak A ceglédi vasútállomás ka­rácsonyra ajándékkal lepte meg az utasokat. Nemcsak a színes villanyégőkkel telitűz­delt karácsonyfát állított fel, hanem olyan elmés szerkeze­tet is, amely tudtul adja, mi­kor, hová indulnak a vonatok. A menetrendek eddig is sza­bályszerűen függtek a falakon, de bizony szép számmal akad­tak, akik nem tudtak eliga­zodni rajtuk, vagy egyszerűen restellték a fáradságot, hogy böngésszék a sorokat. Így többnyire a pénztárosokat kér­dezgették a vonatok indulása felől, ezzel lassítva a jegyki­adás menetét. Most a központi várócsar­nok ajtajában ott posztói a fe­ketére festett, apró lábakon álló fémtábla, rajta rovatok­kal, óralappal, mozgatható mutatókkal, cserélhető táb­lácskákkal. Csupán egy pillan­tást kell vetni a nagyszerű al­kalmatosságra, máris megál­lapítható, mikor, merre utaz­hatunk. Még azt is kiírhatják, melyik vágányra gördül be a vonatunk. Az utazóközönség régi kéré­se teljesült, éppen akkorra, amikor egyébként is a legna­gyobb a forgalom a pályaud­varon. ' (t.) Könyvek kőzett A ceglédi, külső Körösi úti fiókkönyvtár heti négy napon, hétfőn, csütörtökön és pénte­ken délután 14—18 óráig tart nyitva, pénteken és szombaton az olvasók 9—13 óráig is fel­kereshetik. nyolc tantermes Malom téri általános iskola. Elkezdődik a Bajcsy-Zsilinszky térre terve­zett tizenkét tantermes iskola építésének előkészítése. Készü­lünk a városi strandfürdő kor­szerűsítésére, felújítására. Folytatódik a köztemető ren­dezése. A ravatalozó elkészülte után utat és kerítést építünk ott. A Malomtószél kialakítá­sában ismét előbbre lépünk. A Kossuth Ferenc utca. Rá­kóczi út. Reiner Albert utca térségében közművesítéssel ké­szítjük elő a lakásépítést. Számos kisebb, de nem jelen­téktelen, a város szépítését, a lakosság kényelmét szolgáló munkát szeretnénk elvégez­ni — természetesen az itt élők korábban már elismerés­sel említett közreműködésével. Ennek tudatában bízom ben­ne, hogy — növekvő gond­jaink ellenére is — sikerül folytatni azokat a fejlesztése­ket, amelyeket elkezdtünk. To­vább formálhatjuk, építhetjük, szépíthetjük városunkat Jókívánság — 1984-re a város lakossá­gának és a város környéki tele­püléseken élő embereknek eredményekben gazdag, békés új esztendőt kívánok — fejez­te be nyilatkozatát Fekete An- ■tai, a városi tanács elnöke. T. T. Fogadóórák Január 4-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese fogadóórákat tart a városhá­zán, hivatali helyiségében. Naponta sokan felkeresik Nem vendég az üzemtrves Egészséges emker tud jól dolgozni Futótűzként terjed a hír az ÉVIG ceglédi gyárának hatal­mas, impozáns műhelycsarno­kában: — Mosolyt, fiúk, ■ jön egy küldöttség! Ám a riadót rögvest lefúj­ják az ajtó közelében szorgos- kodók. — Nyugalom, csak a do­kiék! Dr. Bajáik Zoltán üzemor­vos nemcsak a rendelőjében található, hanem gyakorta megfordul a műhelyekben is. Am, ha ő nem mehet valami­ért, megy más. A vöröskeresz­tes dobozokat például rend­szeresen ellenőrzi Franciska, Silye Józsefné asszisztens. Időnként, mint valami kül­döttség, valóban átvonul a műhelycsarnokon és a többi üzemrészen a munkavédelmi stáb, melynek tagja az orvos, az asszisztense, a személyzeti és szociális osztály vezetője Szakái 1 Miklós személyében, Fodor Péter munkavédelmi előadó. Velük tartanak a mű­helyvezetők és a ceglédi gyár vezető testületének egy-egy tagja. Magától értetődően, szí­vesen fogadják az emberek az ilyen látogatásokat. A szónak rendszerint van foganata. A feladatok hibátlan elvégzésé­hez megfelelő körülményekre, jó gépre, elegendő anyagra és ügyes, fegyelmezett, egészsé­ges emberekre van szükség. Itt, a gyárban példás az egészségügyi ellátás. Az üzemi orvosi rendelő lassan évtize­de, hogy kialakult ilyenné, amilyen most. Persze, csak külsőségekben. Eszköz- és gyógyszerellátása lépést tart a korral, az igényekkel. A gyár erre sokat ad, a gyógyászati eszközök, alapgyógyszerek' költségeit saját erejéből állja. Havonta ez több ezer forint kiadást jelent. Beszédes kartonok Az üzemorvos naponta dél­után egy órától háromig itt időz; előtte a városban, kör- i zeti orvosi rendelőben látja el feladatát. Várnak most is rá tízen-húszan. Bajáik doktor á legtöbb ide járó egészségi álla­potát jól ismeri. Ha szüksé­ges, szakrendelésre küldi a tő­le segítséget kérőket. A rende­lőben kartont vezetnek min­denkiről, aki a gyár munkásai sorába belépett. Lapjuk való­ságos egészségügyi napló. Majd’ nyolcszáz ember egész­Kosárhegy épülő csarnoka Könnyűszerkezetes csarnokot épít Cegléd új ipartelepén, a Ko­sárhegyen a Vízkutató és Fúró Vállalat részére az építőipari szövetkezet. Képünkön: a tartóelemeket szerelik össze. Apáti-Tóth Sándor felvétele ségi állapotáról vall. A gyár­ban dolgozó fiatalkorúak, szakmunkástanulók évente belgyógyászati vizsgálaton es­nek át. Azok, akik újonnan belépnek, friss laboratóriumi, belgyógyászati és tüdőszűrési leletet kell hogy hozzanak. Egy-egy munkakör betöltésé­hez alkalmassági vizsgára van szükség. Az üzemorvosi ren­delő kapcsolatot tart fenn az Országos Munka- és Üzem­egészségügyi Intézet laborató­riumaival, a Köjállal, helyben a kórházzal, a mentőkkel. Szűrővizsgálatok — Évtizednyi múlt? Nem könnyű röviden summázni — vélekedik dr. Bajdik Zoltán. — Nagyon jó, hogy itt a gyár­ban az egészségvédelem iránti igény, a kívánalom nagy. Ez segíti a munkámat. így vált lehetővé, hogy hipertóniás szű­rővizsgálatot, cukorbetegséget kimutató szűrővizsgálatot vé­gezhettünk. Az itt dolgozók több mint fele nő. ök önkén­tesen onkológiai szűrővizsgá­latra mehettek például a városi szakrendelőbe, fizetett munka­időben. A legtöbben örömmel, megértéssel vették, éltek a le­hetőséggel. Vigyázni kell Szakái Miklós, a személyze­ti és szociális osztály vezetője mondta el, hogy az üzemorvo­si szoba mellett jól felszerelt szanrendelője van üzemi fog­orvosuknak, dr. Paczolai Ág­nesnek is. Jó az egészségügyi ismeretterjesztés, az előadáso­kat alkalmanként sokan meg­hallgatják. Szeretettel szól munkájáról Silye Józsefné asszisztens. Asz­talán vérnyomásmérő, meg egy fülhallgatós dobozka. Szte­reómagnó volna? — Dehogy — mondja moso­lyogva —, ez a hallásvizsgáló készülék. Az egészségvédelem érdekében erre is nagy szük­ség van. Vasas üzem: e téren is vigyázni kell az emberek­re. Eszes Katalin Klubsirató helyett Ki húzza ki a szekeret? Két egymással tusakodó szárny Nem első ízben értetlenke­dünk együtt, kérdést kérdésre halmozva, mérvadó válaszok reményében. A helyzet azon­ban mit sem változik. Leg­utóbb május derekán szeltünk egy jókora karéjt Mikebuda közéletéből. Igaz, akkor ma­gasabb helyen pergettük az eseményeket, mármint a mű­velődési ház emeleti szobájá­ban, könyvek között, a hajda­ni malom hangulatos geren­dái alatt. Az idő tájt még Ze- mán István is hivatalosan vi­selte a népművelői titulust, persze csak úgy délutánon­ként, mikor letette szerszámait a főfoglalkozás szerinti mun­kahelyén, az erdészetben. A helyi sajátosság Noha ösztönösen, mégis he­lyesen, pontosan ismerte fel teendői közül a legfontosabbi­kat. Önnön korosztályának, a KISZ-belieknek szövetségét kellett megteremtenie a mű­velődési ház adta utak, módok felhasználásával. Mert a ház léte függött a fiatalok egysé­gétől, s a fiatalok értelmes kö­zössége a ház munkájától. A munkatervekben az ilyesfajta egymásrautaltságot szokták nevezni helyi sajátosságnak. Zemán István is sajátos he­lyet foglalt el társai között, mikor mindent egy lapra fel­téve az ifjúsági klub szerve­zésébe belefogott. Kinevezett főnöknek sohasem tudta, érez­te magát, mégis úgy alakult, hogy a 30—40 fős társaság privát vezetőjeként ismerte el. Akik mellé álltak, s azok is, akik vele háborúztak. Mert a fiatalok szűk rétege hamar két egymással tusakodó szárnyra szakadt. Az egyik csoport hajlandóságot mutatott arra, hogy a játékszabályokat betartva, lépésről lépésre, ko­rántsem rohamtempóban ér­lelje önmagát közösséggé, né- hányan pedig ezzel szemben, ki tudja, miért, mindössze az értelmes törekvések megkér­dőjelezéséig jutottak el. Lehciatlen? Hűvös széllel a hajunkban ballagunk a falu szélén. A tar téli erdősáv alján, sovány gyep sarkában csinos kis épü­let pihen. A majdani sportte­lepet szolgáló gusztusos házi­kó ajtaját Zemán István nyit­ja ki. Ha szűkösek is a szo­bák, de minden megvan, ami kell. Két öltöző, szertár, zuha­nyozók zöld csempékkel borít­va, meg egy pöttöm klubhelyi­ség. Nincs tenyérnyi felület sem, ami ne őrizné a KISZ- esek társadalmi munkájának nyomát. Festettek, vakoltak, takarítottak, cipelték a felgyü­lemlett törmeléket. A NEFAG helyi telepének és a Hazafias Népfront aktivistáinak segít­ségével együtt kétszázezer fo­rintnyi idejük, erejük fekszik a sportházban. Keveset mond az összeg, hiszen az önzetlen munka aligha mérhető pénz­ben. A takaros fehér falakba a fiatalok önnön közömbössé­gük jól látható cáfolatát épí­tettéle bele. A népművelők egymást vált­ják a faluban. A kulturális intézmény főállású vezetője nemrég távozott más vidékre. Helyette képesítés nélküli közművelőt alkalmazott a ta­nács. Zemán István pedig ta­lonba került, átadta a klub­könyvtár kulcsait, mandátuma — úgy tűnik — lejárt. Való­ban igy lenne? Bár szerződés, munkára szóló megbízás nem köti az intézményhez, ám an­nál * inkább az elmúlt néhány hónap minden kínkeserve. S a folyton sarkában járó kér­dés: talán a lehetetlent vál­lalta, mikor egy hosszabb tá­vú terv érdekében, a kezdet­hez illő minimális program­mal, a közösségi viselkedés­normák meghonosításával pró­bálkozott? Folytatni kell Tény, hogy a klub kátyúba ragadt szekerét neki sem si­került járható útra húznia, akárcsak elődeinek. A szerve­zett forma ellenállt, vagy ép­penséggel a fiatalok nem tud­nak mit kezdeni a szervezeti formával. A csoport beltagjá­nak számító energikus, ötlet­gazdag vezető azonban nem hagyott fel a kísérletezéssel. Hol lehet a hiba? — firtatja még ma is gyakorta. S kér­dezgeti azoktól a fiataloktól is, akik sűrűn nyitják rá, ha nem is az intézmény, de a szolgálati lakás ajtaját. V. S. Szaktanács, építkezőknek Szaktanácsadó szolgálattal segítik Cegléden a magánerő­ből építkezőket. A Kossuth Művelődési Központ B épüle­tében minden kedden délután 18—20 óráig és szombaton 10 —12 óráig Márkus János ok­leveles építészmérnök vezeté­sével áll a szaktanácsadó szol­gálat az érdeklődők rendelke­zésére. Száz nővér A ceglédi kórház hatszáz ápolónőt foglalkoztat. Közülük százan az utóbbi öt évben ke­rültek hozzájuk, mint a hely­beli Török János Egészségügyi Szakiskola végzett diákjai. Az iskola és a kórház között jó az együttműködés. Több orvos tart órákat a növendékeknek, akik szakmai gyakorlatukat a kórházban és a rendelőinté­zetben töltik. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Idegnyugtató megoldások Közös munkával léphetünk előre Folytatódnak az elkezdett beruházások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom