Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Azonos a fővároséval Minden negyedik lakó áf ész-tag Bővülő választék, udvarias kiszolgálás / Nemcsak egy újabb év vége közeledik, s ez ok a számadás­ra, hanem a különféle válla­latoknál, ' szövetkezeteknél mostanra dolgozták fel ponto­sabban a tervidőszak félide­jéig, június végéig elért ered­ményeket. Most már tehát szá- rhot lehet adni a munkások meg a szövetkezeti tagok előtt, miként teljesült a terv rész­arányosán • — Izgalmas ez a kérdés a Pécel—Isaszeg Áfésznél is, amely a főváros szomszédsá­gában levő két nagyközség la­kóinak jelentős részét tömörí­ti tagjai sorába, s szolgálja ki a több mint húszezer embert. Beszerzési forrás Az elmúlt ötéves tervben, tehát 1975—80 között hetvenöt százalékkal növelték a , for­galmat, ami akkor nemcsak megyei, hanem országos össze­mérésben is tekintélyes emel­kedést jelentett. A jelenlegi, a VI. ötéves tervciklus első felé­ben nehezebb dolguk volt, ahogy ezt Duka Gyula, az áfész elnöke mondta, de bolt­jaik, forgalma így is 8,6 mil­lióval több a tervezettnél. A kiegyensúlyozott ellátást akar­ták, akarják biztosítani, ennek érdekében a közvetlen . áru- beszerzési források felkutatá­sára törekedtek. Ügy vélik, hogy eddig a napi cikkekből, a háztartási és a vegyiáruk kí­nálatából, áruik minőségéből, eredően ellátási színvonaluk azonosnak ítélhető a fővárosi­val. Kell is ezt nyújtaniuk, hi­szen esetenként — gondoljunk a bejárókra — éppen a buda­pesti üzletek jelentenek kon- kurrenciát. Másik nagy üzletáguk a vendéglátás. Éppen e tervidő­szak elejére fejezték be ven­déglőik, konyháik korszerűsí­tését, így a körülmények meg­felelőek a kulturált kiszolgá­láshoz. Mindkét nagyközség­ben melegkonyhás üzleteik vannak, s nemcsak az idege­nek, az átutazók vendéglői ki­szolgálását képesek jó színvo­nalon megoldani. Nagyobb társadalmi, üzemi vagy éppen családi rendezvénynek is he­lyet adhatnak. Javuló minőség Ezen felül azonban még na­gyon fontosnak tartják, hogy minél többen igénybe tudják venni, viszonylag olcsón, az előfizetéses étkeztetés lehető­ségét. Pécelen és Isaszegen így naponta mintegy hétszáz em­ber, étkezik náluk. Négy me­legkonyhás egységük, nyolc büféjük, falatozójuk, két presz­A Pest megyei Természet- barát Szövetség őszi találkozó­jának Gödöllő adott otthont. A természetet kedvelők közül csaknem háromszázan jöttek el és beszélték meg idei túráik eredményeit, tapasztalatait. Itt került sor a kétfordulós tájé­kozódási verseny értékelésére, az oklevelek és jelvények át­adására. A résztvevők mégismerked­tek a város nevezetességeivel. Meglátogatták az egyetemet, az állattani kiállítást, a kas­tély nagytermét, s felkeresték a helytörténeti gyűjteményt is. Központi összejövetelüket a Ganz Árammérőgyár kultúr­termében rendezték. Mayer Géza, a Pest megyei Termé­szetbarát Szövetség elnöke kö­szöntötte Jenei Istvánt, az Árammérőgyár üzemfenntar­tási főosztályának dolgozóját és átadta neki a megyei sport- hivata.1 Közösségért végzett munkáért elismerő oklevelet. Jenei István nem szívesen beszél magáról, inkább túrá­kat ajánl és kirándulni hív. Néhány adatot mégis sikerült megtudnom róla. Negyedszá­zada túrázik rendszeresen, 1961-ben lépett a Ganz Vasas sportkör természetbarát-szak­osztályába. Szervezte, irányí­totta a vállalat dolgozóinak kirándulásait. 1968-ban végez­te el az alapfokú túravezetői tanfolyamot és bronzjelvényt kapott. Nem sokkal később az ezüstöt is megszerezte. Je­lenleg — többek között — a járási természetbarát-szövet­ség elnöke. Bejárta az országos kék tú­ra útvonalát, amely kilenc- százhatvan kilométer hosszú. Legkedvesebb időtöltése a ba­rangolás és a fotózás. Vetített­képes előadásai élményszámba mennek. A természet mellett munkahelyéhez is hűséges, hi­szen harminc éve egy gyár­ban, egy műhelyben dolgozik. Sz. S. szójuk, illetve cukrászdájuk van, nincs viszont a régi rend­szerű italboltjaikból egy sem. Szakmák szerint Ma már mindegyik vendég­látó egységüket szerződésesen üzemeltetik. A legfontosabb tapasztalat ezzel kapcsolatban, hogy többségüknél növekedett az ételek választéka és minő­sége, k udvariasabbá vált a ki­szolgálás. A boltok, vendéglátóhelyek telepítésénél szerencsésen ala­kultak körülményeik, amiben persze maguknak is részük van. A legfontosabbnak az+ tartják, hogy szorosan illesz­kedjenek a községfejlesztők lépéseihez. Így kerül időben üzlet Isaszegen a Hősök útja környékére, Pécelen pedig a BKV-lakónegyedbe. A terveik már készülnek. Ugyancsak ké­szül a péceli ■ Gagarin téren építendő melegkonyhás ven­déglő. Ez megint azért fontos, mert a diákok és a lakótele­piek közétkeztetését is megol­daná. Egyáltalán nem véletlen ez a gondolkodás. Az áfésznek a legutóbbi nyilvántartás szerint 4 ezer 200 tagja van Pécelen és Isaszegen. Minden negye­dik-ötödik lakos érdekelt te­hát abban, hogyan teljesül fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezete terve. Tagjaik fele munkás, fizikai dolgozó, a töb­biek értelmiségi pályán dol­goznak, alkalmazottak, de van köztük háztartásbeli és nyug­díjas is szép számban. F. I. Majd legközelebb A műsor szért jó volt Hétről hétre milliókat tart’ izgalomban a lottóhúzás. Ezt mindenki tudja. Azt már ke­vésbé, hogy az öt szám kihú­zása mennyi embernek ad munkát, mekkora sürgés-for­gás előzi meg magát a sorso­lást. A legutóbb sok gödöllői lehetett szemtanúja ennek, hiszen itt húzták ki az 51. hét számait. A művelődési központban már kora reggel sokan foglalatoskodtak a hú­zás előkészítésével. Az OTP helyi fiókjának dolgozói fo­gadták az érkezőket, a pénz­ügyőrség tagjai a rendre ügyeltek, a posta műszaki dolgozói a rádióösszeköttetés megteremtésén fáradoztak. Messze volt még a húzás, amikor már érdemes volt he­lyet foglalni a művelődési ház színháztermében, hiszen csaknem egy órán át élvez­hették az Originál együttes, valamint énekesek táncdalait, opera- és operettslágereit. Fél tízkor még mindig csak a hivatalos formaságok kö­vetkeztek, a sorsolási bizott­ság összeállítása, a számok ellenőrzése, majd elhelyezked­tek a számhúzók is, s jöhe­tett a lényeg, amiért az egé­szet megrendezték, az öt számnak a kiemelése, amely számok néhány embernek nagy örömet, a túlnyomó több­ségnek szomorúságot okoz­tak, hiszen mint mindig, Gö­döllőn is olyan számokat húz­tak ki, amelyeket kevesen ta­láltak el. A helyszínen nem volt örömujjongás, senki sem kiál tott fel, itt a négyes vagy az ötös. A gödöllői, szadai, isa szegi számhúzók nem hoztak szerencsét a környékbeli lot­tózóknak, legalább a helyszí­nen voltaknak nem. Legfel­jebb annak örülhettek a hú­zás résztvevői, hogy jól szó­rakoztak, kellemes melódiákat hallgathattak, s továbbra is reménykedhetnek, majd leg­közelebb. Ha nem ezen a hé­ten, akkor a következőn ... cs. j. Higanygőzlámpa jjjrag-y»» nw 4,*. v. y <*• % pp Sárga fényű higanygőzlám­pákat szerelnek majd a buda­pesti Termszolg GT munka­társai azokra a lámpaoszlo­pokra, amelyeket a gödöllői Dózsa György úton állítanak fel folyamatosan. Képünkön: A Termszolg brigádja daru­val emeli a helyére a beton­oszlopot. Hancsovszki János felvétele Tudományosan iékatenyésztéé A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat folyóirata, a Természet Világa gyakran közli gödöllői kutatók Írásait. A novemberi számban külön­leges témával jelentkezett dr. Pekli József, az Agrártudo­mányi Egyetem melegégövi oktatási osztályának tudomá­nyos munkatársa. Solymosi Tivadarral, a Csátalja és Vi­déke Áfész munkatársával a kecskebéka tenyésztésének és forgalmazásának lehetőségei­ről írtak. Az idei utolsó lap­számban dr. Széky Pál, nyu­galmazott egyetemi docens a gerinces állatok hallásának és hangadásának kérdéseiről szó­ló cikkét olvashatjuk. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Peter Weiss: Marat halála, a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház vendégjátéka, 15 és 19 órakor. Játék a bábokkal. Várják a bábozni kedvelő és bábuval rendelkező gyerekeket, 10 óra­kor. Családi fotográfiák a gödöl­lői járásból, fotós falutörté­neti kiállítás, megtekinthető 16—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 14—18 óráig. Tartós használatra Javul a telekellátás A sorházra kevés a jelentkező Milyen, hol, hány telek van’ Gödöllőn, mennyi alakítható ki a közeljövőben, milyen a kínálat, kereslet összhangja: ezekkel a kérdésekkel keres­tük fel Csaba Antalt, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezetőjét. Amit megtud­tunk, az alábbiakban összefog­laljuk. Tanácsi kezelésű álla­mi telkekről lesz szó, olyanok­ról, amelyeket tartós haszná­latba vehetnek a lakók. A tar­tós használat forma szerint hetven esztendőt jelent. A te­lekre épített ház azonban min­den tekintetben magántulaj­don, örökölhető, senki se higy- gye például, hogy a hetven év leteltével elbontják onnan az épületet. Nem, meghosszabbít­ják a tartós használatot. Amióta az ismert lakásügyi rendelkezések megjelentek, s a korábbinál is élénkebb a ma­gánerős építkezés, a műszaki osztály folyamatosan kutat ja­keresi a lehetőséget a város­ban, hogy minél gyorsabban telekhez juttathassák az épí­teni szándékozókat. Fölmérték az állami területeket, s ahol adva voltak a feltételek, első­sorban is az alapközművek, víz, villany, illetve ahol ezek­nek a megteremtése viszony­lag gyorsan, könnyen lehetsé­ges, eddig 58 házhelyet alakí­tottak ki. Ezek közül negyven máris értékesíthető, a többit a következő év vége felé adhat­ják el. A telkekből tizenhét az Antalhegyi úton, a többi a városban szétszórva található. Ismeretes, hogy jelenleg több a telekigénylő Gödöllőn, mint amennyi az eladható, vagyis tartós használatba ve­hető házhely, ezért a lakás­ügyi társadalmi bizottság egyetértésével, az érvényes pontrendszer alapján, sorolták a jelentkezőket. A listát a ta­nácson már meg lehet nézni, ki van függesztve. Több a telekigénylő, mint a házhely, irtuk az imént. Ez igaz is, meg nem is. Ha fi­gyelembe vesszük ugyanis a sorházaknak alkalmas terüle­tet, a keresletnél nagyobb a kínálat. A bökkenő csak az, hogy erre az építkezési formá­ra nincs jelentkező. Az utóbbi időben mindössze egy akadt. Terület pedig volna. A bes- nyői Klapka Utca környékén 110 lakás épülhetne így. S a vállalati támogatás is ebben az esetben igazán hathatós. Példa rá a Gödöllői Tangazdaság, a Ganz Árammérőgyár, a Gö­döllői Gépgyár és legújabban a Városgazdálkodási Vállalat, amelyek támogatásával több tucat épült és épül jelenleg is Gödöllő különböző pontjain. Erőltetni persze nem lehet ezt a formát. A tanács is, noha propagálja az effajta lehető­séget, mindenkor a realitásból indul ki. Ha az egyedi épít­kezési formára nagyobb a kedv, olyan telkeket kell ki­alakítani. A most nyilvántar­tott nyolcvankét igénylőből negyven rövidesen építkézhet, s a feltételek megteremtésével folyamatosan a többiek is te­lekhez juthatnak. Például a Csanak részletes rendezési tervének kidolgozásával való­színűleg 1985-86-ra 200-250 lakás építhető meg azon a te­rületen. Nagyobb számban egyedi épületek is. Valamit az árról. A tartós használatra vásárolt telekért a magánforgalomban kialakult árnak körülbelül a hatvan százalékát fizetik. További könnyítés, hogy ennek csak a 30 százalékát kell készpénzben kiegyenlíteni, a többire az OTP 5-8 év alatt törlesztendő kölcsönt ad. Moziee#1 Sivatagi show. Színes, ame­rikai természeti film. Csak 4 órakor! Adj király katonát. Magyar film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! Anyakönyvi hírekb Született: Bíró Bálint és Lőre Margit Ildikó: Réka Ju­dit; Dávid István és Konkoly Erzsébet: Katalin Diána; Ma­géra Béla és Varga Márta: Gábor; Krizsán János és Papp Rózsa: László; Tóth- Ahtal István és Kuti Marian­na Ilona: Kornél; Fuchs Pé­ter László és Tatár Julianna: Gábor; Silyen Imre és Ö. Nagy Erika: Adrienn; Rózsavölgyi János és Toldi Ilona: Miklós; Enczi Dezső és Petrák Mar­git: Attila: Tóth László és Juhász Katalin: Beáta; Nótár József s Kovács Ilona: Mária nevű gyermeke. Házasságot kötött: Rózsa István Károly és Nagy Edit; Berki Pál és Berki Tünde; Unghváry Csaba és Pápis Ka­talin; Hidasi Gábor és Mon­dok Erzsébet: Katalin; Palán- kai Endre és Tóth Katalin; Kámán László és Ellenbacher Erzsébet; Bangó József és Péceli krónika A béke első igazi napja Harminckilenc évvel ezelőtt vastag hótakaró borította ezekben a napokban a Pécelt körülvevő dombokat. Decem­ber 27-én egész éjszaka meg­szakítás nélkül dörögtek a messzehordó lövegek. A mene­külő németek Tigris páncélo­sai csak néha-néha tüzeltek a frontvonal irányába. Az utcá­kon fegyver nélküli magyar és német katonák kószáltak, igyekeztek felkapaszkodni egy-egy Pest felé tartó jármű­re, nem sok sikerrel. Vonat már nem közlekedett. A vas­úti síneket még az előző na­pokban szétrobbantották, csak a felgyújtott állomásépület romjai füstölögtek. A kora reggeli hóesésben Maglód felől a román hadse­reg katonái meneteltek a köz­ség főutcáján, őket követték a szovjet hadsereg különböző gépesített egységei. Hozzánk egy szovjet kapitány kopogta­tott be, szállást kért és kö­zölte: vojna kaput, azaz vége a háborúnak. Valóban, több mint két hónap után megszűnt a géppuskakattogás. Elesett két szovjet katonát hozott az egyik lovaskocsi. Nagyapámmal együtt a refor­mátus temetőben — a 48-as hősök sírja mellett temettük el őket. Sajnos, ma sem tud­juk, ki volt a két bátor szov­jet katona. Sírjuk helyét egy, a közelben levő összedőlt sír­emléknél heverő márvány­tömbbel jelöltük meg. A te­metésnél a közelben lakó egyik öreg nénin kívül más nem volt jelen. Az eseményt azért bejelentettük a község­házán székelő román parancs­nokságnak. Űgy-ahogy megér­tettem magam a hozzánk be­szállásolt Dumán Nikolaj kapi­tánnyal is. Így telt el a felszabadulás első napja nekem Pécelen. Több hét után délben már ha­rangozlak is, óránként jelezte az idő múlását a templom nagy harangja. Kaptam a ka­tonáktól friss barna kenyeret, cukrot, még vodkát is. Estefe­lé elindultak Budapest felé a felszabadító csapatok. Csend lett a községben. A kastélyban már néhány régi párttag összejött, másnap az udvaron elkezdték építeni az olajütőt. Megalakult a munkás-paraszt tanács, az ak­kor érvényes személyi lapokat a községházán ezzel a feliratú bélyegzővel látták el. Napok­kal később megalakult a nem­zetőrség. Karszalagos civilek járták az utcákat. Megindult az élet. Pécelen a szovjet hadsereg katonái embereket toboroztak a vasút helyreállítására. Pályakocsival toltuk a síneket Rákos keresz­tárra, ahol még dörögtek a fegyverek. Ez a néhány gon­dolat így karácsony táján mindig eszembe jut, mert ez Pécelen történelem, a béke el­ső igazi napjának krónikája. Kovács István Szőrös Gizella; Mikó József István és Rácz Julianna; Já- szi Tibor és Győré Erika; Or­bán Csaba József és Simái Erika; Kiss Csaba Tibor és Benyus Etelka; Gróf Sándor és Kiszely Erzsébet; Nyikos Endre és Schukkert Ildikó; Várhegyi Ottó és Berneczei Mária; Szepsy Csaba és Su­ta Andrea; Csík Gábor Sán­dor és Hosztafi Ágnes Lilla; Légrády László és Ö. Nagy Tünde. Elhunyt: Kovács Béláné László Erzsébet, Gödöllő, Hu­nyadi utca 2.; Mihály Péter, Gödöllő, Erdész köz 7.; Ács Lajosné Máté Anna, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 50.; Ko­vács Józsefné Semeráth Mar­git, Gödöllő, Stromfeld sétány 10.; Onestyák Attila, Gödöllő, Csipke utca 9 ‘, Bankó Jenőné Körtély Ilona Terézia, Gödöllő, Ősz utca 1-; Gügyéi József, Gödöllő, Dózsa György út 18.; Práth Pál, Gödöllő, Gárdonyi Géza utca 26.; Kristály Anna, Gödöllő, Blaháné út 208.; Pin­r József, Gödöllő, Korvin Ottó körút 14.; Mazik Mátyás- né Demeter Rozália, Gödöl­lő, Haraszti köz 7-; Katona Gáborné Bara Mária, Gödöl­lő, Éva utca 16.; Török Jó­zsef, Gödöllő, Dregonya utca 16.; Szabó Mihályné Kazi Éva Lívia, Gödöllő, János utca 21.; Berze Ilona, Gödöllő, Adóm utca 22.; Sári Lajos, Gödöllő, Csipke utca 11­Így már helyes! Félrevezető információ alap­ján került december 24-i la­punk Gond nélkül megférnek című cikkébe, hogy a túrái ifjabb Tóth István a helyi ter­melőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese. Beosztása: fejlesztési-beruházási vezető. Édesapja a kertészeten belül — főágazatvezető-helyettes- ként — zöldségtermesztéssel foglalkozott, kiváló tudója ma is a hajtatásös kertészetnek. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Három évtizedes hűség f Munka a közösségéit

Next

/
Oldalképek
Tartalom