Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

■ Abonyi krónika» A PEST BEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK ZúrszéstfSBffcís előtt g Petőfi Tsz isin csikkéit a tejtermelés TskorékosabStan tsáitfck tsz esieigláva! Ezekben a napokban, hetek­ben a számvetések időszakát éljük és a mérlegkészítők so­rában találjuk a ceglédi Mé­száros János munkásőr egysé­get is. A bonyi századának I. szakasza a közelmúltban tar­totta évzáró szakaszgyűlését, amelyen megjelent Kosa Sán­dor, az egység parancsnoka és Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára. Az idei kiképzési terv végrehajtását, az önkéntesek közös munkáját Rimóczi István szakaszpa­rancsnok értékelte. Megállapí­totta, hogy a szakasz fegyel­mezettebben dolgozott, mint egy évvel korábban, és így si­keresebben tudták megoldani a kijelölt programot. Termé­szetesen van még, amin fi­nomítani kell. Elsősorban min­den téren nagyobb önállóságot várnak a rajparancsnokoktól; a kis egységek irányítói ala­posabban ismerjék meg beosz­tottjaikat, segítsék őket, emel­lett követeljenek még nagyobb fegyelmet és folyamatosan el­lenőrizzenek. Úttörők között A szakasz jól oldotta meg az év folyamán különleges fel­adatait, például a bentlakásos foglalkozásokat, a karhatalmi gyakorlatokat. A vártnál gyen­gébben sikerült az őszi — rajkötelékben végrehajtott — lőgyakorlat, amelyen az első raj csak megfelelő eredményt ért el. Hagyomány körükben az if­júság honvédelmi nevelésében való részvétel, amit az utóbbi két esztendőben kiterjesztet­tek a szomszédos települések­re. Üttörő munkásőr csoportok működnek az abonyi Gyulai, Eredményes évet zár a Magyar Vöröskereszt abonyi szervezete, a vezetőség irányí­tása alatt dolgozó alapszerve­zetek többsége — hallottuk Pető lstvánnétól, a községi csúcsvezetőség titkárától, akit a mögöttünk maradó eszten­dőben végzett munka értékelé­sére kéntünk fel. _ Az év elején háromna­pos továbbképzésen vettek részt a titkárok, ezen rész­letesen megismerkedhettek a Ví. kongresszus határozatai­val — mondta. — A tan­folyam nemcsak ismereteik bővítésére szolgált, hanem az egymás között folytatott esz­mecserék során a gyakorlati munkához is sikerült jól be­vált tapasztalatokat szerez­ni. S e gítőkészen _ Nálunk a gyakorlati munka során mindig fontos szerepet kap a véradás. A tavaszi, nem munkahelyi véradónap igen jól sikerült, ősszel egy újabbat is szer­veztünk. A két alkalommal 451 donortól 172, az üzemi véradókkal együtt pedig ösz- szesen 750 önkéntestől 276 li­ter vért vettek. Bekapcsolód­tunk á ceglédi tértranszfúziós állomás építésébe, majd részt vettünk az utómunkálatok­ban. A kötőüzem vöröske­resztes alaoszervezetének és négy brigádjának tagjai több szabad szombaton elmentek oda takarítani. — A rossz körülmények kö­zött élő gyermekek megsegíté­sére a Vöröskereszt segély­bélyegeket bocsátott ki. eb­ből mintegy 3 jzer forint ér­tékűt vásároltak meg, illetve értékesítettek ■ aktivistáink. Széles körű mozgalom bon­takozott ki a mozambiki és angolai testvérszervezet ké­résére indított ruhagyűjtési akció során. Száz szál virág — A Gyulai iskola ifjú vöröskeresztesei az idén el­sősegélynyújtó versenyen vet­tek részt. Milyen eredmény­nyel? — A járási versenyen elsők Somogyi, a jászkarajenői és kőröstetétleni általános iskolá­ban, valamint az abonyi Jó­zsef Attila Nevelőotthonban. A gyerekeknek minden évre programot állítanak össze és közösen oldják meg. Ez év nyarán hatvan pajtás részére egyhetes tábort szerveztek Salgóbányán. Az iskolások a festői környezetben eltöltött idő alatt a tanulás mellett harcászkodtak, légpuskalövé­szetet, különféle vetélkedőket rendeztek számukra, lovagol­tak és sportoltak. Minden gyerek szereplését külön-kü- lön értékelték és az első ötöt kéthetes, zánkai ingyenes üdü­léssel jutalmazták. A salgó- bányaihoz hasonló táborozást 1984-ben is Szerveznek, ezúttal a nagykőrösi úttörők részvé­telével. A legjobb raj A munkásőr egység 1933- ban tanúsított igyekezetét bi­zonyítja, hogy a századon be­lül sorrendben a második helyre rukkolt elő, a Czagány István vezetése alatt álló har­madik raj pedig o század leg­jobb raja címet viselheti. Az év folyamán tízen részesültek zászlóalj-, kilencen századpa­rancsnoki dicséretben. A sza­kasz teljes személyi állomá­nyát két alkalommal dicsérte meg a zászlóaljparancsnok, egyszer a helyettese, egy ízben a századparancsnok. Rimóczi István külön-külön is értékelte a rajparancsnokok munkáját, majd ők mondták el, hogy a beosztott munkás­őrök közül ki hogyan teljesí­tette vállalt kötelezettségét, milyen magatartást tanúsított. Gyuráki Ferenc lettek, végül is eljutottak a Zánkán megrendezett orszá­gos döntőre és ott is jól sze­repeltek. Tanáruk, Horváth Zsuzsanna nagy szorgalom­mal készítette fel a gyere­keket. Munkájáért az iskola működésének 80. évfordulóján megkapta az országos veze­tőségtől a Kiváló gyermek- nevelő munkáért kitüntető jel­vényt. Természetesen a fel­nőttekről sem feledkeztünk meg, részükre két csoport­ban rendeztünk elsősegély­nyújtó tanfolyamot. Igaz, ők nem versenyeztek,. viszont harmincán eredményesen le­vizsgáztak. — Két, jelentős évfordulón is képviseltette magát a köz­ségi vezetőség. Barna Istvánt és Vojtek Rozáliát köszön­töttük aranylakodalmukon, majd a százesztendős Molnár Mihálynét látogattuk meg születésnapján és száz szál pi­ros szegfűből készült virág­kosarat adtunk át. neki. — Mely alapszervezetek munkájával elégedettek? — Jól dolgozik a Ságvári Endre Tsz, a kötőüzem és a 3. számú orvosi körzetben mű­ködő alapszervezet Ha már a működés- minőségéről esett szó, hadd mondjam el, hogy a 15 alapszervezet közül azoknak nehezebb a helyze­tük, amelyek az orvosi kör­zetekben tevékenykednek. Ezeknél a tagság ugyanis különböző munkahelyen dol­gozik, így a vezetőségnek sok­szor még egy taggyűlés össze­hívása is komoly gondot je­lent. Ezen lehetne változ­tatni. Folytatni szeretnék A községi csúcsvezetőségnek hagyományosan jó kapcsolata van a helyi pártszervezettel, a tanáccsal, valamint a nép­front-, KISZ- és a szakmaközi bizottsággal. Kölcsönösen se­gítették egymást, az idén pél­dául közösen értékelték a tisztasági mozgalmat, szervez­ték a véradást, az idősek lá­togatását. Ezt a jól megala­pozott együttműködést szeret­nék folytatni jövőre, mert fontos, szép feladatok várnak mindenkire. Gy. F. Kocséron készül a leltár, a selejtezésen már túljutottak, az állattenyésztés és a keres­kedelem adatait december utolsó napjával vehetik lajst­romba. A Petőfi Termelőszö­vetkezet már a februári zár­számadásra összpontosítja fi­gyelmét. 1983-as gazdálkodá­suk várható eredményeiről, az aszálykárok ellensúlyozására tett lépéseikről beszélgettünk Tóth Róza tsz-elnökkel. Beosztva kitart Kocséron országos hírű az állattenyésztés. Sertés-, szarvasmarha- és juhászati törzstenyészetet tartanak fenn és a tejtermelésben évek óta övék az országos elsőség. Most viszont nagy gond az állatállo­mány takarmányellátása. Szé­nából annyi van, amivel a te­heneket, borjakat és a hízó­marhákat etethetik, továbbá, szalmán és répacsíkon telelte­tik át az állatokat. Kukorica- silójuk csupán feleannyi lett mint tervezték, a szemes ku­koricának vetett 700 hektár­ból csak 180-ról lehetett letör­ni a termést. Az igényelt.há­romezer vagon répaszelet felét kapták meg a szolnoki és a szerencsi cukorgyárból. Na­gyon szűkösen, jól beosztva ki kell tartani ‘újig a rendelke­zésre álló takarmánnyal. Fon­tos, hogy a teheneknél a tej­termelés ne essen vissza. Ed­dig ezt sikerült elérni, mi több az 1983-as tejhozam magasabb az 1982-esnél mind a két te­henészeti telepen. A jószághiz­laláshoz megkapták a szemes kukoricát, a takarmánykeveré­ket — ugyancsak vásárolt alapanyagokból — maguk ke­verik. A háztájinak is juttat­nak elárusítóhelyeiken keresz­tül a takarmánykeverékekből, de szemes terményből rosszabb a helyzet., hiszen azt masának a szövetkezetnek is vennie kell. Az aszálykár okozta kiesés ellensúlyozására az állatte­nyésztés a lehetőségekhez mérten túlteljesíti tervét. Több hízót adtak el a tervezettnél. A tenyészállat-értékesítés az első félévben nehézkesen ment, de a második félévben javult a helyzet és sikerült a megle­vő tenyészanyagot értékesíteni. Összességében az állattenyész­tés túlteljesíti árbevételi ter­vét, ám a megnövekedett költ­ségek miatt elmarad a várt nyereség, örülnek, hg nem lesz ráfizetéses ez a fontos ágazat. Az ipar sem segített A növénytermesztésből 15 millió forint kiesés szárma­zott. Teljesen kiesett a kukori­ca árbevétele. A rozsból szár­mazó pénz egyharmada lett a vártnak. A cukorrépa cukor- tartalma alig 12—13 százalé­kos volt, és így jóval .alacso­nyabb áron vették át. Az ága­zat számottevő veszteséggel zárja az esztendőt. Nem tudott javítani a hely­zeten az ipari főágazat sem, mert egész éven át alapanyag- hiánnyal küszködött mind a bútorgyártás, mind a mű­anyagüzem. Ráadásul a bútor­ra kötött éves szerződést a ke­reskedelem az év derekán fel­bontotta. A második félévben valamit változott az értékesí­tés, de a szükséges árbevételt nem tudták elérni, s így az annyira hiányzó segítség el­maradt. A Petőfi Tsz-ben 2,5 száza­lékos bérfejlesztést lehetett végrehajtani. Ebből elsősor­ban az építőrészleg és az ipa­ri főágazat részesült. Az új műanyagüzemben is rendezni kellett a béreket ahhoz, hogy január elsejétől négy műszak­ban dolgozhasson. A költségek csökkentését megtakarítással próbálták se­gíteni. Az elektromos áram igénybevételére úgy kötöttek szerződést a DEMÁSZ-szal. hogy szakemberrel vizsgáltat­ták meg a legelőnyösebb áram­felhasználás mikéntjét. Az el­ső félévben sikerült betarta­niuk az 5 százalékos energia- megtákarítást. A talajmunkák később rontották az ered­ményt, mert annyira száraz volt a talaj, hogy még a más­kor laza homokföldeken is megnehezült a szántás. A szá­rítóüzemben viszont — a terméskiesés miatt — olaj­ra alig volt szükség. A segéd­üzem úgy spórolt, hogy az al­katrészeket maga javítgatta vagy gyártotta. Bekötő út a bölcsődéhez Tóth Róza elmondotta, hogy a tizenhárom szocialista bri­gád megértette a nehéz hely­zetből adódó szükségintézke­déseket. Sok plusz műszakot vállaltak, számtalan szomba­ton dolgoztak. Amennyire tud­tak. részt vettek a község fej­lesztésében is. A Tiszakécské­re vezető útvonal szélesítésé­vel egy időben a termelőszövet­kezet megrendelte a tanács­házához, a bölcsődéhez és a fogorvosi rendelőhöz vezető bekötő út kiépítését, saját út­építési kerete terhére. Azóta már sáros időben is könnyebb a közlekedés ezen a szaka­szon. A Petőfi Tsz elnöke elmon­dotta, hegy 1984-re az időjá­rás nem teremtett megfelelő körülményeket. Mindössze 290 milliméter csapadék hullott 1983- ban a kocséri határban. Alig volt őszi eső. Az október végén elvetett 250 hektár bú­za nem kelt ki, ráadásul szá­raz, erős fagy jött rá. Az őszi árpa vetése is megsínylette ai időjárást. Eddig még hó sem volt. Ipari részlegeik alapanyag­gal csak szerény mértékben vannak ellátva, de a januári indulás zavartalan lesz. Soká­ig hiányzott a habszivacs a bútorgyártáshoz. Műanyag alapanyagokat még a héten szállítottak. Az elnöknő szavai szerint a gazdasági szabályzók várható változásait figyelembe véve házi elemzést készítet­tek, amelyből az tűnt ki, hogy 1984- ben 4—5 millió forint kö­rüli eredménycsökkenésre szá­míthatnak az 1983-as tényle­ges nyereséghez képest. Tamasi Tamás Cegléden időnként meglepe­téssel tapasztalják a házak lakói, hogy kimustrált öreg bútoraikat — hiába teszik a ház elé —, nem viszi el a hulladékgyűjtő szállítókocsi. Az ősz végén, amikor a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga lomtalanítási akciót szer­vezett és helyeket jelölt ki egy-egy körzetben a kacatok elhelyezésére, nem kapott ész­be mindenki, akinek avítt holmi akadt a házánál. Töb­A járási úttörőelnökség a közelmúltban az abonyi Jó­zsef Attila Nevelőotthonban tartott kihelyezett ülést. A ki­bővített tanácskozáson — me­lyen részt vettek a községek csapatvezetői Is — Magyar Sándor, a nevelőotthon igaz­gatója adott tájékoztatást az intézmény munkájáról, életé­ről. Jelenleg 150 állami gondo­zott gyerek és hatvan felnőtt él együtt az otthont jelentő falak között. A pedagógusok­hoz és más foglalkozású alkal­mazottakhoz néhány kisdiák kapcsolódik, így próbálják meg pótolni a hiányzó családi légkört. A növendékek zöme alkoholista szülők veszélyezte­tett gyermeke. Az otthonban pedagógiai alapelv, hogy a munkát nem büntetésnek, hanem ellenkező­leg, dicséretnek szánják. Diák­jaik a helybeli Üj Világ Tsz négercsók-üzemében is szok­tak dolgozni. A községbeli idős embereknek rendszeresen hordják az ebédet. A gyerekek érzik, hogy minden értük tör­ténik. önállóságra szoktatják őket. Még a húszezer forintos Fiatalok klubja Éj i$azo!vá:2ya>!t A ceglédi Dózsa György if­júsági klubnak sok, rendsze­res látogatója van. Kedveltek a szervezett programok, a filmklubok, a sci-fi klub elő­adásai, a diszkó és a dzsessz­estek. A klubot csak azok lá­togathatják, akik tagsági iga­zolvánnyal rendelkeznek. Üj tagsági igazolványokat ja­nuár 31-ig lehet váltani a klub irodájában. A tekepályán Fücfe a fidíj December 30-án, pénteken reggel 8-tól 4 óráig tömegsport nyílt napot tart a KÖZGÉP Sportegyesület tekeszakosztá­lya a napokban elkészült né­gyes automata pályán, a Tele­ki utcában A város lakói kö­zül bárki kipróbálhatja, s aki a legeredményesebben dönti a bábukat, az fődíjként egy új­évi malachoz juthat. A ver­seny részleteiről a helyszínen tájékoztatják az érdeklődőket. ben csak később határozták el, hogy a kacattól szabadul­nak. A népfrontirodán elmond­ták: jövőre is szándékoznak hasonló lomtalanítási akciót szervezni. Nem is egyet, ha­nem kettőt. Kérik a lakossá­got, várják ki az újabb alkal­mat. Tavasszal valószínű, új­ból lesz rá lehetőség, hogy kikerüljenek a gyűjtőhelyet jelző táblák és megszervezik a lomok elhordását. hangosítóberendezést is ma­guk kezelhetik. A Gyulai Gaál Miklós iskola vezetésével, ahol a diákok ta­nulnak, jó az otthon együtt­működése. Ez a tanulmányi előmenetelben is megmutat­kozik. A bekerülő nebulók kettes osztályzatúról általában erős közepessé javulnak. Di­cséretes, hogy a zeneiskolával közösen olyan fúvószenekart működtetnek, 'amely az orszá­gos fesztiválon a legjobbak egyikének bizonyult. A neve­lők és a gondozottak jó kap­csolatára vallanak a sikeres nyári táborozások. Olyankor egy felnőttre általában öt gye­rek jut. A látogatók szakköri foglal­kozásokra is bekopogtak. Lát­ták a súlyemelők edzését, a báb- és mézeskalács-készítők foglalatoskodását, a korongo- zókat, a lövészeket, a diaíil- met készítők munkáját. Meg­ható élmény volt, amint a szavalóverseny győztese — programon kívül — elmondta József Attila Mama című ver­sét. Az otthon vezetői azt kérik a községektől, az úttörőelnök­séggel egyetértésben, hogy se­gítsék a családmodell bemu­tatását szolgáló csereakciókat. Az abonyi nevelőotthon fel­ajánlja a nyári szálláshelyet és a szomszédos strandon a fürdés lehetőségét, cserébe a községek vállalkozó családjai­tól azt kéri, hogy szombatra, vasárnapra vállalják a gyere­kek vendégül látását a lakásu­kon, hogy megismerjék, mi­lyen a rendezett családi élet. Nagy Istvántól, a járási pártbizottság osztályvezetőjé­től megtudtuk, akit most az országos úttörővezetői konfe­rencián ismét az országos ta­nács tagjává választottak, hogy a járási úttörőelnökség a továbbiakban nagyobb fi­gyelmet fordít a nevelőotthon munkájára, mint ahogy a mis­kolci tanácskozáson is közpon­ti témaként foglalkoztak a a hátrányos helyzetű, veszé­lyeztetett sorsú és az állami gondozásban levő gyerekekkel. T. T. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Festmények kiállítása A közönség érdeklődésére számot tartó kiállításokkal kapcsoló­dik be Cegléd kulturális életébe a helyőrségi művelődési köz­pont. Jelenleg — január 5-ig — Baán János ceglédi és Szikora Mária kecskeméti festőművész tárlata látható. Aiiáti-Tóth Sándor felvétele Vöröskeresztesek A feledet soha nem fogy Évente kétszer ismétlik Elkerül a kacat a háztól Mem kapott észbe mindenki Ahol a munka jutalom A nevelőotthon kérése Ismerjék meg a családi életet Évzáró szakaszgyűíés Munkásőrök számvetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom