Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

[ Ala: 12 oldal PEST 3ME GYE I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LÁPJA, XXVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM \ ra 1.40 forint 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK m .................raagaggowagii ...■UH" Ös szeült n Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Uj gazdaságirányítási módszerek Szerdán Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvi­tatják a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és költségvetését, s meghallgatják az idei terv, valamint a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke számolt be a Szovjetunió idei népgaz­dasági tervének végrehajtásá­ról, s ismertette az ország jö­vő évi népgazdasági tervét. Bajbakov elmondotta, hogy a Szovjetunió fogyasztásra és felhalmozásra használható nemzeti jövedelme az idén az előzetes adatok szerint mint­egy 482 milliárd rubel lesz, az­az 3,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Az ipari termelés 1983-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a múlt évi 2,9 százalékos növe­kedéssel szemben. A mező- gazdaság a kedvezőtlen időjá­rás ellenére 4,6 milliárd ru­bellel, vagyis 3,6 százalékkal növeli termelését. HÁTHA Ó vatosságra készteti mindenkor az embert a rutinja, ha valakitől azt hallja, bezzeg a szom­szédban ... S az óvatossá­got az sem teszi felesleges­sé, ha a bezzegelő gyárigaz­gató, a szomszéd pedig a város nagyjából azonos adottságú, de másféle ter­mékeket előállító üzeme. Mégis, az óvatosságot félre­téteti a hallottak gyakori­sága; az újságíró rövid idő alatt féltucat termelőhelyen nézett, nézhetett szembe a valóban nem egvszerű kér­déssel, kétséggel. A hallottak alapján a kö­vetkező ellentmondás vá­zolható fel: az első válla­lat minden lehetségest meg­tesz, hogy az ellátásból reá háruló részt teljesítse. Moz­gósítja tartalékait, szervez folyamatosan, új technoló­giákat vezet be, s azt ta­pasztalja, a teljesítményeit értékelő felsőbbségek — beleértve a szabályozórend­szer elemeit is — bólogat­nak, így kell ezt, így he­lyes, s emelnek egyet a mércén, szigorítják vele szemben a követelménye­ket, még többet várva el. Ez az első vállalat sorsa. A második vállalat ezzel szemben tapintatos módsze­rekkel ugyan, de követke­zetesen ügyel arra, hogy termékei piacán tartósan létezzék egy bizonyos fokú — nem botrányos, de érzé­kelhető — hiány. Ennek a hiánynak a létezése — is­mertsége a felügyeleti szer­vek előtt — ugyanis fölcsil­lantja a varázslatos hátha szócska érvényesíthetősé­gét. A kielégítetlen szük­ségletekre ’ hivatkozva ugyanis — s ez valóban nyomós érv mindenkor, mindenütt — a cég hátha különleges elbánásban ré­szesülhet; kedvezményes hitelhez juthat, bérprefe­renciákkal próbálják a fel­ügyeleti szervek kihúzni a kétségbeejtő munkaerő- helyzetet jelentő • termelő­hely szekerét a kátyúból, s az ártámogatás elnyerése sem reménytelen... A bű­vös hátha szócska — kár lenne szépíteni a valóságon _ az esetek többségében beváltja a hozzá fűzött re­ményeket, a második válla­lat vezérkara finom mo­sollyal néz azután egy-egy politikai, szakmai összejö­vetel alkalmával az első cég vezérkarára, már-már azt kérdve a mosollyal, no bik- ficek, hát kf itt az okos ...?! Rengeteg az ellentmon­dás a vállalatok érdekelt­ségi rendszerében —• és még több a vállalatoknál dolgo­zók érdekeltségi-ösztönzési mechanizmusában —, gya­kori az ellenérdekeltségek kialakulása, tehát az a helyzet, amikor a népgaz­dasági célokkal éppen el­lentétes célok vezérlik a termelőhelyet, mert az ő érdekei akkor érvényesül­nek. Az ellentétek persze bizonyos mértékig termé­szetesek — mert az érdek- ütközések fontos jelzőmű­szerként mutatják az egy- egy részterepen létrejött fe­szültségeket —, ám amikor a vállalatnak a teljesítmé­nyek visszatartása, a tarta­lékok érintetlen megőrzése ad módot előnyök — érthe­tően: indokolatlan előnyök — megszerzésére, akkor már nem természetesnek vehető, a fejlődés hozta el­lentmondásról, feszültségről beszélhetünk, hanem egé­szen másról. Arról, hogy ilyen esetekben az érték­rend, a gazdálkodási er­kölcs válik ingataggá, mert elemei lesznek kétségessé, kérdésessé, hiszen nem tudni, ezek az elemek mi­kor, hogyan, kikkel szem­ben miként érvényesülnek. Ha pedig nem tudni ezt — azaz számítani lehet erre is, arra is, indokolt elő­nyök megtagadására épp­úgy, mint indokolatlanok megadására, megszerzésére —, akkor a gazdálkodói magatartás, akarva, akarat­lanul, fokozatosan átala­kul, torzul, a kötelességek, teljesítése irányából eltoló­dik a sajátosan értelmezett gazdálkodj okosan irányá­ba, a teljesítmények visz- szatartásának irányába. gyszerű lenne persze E azt' követelni, a fel­ügyeletet gyakorló po­litikai, szakmai irányítás legyen keményebb, követ­kezetesebb a hátha bűvész­pálcáját emelgetőkkel szemben. A követelés jo­gos, ám nehezen megvaló­sítható. A felügyelet ugyanis nem a teljesítmény visz- szatartásával találkozik, ha­nem a piaci zavarral, a termék, a termékek jó ide­je meglevő, nem abszolút, de érzékelhető hiányával. Ilyen helyzetben, a közhan­gulat szorításában kellene azt rpondani, álljon meg a menet, először nézzük csak, valójában mire lenne ké­pes az érintett cég, ha ... Legtöbbször erre nincs idő; tűzoltásra marad csak. Ép­pen az ilyen lélektani té­nyezőkre hagyatkoznak a hátha hívei. Tudják, száz esetből kilencvenkilencnél beválik a recept, s a ka­pott — indokolatlan! — előnyök fejében kétségtele­nül nyújtanak is valamit. Egy picivel többet, mint korábban. S egy kis idő el­telte után kezdődik elölről a hátha... Mészáros Ottó A jövő évi tervről szólva Nyikolaj Bajbakov hangsú­lyozta, hogy a szovjet népgaz­daság legfontosabb feladata megerősíteni és továbbvinni a fejlődésben idén létrejött ked­vező irányzatokat. A fő hang­súlyt a gazdasági növekedés intenzív tényezőire kell he­lyezni. Az előállított végter­méknek gyorsabb ütemben kell nőnie, mint a ráfordítá­soknak. Az 1984. évi terv a nemzeti jövedelem 3,1 százalékos, 14,9 milliárd rubeles növelését irá­nyozza elő. Az ipari termelés 3,8 százalékkal, a mezőgazda­ság termelése pedig 6,4 száza­lékkal emelkedik. Az ipari nö­vekedésről szólva Bajbakov kitért a gazdaságirányítás módszereinek tökéletesítésére. Kiemelte a vállalatok gazdál­kodási önállóságát növelő, ja­nuár 1-től két országos és há­rom köztársasági minisztérium üzemeinél bevezetendő gazda­sági kísérlet jelentőségét. A minisztériumoknak és orszá­gos főhatóságoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy fennakadásoktól mentesen (Folytatás a 2. oldalon) Ma: 3. oldal: Megoldás: a rend megteremtése Át kell jutni 4 oldal: Állandósult értékek festői 6. oldal: Edző, gyerekek gyűrűjében Vízen járás, csuszi hócsata 12. oldal: Pest megye a legnépesebb Répacukorból készült a bor A nemzetiségi szövetségek főtitkárai Látogatás Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gé­zát, a magyarországi németek, Jakab Róbertnét, a magyaror­szági szlovákok, Mandity Ma- rint, a magyarországi délszlá­vok és Márk Györgyöt, a ma­gyarországi románok demok­ratikus szövetségének főtitká­rait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetsé­gek legutóbbi kongresszusai­nak tapasztalatairól. Megálla­pították, hogy a nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazá­juknak tekintik, ahol — szám­arányuktól’ függetlenül — egyenjogú állampolgárként él­hetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi po­litikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésé­vel — kiveszik részüket a kö­zös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nem­zetiségi lakosság aktívabb részvételét a közéletben, és ez­zel is hozzájárulnak társadal­munk egységéhez. A találko­zón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják, hozzájárulnak ah­hoz, hogy a velük azonos nyel­veket beszélő országok és Magyarország közötti sokol­dalú kapcsolatok tovább bő­vüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetsé­geknek a közelmúltban meg­tartott jó légkörű kongresz- szusairól, megköszönte a Köz­ponti Bizottságnak küldött üd­vözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókí­vánságait. Zárszámadásokra készülve A Gdgavöigye eredményes éve Vajon milyen évet zár a kö­zös gazdaságok közül a püspök­hatvani Galgavölgye Tsz? A kérdés korántsem öncélú, hi­szen a számvetésen, s a fel­adatok meghatározásán van a sor. A számvetés oldaláról néz­ve: az ágazatok — így a nö­vénytermesztési, az állatte­nyésztési és az ipari — a ne­hézségek ellenére is eredmé­nyes évet zár 1983-ban. Hiszen a beruházásokat is sikerrel be­fejezhették. Elég csak emlé­keztetni arra. hogy átadták a püspökhatvani szakosított szarvasmarhateiepet, s néhány Megalakult a tanács Hernád község önálló A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 18/1983. számú határozatával elrendelte Her- nád községben az önálló ta­nács alakítását. Nagy nap volt Hernád tör­ténetében a tegnapi: a telepü­lés Fő utcáján a Március 15. Tsz vendégházában ünnepi alakuló tanácsülést tartottak. Az eseményen a tanácstagokon kívül részt vett Horváthné dr. Udvaros Mária, a Pest me­gyei Tanács osztályvezetője, Méhész János az MSZMP da- basi járási bizottságának tit­kára, dr. Illy Tibor a dabasi járási hivatal osztályvezetője. Ott volt dr. Fodor István a Március 15. Tsz. főállatte­nyésztője, a 15. számú ország- gyűlési választókerület képvi­selője. Az alakuló tanácsülésen Kaldenecker József egyéni gazdálkodó, tanácstag elnök­lete mellett a testület megvá­lasztotta az öttagú végrehaj­tó bizottságot, s a tanácselnö­köt, Zsadányi Lászlóné, a he­lyi általános iskola történe­lem-orosz szakos tanára sze­mélyében. A végrehajtó bizott­ság titkárául Mihalovics Mi­hályt, az Örkény nagyközségi közös tanács vb-titkárát ne­vezték ki. A végrehajtó bizottság tagjai és a tanács elnöke ez alkalom­mal tettek hivatali esküt. Ez­után — már a tanácselnök ve­zetésével — a testület megvá­lasztotta a 3-3 tagú ügyrendi, számvizsgáló, valamint a sza­bálysértési bizottságot, majd megvitatták és elfogadták a tanács jövő évi munkatervét ★ Ismét önálló lett tehát Her­nád, amely 1946 előtt Üjhar- tyán Hernád-puszta néven ismert tanyavilág volt. Amikor 1970-ben megalakult a közös tanács, folytatódott — talán minden korábbinál intenzí­vebben — a fejlődés. Gyara­podott a Március 15. Tsz — akkori termelési értéke 980 millió forint volt, az idei 3 milliárdosnak ígérkezik —, s a falu is. ötven hellyel bővült az óvoda, 300 adaggal konyhá­jának kapacitása. A régi ta­nácsépületben egészségházat alakítottak ki, orvosi rendelő is létesült, postát, takarékszö­vetkezetet, ABC-áruházat ka­pott a falu, s nemrégiben avatták az öt termet magába foglaló iskolaépületet. Elké­szült másfél kilométernyi új út Hernád és Pusztavacs kö­zött, korszerűsítették a falu főútját és annak világítását, s társadalmi munkában 3 kilo­méternyi járda épült. A tsz lakótelepet emelt és sportkombinátot. A község lakossága is több lett 203-mal, fiatal szakembe­rek, értelmiségiek telepedtek le itt. Csupán a vasútvonal von határt Hernád és Örkény Váradi-telep között, ahol a székhely községtől 5 kilomé­ternyire 350 ember él, akik minden ügyüket Hennádon in­tézik. A két rész mostantól egy: Hernád néven kétezerhét- száz lakost számláló önálló község. hónap alatt tető alá került az acsa-újlaki magtár is. A növénytermesztési főága­zat idei terve huszonkétmillió forint volt. S nemhogy ezt hoz­ták. hanem a jelek szerint há­rommillióval többet teljesítet­tek. Sikeresen gazdálkodva a 3 ezer 318 hektár szántóterület­tel és a 300 hektár termőké­pes gyeppel. Az állatállomány ellátását, ha nem is könnyen! — biztosítják, éppúgy, mint a tagok háztáji megváltását. A legjövedelmezőbb növénynek az idén a napraforgó bizonyult. Ügy tervezték, hogy hektáron­ként a hozam két tonna lesz. s ez 2,1 lett A költségeket is sikerült ésszerűen csökkenteni: ahol mód és lehetőség volt rá, ott a tárcsás talaj-előkészítést alkalmazták, sőt a szórva ve­téssel is kísérleteztek. Az állattenyésztési főágazat eredményei is számottevőek: a tervük 82,8 millió forint volt 1983-ra. S ezt öt százalékkal teljesítették túl. Az egy tehén­re jutó tejtermelés 5100 liter körül alakul. A borjúnevelés­ben előrelépést jelentett az új nevelők kialakítása. A növen­dék üszőknél átlagosan napi 751 grammos gyarapodást értek el. Az acsai juhhodályban hízó­marha-istállót rendeztek be, a növendék bikák bérhizlalásá­ra való kihelyezését is folytat­ták. összességében közel két­száz darab nagy súlyú hízó­marhát értékesítettek. Az idén augusztus óta üzemelő kétezer vagonos takarmánykeverő te­lep az ágazat takarmányellátá­sát várhatóan megoldja Az ipari főüzemhez száz­negyvenen tartoznak. S ez a kollektíva is eredményes évet zár: a tervezett 64 millió fo­rint helyett 85 millió a vég­összeg. A bedolgozók teljesít­ménye is jól alakult, míg ta­valy négymillió forint volt, addig 1983-ra megduplázódott. Külön említést érdemel a gu­miüzem. mely a vártnál mil­liókkal többet hozott. S ebben annak is szerepe van. hogy a szovjet gyártmányú körbálázó­gépekhez szíjak gyártására is vállalkoztak. Kár a benzinért Autó helyett motoron A Ceglédi Állami Tangazda­ságban minden módszert meg­ragadnak az energiatakarékos­ságra. Vannak még tartalékaik b gépkocsik üzemanyag-felhasz nálásának csökkentésére is. Bevezették például a kész­pénzes üzemanyag-elszámo­lást, de nemcsak a benzinre, hanem a kenőolajra is. Sokat áldoz a gazdaság a benzinfaló gépjárművek kicserélésére is. Tavaly még kilenc darab ZIL Telefongyári tekercselők Készülnek a tekercsek a Telefongyár nagykátal üzemében. A Meteor típusú automata tekercselőgép is jelentősen könnyíti a képen látható Fejős Mária munkáját, hiszen ő is részt vesz an­nak az 1 millió 200 ezer (ötezerféle) tekercsnek az elkészítésé­ben, amely évente kikerül az itt dolgozók keze alól. Trencsényl Zoltán felvétele teherautójuk futott, Idén már 'csak három, de ezek sem ál­landóan. Az év második felé­ben már ezeket is véglegesen leállították. Ez összesen 150 ezer liter benzin megtakarítá­sát tette lehetővé, ami mosta­ni áron számolva 2,7 millió fo­rint. A ZIL-ek 'helyett KAMAZ típusú gépkocsikat vásárolt a gazdaság. . Szeretnének megszabadulni a szintén nagyfogyasztású UAZ kocsiktól is és helyettük LA- DA-NIVA típusúakat vásárol­ni. Ugyancsak csökkenti a benzinfogyasztást, hogy pél­dául a villanyszerelők gépko­csi helyett motorkerékpárral közlekednek. Magyar—román ÄTucsereforgalam Veress Péter külkereskedel­mi miniszter és Vasile Pungan ■román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszter szerdán Budapesten aláírta az 1984. évi magyar—román árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet, amely a_ kapcsolatok további fejlesz­tését irányozza elő. A megál­lapodás értelmében jelentősen bővül a Dacia személygépko­csik behozatala. A román gép­ipar szállításaiból további je­lentősebb importtételeink az Aro terepjáró személygépko­csik, a dízelmotorok, az épí­tőipari és mezőgazdasági gé­pek, a kőolajipari berendezé­sek és alkatrészek, valamint a tehervagonok. Iparunk anyag- ellátásában változatlanul je­lentős lesz a Romániából vá­sárolt földgáz, a só, a vegyi- anyagok, a gumiabroncsok, va­lamint különféle könnyűipari fogyasztási cikkek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom