Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
[ Ala: 12 oldal PEST 3ME GYE I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LÁPJA, XXVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM \ ra 1.40 forint 1983. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK m .................raagaggowagii ...■UH" Ös szeült n Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Uj gazdaságirányítási módszerek Szerdán Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvitatják a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és költségvetését, s meghallgatják az idei terv, valamint a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke számolt be a Szovjetunió idei népgazdasági tervének végrehajtásáról, s ismertette az ország jövő évi népgazdasági tervét. Bajbakov elmondotta, hogy a Szovjetunió fogyasztásra és felhalmozásra használható nemzeti jövedelme az idén az előzetes adatok szerint mintegy 482 milliárd rubel lesz, azaz 3,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Az ipari termelés 1983-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a múlt évi 2,9 százalékos növekedéssel szemben. A mező- gazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére 4,6 milliárd rubellel, vagyis 3,6 százalékkal növeli termelését. HÁTHA Ó vatosságra készteti mindenkor az embert a rutinja, ha valakitől azt hallja, bezzeg a szomszédban ... S az óvatosságot az sem teszi feleslegessé, ha a bezzegelő gyárigazgató, a szomszéd pedig a város nagyjából azonos adottságú, de másféle termékeket előállító üzeme. Mégis, az óvatosságot félretéteti a hallottak gyakorisága; az újságíró rövid idő alatt féltucat termelőhelyen nézett, nézhetett szembe a valóban nem egvszerű kérdéssel, kétséggel. A hallottak alapján a következő ellentmondás vázolható fel: az első vállalat minden lehetségest megtesz, hogy az ellátásból reá háruló részt teljesítse. Mozgósítja tartalékait, szervez folyamatosan, új technológiákat vezet be, s azt tapasztalja, a teljesítményeit értékelő felsőbbségek — beleértve a szabályozórendszer elemeit is — bólogatnak, így kell ezt, így helyes, s emelnek egyet a mércén, szigorítják vele szemben a követelményeket, még többet várva el. Ez az első vállalat sorsa. A második vállalat ezzel szemben tapintatos módszerekkel ugyan, de következetesen ügyel arra, hogy termékei piacán tartósan létezzék egy bizonyos fokú — nem botrányos, de érzékelhető — hiány. Ennek a hiánynak a létezése — ismertsége a felügyeleti szervek előtt — ugyanis fölcsillantja a varázslatos hátha szócska érvényesíthetőségét. A kielégítetlen szükségletekre ’ hivatkozva ugyanis — s ez valóban nyomós érv mindenkor, mindenütt — a cég hátha különleges elbánásban részesülhet; kedvezményes hitelhez juthat, bérpreferenciákkal próbálják a felügyeleti szervek kihúzni a kétségbeejtő munkaerő- helyzetet jelentő • termelőhely szekerét a kátyúból, s az ártámogatás elnyerése sem reménytelen... A bűvös hátha szócska — kár lenne szépíteni a valóságon _ az esetek többségében beváltja a hozzá fűzött reményeket, a második vállalat vezérkara finom mosollyal néz azután egy-egy politikai, szakmai összejövetel alkalmával az első cég vezérkarára, már-már azt kérdve a mosollyal, no bik- ficek, hát kf itt az okos ...?! Rengeteg az ellentmondás a vállalatok érdekeltségi rendszerében —• és még több a vállalatoknál dolgozók érdekeltségi-ösztönzési mechanizmusában —, gyakori az ellenérdekeltségek kialakulása, tehát az a helyzet, amikor a népgazdasági célokkal éppen ellentétes célok vezérlik a termelőhelyet, mert az ő érdekei akkor érvényesülnek. Az ellentétek persze bizonyos mértékig természetesek — mert az érdek- ütközések fontos jelzőműszerként mutatják az egy- egy részterepen létrejött feszültségeket —, ám amikor a vállalatnak a teljesítmények visszatartása, a tartalékok érintetlen megőrzése ad módot előnyök — érthetően: indokolatlan előnyök — megszerzésére, akkor már nem természetesnek vehető, a fejlődés hozta ellentmondásról, feszültségről beszélhetünk, hanem egészen másról. Arról, hogy ilyen esetekben az értékrend, a gazdálkodási erkölcs válik ingataggá, mert elemei lesznek kétségessé, kérdésessé, hiszen nem tudni, ezek az elemek mikor, hogyan, kikkel szemben miként érvényesülnek. Ha pedig nem tudni ezt — azaz számítani lehet erre is, arra is, indokolt előnyök megtagadására éppúgy, mint indokolatlanok megadására, megszerzésére —, akkor a gazdálkodói magatartás, akarva, akaratlanul, fokozatosan átalakul, torzul, a kötelességek, teljesítése irányából eltolódik a sajátosan értelmezett gazdálkodj okosan irányába, a teljesítmények visz- szatartásának irányába. gyszerű lenne persze E azt' követelni, a felügyeletet gyakorló politikai, szakmai irányítás legyen keményebb, következetesebb a hátha bűvészpálcáját emelgetőkkel szemben. A követelés jogos, ám nehezen megvalósítható. A felügyelet ugyanis nem a teljesítmény visz- szatartásával találkozik, hanem a piaci zavarral, a termék, a termékek jó ideje meglevő, nem abszolút, de érzékelhető hiányával. Ilyen helyzetben, a közhangulat szorításában kellene azt rpondani, álljon meg a menet, először nézzük csak, valójában mire lenne képes az érintett cég, ha ... Legtöbbször erre nincs idő; tűzoltásra marad csak. Éppen az ilyen lélektani tényezőkre hagyatkoznak a hátha hívei. Tudják, száz esetből kilencvenkilencnél beválik a recept, s a kapott — indokolatlan! — előnyök fejében kétségtelenül nyújtanak is valamit. Egy picivel többet, mint korábban. S egy kis idő eltelte után kezdődik elölről a hátha... Mészáros Ottó A jövő évi tervről szólva Nyikolaj Bajbakov hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság legfontosabb feladata megerősíteni és továbbvinni a fejlődésben idén létrejött kedvező irányzatokat. A fő hangsúlyt a gazdasági növekedés intenzív tényezőire kell helyezni. Az előállított végterméknek gyorsabb ütemben kell nőnie, mint a ráfordításoknak. Az 1984. évi terv a nemzeti jövedelem 3,1 százalékos, 14,9 milliárd rubeles növelését irányozza elő. Az ipari termelés 3,8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése pedig 6,4 százalékkal emelkedik. Az ipari növekedésről szólva Bajbakov kitért a gazdaságirányítás módszereinek tökéletesítésére. Kiemelte a vállalatok gazdálkodási önállóságát növelő, január 1-től két országos és három köztársasági minisztérium üzemeinél bevezetendő gazdasági kísérlet jelentőségét. A minisztériumoknak és országos főhatóságoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy fennakadásoktól mentesen (Folytatás a 2. oldalon) Ma: 3. oldal: Megoldás: a rend megteremtése Át kell jutni 4 oldal: Állandósult értékek festői 6. oldal: Edző, gyerekek gyűrűjében Vízen járás, csuszi hócsata 12. oldal: Pest megye a legnépesebb Répacukorból készült a bor A nemzetiségi szövetségek főtitkárai Látogatás Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a magyarországi németek, Jakab Róbertnét, a magyarországi szlovákok, Mandity Ma- rint, a magyarországi délszlávok és Márk Györgyöt, a magyarországi románok demokratikus szövetségének főtitkárait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kongresszusainak tapasztalatairól. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól’ függetlenül — egyenjogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktívabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak társadalmunk egységéhez. A találkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelveket beszélő országok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetségeknek a közelmúltban megtartott jó légkörű kongresz- szusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókívánságait. Zárszámadásokra készülve A Gdgavöigye eredményes éve Vajon milyen évet zár a közös gazdaságok közül a püspökhatvani Galgavölgye Tsz? A kérdés korántsem öncélú, hiszen a számvetésen, s a feladatok meghatározásán van a sor. A számvetés oldaláról nézve: az ágazatok — így a növénytermesztési, az állattenyésztési és az ipari — a nehézségek ellenére is eredményes évet zár 1983-ban. Hiszen a beruházásokat is sikerrel befejezhették. Elég csak emlékeztetni arra. hogy átadták a püspökhatvani szakosított szarvasmarhateiepet, s néhány Megalakult a tanács Hernád község önálló A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 18/1983. számú határozatával elrendelte Her- nád községben az önálló tanács alakítását. Nagy nap volt Hernád történetében a tegnapi: a település Fő utcáján a Március 15. Tsz vendégházában ünnepi alakuló tanácsülést tartottak. Az eseményen a tanácstagokon kívül részt vett Horváthné dr. Udvaros Mária, a Pest megyei Tanács osztályvezetője, Méhész János az MSZMP da- basi járási bizottságának titkára, dr. Illy Tibor a dabasi járási hivatal osztályvezetője. Ott volt dr. Fodor István a Március 15. Tsz. főállattenyésztője, a 15. számú ország- gyűlési választókerület képviselője. Az alakuló tanácsülésen Kaldenecker József egyéni gazdálkodó, tanácstag elnöklete mellett a testület megválasztotta az öttagú végrehajtó bizottságot, s a tanácselnököt, Zsadányi Lászlóné, a helyi általános iskola történelem-orosz szakos tanára személyében. A végrehajtó bizottság titkárául Mihalovics Mihályt, az Örkény nagyközségi közös tanács vb-titkárát nevezték ki. A végrehajtó bizottság tagjai és a tanács elnöke ez alkalommal tettek hivatali esküt. Ezután — már a tanácselnök vezetésével — a testület megválasztotta a 3-3 tagú ügyrendi, számvizsgáló, valamint a szabálysértési bizottságot, majd megvitatták és elfogadták a tanács jövő évi munkatervét ★ Ismét önálló lett tehát Hernád, amely 1946 előtt Üjhar- tyán Hernád-puszta néven ismert tanyavilág volt. Amikor 1970-ben megalakult a közös tanács, folytatódott — talán minden korábbinál intenzívebben — a fejlődés. Gyarapodott a Március 15. Tsz — akkori termelési értéke 980 millió forint volt, az idei 3 milliárdosnak ígérkezik —, s a falu is. ötven hellyel bővült az óvoda, 300 adaggal konyhájának kapacitása. A régi tanácsépületben egészségházat alakítottak ki, orvosi rendelő is létesült, postát, takarékszövetkezetet, ABC-áruházat kapott a falu, s nemrégiben avatták az öt termet magába foglaló iskolaépületet. Elkészült másfél kilométernyi új út Hernád és Pusztavacs között, korszerűsítették a falu főútját és annak világítását, s társadalmi munkában 3 kilométernyi járda épült. A tsz lakótelepet emelt és sportkombinátot. A község lakossága is több lett 203-mal, fiatal szakemberek, értelmiségiek telepedtek le itt. Csupán a vasútvonal von határt Hernád és Örkény Váradi-telep között, ahol a székhely községtől 5 kilométernyire 350 ember él, akik minden ügyüket Hennádon intézik. A két rész mostantól egy: Hernád néven kétezerhét- száz lakost számláló önálló község. hónap alatt tető alá került az acsa-újlaki magtár is. A növénytermesztési főágazat idei terve huszonkétmillió forint volt. S nemhogy ezt hozták. hanem a jelek szerint hárommillióval többet teljesítettek. Sikeresen gazdálkodva a 3 ezer 318 hektár szántóterülettel és a 300 hektár termőképes gyeppel. Az állatállomány ellátását, ha nem is könnyen! — biztosítják, éppúgy, mint a tagok háztáji megváltását. A legjövedelmezőbb növénynek az idén a napraforgó bizonyult. Ügy tervezték, hogy hektáronként a hozam két tonna lesz. s ez 2,1 lett A költségeket is sikerült ésszerűen csökkenteni: ahol mód és lehetőség volt rá, ott a tárcsás talaj-előkészítést alkalmazták, sőt a szórva vetéssel is kísérleteztek. Az állattenyésztési főágazat eredményei is számottevőek: a tervük 82,8 millió forint volt 1983-ra. S ezt öt százalékkal teljesítették túl. Az egy tehénre jutó tejtermelés 5100 liter körül alakul. A borjúnevelésben előrelépést jelentett az új nevelők kialakítása. A növendék üszőknél átlagosan napi 751 grammos gyarapodást értek el. Az acsai juhhodályban hízómarha-istállót rendeztek be, a növendék bikák bérhizlalására való kihelyezését is folytatták. összességében közel kétszáz darab nagy súlyú hízómarhát értékesítettek. Az idén augusztus óta üzemelő kétezer vagonos takarmánykeverő telep az ágazat takarmányellátását várhatóan megoldja Az ipari főüzemhez száznegyvenen tartoznak. S ez a kollektíva is eredményes évet zár: a tervezett 64 millió forint helyett 85 millió a végösszeg. A bedolgozók teljesítménye is jól alakult, míg tavaly négymillió forint volt, addig 1983-ra megduplázódott. Külön említést érdemel a gumiüzem. mely a vártnál milliókkal többet hozott. S ebben annak is szerepe van. hogy a szovjet gyártmányú körbálázógépekhez szíjak gyártására is vállalkoztak. Kár a benzinért Autó helyett motoron A Ceglédi Állami Tangazdaságban minden módszert megragadnak az energiatakarékosságra. Vannak még tartalékaik b gépkocsik üzemanyag-felhasz nálásának csökkentésére is. Bevezették például a készpénzes üzemanyag-elszámolást, de nemcsak a benzinre, hanem a kenőolajra is. Sokat áldoz a gazdaság a benzinfaló gépjárművek kicserélésére is. Tavaly még kilenc darab ZIL Telefongyári tekercselők Készülnek a tekercsek a Telefongyár nagykátal üzemében. A Meteor típusú automata tekercselőgép is jelentősen könnyíti a képen látható Fejős Mária munkáját, hiszen ő is részt vesz annak az 1 millió 200 ezer (ötezerféle) tekercsnek az elkészítésében, amely évente kikerül az itt dolgozók keze alól. Trencsényl Zoltán felvétele teherautójuk futott, Idén már 'csak három, de ezek sem állandóan. Az év második felében már ezeket is véglegesen leállították. Ez összesen 150 ezer liter benzin megtakarítását tette lehetővé, ami mostani áron számolva 2,7 millió forint. A ZIL-ek 'helyett KAMAZ típusú gépkocsikat vásárolt a gazdaság. . Szeretnének megszabadulni a szintén nagyfogyasztású UAZ kocsiktól is és helyettük LA- DA-NIVA típusúakat vásárolni. Ugyancsak csökkenti a benzinfogyasztást, hogy például a villanyszerelők gépkocsi helyett motorkerékpárral közlekednek. Magyar—román ÄTucsereforgalam Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Vasile Pungan ■román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter szerdán Budapesten aláírta az 1984. évi magyar—román árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet, amely a_ kapcsolatok további fejlesztését irányozza elő. A megállapodás értelmében jelentősen bővül a Dacia személygépkocsik behozatala. A román gépipar szállításaiból további jelentősebb importtételeink az Aro terepjáró személygépkocsik, a dízelmotorok, az építőipari és mezőgazdasági gépek, a kőolajipari berendezések és alkatrészek, valamint a tehervagonok. Iparunk anyag- ellátásában változatlanul jelentős lesz a Romániából vásárolt földgáz, a só, a vegyi- anyagok, a gumiabroncsok, valamint különféle könnyűipari fogyasztási cikkek.
