Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

1983. DECEMBER 38., SZERDA Ne szálláshely legyen Ház a péceli domboldalon A honi szellemi életben szá­zadolt óta híres-neveS falu. Ügy tartották számon Pécelt, mint a kultúra szállásadóját. A Rákos-patak mentén domb­oldalakra épült település mű­emlék kincseket őriz: a refor­mátus templomot, a zsinagó­gát, a Szemere-kúriát, s min­denekelőtt a Ráday-dinasztia kastélyát. Ez utóbbi barokk épület 1722-től szolgálta Ráday Pált, Rákóczi fejedelem diplo­matáját, az első magyar új­ságszerkesztőt (Mercurius Ve- ridicus című lapja 40 példány­ban jelent meg), majd Ráday Gedeont, aki egész életét a nemzeti művelődés ügyének áldozta, s fiát, aki pedig az első Nemzeti Színház főin­tendánsa volt. A Rádayak mel­lett Szemere Pál író, szerkesz­tő és nyelvújító kúriája is Pé- celre vonzotta a kor szellemi nagyjait. De az ott lakók több­ségét alig-alig érintették az is­meretek gyarapítását hozó fu­vallatok. Megértették A péceli változásokat hasá­bokon keresztül lehetne sorol­ni, egy ezek közül, hogy a mű­velődés, pontosabban most már a köz művelődésének ott­hona egy kisnemesi kúria első emeletén kapott szállást. A földszinten presszó és étterem működik, s az épület körüli park tavasztól késő őszig gyakran benépesül, s nem csak a vendéglő látogatóival. Bár a tapasztalatok szerint a művelődési házba jár keve­sebb vendég. Persze fönt nem éppen kitűnőek a körülmé­nyek. A klubszoba lehet kö­rülbelül negyven négyzetmé­ter, a könyvtár talán tízzel több, a színházteremben pedig kétszázan tudnak leülni. Rá­adásul a helyiségek elrendezé­se sem kedvező. Ezeket tudva, aligha várhat valaki boldog szavakat a ti- £enegyezernél több lakosú nagyközség egyetlen népmű­velőjétől. De Kiss Judit némi öniróniával mutatkozott be: szakképzetlen diplomás va­gyok, magyar—latin szakos ta­nárként végeztem, „csak” hi­vatásom a népművelés. Ezután már egyetlen szokványos kér­dés is elég volt ahhoz, hogy tovább gördüljenek a monda­tok. — Már nekem is szinte — mint mondani szokták — a kö­nyökömön jön ki a kollégáim panaszkodása — mondta. — Tudomásul kell venni az or­szágpillanatnyi gazdasági hely­zetét. Ha végiggondolom az oktatási és egészségügyi intéz­mények helyzetét, a szociális problémákat, akkor be kell vallanom: én is így osztanám szét a pénzt az államkasszá­ból. Nem várhatunk persze látványos, gyors eredménye­ket ... Mégis azonnal felbukkan ez a hivatkozási alap, ha a könyv­tári munkát minősítő adatokat nézzük Kiss Judittal, a műve­lődési ház igazgatójával, aki egyben tiszteletdíjas könyvtá­ros. A számok szerint a la­kosságnak alig egytizede ol­vas rendszeresen, és ebből is a többség diák. Az arány sok­kal rosszabb a megyei átlag­nál Csakhogy a munkaképes korúak túlnyomó többsége a fővárosban dolgozik, s felte­hetően a munkahelyi könyv­tárból kölcsönöz olvasnivalót. Ami már van A művelődési ház adatai sokkal jobbak, s ez éppen az intézmény helyzetéből követ­kezik. Hiszen csak úgy tud eredményesen funkcionálni, ha a terveket egyeztetik a község­ben működő üzemekkel és is­kolákkal. Ennek köszönhető, hogy magas a tanfolyamok száma. A divatos szabás-var­rás és kismotorvezetői tanfo­lyam mellett indult ív- és lánghegesztő, sőt műanyag-fel­dolgozó szakmunkásképzés is, ugyancsak sikeres az angol és a német nyelvtanfolyam. Ezek a foglalkozások — amellett, hogy művelődéspolitikai célt Évfordulók ’84 Különös kalendárium Különös? Igen, mert kötő­dik ugyan a hagyományokhoz s dátumok szerinti események­hez, de az Évfordulók című kötet sokkal inkább az ész és az értelem krónikája, mint a természeti környezeté. A Kos­suth Könyvkiadó idestova másfél évtizede adja közre emlékeztető kötetét. Érdemes visszatekinteni erre a sorozat­ra, hiszen az évfordulók a dol­gok rendje szerint minden év­ben ismétlődnek. Nem kis feladat hát rendre újat, érde­keset mondani (írni), s az is szerkesztőt próbáló feladat, hogy miként szelektáljon a fordulónapok felidézésével. Ennek a soha sem terjedel­mes kötetecskének a hasz­nát, hasznosíthatóságát iga­zolhatták eddig is a párt-, ál­lami és tömegszervezeti veze­tők. Az új, az Évfordulók ’84 azonban a szerkesztő új igé­nyét sugallja: az irodalom, a művészet és politika iránt ér­deklődő „átlagolvasóhoz” sze­retne szólni. A politikai, nem­zeti ünnepek mellett színesen, izgalmasan emlékezik meg például Jules Supervielle fran­cia író és Györffy István tör­ténész, néprajztudós születé­sének évfordulójáról, Bánki Donátról és Kárpáti Aurélról. Kalendárium? Igen, politi­kai kalendárium. Az olvasók többsége szinte nem is várja — mert ebben a népszerű for­mában alig-alig bukkan ilyes­mire — az Évfordulók ’84-ben található információkat. Nos, bizonyságul erre is néhány példa: 1934. június 30., a Hosz- szú kések éjszakája— amikor Hitler meggyilkoltatta pártbe­li ellenfeleit —; s még ebből az évből, hogy Magyarországot felvették a Népszövetségbe, s Kínában megkezdődött a hosz- szú menetelés, másfél évtized­del később pedig kivégezték Rajk Lászlót. A felsoroltak csupán ízelí­tőt adnak a Gárdos Miklós ál­tal szerkesztett könyvből, amely a napokban került könyvesboltok polcaira. Kr. Gy, szolgálnak — jelentős bevétel­hez segítik az intézményt. A művelődési ház vezetője és szervezője tehát saját be­vételből biztosítja a gazdasá­gilag ráfizetéses rendezvények és közművelődési formák költ­ségét. Ilyenek például az álta­lános iskolásoknak és a gim­nazistáknak rendezett iroda­lomórák. amelyek keretében többek között bemutatták Szir­tes Ádám, Nagy Attila és Men- sáros László önálló műsorát. Csak felsorolásként említsünk néhány szakkört: természet- barát, honismereti, barkács, önvédelmi és kertbarát cso­portot. Becslés alapján is nyu­godtan állíthatjuk, hogy kö­rülbelül ötszáz péceli keresi fel heti rendszerességgel a köz­ségi művelődési házat. Nem ábránd! Bizony nem könnyű ennyi foglalkozáshoz helyiséget biz­tosítani. De volt egyszer egy terv: szerették volna beépíte­ni a művelődési ház tetőterét, mindössze másfél millió forint kellett volna. A pénzt nem si­került előteremteni, helyszűke miatt mégsem szűnt meg egyetlen közművelődési kis­csoport sem. Persze mind a tanácsiak, mint a népműve­lők bíznak benne, hogy a te­tőtér-beépítés nem marad sok évig csak ábránd. S talán nemcsak ők bíznak, hanem a péceliek is. Pécelnek ma is létezik — legalábbis a megyében — az a híre, hogy a kuitúra szállás­adója. Ott működik ugyanis a megyei tanács továbbképző intézete, ahol bentlakásos tan­folyamokon gazdagítják a ta­nácsi dolgozók, népművelők és szakkörvezetők ismereteit. De egyre inkább azt is mondhat­juk joggal, hogy a helybéli la­kók közül mind többen érzik fontosnak az önművelést, a tartalmas szórakozást és a kö­zösségi élet különböző for­máit. Ennek egyik erős bizonyíté­ka a péceli Ráday klub, ame­lyet a nagyközségben élő ér­telmiségiek alakítottak. Prog­ramjukban nemcsak irodalmi, szociológiai és közgazdasági előadások, valamint fórumok szerepelnek, hanem a klub tagjai is részt vállálnak a hely­béli ismeretterjesztésből. S ez egy fontos péceli változás. Eriszt György Zenei panoráma Örömteli percek Gödöllőn A gödöllői művelődési központban az elmúlt két év­ben megrendezett karácsonyi koncertek eredményeként a nagyteremben telt ház volt december 20-án. A műsor­ban a gödöllői zeneiskola tanári zenekara és a helyi Vá­rosi-Egyetemi Vegyeskar közreműködésével a barokk zene három nagy mesterének a karácsonyi ünnep han- f gulatához, témájához kapcsolódó művei csendültek fel. Önfeledt muzsikálás Az első műsorszám Händel Messiás cíinű oratóriumának Halleluja kórusa volt. Feren- czi Anna zongorakíséretével. A frenetikus, szinte sokkhatások­ból építkező mű ellenállha­tatlan, ha jó előadásban szó­lal meg. Ennek viszont felté­tele a tömbszerű hangzás, az erőteljes forték, hatásos dina­mikai fokozások dramaturgiá­ja. A mostani előadás nem nélkülözte a mű fenségességét, de mindezt néhány hangerő­szinttel lefokozottabban valósí­totta meg. Különösen erőtlen­nek tűntek a férfiszólamok, el­sősorban a basszus és a bari­ton, pedig ezek mintegy a har­mónia-fundamentumát képezik ennek a darabnak. A Vivaldi­méi előadása során aztán kide­rült, hogy a kórus fő erőssége az áttört hangzás, a meghitt, szinte kamarakórusra emlé­keztető bensőségesség, tehát mindaz, ami ellentétes a Hän­del Halleluja hangi és művészi követelményeivel. Az est második száma Co­relli op. 6. No. 8-as concerto grossója, a híres Karácsonyi concerto volt, melyet a helyi zeneiskola tanáraiból alakult kamarazenekar szólaltatott meg. A nyolctagú kis vonós­együttes jól összeszokott, szín­vonalas társaság, akik érzéke­nyen, szép tónussal és stíluso­san muzsikálnak. Másfél-két éve zenélnek együtt, s műso­rukon a barokk zene remek­művei, Vivaldi. Corelli. Bach zenekari művei és versenymű­vei szerepelnek. A Karácsonyi concerto elő­adása kiérlelt, szép produkció volt. melyen átütött a zenélés őszinte, önfeledt szeretete. az ügy iránti alázat. Egyetlen észrevétel: a szólisztikus és a tutti részek kontrasztálása e műfaj és stíluskor lényege. Ezért feltétlenül szükséges lenne a continue szólam erő­sítése. esetleg még egy cselló beállításával. Előadásuk így is nagyon szép volt. emlékezetes percekkel ajándékozta meg a közönséget. Tv-FIGYELŐ' Karácsony. Lapozgathatjuk hátulról előre és viszont a műsorújságot, hogy kiböngész- szük belőle: miféle programo­kat soroltak be ünnepi kíná­latként a televíziósok, de néz­hetjük a nyomtatott betűkkel telehintett papírt így is, úgy is, valami egetverően nagy szenzáció címe csak nem akar a szemünkbe ötleni. Mert így volt ez, bizony. Hömpölygőit, csak hömpöly- gött az a képfolyam, de arra, hogy valaki a készülékek elé csődítse a családot, mondván: ilyesmit nem szabad elszalasz­tani, nemigen kerülhetett sor. A tiszta középszer jegyében állt össze a szeretet ünnepei­nek tévé-műsora, s ezen a megállapításon még az sem változtat, hogy vasárnap este végre a szemeink elé került a nagy csinnadrattával beharan­gozott új rajzfilmünk, a Háry János. (Erről alább még rész­letesebben szólunk.) Dehát milyen a készüléktu­lajdonos? Bámulja azt, ami kedves dobozának elülső olda­lára kerül. Megnézte biztosan a Kará­csonyi ajándékkosár — idő­seknek című összeállítást is, amely válogatás a fenyőfák gyertyáinak gyújtása után, az­az szombaton este volt hivat­va kellemes perceket szerezni. Maga a mustra éppen olyan volt, mint amilyeneket Buzáné Fábri Éva a maga nagy gya­korlatával szerkeszteni szo­kott. Tehát kellemesen válto­zatos; rábólinthattunk: igen, ilyen egy telekommunikációs ajándékkosár. Csurgay Judit műsorvezetése azonban sokkal keresettebb — hogy azt ne mondjuk, szépelgőbb — volt annál, semhogy a látványban igazán örömünket lelhettük volna. Háry. A vasárnap szintén olyasféle élményeket hozott, mint a szombat. Annál is in­kább, mert a már említett Háry sem biztatott senkit vas­tapsra. Nincs itt elegendő hely arra, hogy hosszasabban el­tűnődjünk: ugyan miért nem lett ebből a vállalkozásból iga­zi szenzáció, de azt azért je­leznünk lehet és kell, misze­rint a nagyokat füllentő atya­fi históriáinak ez a változata igen-igen hasonlított a már korábban látott más magyar rajzfilmekhez. A János vitéz­hez éppen úgy, mint a Ma­gyar népmesék sorozatának darabjaihoz. Ugyanaz a stílus — a népies szecesszió — ural­kodott el rajta, és ugyanazok a fogások ismétlődtek benne, mint amazokban. Tudjuk, tud­juk, hogy az egyik napról a másikra nem lehet vadonatúj eszközrendszert kiötleni, és a már bevált gyakorlattól is ne­héz az elszakadás, de ha két — illetőleg több — mozidarab ennyire egy kaptafára készül, akkor valami baj lehet az ani- mátorok (az anima annyit tesz, mint lélek, tehát a merev raj­zok meglelkesítőinek) igyek- vésével. Hajnal, alkony. A vasárnapi est ftiásik csemegéjéül Hámo­ri Ildikó Hajnal, alkony című dalos műsorát szánták. Te­kintélyes apparátus segítette a szereplésben — egy csak alka­lomszerűen éneklő színésznőt nem mindennap kísér a Ma­gyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekara —, de vala­hogy az ő bő félórája is fele­másra sikeredett. Azon egy­szerű oknál fogva, hogy egy- szer-másszor vidám, humoros nótákat is elfújattak vele, da­cára annak, hogy ezektől igen­csak távol áll az ő egyénisége. (A Szupermarket című szám már-már önmaga paródiájába csapott át.) Még szerencse, hogy az összeállítás vége felé a Csíksomlyói passió híres si­ratódalát is hallottuk, s ez a korábbi csalódásainkat siker­rel feledtette. Filmek. Mindezek után már csak az marad hátra, hogy megállapítsuk: az év végének nagy ajándékozósdiját a régi filmek tették olyanná, ami­lyenné. Egyrészt a Lovagias ügy című, 1937-ben készült Kabos Gj/uZa-remeklés szerzett nagyon kellemes perceket, másrészt — hétfőn este — a Hello, Dolly! című, immár majd tizenöt esztendős, világ­sikerű musical. Képletesen szólva ez a két mozgóképüze­mi illetőségű celluloid-matu­zsálem tartotta a hátán az ün­nepi adások tömkelegét, s va­rázsolta végül is nem hétköz­napivá a most túlélt december 25-ét és 26-át. Ja, hogy ne feledjük, ez utóbbi dátum alkalmával 'egy magyar tévéfilmet is láthatott a tisztelt publikum: a Tizen­hat város tizenhat lánya című alkotást (?). Ez is olyasmi volt mint a Háry: egy-egv előkép, rutinfogás, manír majd mindegyik jelenetéből előkö­szönt. Még szerencse, hogy alig tartott tovább egy óra hosszánál... Akácz László Az est harmadik műsorszá- ma. igazi meglepetése és méltó megkoronázása Vivaldi Intra- da e Gloria című művének előadása volt. melyben a he­lyi együttest két oboa. trombi­ta és bőgő egészítette ki. A mű megszólaltatásához három szólóénekes is szükséges. Kö­zülük kiemelkedik az alt fon­tossága. E rendkívül igényes, nehéz, de mutatós szólamot Kovács Zsuzsa harmadéves fő­iskolai hallgató (Simándy Jó­zsef növendéke) énekelte, szép hangon, muzikálisan. A szop­ránszólamot Fűzfa Júlia, a te­nort Erdős Ákos főiskolások szólaltatták meg. A ritkán hallható, nemrég felfedezett Vivaldi-mű ihletett alkotás, a szerző legszebb művei közé tartozik. Hazai népszerűségét egy 1981-es Hungaroton-le- mezfelvétel alapozta meg, mely nyilván a gödöllőieket is inspirálta. A tizenkét fős ze­nekart. a három szólistát és a a kórust Űjváry Géza, a Vá- rosi-Egyetemi Vegyeskar kar­nagya tanította be és vezényel­te. Megoldott előadás A csillogó együttesekből, az áriákból, kettősökből szőtt muzsika változatos zenei és hangulati tájakra kalauzolja a hallgatókat. A mű latin szö­vege a mise Gloria tételének kötött textusa elé illesztett és a 150. zsoltár által ihletett be­vezetőből áll. Vivaldi nyilván éppen a karácsonyi mise fé­nyének. pompájának fokozásá­ra írta meg művét, feltehetően hasonló kis együttesre. Büszkék lehetnek a gödöl­lőiek. hogy az igényes, nehéz darabot ilyen magas színvo­nalon tudták megszólaltatni! A közel negyven perces mű tö­retlen ívű; mind egészében, mind részleteiben megoldott előadásban csendült fel. Az együttes őszinte lelkesedésén túl érezni lehetett hogy értik a Vivaidi-zene lényegét. Kitű­nőek. áttörtek, mégis erőtelje­sek voltak a fényes trombita­hanggal megtámasztott, a tel­jes együttest foglalkoztató té­telek (3. és 13.). Csodálatos nyugalom és meghittség áradt a lírai, siciliano hangulatú 11. tételből, emlékezetesen szép volt a szoprán—alt kettős (5.), a virtuóz alt ária stb.. stb. Amatőrök profi szinten Az előadás fergeteges sikert aratott. A Glória tétel megis­métlése sem csillapította a tapsorkánt. így még két rá­adás következett: Mozart: Ave verum című remekműve és Arcadelt bensőséges Ave Ma­riája. Űjváry Géza karnagy vezeté­sével a gödöllői együttes nagy feladatra vállalkozott, és ezt sikerre! oldották meg. Amatő­rök profi teljesítményt nyúj­tottak. Ézzel nemcsak közön­ségüknek szereztek kellemes karácsonyi meglepetést, hanem minden bizonnyal magukat is örömteli, szép percekkel, igazi zenei élménnyel ajándékozták meg. Váradi László M®ZBM1JS@S3 DECEMBER 29-TÖL JANUÁR 4-IG NAGYKATA ABONY 29—30: Könnyű testi sértés 31— 1: Bosszúvágy** 1: Fekete herceg (du.) fr— 3: Maria Braun házassága** BUDAÖRS 29— 1: Flór asszony és két férje* 1: A névtelen vár (du.) 2— 3: Mennyei seregek CEGLÉD, Szabadság 29— 4: E. T. CEGLÉD, Kamaraterem 29— 1: Talpra, Győző!* 1: Aranytojás (du.) 2— 4: Ne sápadj! 2: ólomidő* (este) DABAS 23: ólomidő* (este) 29—30: Zsaru* 31— 1: Sógorok, sógornők** 2: Fitzearraldo I—II.* DUNAHARASZTI 29—30: Csillagok háborúja I—II. 31— 1: A férfi, ki szerette a nőket** 1: Münchhausen báró csodálatos kalandjai (du.) 2— 3: Meztelenek és bolondok DUNAKESZI, Vörös Csillog 29— 1: Klute** 1: A rézhegyek királynője (du.) 2— 3: Szuperexpressz* DUNAKESZI József Attila 29: Ben Hur I—II. 1: Jézus Krisztus szupersztár 2: Klute** 4: Guernica** ÉRD 29—30 és 1— 3: Excalibur I—II.** 1: Vfzipók — csodapók (du.) FŐT 29—30: Az álarcos lovas legendája 31— 1: Kaliforniai lakosztály' 2: Guernica** 3: A veréb is madár** GODGUÖ 29— 1: Sivatagi show (du.) 29: Adi. király, katonát !•• teste) 30— 1: Eey zsaru béréért* (este) 2— 4: Hair» GYAl 29—30: Sógorok, sógornők** 31— l: Zsaru* 1: A kapitány kalandjai (du.) 2— 3: Akit Bulldózernek hívtak kerepestarcsa 29— 1: Gyilkos bolygó** 31— 1: Szegény Dzsonl és Arnika (du.) 2— 3: A maláji tigris MONOR 29—30: Bosszúvágy** 31— 1: Könnyű testi sértés 1: Gyerekek a Kéktó hegyéről (du.) 2— 3: Seriff az égből 29—30: Aa utolsó metró* 31— 1: Fehér telefonok*** 1: Vadászat (du.) 2— 3: SOS Concorde NAGYKÖRÖS, Arany János 29— 1: Bockerer* 2— 3: Könnyű testi sértés NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 29—30: Éjszakai lovasok 31— 1: A fej nélküli lovas (du.) 1— 4: A kutya éji dala** PIUSVÖRÖSVAR 29—30: Eltűntnek nyilvánítva 1: Bátorság, fussunk!* 2: Keresztül a nagy vízválasztón POM4Z 29—30: Mennyei seregek 1: A bajkeverő 2: A francia hadnagy szeretője** RÁCKEVE 29— 30: Meztelenek és bolondok* 31— 1: Csillagok háborúja I—II. 2— 3: Zugügyvéd zavarban* SZENTENDRE 29: Bűnös életem 30— 1: Hosszú vágta 1: Az acélváros titka (du.) 2— 4: Alomvilág (du.) Gyilkos bolygó** (este) szigetszenk :::lös 29—30: Hair* 31— 1: Mennyei seregek 1: A kék madár (du.) 2— 3: Csillagok háborúja I—II. TÁPIÓSZEIE 29—30: Fehér telefonok*** 31— 1: Az utolsó me(ró* 2: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** VÁC, Kultúr 29— 4: Donald kacsa és a többiek (du.) 29— 1: c. B. Cooper üldözése* (este) 2— 3: Magánélet (este) 4: Talpra, Győző! (este) VÁC Madóct imre 29: Maria Braun házassága** 30: A rét 4: Bátorság, fussunk!* VECSÉ5 30— 1: A francia hadnagy szeretője** Ír Az idő urai (du.) 2— 4: Mór asszony és két férje* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom