Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

Öttusázók - nyolcadszor Az év legjobbjai Fábián László Pajor Gábor Szombathelyi Tamás A magyar sportújságírók 1958-tól, megszakítás nélkül, az Idén már 26. alkalommal választották meg az év legjobb sportolóit. Egyé­niben új nevek kerültek a büszke listára. Nyolcadszor elsők az öt­tusázók. NŐK: 1. Temesvári Andrea teniszező 243 pont, 2. Géczi Erika. Povázsán Katalin kajiakosok 131, 3. Juha Olga atléta 107. Szavazatot kapott még Rakusz Éva kajakozó. Oláh Zsuzsa asz­taliteniszező, Gödömé Nagy Mariann kézilabdázó, Balogh Pálma sportlövő (ő volt 1982. legjobb női sportolója), Vanyek Zsuzsa atléta, Beloberk Éva és Boksay Zsuzsa kosárlabdázók. Kelemen Ildikó mű­ugró és Rőder Sándorné modellező. FÉRFIAK: 1. Guczoghy György tornász 210 pont, -2. Kocsis Fe­renc birkózó 199, 3. Buday Tamás és Vaskúti István kenusok 114. Szavazatokat kapott Jacsó József súlyemelő, Búj kő Tamás csel- gáncsozó, Szalma László atléta. Ribü Zoltán sakkozó, Rácz Lajos birkózó, Szombathelyi Tamás öttusázó. Kovács Péter kézilabdázó, Doleschall András sportlövő, a Ferjáncz—Tandari autóversenyző kettős és Cserkúti József autóversenyző. CSAPAT: 1. öttusa-válogatott (Szombathelyi Tamás, Fábián László, Pajor Gábor) 174 pont, 2. Gyorstüzelő pisztoly-csapat 143, 3. Vízilabda-válogatott 133. Több szavazatot kapott még a női kosárlabda-válogatott, a női kézilabda-válogatott, a Bp. Honvéd kézilabda-együttese, a futóvadlö- vő-válogatott, az autómodellező-válogatott, a női röplabda-válogatott. Az év női ifjúsági sportolója címet Orosz Andrea úszó nyerte el, 2. Kőbán Rita kajakozó és Jánosi Zsuzsa vívó, 3. Hunyady Emese gyorskorcsolyázó. Az év férfi ifjúsági sportolója Fábián László öttusázó, 2. Borkai Zsolt tornász, 3. Szanyi Andor súlyemelő. Guczoghy György Temesvári Andrea Válogatott élmények Utak: Újfalutól Maputóig Még az őszi idényben idéztük Saiga Lajos, a PLSZ főtitkárának véleményét a Szigetújfalu—Kartal megyei bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről. Szinte áradozva beszélt a 80 percről. Pedig ő jó néhány mérkő­zést látott már életében. De kezd­jük csak az elején. Guszev utca, Majakovszkij utca, Városház utca, Karinthy Frigyes út, Steindl Imre utca — ezek nem csu­pán egyszerű megjelölések a PLSZ főtitkára számára. Ezeken a helye­ken volt a megyei sporthivatal ott-- hona. Az első, mint a felsorolásból is kitűnik a Guszev utcában, ahol az irodába maguk a dolgozók vitték fel a székeket. 1951. az állami svort- irányítás bevezetésének esztendeje és Saiga Lajos már a kezdettől ott volt. Komótos gondnok A PTSH elnökhelyettesi tisztéből, 1966-ban a Vasashoz ment, majd tíz évet az MLSZ-ben töltött. Érthető, hogy nyugdíjaztatása után visszave­zetett útja Pest megyébe, oda. ahol annak idején elkezdte. Szép új pá­lyák, és régi barátok fogadták az MLSZ volt titkárát, aki a magyar csapatok kísérője, vezetőjeként na­gyon sok helyen járt, és sok-sok él­ménnyel gazdagodott. — Luxemburgban, délután 3 órára írták ki az A-válogatottak előjáté­kaként, az utánpótláscsapatok EB- mérkőzését. Két órakor kimentünk a pályára, amelyet nagy meglepe­tésre zárva találtunk. Felkerestük a gondnokot, aki éppen ebédelt. Nem gondolt arra, hogy az első meccs előtt egy órával már ki kell nyitnia a kapukat. Nem zavartatta magát, komótosan hozta a kulcsokat. — Ellenkező előjelű volt a harko­vi találkozó. Esős, hűvös idő foga­dott, s arra gondoltunk, a B-váloga- tott vendégszereplésére kevesen lesznek kíváncsiak. Kellemesen csa­lódtunk. Mintegy 55 ezren foglaltak helyet a lelátókon. Alkalmi dalárda A Himnusz hangjait hallgatni min­dig felemelő érzés. Különösen ak­kor, amikor magyar olimpiai vagy világbajnok tiszteletére hangzik fel A Himnusz azonban a nemzetközi találkozók velejárója is. — A stockholmi találkozón meg­lepődve láttuk, azaz hallottuk, egy trombitás egyedül játszotta el Erkel Ferenc oly szép szerzeményét. A svédek elleni 1-1-re végződő barát­ságos meccsen gólunkat Ebedli lőtte. — Az utánpótlás-válogatott EB- találkozóra Görögország Szérre ne­vű kisvárosába volt hivatalos. A találkozó napján reggelizés közben három marcona tekintetű férfi ke­resett. Különös ügyben jöttek. A helyi katonazenekar tagjai, nincs meg nekik a Himnusz kottája. Arra kértek bennünket, énekeljük el, majd ők leírják a hangjegyeket. így is történt, alkalmi kis dalárda ala­kult Délután tökéletesen játszottak. Ki korán kei, jutalmat nyer Jégpálya az udvaron Most enyhe az idő, de sok helyütt már eddig is élvezhették a tél örö­meit a fiatalok. Ott, ahol szabadtéri korcsolyapályákat létesítettek — a hó eleji mínuszok segítségével. A Pest megyei Tanács Sport Al­bizottsága hétközi megbeszélésén is szó esett a korcsolyapályákról: mi­Vácott kezdett a gödi gólkirály A papa tanította játszani százalékát használom ld a helyze­teknek. Az külön bánt, hogy ősszel két tizenegyest is elhibáztam. Ta­vasszal ismét szeretném góljaimmal elősegíteni a csapat sikerét. Pl Kik segítették pályafutását? — Nem sok edzővel dolgoztam, de mindre nagy tisztelettel és nagy sze­retettel gondolok vissza. Sokat ta­nultam tőlük. Első edzőm édesapám volt. ö volt a legszigorúbb és a leg­nagyobb kritikusom. Majd jött Lieb- hardt József, Várhídi Pál és most a jelenlegi edzőm, Bundzsák Dezső. Pl Meddig akar játszani? — Jó lenne a Göddel bajnoksá­got nyerni. Több, mint tíz éve vol­tam utoljára bajnokcsapat tagja. Büszke vagyok arra, hogy 1981-ben Gere Lacival együtt megyei váloga­tott lettem. Van mire emlékeznem. Addig akarok Gödön játszani, amed­dig a csapat hasznára vagyok. Ha nem kellek, abbahagyom. Jelenleg a Váci Izzónál társadalmi edző vagyok a serdülőknél. Segédedzői minősíté­sem van, később szeretném megsze­rezni az edzői oklevelet. NYITRAI JÓZSEF nél több legyein. Évről évre országos mozgalmat írnak ki létesítésükre, s a legaktívabbakat 5—5000 forinttal jutalmazzák. 1981/82 telén megyénké ben 20 iskolát honoráltak. Az elmúlt télen, ha egyáltalán annak lehetett nevezni a fagypont feletti hőmérsék­lettel a naptárra rácáfoló hónapo­kat, kevesebbet, tizet. Már most, de­cemberben is érkeztek nevezések: tíz iskola jelentkezett, s ez a szám bizonyára növekedni fog. Igyekeznek téli sportolási, tesedzési lehetőséget biztosítani a községekben, városok­ban egyaránt. Remélhetőleg az időjárás Is hoz­zájárul ehhez, s egyre több iskola udvarán, salakpályáján kezdik ismét hizlalni a jeget. Sajnálatos tapasz­talat, hogy néhány helyen a bitume­nes játékteret is vízzel árasztották el. Ezzel több kárt csináltak, mint hasznot, hiszen szétfagyott a bitu­men. Természetes lehetőségek is kínál­koznak, így a befagyott tavak. Vi­gyázni kell azonban, hogy csak ott szállják meg a jég tükrét a korcso­lyázók, ahol nem mély a víz, s emellett már jó vastagra hízott a jégfelület. A téli fellegvárak közé sorolhat­juk Gödöt. Nemcsak azért, mert korongozói az OB U-ben játszanak, hanem azért is, mert gondoskodnak téli sportlehetőségek biztosításáról. A Németh László Általános Iskola udvarán például már rögtön a hi­deg beálltával elkezdték hizlalni a jeget. Amikor megnyitotta kapuit a pálya, naponta sokan, legalább ötve- nen rótták a köröket. Jó levegő, mozgás, zeneszó — sok örömet kínál a korcsolyázás. S hogy csúszik a jég? Ez a varázsa! R. L. A nagymester szimultánja Erkel Ferenc követői A megyei I. osztályú labdarúgó­bajnokságban az őszi gólkirályi cí­met a Gödi Dunamenti Tsz játé­kosa, Mészáros László szerezte meg, nagy különbséggel. A második Pá­káit négy, a harmadik Váczit öt gól­lal előzte meg a gödi mesterlövész. Egymaga többször vette be az ellen­fél hálóját, mint a Pilisvörösvár, az ÉGSZÖV, valamint a Tápiószent- márton. A Sülysáp és a Ferihegy SE pontosan annyi gólt szerzett, mint Mészáros László. n Bevezetőben, beszéljen rövi­den önmagáról. — 28 éves vagyok, nős és két gyermek boldog apja. Feleségem igazi labdarúgó feleség, megértő, mindenben támogatja munkámat. A MÁV alkalmazottja vagyok, a vá­ci Vontatási Üzemegységnél dolgo­zom. Beosztásom részlegvezető, sze­retem a munkámat, feletteseim min­den támogatást megadnak a sportte­vékenységemhez. I-! Hogyan alakult a labdarúgó­pályafutása? — 1969-ben kezdtem. Ekkor let­tem a Váci Vasutas igazolt játékosa. Még nem voltam 14 éves sem. 1977- ben katonai szolgálatra vonultam be, s így a váci Esze Tamás SE lab­darúgója lettem. Leszerelésem után 1979-ben Gödre fiívtak és én jöttem. Nem bántam meg, az eltelt négy évben sok szép siker részese lehet­tem. Jól érzem magam a gödi kol­lektívában, nagyon szeretem a focit és itt gondtalanul hódolhatok nagy szenvedélyemnek. Pl Kitől örökölte a labdarúgás szeretetét? — Édesapám valamikor a Váci Vasutas jónevű játékosa volt. Érde­kes, ő is középcsatárt játszott;- több esetben a megyei bajnokság és az NB III gólkirálya is volt. Nem em­lékszem a játékára, hiszen kisgyer­mekként láttam, de tudom, hogy mestere volt a hálók bevételének, ő plántálta belém a labda szeretetét, ezért is hálás vagyok neki. Pl Hogyan sikerült 18 gólt sze­rezni, van-e valami titka a góllö­vésnek? — A góllövést szerintem nem le­het tanulni, ehhez nagy érzék kell. A labdarúgás csapatjáték, tehát sok függ a társaktól. Nekem most na­gyon jó társaim vannak. A sok-sok gyakorlással, több éves rutinnal már van érzéke az embernek a góllövés­hez. Sajnos még most is csak kis Adorján András nemzetközi nagy­mester Dzsakartából szinte egyene­sen Gödöllőre érkezett. Az indoné­ziaion.- Szuhsfftotsakkveísenyíőí jött“ ■haza, s ellátogatott a városba. Az Erkel Ferenc Általános Iskolában élménybeszámolót tartott, majd hu­szonnyolc résztvevővel sakkszimul­tánon vett részt. A hatórás időkü­lönbség okozta akklimatizálódási ne­hézségeken még nem esett át, ám így is maradandó élményt nyújtott a közönségnek és a játszótársaknak. Mint Tompa Ferenc, gödöllői vá­rosi-járási testnevelési és sportfel­ügyelő elmondta, Adorján huszon­négy táblán győzött, Lami József aszódi sakkozótól vereséget szenve­dett, a gödöllői Tóth Lajossal, Szeles Imrével, Karácsony Attilával dön­tetlent ért el. Karácsony Attila sike­nt hazai mérkőzést figyel az oly sok or­szágot bejárt sportvezető. Százhalombat­tán a Pest megyei válogatott—Sturovo Dií nakanyar Kupa találkozón. Balról jobbra Gulácsl Sándor szövetségi kapitány és Saiga Lajos. Balázs Gusztáv felvétele A zászlócsere is a mérkőzések protokollszabályai közé tartozik. — A 70-es évek derekán az oszt­rákokat fogadtuk a Népstadionban. Megbeszéltem a katonazenekar ve­zetőjével: ha közelednek a csapa­tok a kijárathoz majd intek, jö­het az induló. Közben a cserezászlót keresgéltük. Mivel nem találtuk, a játékoski járóból gesztikulálva kér­tem a pályán levő kollégámat: se­gítsen. Mozdulatomat félreértették, rákezdtek a rezesek. Jó ideig patto­gó induló hangjai töltötték be a stadiont. A közönség talán észre seim vette a meghosszabbított zenei műsort. Aztán késéssel, de zászlóval megérkeztek a focisták. Távoli Télapó — Karácsony táján érdekes fel­eleveníteni a ligaválogatott mozam­biki kirándulását. Ez az ország 8 ezer kilométerre van hazánktól, s Maputóban is gondoltunk arra, hogv megtartjuk a Télapó-ünnepséget. Szá­munkra szokatlan volt 40 fokos me­legben készülődni. Sándor Imre gyú­ró vállalta a Mikulás szerepét, élet- hű szakállt és bajuszt ragasztottak, a puttonyt pokrócokból készítették, amelybe az itthonról hozott szalon­cukor rejtőzött. „Ki zörget a nagykapun ..éne­keltük a kis dalt,, amikor megjelent a Télapó. Amilyen derültséget keltett körünkben, olyan rémületet a pincé­reknél. Azt hitték, valami mesebeli szörny érkezett. Megmagyaráztuk nekik, hogy egy otthoni régi nép­szokásról van szó, megnyugodtak, .« örömmel kóstolgatták a szaloncuk­rot REITTER LÄSZLÖ A megyei villám egyéni sakkbajnok­ságon egyenlő pontszámmal végzett Ko­vács István és Magyar Béla. Keltőjük ta­lálkozója, a ráadás sem tisztázta a kér­dést, ugyanis döntetlen született. Végül is a dunaharaszti Kovács István (képün­kön) azzal szerezte meg a bronzérmet, hogy ő játszott sötéttel rét növeli, hogy még csupán tizen­négy éves, általános iskolai tanuló. Adorján a dzsakartai viadal után 2570-re növelte Élő-pontjainak szá­mát, ezzel körülbelül a világ első húsz sakkozója közé verekedte ma­gát. Magyarországon a harmadik a listán, Portisch és Ribli mögött fog­lal helyet. A rendezvény jutalom volt az idei bajnokságokban jól szereplő gödöllői és aszódi szellemi tornászok számára, de részt vehettek rajta az Erkel Ferenc Általános Iskola tehet­séges sportolói is. A sportfelügyelő egyben a CSC sakkszakosztályának vezetője is. El­mondta, hogy korábban a gödöllői művelődési központban tartották összejöveteleiket, ám mivel nem biz­tosították számukra az állandó ter­met, elköltöztek onnan az Erkel Fe­renc Általános Iskolába. Hogyan? Felkeresték az igazgatót, s tájékoz­tatták, hogy Erkel Ferenc nemcsak kiváló zeneszerző volt, hanem az el­ső magyar sakkszövetség elnöke is. A gödöllői iskola diákjai közül Ka­rácsony Attila és Szűcs Ervin pedig állandó versenyzői a sakkcsapatnak, tehetséges fiatalok. A sakklapban is megjelent, hogy az iskola eredmé­nyesen szerepelt a MÉH Kupán. BALÁZS GUSZTÁV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom