Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÍU ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) résztvevővel lezajlott vitákon, mintegy 25 ezer, észrevétel és javaslat hangzott el. A ta­pasztalatok számbavétele egy­értelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lénye­gében jól szolgálta a népha­talom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyan­akkor arra is ráirányította fi­gyelmünket, hogy az alkot­mányban és a választási tör­vényben megfogalmazott cél­jainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen va­lóra váltanunk. A választá­sokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módsze­reinkben, de a jogi szabályo­zásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatá­sokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácsta­gi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választá­si törvényjavaslat jogi esz­közökkel is biztosítani kíván­ja, hogy az egyéni választó- kerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választá­sakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmé­ben á társadalmi életben je­lentős szerepet játszó kiemel­kedő, személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz szá­zalékát — az országos válasz­tási listán jelölnék és vá­lasztanák meg. Jogaik és kö­telességeik természetesen tel­jesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívá­sukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javasla­tára — az országgyűlés dön­tene. A választási rendszerber. bekövetkező lényeges módo­sulások szükségessé tették o szavazás módjának megvál­toztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szava­zólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi ta­nácstagnak, valamint az or­szágos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásá­hoz. A törvényjavaslat úgy ren­delkezik, hogy a községi kö­zös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén lé­vő társközségben a megvá­lasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tag­jává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tar­talmát a testületek tagjainak száma is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testüle­tek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítvá­nyozza, hogy a tanácsi tes­nünk. De mi lesz, ha azok, akik tegnap járdát akartak, holnap azt kívánják, hogy fűtsék is a közben megépített gyalogú tat? Akkor kell nemet mondani. Mert az óhaj kizá­rólag akkor lehet jogos, ha reális. A semmit nem lehet elosztani, az biztos. De az is, hogy a mindent nem követel­hetjük. Csak sorjában. Ahogy erőnkből telik. De előre. A legtöbb észrevétel — akár­csak a társadalmi vita idején — a kettős jelölés körét érin­tette tehát. Nem titkolták az ülésszak résztvevői, hogy ez­után a jelenleg tisztségben le­vőknek több lesz a munká­juk, ha versenyben akarnak maradni a következő választá­sokon is. Pedig — ahogy Tűr­ések Ferenc (Pest m. 8. vk.) is fölsóhajtott — egyre nehe­zebb lesz, ha az ember min­denkivel egyformán szót akar érteni. Albertirsán a szándék­kal nincs gond. Ha akar vala­mit a tizenkétezer lakosú nagyközség, együtt akarja, sa megvalósításból is kiveszi a részét szinte mindenki, társa­dalmi munkával, anyagi hoz­zájárulással. Csakhogy ebből nem futja mindenre. Jó hírű termelőszövetkezetei sem ad­hatják a forintokat számolat- lanul, bármennyire szívesen támogatnak is minden jó tö­rekvést. Mennyivel könnyebb volna például, ha csurranna- cseppenne többször azoktól a fületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenő figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a la­kosság lélekszámát. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes va- lóraváltásáért, hasznosan fog­ja szolgálni a szocialista de­mokrácia további kibontakoz­tatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Elöljáróban elmondta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt megkülönböztetett figyel­met fordít társadalmunk poli­tikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusá­nak erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. Az új javaslatokról szólva A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára be­vezetőjében aláhúzta: egyet­ért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadal­mi vita próbáját. A viták po­litikai tapasztalatait összegez­ve arról szólt, hogy a résztve­vők méltányolták a párt kez­deményező szerepét, azt a tö­rekvését, hogy fejlesszük to­vább, korszerűsítsük választó- jogi törvényünket. A tanács­kozások alkalmával a nép­front-aktivisták sohasem mu­lasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a nagyvállalatoktól is, ame­lyeknél — mint bejárók — az irsaiak közül csaknem három és fél ezren keresik a kenye­rüket! Mert szép szándék, hogy őrizzük meg a települé­sek eltartóképességét. Csak mintha kicsit későn kaptunk volna észbe ... A RANGSOROLÁSNÁL azonban nagyon meg kell fon­tolni a szempontokat, ame­lyeknek alapján egy-egy ké­rést előbbre, mást hátrább he­lyezünk. Pozsgay Imre mond­ta felszólalásában: „Ebből az alkalomból is érdemes végig­tekintenünk, mire szól a man­dátumunk. Arra, hogy együtt­működjünk egész népünkkel, a teljes ciklusban, s nem azon az egyetlen ünnepélyes napon mindössze, amelyen a megbí­zást kaptuk. Arra azonban nem, hogy minősítsük a népet, mert e nép minősít minket, amikor választ. S hogy a mi­nősítést vállalják képviselő­ink, nyilvánvalóvá lett. A sza­vazás eredményeként a dél­után elnöklő Cservenka Fe- rencné (Pest m. 4. vk.) ekkép­pen szólhatott: „Kimondom a határozatot. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban, s a már megszavazott módosítás­sal részleteiben is az ország- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta.”. Bálint Ibolya Ezután dr. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.), a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és. igazságügyi bi­zottságának elnök« a testület álláspontját tárta a képvise­lők elé. Bibók Istvánná (Csongrád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkásának hozzászólása után Korom Mi­hály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szólt. kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadal­munk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demok­rácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sokhelyütt leszűkültek a sza­vazás mozzanatára, a voks le­adására. Magának a szavazás­nak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mi­vel az állampolgárok számá­ra azonban az általánosan el­fogadott politika érvényesülé­sén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, kép­viselik, valósítják meg. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi tör­vény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységé­nek, összefogásának erősítésé­ben újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében an­nak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Magyar Szocialista Munkás­párté. Ennek politikai jelen­tősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és pártonkívüliek, tisztában voltak, hogy jelen­létükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazol­ják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságu­kat, hogy szeretnék, ha ez to­vábbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdé­sekben osztatlan a nézetazo­nosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi cso­port sem, amely az alkotmá­nyon kívül, lefektetett pre­misszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehe­tőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott tár­sadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívána­tos. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igaz­ságügy-miniszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszá­ban mindenekelőtt megkö­szönte a képviselők felszóla­lásait. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondot­ta — a törvényjavaslat támo­gatása mellett sok olyan ér­tékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végre­hajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik képviselő észrevételére vála­szolva a miniszter úgy véle­kedett, hogy a jelöléstől való visszalépés megoldása a gya­korlatban nem jelent gondot. Többféle módja-fajtája lehet a megoldásoknak, ezért min­den esetet belefoglalni a tör­vénybe nem lenne érdemes, hiszen az túlbonyolítaná az KOROM MIHÁLY: NEM KÖZÖMBÖS, KIK ALAKÍTJÁK A POLITIKÁT POZSGAY IMRE: KIÁLLTA A SZÉLES KÖRŰ TÁRSADALMI VITA PRÓBÁJÁT HETÉNYI ISTVÁN: NÖVEKVŐ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNNYEL ERŐSÍTSÜK AZ ORSZÁG TEKINTÉLYÉT A megye képviselői az expozét hallgatják. egész választójogi szabályo­zást. Végezetül a miniszter is­mételten kérte, hogy az or­szággyűlés fogadja el a be­terjesztett törvényjavaslatot, illetve a felmerült kérdések­re adott válaszát. Ezután határozathozatal kö­vetkezett, Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők kö­zött szétosztott —, módosítá­sokat, amelyek részint a tör­vényjavaslat szövegpontosító indítványait tartalmazták, ré­szint pedig a választások le­bonyolításának egyes kérdé­seire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt köve­tően az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslathoz dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára után hozzászólt dr. Bognár Rezső (Hajdú, 6. vk.) egyetemi tanár, dr. Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront OT alelnöke, Simon Er nőné (Somogy, 11. vk.) gyári munkás, Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Többek között elmondotta: — Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körül­ményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyúj­tott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Ma­gyar Szocialista- Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irány­elveivel. — Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi lég­kör, a megromlott kelet—nyu­gati viszony, továbbra is inga­tag, zavarokkal küszködő vi­lággazdaság, a KGST-.tagor- szágok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltétele­ket szabnak a gazdasági mun­ka számára, és néhány vonat­kozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhe­lik azt. — Jövő évi gazdasági fel­adataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tar­tós, alapjában változatlan gaz­daságpolitikai követelményből, indulunk ki, amelynek lénye­ge fizetőképességünk megőr­zése, elért vívmányaink védel­me. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az or­szág nemzetközi fizetőképessé­gét. — Látjuk azonban a gyen­ge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg ja­vulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és eb­ben, nemcsak külső okok ját­szanak közre, hanem export- képességünk nem kellő mérté­kű javulása is. Az irányító munkának nem minden vonat­kozásban sikerült a teljesít­ményeket és a jövedelmek el­osztását a terv által megsza­bott, igen szigorú követel­ménynek megfelelően össze­hangolni és a belföldi felhasz­nálás — mindenekelőtt a be­ruházások — jócskán megha­ladják a tervezettet. — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák at a végső jövedelmeket. A bevé­telek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok meg­valósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. Es végül, de nem utolsósorban: a költség- vetési intézmények takarékos gazdálkodással legyenek képe­sek alapvető feladataik ellátá­sára. — A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forin­tot, kiadásai pedig 566,7 mil­liárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd fo­rintnál. A bevételek 4,5 száza­lékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremt­jük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek szín­vonalát. A lakosság pénzbevé­tele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7-8 szá­zalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése ki­sebb mértékű lesz, mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadá­sok, illetve a szociális juttatá­sok. A lakosság jövedelme és fo­gyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, hogy a beruházá­sokat jövőre is tovább mérsé­keljük. — A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás ki­adásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájá­rulnak az életkörülmények ja­vításához. — Az egészségügyi és szo­ciális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz. ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghalad­ni az idei várható szintet — Oktatási, kulturális ki­adásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 száza­lékkal többet fordítunk. To­vábbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfe­lelő oktatásának, nevelésének biztosítása. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaság- politikát folytasson, amely aa elmúlt évekhez hasonlóan • jövő évben is támogatásra ta­lálhat a szocializmus építéséi igenlő minden állampolgár ré­széről és kivívja további nem­zetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyminisz­ter. Hajmer Imre (Komárom m, 7. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke, az or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottságának tagja, a tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja többi között bejelentette: a terv- és költségvetési bizott­ság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban meghatá­rozott célok, az 1984. évi fel­adatok teljesítése szervezet­tebb, fegyelmezettebb munkát, egységesebb cselekvést kíván valamennyiünktől. Végül a bi­zottság nevében javasolta a jövő évi költségvetés terveze­tének elfogadását. A jövő évi költségvetés vi­tájában részt vettek dr. Boza József (Bács, 18. vk.),az Állam­pusztai Célgazdaság igazgató­ja, Szabó István (Hajdú, 14. vk.), a TOT elnöke, a nádud­vari Vörös Csillag Tsz elnö­ke, Kőkuti Ferencné (Fejér, 10. vk.) műszerész, Stadinger István (Bp. 6. vk.), a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Sőrés István (Szabolcs, 10. vk.) mű­vezető, Kovács László (Pest, 20. vk.), a Kőolajipari Vállalat táblakezelője. KOVÁCS LÁSZLÓ NI ÚJSZERŰ FORMÁK JÓL ÖSZTÖNÖZNEK A MUNKÁRA Kovács László (Pest m. 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vál­lalat táblakezelője arról szólt, miként sikerült egy újfajta bérszabályozási rendszer se­gítségével meggyorsítani a Du­nai Kőolajipari Vállalat kata­litikus krakk üzemcsoportjá­nak beruházását. Az energia- gazdálkodásban nagy jelentő­ségű építkezésen dolgozók tel­jesítményük arányában jutnak jövedelmükhöz, ám ha a ha­táridőre nem készül el a léte­sítmény, a vállalatoknak a ka­pott kedvezményeket vissza kell fizetniök. A beruházásban részt vevő cégek munkájuk arányában osztoznak a határ­idő előtti üzembe helyezés ad­ta nyereségen. A tapasztalatok szerint ezek az újszerű formák jól ösztönöznek a nagyobb tel­jesítményre, olyannyira, hogy a képviselő véleménye szerint hasznos lenne más, a népgaz­daság számára fontos beruhá­zásoknál is alkalmazni azokat. Ezt követően az alapellátás gondjait feszegette Kovács László. Az országgyűlés téli ülés-' szakának első napja — melyen a tanácskozást Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ez­zel véget ért. A testület pén­teken folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom