Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÍU ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) résztvevővel lezajlott vitákon, mintegy 25 ezer, észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választó- kerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében á társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő, személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerber. bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették o szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén lévő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak száma is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi tesnünk. De mi lesz, ha azok, akik tegnap járdát akartak, holnap azt kívánják, hogy fűtsék is a közben megépített gyalogú tat? Akkor kell nemet mondani. Mert az óhaj kizárólag akkor lehet jogos, ha reális. A semmit nem lehet elosztani, az biztos. De az is, hogy a mindent nem követelhetjük. Csak sorjában. Ahogy erőnkből telik. De előre. A legtöbb észrevétel — akárcsak a társadalmi vita idején — a kettős jelölés körét érintette tehát. Nem titkolták az ülésszak résztvevői, hogy ezután a jelenleg tisztségben levőknek több lesz a munkájuk, ha versenyben akarnak maradni a következő választásokon is. Pedig — ahogy Tűrések Ferenc (Pest m. 8. vk.) is fölsóhajtott — egyre nehezebb lesz, ha az ember mindenkivel egyformán szót akar érteni. Albertirsán a szándékkal nincs gond. Ha akar valamit a tizenkétezer lakosú nagyközség, együtt akarja, sa megvalósításból is kiveszi a részét szinte mindenki, társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással. Csakhogy ebből nem futja mindenre. Jó hírű termelőszövetkezetei sem adhatják a forintokat számolat- lanul, bármennyire szívesen támogatnak is minden jó törekvést. Mennyivel könnyebb volna például, ha csurranna- cseppenne többször azoktól a fületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenő figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszámát. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes va- lóraváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Elöljáróban elmondta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. Az új javaslatokról szólva A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választó- jogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront-aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a nagyvállalatoktól is, amelyeknél — mint bejárók — az irsaiak közül csaknem három és fél ezren keresik a kenyerüket! Mert szép szándék, hogy őrizzük meg a települések eltartóképességét. Csak mintha kicsit későn kaptunk volna észbe ... A RANGSOROLÁSNÁL azonban nagyon meg kell fontolni a szempontokat, amelyeknek alapján egy-egy kérést előbbre, mást hátrább helyezünk. Pozsgay Imre mondta felszólalásában: „Ebből az alkalomból is érdemes végigtekintenünk, mire szól a mandátumunk. Arra, hogy együttműködjünk egész népünkkel, a teljes ciklusban, s nem azon az egyetlen ünnepélyes napon mindössze, amelyen a megbízást kaptuk. Arra azonban nem, hogy minősítsük a népet, mert e nép minősít minket, amikor választ. S hogy a minősítést vállalják képviselőink, nyilvánvalóvá lett. A szavazás eredményeként a délután elnöklő Cservenka Fe- rencné (Pest m. 4. vk.) ekképpen szólhatott: „Kimondom a határozatot. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, s a már megszavazott módosítással részleteiben is az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta.”. Bálint Ibolya Ezután dr. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.), a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és. igazságügyi bizottságának elnök« a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Bibók Istvánná (Csongrád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkásának hozzászólása után Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt. kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sokhelyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és pártonkívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügy-miniszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszólalásait. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik képviselő észrevételére válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy a jelöléstől való visszalépés megoldása a gyakorlatban nem jelent gondot. Többféle módja-fajtája lehet a megoldásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvénybe nem lenne érdemes, hiszen az túlbonyolítaná az KOROM MIHÁLY: NEM KÖZÖMBÖS, KIK ALAKÍTJÁK A POLITIKÁT POZSGAY IMRE: KIÁLLTA A SZÉLES KÖRŰ TÁRSADALMI VITA PRÓBÁJÁT HETÉNYI ISTVÁN: NÖVEKVŐ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNNYEL ERŐSÍTSÜK AZ ORSZÁG TEKINTÉLYÉT A megye képviselői az expozét hallgatják. egész választójogi szabályozást. Végezetül a miniszter ismételten kérte, hogy az országgyűlés fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, illetve a felmerült kérdésekre adott válaszát. Ezután határozathozatal következett, Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott —, módosításokat, amelyek részint a törvényjavaslat szövegpontosító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslathoz dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára után hozzászólt dr. Bognár Rezső (Hajdú, 6. vk.) egyetemi tanár, dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront OT alelnöke, Simon Er nőné (Somogy, 11. vk.) gyári munkás, Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Többek között elmondotta: — Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista- Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet—nyugati viszony, továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST-.tagor- szágok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatkozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. — Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből, indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. — Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és ebben, nemcsak külső okok játszanak közre, hanem export- képességünk nem kellő mértékű javulása is. Az irányító munkának nem minden vonatkozásban sikerült a teljesítményeket és a jövedelmek elosztását a terv által megszabott, igen szigorú követelménynek megfelelően összehangolni és a belföldi felhasználás — mindenekelőtt a beruházások — jócskán meghaladják a tervezettet. — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák at a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. Es végül, de nem utolsósorban: a költség- vetési intézmények takarékos gazdálkodással legyenek képesek alapvető feladataik ellátására. — A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7-8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz, mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások, illetve a szociális juttatások. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, hogy a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. — A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához. — Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz. ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet — Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaság- politikát folytasson, amely aa elmúlt évekhez hasonlóan • jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építéséi igenlő minden állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyminiszter. Hajmer Imre (Komárom m, 7. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója többi között bejelentette: a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban meghatározott célok, az 1984. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, egységesebb cselekvést kíván valamennyiünktől. Végül a bizottság nevében javasolta a jövő évi költségvetés tervezetének elfogadását. A jövő évi költségvetés vitájában részt vettek dr. Boza József (Bács, 18. vk.),az Állampusztai Célgazdaság igazgatója, Szabó István (Hajdú, 14. vk.), a TOT elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Kőkuti Ferencné (Fejér, 10. vk.) műszerész, Stadinger István (Bp. 6. vk.), a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Sőrés István (Szabolcs, 10. vk.) művezető, Kovács László (Pest, 20. vk.), a Kőolajipari Vállalat táblakezelője. KOVÁCS LÁSZLÓ NI ÚJSZERŰ FORMÁK JÓL ÖSZTÖNÖZNEK A MUNKÁRA Kovács László (Pest m. 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat táblakezelője arról szólt, miként sikerült egy újfajta bérszabályozási rendszer segítségével meggyorsítani a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakk üzemcsoportjának beruházását. Az energia- gazdálkodásban nagy jelentőségű építkezésen dolgozók teljesítményük arányában jutnak jövedelmükhöz, ám ha a határidőre nem készül el a létesítmény, a vállalatoknak a kapott kedvezményeket vissza kell fizetniök. A beruházásban részt vevő cégek munkájuk arányában osztoznak a határidő előtti üzembe helyezés adta nyereségen. A tapasztalatok szerint ezek az újszerű formák jól ösztönöznek a nagyobb teljesítményre, olyannyira, hogy a képviselő véleménye szerint hasznos lenne más, a népgazdaság számára fontos beruházásoknál is alkalmazni azokat. Ezt követően az alapellátás gondjait feszegette Kovács László. Az országgyűlés téli ülés-' szakának első napja — melyen a tanácskozást Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel véget ért. A testület pénteken folytatja munkáját.
