Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
(A. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM \Ta 1,40 forint 1983. DECEMBER 23., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA • ELFOGADTÁK AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ ÉS A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYJAVASLATOT • PEST MEGYEI FELSZÓLALÓ A VITÁBAN DR. MARKÓJA IMRE: MÉG SOHA NEM TAPASZTALT ÉRDEKLŐDÉST VÁLTOTT KI HAZÁNK KÖZVÉLEMÉNYÉBEN £s dolgoztak tovább . Hcchreím Mátyás és Csorbíts Attila az Egyedi gyáregységben Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az ország- gyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Za- horecz József és Czibere Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés ülésszakának napirendje: az alkotmány módosításával foglalkozó törvény- javaslat ; © az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvény- javaslat ; O a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az alkotmány módosításáról szóló expozét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. KATONA IMRE: AZ ALAPELVEK TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYESEK, JÓL SZOLGÁLJÁK AZ ÁLLAM- ÉS JOGRENDET — A ma érvényben levő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az országgyűlés, isfejesiáclf m év a Csepel Autógyárban Fontos fegyver van a kezükben IfégcdetJ dolgozók 0 mufíkásgyuSésest A fővárosból érkező vendégek gondolatát Szabó Gyula, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze mondta ki hangosan: nem kellene-e/ máskor még ennél is korábban kezdeni a munkásgyűlést?! A csipkelődést követő kuncogás jelezte: a hajnali ötkor kelés valóban kissé szokatlan. Nem így a Csepel Autógyár dolgozóinak. A huszonhétezer négyzetméteres korszerű csarnokban, ahol tegnap a gyűlést rendezték, mint rendesen, ezen a hajnalon is dolgoztak a gépek. Még a nagygyűlést is csöndes gépzümmögés kísérte, mindössze fél órára maradt abba a termelés. Éppen annyi időre, hogy a dolgozó tömegek meghallgassák dr. Novák Béla vezérigazgatónak a jelentését az idei eredményekről, valamint a jövő esztendő embert próbáló terveiről. Minden esztendőben fontos (Folytatás a 2. oldalon) ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondotta bevezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács, mely jellegénél fogva sajátos feladatot iát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi tanács az országgyűlés megbízásából működik. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozásához. Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szól. Ennek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. Ezután dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára kapott szót. Kiemelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza elő államéletünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A javaslat egyaránt kiterjed a jogszabály- alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a köz- igazgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. A napirendhez több hozzászóló nem volt. Az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az elnökség (bairöl jobbra): Gabányi Lajos, Halász József, Jámbor Miklós, Krasznai Lajos, Gábor And' rás, dr. Ecrecz János. A figyelők tömege Trencsényi Zoltán felvételei Az igazságügy-miniszter bevezetőben kiemelte: a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadami és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. Így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, ,a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikaä és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket, A választó- jogi törvényjavaslat soha nem tapaszt It érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy o szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer (Folytatás a 3. oldalon) \
