Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

i Abonyi krónika Anyagellátás, munkaszervezés / NyStaa mondtak véleményt / ; éves beszámoló taggyű­lései idei abonyi tapasztala­tairól Vigh Sándornetol, a nagyközségi pártbizottság he­lyettes titkárától kértünk tá­jékoztatást. — Valamennyi taggyűlés elérte célját, reálisán értékel­ték a munkát és konkrét, cél­tudatos cselekvésre ösztönző feladatokat jelölt meg — hangzott a tájékoztatás. — Ebben fontos szerepe volt a jó előkészítő munkának, is­mét bebizonyosodott, hogy hasznos a beszámolók össze­állítása előtt a tagságot meg­kérdezni és lényeges megálla­pításaikat az értékelésekbe beépíteni. A gondos előkészí­tést mutatja, hogy a település párttagságának E 7,2 százaléka jelent meg a tanácskozáso­kon. Névre szólóan — A vezetőségek számveté­se általában öt lényeges té­makört ölelt fel. Ezúttal el­sősorban a gazdasági eredmé­nyeket taglalták- A termelő- szövetkezetek kommunistái például arról hallottak, mi­lyen intézkedéseket tettek a nyári aszály következtében elveszett forintok pótlása ér­dekében, és azokat miként si­került végrehajtani. Mivel az előzetes elbeszélgetések során a tagság többnyire a gazda­sági tevékenységről mondott véleményt, így a beszámolók­ban az észrevételeknek is helyt adtak. Egyebek között szó esejt az anyagellátásról, a munkaszervezésről, a fegye­lemről, a bérezésről, a köz­ség kereskedelmi ellátottságá­nak hiányosságairól. Értékel­ték a községpolitikai felada­tokat segítő társadalmi mun­kát. Az eszmei, politikai tevé­kenységgel kapcsolatban be­számoltak a képzésről, a ká­derhelyzetről, a rendezvé­nyekre való mozgósításról, az agitációról s az információk továbbításáról. A politikai oktatásról megállapították, hogy az előkészítés kielégítő volt, jó felkészült propagan­distákat sikerült választani. Hasonló megállapításra jutot­tak a politikai kiadványok népszerűsítéséről szólva. Igyekvő terjesztői vannak az alapszervezeteknek, akik kö­zül a legtöbben jutalmat és dicséretet kaptak. — A párt belső életének elemzése során néhány he­lyen nyíltan kimondták, elé­gedetlenek azzal, hogy a tag­ság fontos ügyekben nem a kijelölt fórumokon, taggyűlé­seken mondja el véleményét, hanem a rendezvény után, ami nem helyénvaló maga­tartás. A tömegszervezetek pártirányításáról többféle vé­lemény elhangzott, de általá­ban kedvező. Érzésünk sze­rint, és ezt alátámasztották a beszámolók is, általában min­denütt többet kell foglalkoz­ni a KISZ-szervezetekkel. — Volt-e újszerű az érté­kelésekben? — Igen. Például a nega­tívumokat nem általánosítot­ták, a részvevők megtudhat­ták ki, milyen kötelességét nem teljesítette. Helyes volt ez a módszer, ugyanis az ér­dekeltek többsége elfogadta az elmarasztaló kritikát és ígé­retet tett; változtat maga­tartásán. A tsz-ck teendői — Milyen fontosabb fel­adatokat határoztak meg a fórumokon? — Szinte valamennyi alap­szervezet leszögezte, hogy a politikai munka eszközeivel még fokozottabb mértékben segítik a gazdasági feladatok végrehajtását. A termelőszö­vetkezeteknél ez például a gabonaprogram teljesítésére, a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására, a beruházások időre történő teljesítésére, va­lamint a közös vagyon foko­zottabb védelmére irányul majd. Az ipari üzemeknél a termelés feltételeinek folya­matos megteremtésére ügyel­nek jobban, máshol anyagta­karékosságra, az önköltség csökkentésére, a szolgáltatá­sok színvonalának javítására törekednek. Természetesen a politikai tevékenység kiterjed majd a szervezeti élet, a pártcsoportok működésének tökéletesítésére, a káder- ás személyzeti munka folyama­tossá és tervszerűbbé tételére. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 301. SZÄM 1933. DECEMBER 22. CSÜTÖRTÖK A szakszervezet erejével Termelést segítő összhangban Három esztendeje, a vá­lasztások idején a szakszerve­zeti, szervezeti felépítésben olyan változások történtek, amelyek érintették a HVDSZ- hez tartozó PEVDI-t is, gya­korlatban a gyáregységeit. A műhelybizottságokat felváltot­ták az üzemi szakszervezeti bizottságok. A ceglédi konfek­ciórészlegnél lévő üszb-hez tartozik az abonyi, a nagyká- tai, a monori és a dabasi üzem, ahol a teendőket főbi­zalmik látják el. Az üszb-nek hét tagja van, titkára Ki- szely Ferencné technikus cso­portvezető, egy közgazdasági felelős és öt üzemi főbizalmi. A választásokig Kiszelyné a műhelybizottsági titkár tisztét látta el. Munkaköre alaposan kiszélesült. Tettekben együtt — Nehezebbek a feladatok? — Mint minden, ami több, ez is az. Vagyis, az lenne, ha munkatársaim, a főbizalmiak nem olyanok lennének, ami­lyenek. És ha felsőbb szak- szervezeti hatóságunk sem olyan lenne, mint amilyen. De együtt tudunk dolgozni, meg­van az összhapg a közös fel­adatokhoz. Ha vitá adódik, érdemben születik a döntés. Tudunk a tagságot érintő dolgokról vállalati szinten, rendszeresen . áttekintést ka­munk úgy. hogy a szakszerve­zethez kérdéssel, problémával, tanácsot vagy segítséget kér­ni bárki fordulhat. Ismere­teink naprakészek. Hogy csak néhányat említsek, például a munkaverseny-mozgalomban, a termelés területén, a kül- és belpiac kívánalmaival kapcso­latban. Ismerjük, mit várnak el a dolgozóktól és azt is, hogy az ő igényeik milyenek. A szakszervezet betölti a feladatát nálunk, amennyire csak lehet. Jó a kaphat Hang^aszor§alomini! Beszédes tárgyak leniiitst^p Vákgutás tizenöt év gyűjtéséből Az abonyi tariácsháza dísz­termében a helyi falumúzeum Válogatás 15 év gyűjtéséből című kiállítása december 28- ig látható. A múzeum baráti köre kitett magáért, hiszen olyan anyagot tárt a közönség elé. amely nemcsak azt doku­mentálja, hogy napjainkig mi­lyen hangyaszorgalommal gyűjtötték a helyi vonatkozású történelmi, képző- és iparmű­vészeti. valamint irodalmi do­kumentumokat. tárgyakat és alkotásokat, hanem rámutat a település több évszázadra visz- szanyúló múltjára. Kossuth lapja Hogy mi található a terem­ben. nehéz felsorolni. Ezért megkértük Győré Pált. a mú­zeum vezetődét, mutassa be a falumúzeumot. — Ami itt van, csak töredé­ke a raktári anyagnak. Lát­hatnak vendégeink ’ régi írásos dokumentumokat, néldául az 1600-as évekből származó vég­rendeleteket, a XIX. század­ból fennmaradt egyházi okira­tokat és a legújabb — a fel- szabadulás. valamint az azt követő — időszakból sok írá­sos anyagot. Egyebek között az első tanácsválasztás plakátját, az itt, helyben nyomtatott Abo- nyi munkásújság első példá­nyát. Láthatják a nézők Abony mezővárosnak küldött, Kossuth Lajos haláláról szóló gyászje­lentést, és más. vele kapcsola­tos dokumentumokat is kihe­lyeztünk. például Kossuth Hír­lapjának eav példányát; És ha már a sajtóról esett szó, a Hölgyfutár című irodalmi na­pilap is megtalálható, amely­ben két írás Gyulai Gaál Mik­lósról, illetőleg feleségéről szól. VsspáSyaavató — A sok-sok tárgyi emlék közül kettőt emelnék ki. Az egyik egy amfora alakú, két- füiű korsó, amely a Czigony családtól került hozzánk. A hozzá fűződő történet a követ­kező: amikor 1847. október 1- én a Budapest—Szolnok vas­pálya avatása történt, az első vonattal utazott gróf Széche­nyi István nádor és az olasz származású tervező mérnök. A vasparipa Abonyban megállt. Az akkori bíró. Fejes Gábor ezt a 8—10 literes korsót bor­ral megtöltve a mozdonyhoz koccintotta. így üdvözölte a masas rangú vendégeket, akik később megkóstolták a korsó tartalmát, a jó abonyi borocs­kát. Képes szelence — Irodalmi vonatkozású emlékünk egy dohányszelence. Formája téglához hasonlít. Zo­máncozott. négy lábon áll. Őseink szívesen őrizték ilyen­ben a pipadohányt. Ez a Vö­rösmarty családtól származik. A költő testvére p szomszédos Orczy-birtokon volt gazdatiszt és az ő közreműködésével Vö­rösmarty Mihály Abonyban kívánt volna letelepedni. Ki is szemelték azt a kis kúriát, amelyet meg akartak vásárol­ni. azonban valamiért erre nem került sor. ígv szegényeb­bek lettünk egy jelentős iro­dalmi személyiséggel. A sze­lence négy oldalán arcképek láthatók: a költő és drámaíróé, a feleségéé és két gyermekéé. A kiállítás érdekességére mi sem utal jobban, minthogy több száz látogatója volt már. Amikor ott jártunk, a Somo­gyi Imre Általános Iskola diákjai szemlélték nagy érdek­lődéssel a különféle tárgyakat. Betérnek átutazók, aki hallotta hírét a falumúzeumnak, módot talál, hogy megtekintse. Gyuráki Ferenc — Eszerint a tagsággal köz­vetlen a kapcsolat. — Magától értetődik. Rég­óta együtt dolgozunk és mivel munkahelyeink nem üzem­óriások, ahol ezrek dolgoz­nak, a főbizalmiak szinte sze­mély szerint jól ismernek min­denkit. Én itt huszonöt éve a szalagon kezdtem, a munka­fázisokat épp úgy ismerem, mint a közösségben az em­bereket. Sokat jelent ez a kapcsolatok kiszélesítésében, megerősítésében. Amikor az üzemekbe kimegyek, techno­lógiáról, határidőről, szociális dolgokról épp úgy szó esik, mint a szakszervezeti tudni­valókról. Nagykátára, Monorra és a többiekhez rendszerint busszal jutok ki, vagy a szab­ványokat fuvarozó kocsinkkal. Sajnos, kevesebbszer, mint szeretném. Bár, ha az ember akarja, kis idő alatt sokat el tud intézni és kapcsolattartás­hoz itt a telefon, a telex is. — Lehet-e már arról szól- ni, hogy szakszervezeti élet­ben ez az esztendő hogyan alakult? — Jó volt, hogy az év első műszaki értekezletén ott le­hettek a szakszervezeti főbi­zalmik. A feladatainkhoz így tisztább képet kaptunk. Sza­vunk volt a- februári béreme­léskor, hogy az minél igazsá­gosabb tegyen. Tudtuk, hogy a népgazdaságnak és cégünk­nek milyen fontos a piac megtartása, konkrétabban a külpiacé. A minőségi premi­zálás bevezetésekor a gazda­sági vezetés kikérte a szak- szervezet véleményét. Az utolsó negyedévi munkákhoz is kellett a szavunk. Anyagi tánisptás Szociális segélyt, üzemen­ként figyelembe véve lét­számarányosan, a jóléti ala­pot igénybe véve tudnak ad­ni. Szeptemberi tanévkezdet­hez például azok, akiknek két vagy több iskolás csemetéjük van, és azok, akik iskolás gyermeküket egyedül nevelik, anyagi támogatást kaptak. De­cern, berben a nagycsaládosok és az egyedülálló anyák jut­nak ilyen segítséghez. A nyug­díjasok sem maradnak e nél­kül. Szerveztek kirándulást, Mozgássérültek estje Hangulat: találkozó volt A konyha do-gszái kiteltek magukért Lapunk rendsze"es olvasói­tól, a Mozgássérültek Egyesü­letének ceglédi csoportjától jött a hír: évzáró ünnepséget tartottak, hangulatos vacso­rával egybekötve. A rendezés­hez sok segítséget kaptak, a maid’ száz szepnélyes. népes társaság igen jól érezte ma­gát a Kossuth étteremben. A PENOMAH a kérésükre Kar­doskodott pacalról, így hát semmi akadálya nem lett a jó ízű pacalvacsorának. Az étterem konyhája kitett ma­gáért. személyzetét, a pincé­reket és a zenekart külön di­csérte a vendégsereg. Jó hangulatban múlt az idő, kellemesen kikapcsolódtak. kellemes élménnyel zárhatták az esztendőt. Jövőre megint tervekt szőnek. Károlyi lakó­telepi klubjuk továbbra is várja azokat a csoportból, akiknek módjuk van oda men­ni baráti beszélgetésre, esz­mecserére, Azokra, akik ott­honukat nehezebben, ritkáb­ban hagyhatják el, gondjuk lesz épp úgy. mint a csoport többi tagjára. nyáron negyvennégy szemé­lyes csoport volt autóbuszos országjáró körúton, látták a Hortobágyot, Debrecent, Haj­dúszoboszlót. Üdültetés, mun- kaverseny-értékelés — és ezzel még csak néhány dolgot említett a sokból Kiszelyné, fontossági sorrend nélkül. Jó sok feladatuk akad, s bőven lesz mit tenni 1984-ben is. E. K. A muzsika házában Szopandó együttesek Nemcsak fiatalok járnak zeneórára rendszeresen a cég-' lédi Erkel Ferenc Állami Ze­neiskolába. Ott tartják pró­báikat a művészeti együtte­sek is, melyeknek száma az utóbbi időben szépen szapo­rodott. A városi pedagógus énekkar és a Kossuth Gimná-» zium énekkara mellett hang­szeres együtteseket is számon tarthatnak: az ifjúsági vonós zenekart, az ifjúsági fúvós ze­nekart, a kisdobosok vonós zenekarát és a fuvola zene­kart. A napokban a közönség előtt hangulatos előadáson mutatkozott be a kisdobosok vonós zenekara és a fuvola kamarazenekar. Sci-fi és a rakat Pénteken, december 23-án a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban — a sci-fi barátainak — Csilléi Béla tart előadást, Ellenségek vagy barátok cím­mel. Az előadás 18 órakor kezdődik. Ugyancsak itt, de­cember 24-én és 30-án a robo­tokról hangzik el előadás. ® m llusiepkcr is pereg a film A szemközti panelház ko­mor táblájába, az egyik ab­laksor alá szúrós, zöld bajusz költözött. A madzagon füg- geszkedő fenyőfácska meghitt jele szembeötlően figyelmez­tet: karácsonnyá érnek a na­pok. Ünnep. A csönd s a békes­ség erre az időre tartogatott szeletkéi körül neszező tár­gyak, családtagok; almamag- nyi pihenő, szusszanás a mun­kanapok rengetegében. Jól is­mert tartalma mellett e tűle­velekkel számlált időben eny­hülhet a gépet szelídítő kéz fáradalma, sziesztázhat a szel­lem. Legtöbbünkbe ezeket a képeket rajzolták az elmúlt évek karácsonyai. S tán jutott a csillagszórókból egy-egy szikra azoknak is, akik dolog­gal töltik az ünnepet. Nem kevés vitát csiholt már a kérdés: vajon föltétlenül talpon kell-e lenniük a mozi­soknak minden áldott nap? Megéri-e, szükséges-e szaka­datlanul pergetni a kópiákat? Szombaton és vasárnap, dél­előtt, délután, este és éjszaka. Karácsonykor is. — Megszoktuk már, hogy mi akkor vagyunk munkában, amikor mások pihennek — mondja Szabó Dániel, a ceglé­di Szabadság Filmszínház üzemvezetője. — Nehéz lenne elképzelni is, hogy a mozi szü­netet tartson, hiszen hosszú évek tapasztalatai mutatják, hogy a különféle ünnepek alatt is felmerül a film iránti igény. S nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk. A lakótele­peken például egyre többen ér­zik szükségét annak, hogy ha rövid időre is, de kimozdulja­nak a szobákból. Pláne a tél beálltával, más eshetőség hí­ján, sokak útja vezet a mozi­ba. Függetlenül attól, hogy a naptár miféle ünnepet jelöl. Persze, a folyamatos vetítés nem mindenkor gazdaságos, a filmszínház számára. Alkotása válogatja, hogy alkalmanként hány üres hely marad a néző­téren. Tavaly karácsonykor majdnem telt ház előtt for­gattuk le az egyik Piedone- filmet, a gyerekeknek pedig az angol mesejátékot. — Cegléden él a szokás, hogy a szülők a gyerekek tá­vollétében igyekeznek feldí­szíteni a fenyőt, hogy a meg­lepetéssel még kellemesebbé tegyék az ünnepet. Az a más­fél, két óra, míg nálunk a cse­meték a filmet nézik, épp ele­gendő, hogy a szaloncukrok és az ajándékok a helyükre kerüljenek. Az Idei kará­csony délutánján is várjuk a fiatalokat s a gyerekeket. Négy órától egy izgalmas ka­landfilm, a Flosszú vágta koc­kái peregnek, az apróságokat pedig fél négyre hívjuk a ka­maraterembe, ahol a Harapós kiskutya című műsorunk nyújt majd jó szórakozást. — Heten teljesítünk ünnepi szolgálatot: két gépész, három jegyszedő, egy pénztáros és természetesen az üzem veze­tője. Az előadások befejezté­vel még néhány percig itt ma­radunk, pár szem sütemény s egy üveg pezsgő kerül az asz­talra, a karácsonyt köszönt­jük mi is. De fél hétre már mindenki otthon lesz. V. S. A súlyemelők sikerei A téli és tavaszi növényvé­delemről tart előadást a kert­barátok körének tagjai szá­mára január 12-én 17 órai kezdettel a ceglédi helyőrségi művelődési központban Sza­bolcsba József. A Ceglédi VSE egyik leg­fiatalabb szakosztályában, a súlyemelőben egyre többet hallatnak magukról Ecser Ká­roly edző tanítványai. A sok lemondással és szorgalommal végzett edzésmunka első ered­ményei már jelentkeztek, hi­szen a saját nevelésű fiatalok közül az év folyamán ketten megszerezték az ifjúsági aranyjelvényes minősítést. Az utánpótlás országos baj­nokságaival és az utolsó mi­nősítő versennyel — melyet Bem Kupa elnevezéssel Ceg­léden rendeztek meg az el­múlt hét végén — lezárult a súlyemelők 1983-as verseny­idénye. Az országos bajnokság tí­zes ranglistájára három ceg­lédi sportolónak sikerült fel­verekednie magát. Értékes helyezéseket szereztek. Az út­törők közö't Farkas István — a Várkonyi iskola tanulója —, teszt- és , a súlyemelőver­senyben 475 pontot ért el, s ezzel a második helyen vég­zett. Serdülő korcsoportban Szebenyi József a 203-as Bem Szakmunkásképző tanu­lója nem tudott előbbre ke­rülni a tizedik helyről, viszont megszerezte az ifjúsági arany- jelvényt. Másodszor éppen Cegléden, a Bem Kupán emelte fel az ehhez szüksé­ges súlyt. Az ifjúsági II. kor­csoportban Mészáros László szerepelt a legjobban, aki súlycsoportjában 255 kg-mal a hatodik helyen végzett. Tel­jesítménye hét és fél kilo­grammal jobb az aranyjelvé­nyes szintnél, s mivel azt ő is kétszer teljesítette, meg­szerezte a minősítést. Az év második felében a CVSE-hez igazolt a váro­sunkban katonáskodó Ondi László, a nyíregyháziak első osztályú versenyzője. A céltu­datosan és szorgalmasan ed­ző sportolónak sikerült meg­védenie felnőtt I. osztályú minősítését. Ondit anyaegye­sülete visszavárja, de a ceg­lédiek — mivel a fiatalembert az érzelmi szálak Ceglédhez kötik —, bíznak abban, hogy leszerelése után is a szak­osztály tagja marad, s akkor évekig erőssége lehet a CVSE rohamosan fejlődő súlyemelő sportágának. A súlyemelők most rövid pihenőt kapnak hogy január­ban újult erővel folytathassák az edzéseket, annak érdeké­ben, hogy a következő év feladatait minél eredménye­sebben tudják teljesíteni, ü. L. ISSN 0133—2000 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom