Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

VÁCI *J€íila A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1983. DECEMBER 21., SZERDA Júliustól: új üzem Korszerűbb körülmények között A fejlesztés még nem minden Hat év — nagy idő, külö­nösen amikor várakozni kell. De ha a hatodik év meghozza a remélt eredményt, ez kárpó­tol mindenért. S ha ez a meg­állapítás nem is mindig érvé­nyes, o Taurus váci gyárának vezetői és dolgozói bizonyára hasonlóképpen éreznek a je­len esetben, hiszen a hosszúra nyúlt várakozás után végre ebben ni évben kezdetét vet­te az oldóüzem korszerűsítése. S ez már csak azért is fordu­lat a gyár életében, mert e fej­lesztéssel az egyik legkritiku­sabb, egészségvédelmi szem­pontból a legveszélyesebb munkahely áttelepítése kezdő­dött meg. Csökken sz ártalom — A tervek szerint decem­ber 31-ig készül el az új épület — tájékoztat Bross Sándorné munkavédelmi vezető —, majd az NSZK-ból vásárolt gépsor üzembe helyezésével jú­lius elsejétől fokozatosan meg­szűnik a régi üzem: az első lépcsőben az egészségre ártal­mas oldószerek negyven szá­zaléka kerül át az új üzembe. E fejlesztéssel a gyártási kö­rülmények lényegesen korsze­rűbbek lesznek, ugyanis a zárt rendszert biztosító új gépsor nemcsak a termelés mennyi­ségi és minőségi eredményeit befolyásolja kedvezően, de az oldószerártalmat is csökkenti. És a jelen esetben ez a legfon­tosabb — elsődlegesen ez volt a nagyvállalati költségek ter­hére történő beruházás célja —, hiszen a régi üzem semmi­képpen nem felel meg a kö­vetelményeknek: korszerűt­lenek a berendezések, nagy a tűz- és robbanásveszély, s fo­kozott a munkahelyi ártalom. Ha a beruházás megvalósul, a Taurus váci gyárában min­den tekintetben megfelelőek lesznek a munka- és egészség- védelmi körülmények, ugyan- ts a többi üzem korszerűsíté­se — új gépek beállításával — már megtörtént, csupán ezen a területen voltak kifogásol­hatók a feltételek. De ebben a kérdésben sem az elhatározás késett — á beruházás az anyagi eszközök szűkössége miatt húzódott el Jelentős fejlődés — Természetesen — foly­tatja a munkavédelmi vezető — o fejlesztés még nem min­den. A technológia jellegéből következően továbbra is ve­szélyes marad az üzem, vagy­is: a biztonságtechnika és az egészségvédelem kérdéseivel épp úgy kell foglalkoznunk a jövőben, mint jelenleg. És ez­zel kapcsolatban már vannak tervek, többek között 1984- ben egy oktatóbázist akarunk kialakítani — oktatóteremmel, A felszerelések megvannak, csupán a helyiség kialakítása lesz a feladat. Az oktatások színvonalának fejlesztését na­Aranyló nap Januárban is látható A fővárosi vizuális művé­szeti hónap keretében pénte­ken, december 16-án megnyílt a Budapesti Művelődési Központban egy pályázat kap­csán elfogadott alkotások tár­lata. Három váci névvel találkoz­tunk a katalógusban. Kiállít­ják Robotka János Fa orna­mentika című két fotóját. A vetítésre kerülő munkák kö­zött van Kaufmann Andrásné Lakótelep című II. díjat nyert diaképe, s Jégvirág című al­kotása. Kaufmann András Színek, Olvadás és Csillogás című természeti képeit és Ro­botka János Aranyló nap című felvételét is bemutatják a kö­zönségnek. Megnyitó beszédet mond: Jakab Béla, a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályának helyettes vezetője. Az érdekes tárlat január közepéig megte­kinthető. Mustcla putorius Hívatlan vendégek okozzák Padlás a Klein Károly ut­cában. Hideg, csípős a reggel. A 26-os számú ház a körzeti or­vos rendelője. Az udvarban a kazánfűtő szorgoskodik; — A Váradi nénit keresem? — ott a sarokban, oda tessék bekopogni. — Jó reggelt, kezeit csóko­lom, Váradi nénihez van sze­rencsém? — Jó helyen jár — és már adja is a két levelet —, tes­sék, elolvasni. Betűzni kezdem a KÖJÁL- tól 1983. augusztus 22-én kel­tezett levelet. A másik úgy­szintén, de december 15-i ha­táridővel, ígéri a probléma megoldását. — Mi a baj? — a bűzös padlás, a görények édes éle­tének helye, a beázott tető, az éjszakai rajcsúrozás nyomai, amit ezek az állatok, a hívat­lan vendégek okoznak. Pró­bálták már gázzal, de a tető állapota miatt eredményte­len a munkájuk. Megkísérel­ték krezollal, de annak majd­nem a lakó látta kárát, mivel a tető beázott és a lével a mé­reg is becsurgott a lakásba. — Mit tegyek? — tárja szét a kezét. Van négy fiam, egy lányom, de itt már csak egye­dül élek és félek. Képzelheti, legutóbb 22 évvel ezelőtt volt hasonló a helyzet. Akkor ezer­nél is több galambgyűrűt sö­pörtek össze a padláson, a csontokról, a tojáshéjról nem is beszélve. Tél van, szép nagy a bundájuk. Nincs aki meg­szabadítson tőlük? Kinek ír­jak? Szeretnék festeni is. Lát­hatja, hogy lehetetlen, pedig az is elkelne. — Mit mondhatnék? Hisz csak azt tudom, hogy a neve Mustela putorius, három fa­ja van és, hogy vérszomjas és pusztítja a patkányt. De ki az, aki meg is tudja fogni? Reméljük, jelentkezik vala­ki, aki egy szép bundára valót begyűjt belőlük. Porubszky Dezső gyón lényegesnek tartjuk, mert ezen keresztül is alakíta­ni lehet a hozzáállást és a szemléletet, ez is egy eszköz, amely befolyásolhatja a gya­korlati munkavédelmet. És örömmel mondhatom, ebben a munkában nem vagyunk egyedül: nagyon sok segítsé­get kapunk az üzemvezetőktől, a munkavédelmi őröktől, s nem utolsósorban a nagyvál­lalattól. Az ember védelme A Taurus mindig is azok kö­zé a gyárak közé tartozott, ahol a munka jellegéből kö­vetkezően kedvezőtlenebbek az üzemegészségügyi feltételek, így az erre irányuló tevékeny­ség is állandó és rendszeres. A dolgozó ember védelme ná­lunk elsődleges kérdés kell. hogy legyen, s a tapasztalatok szerint az is. Példa erre ez a beruházás is, amely minden nehézség ellenére megkezdő­dött, s amely valóban jelentős fejlődést eredményez. V. É. A múzsába ünnepsisspjai Levelek a hangverseny teremből Jubileumi sorozotté! kezdődött Szerzőnk a városszerte ismert nyugdíjas zenetanár levelei gyakran érkeznek mostanában a szerkesztőségbe. A zenei életéről országszerte ismert város eseményeiről tudósit avatott ismerőjeként múltnak, jelennek, zenei műfajoknak. Elemzéseinek csak a részleteit tudjuk köz­readni. Ám olyan szívesen, mint ahogy feltételezzük: olvasóink is fogadják. Hiszen ismerjük a régi kívánsá­got, melynek igyekszünk eleget tenni. Legyen tükre, visszhangja lapunkban is, egyre színesebbé váló zenei életünknek. A harmadik A muzsikusszív dobogása nyújthatta azt az élményt, amiben a jubileumi hangver­senysorozat harmadik hang­versenyén volt részünk. Első számként Vivaldi d- moll concertójának II—III. té­tele hangzott el Bokor György mesteri fagottjátékában. Szin­te hihetetlen, hogy a fafúvó­sok „basszushangszere” milyen finoman, melegen is tud szólni. Amilyen finoman átélt volt a kezdő lassú tétel, annyira le­kötötte a figyelmet a III. tétel gyors része. A zenekar úgy követte a mű és az előadó minden hangulatváltozását ahogyan azt már Erdélyi Sándor hangversenymester művészegyüttesétől megszok­tuk. Aki ismeri a „Kis éji ze­nét”, az rögtön felismerhette, hogy mesteri Mozart-művet hall. A térpaváltások, a sze­replő három hangszer teljes egyenértékűsége, hangnemi ki térések, visszatérések mesteri előadása egyenlően dicséri Franck Éva (fuvola), Taracsák Mária hegedű és Szabóky Ju­dit tanárnők előadását. Beethoven F-dúr szonátájá­nak Horváth Gyula által nyúj­tott kürtelőadása iskolapéldá­Ez is a képhez tartozik Miért szeiisstes a város? Csuk a tanács megrendelésére dolgoznak Megállított a Széchenyi ut­cában egy fiatalasszony: — Írjon már arról, hogy mennyire szemetes ez a város — mondta, miközben csinos orrát papírzsebkendőbe fújta és a zsebkendőt, a két sze­méttartó között, a földre dob­ta. Nem láttáin széles e hazá­ban az utcán annyi szemetet, a részegek által eldobált sö­rösüveget, számoilócédulával teli üzletet, hulladékokkal kör­beszórt utcai elárusítóh-elye- ket, mint Vácott. Ismerek olyan városokat, ahol még mindig a főtéren tartják a he­tipiacot, de amikor az utolsó elárusító helyet is lebontják, patyolattiszta marad a tér. Nálunk a váci búcsú után, a csatatérnél is mindig csú­nyább az ország legszebb ba­rokk tere. Ezekről a gondokról és a váci kommunális üzem köztisz­tasági feladatairól beszéltem Toldi Sándorral és Konecsni Miklóssal a váci kommunális üzem köztisztasági ágazat két vezetőjével. — Talán azért van mindez — mondta Toldi Sándor — mert sokan nem ismerik a tanácsi rendeletet és a kom­munális üzem feladatát. A köztisztaságért minden lakó köteles közreműködni, az el­árusítóhelyek előtti járdasza­kaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető, az ingat­lanok előtti járdaszakaszt a tulajdonos, a használó állandóan tisztán tartani. A kommunális üzem csak ott végez köztisztasági munkát. ahol a tanács ezt megrendel­te. — Hangsúlyozni kívánom — vette át a szót Konecsni Miklós — hogy más hasonló lakosú, területtel rendelkező városnál is ugyanennyit, vagy még kevesebbet költ a város köztisztaságra és mégis tisz­tábbak azok a városok. Ez az összeg Vácott évente több mint két és fél millió forint. Egyikük sem mondta ki, de ott vibrált közöttünk: Vácott a lakosság tisztaság­igénye egyoldalú. Ennek iga­zolásául rengeteg példát lehet­ne felsorolni. Nyolc órakor mindennap föisöprik a 19 autóbuszmegálló környékét, de fél kilenckor ismét tele van csikkekkel, hulladékkal a szeméttartó meg üresen ásít. Két nap, alatt elborítaná a Földváry lakótelepet a nem egyszer az emeleti ablakok­ból kiszórt szemét, tejeszacs­kó, krumplihéj, ha a kommu­nális üzem mindennap nem takarítaná. Miért vigyázzon a Fóti Mgtsz gépkocsivezetője, vagy a MÉH-telep rakodója arra, hogy az utcán ne szór­ják el a silót, a szalmát, a hulladékot, ha a büntetést, a takarításról szóló számlát nem ők, hanem a szövetkezet, a vállalat fizeti ki? Ugyanide tartozik az a felelőtlenség, hogy a kiskonténerekbe a háztartási szemét közé építé­si hulladékot, vasdarabokat rejtenek, melyeket a kocsi csi­gasora nem tud felhordani. Megroppan, a szemétszállítás leáll, a kocsit javításra kell küldeni. — Pedig elvisszük mi az ilyen szemetet is — mondta Toldi Sándor. — csak ezt kü­lön meg kell rendelni és ilyenkor tehergépkocsival jö­vünk ki. Mindenki levonhatja ebből a beszélgetésből a tanulságot, de abban mindnyájan egyet kell értenünk- Más szemét a fale­vél, az utca pora és más sze­mét az eldobott papírzsebken­dő, az elhullajtott szalma. A város 37 ezer lakosa után nem mehet kisseprűvel és lapáttal 37 ezer köztisztasági alkalma­zott. Azért, hogy ha valakinek úgy támad kedve, eldobja cukorkászacskóját. cigaretta- csikkjét, s azonnal fel is sö­pörjék utána. Talán az sem lenne baj, ha keményebb szívűek lennének a köztisztasági őrök. Ha vas­tagabban fogna a szabálysér­tést megállapító tanácsi ce­ruza. Mészáros Gyula ja annak, hogy így is lehet kürtön játszani. Schubert: Bevezetés és vál­tozatok az elszáradt virágok daltémájára volt a következő szám. Kiss Zsuzsanna fuvo­la- és Horváth Péter zongora­előadásában. Kiss Zsuzsanna bizonyított: nem „véletlenül” lett az intézményből elinduló tehetséges növendékből ugyan­ott tanár. Horváth Péter szere­pe nem szorítkozott csak kí­séretre. A kompozíció a zon­gorának is szánt önálló szere­pet, amit a muzsikus maradék­talan hűséggel mutatott be. Weiner Leó: Peregi verbun­kosát Szabó Ede tanár adta elő. Fazekas László tanár az ütőhangszerek tömegén, az or­gonán keresztül nagyszerű zongorakísérő is. Bartók: I. Rapszódia első té­tele azt hiszem, tudatosan ke­rült az előző szám mellé Ma- sopust Katalin gordonka- és Szabó Katalin tanárnők mű­vészi előadásában. Zárószámként: Ibert: Fú­vósötöse hangzott el. Franck Éva (fuvola), Takács Zsófia (oboa), Szabó Ede (klarinét), Bokor György (fagott) és Hor­váth Gyula (kürt) előadásában. Növendékek A hálás közönség — nem egyszer — vastapssal köszönte meg a művész tanárok nagy­szerű szereplését. Megérdemel­ték. A dobogó párkányán virágok sorakoztak. Szülők és a zene­barátok együttese várta a 20 éves jubileumi díszhangver­seny megkezdését. A tapssal fogadott megnyitó beszéd után a zeneiskola vonószenekara Kutassy Margit tanárnő ve­zényletével Vivaldi F-dúr con- certóját adta elő. A continuo- kíséretet, nem kis meglepetés­re a kis Bogányi Gergely látta el mintaszerűen. Második számként Chr. Graupner egy koncertjének II. és III. tételét Kovács Zoltán adta elő fagotton. Tanár­zenekari kísérettel. A conti- nuo szerepét mindig a műhöz alkalmazkodva Király Magdol­na látta el. Tessarini D-dúr koncertjé­nek II. és III. tételét Nagy Mária (hegedű) adta elő. Bog- danovits Lászlóné tanárnőt di­cséri a jó előadás. Vivaldi a-moll gordonkaver­senyét Lengyel Ágnes adta elő. Szabóky Judit tanárnő kezdte a tételt, majd a kis növendék folytatta biztos játékkal a ze­nei párbeszédet — élvezetesen. Meglepetésként hatott ifj. Farkas• László növendék vib- rafonjátéka. Az egyik közked­velt Bach-műből: a h-moll szvitből játszott részleteket. A gyors zárórészt meg kellett ismételni. A szűnni nem aka­ró taps újra meg újra látni, hallani akarta ezt a tehetséges növendéket. Tapsvihar Dancla: Premier Soloja kö­vetkezett Sárándi Izolda (he­gedű) adta elő. Nagy hatást tett a hallga­tókra Charpantier: Te Deum- Preludio műve, melyet mint a műsorközlő tanárnő mondta, „mottóként” választottak a ju­bileumi sorozat ünneplésére. Ez zel a művel kezdődött novem­ber 21-én a hangversenysoro­zat a tanár-zenekar előadásá­ban. Ugyanezt a művet hallot­tuk most a záróhangversenyen befejezésképpen a növendé­kekkel kibővített — szimfo­nikus hatást keltő — zenekar­ral, Kutasi Margit tanárnő ve­zényletével. Lenyűgözően, ha­talmasan szólt a mű. Á tanár­nő leintett: vége! Vége lett volna, ha a közönség tapsvi­hara ismétlést, „újrázást” nem kért volna. A csodálatos hang­zású zenekar még nagyobb lelkesedéssel ismételte meg a művet. Kuczor Béla A könyvtáros gondja Polc kellene a könyveknek Gazdag a váci Szönyi Tibor Kórház könyvállománya. A betegeknek van tehát mit ol­vasniuk. Mégis bosszantó ap­róság foglalkoztatja most a könyvtár vezetőjét Oszaczky Jánosnét. — Sok könyvünk azért nem jut el az olvasóhoz, vagyis be­tegeinkhez, mert nincs elég könyvespolcunk ahová kiten­nénk. Gondolom, a váci üzemek, intézmények, vagy szocialista brigádok, esetleg KlSZ-szer- vezetek tudnának ebben se­gíteni. Tudjuk, hogy előfordul különösen a vállalatoknál a már használt, de még jó karban lévő könyvespolcok selejtezése, melyet aztán összezúznak. Mi ezeket szívesen elfogadnánk. Ivóvíz ŐrbQflyÉKRflk Ez év őszén örbottyánban is megalakult a víztársulás. A községen keresztülhúzódó Vác —Gödöllő Regionális Vízmű gerincvezetékéből örbottyán- ba is bevezetik a vizet. A víz­társulás a jövő év januárjában kezdi meg hivatalos működé­sét, mely a nagyközségi közös tanács és a helyi lakosság ösz- szefog'ásával jött létre. Híbipzí'ós December 17-i „Kifogtak va­lami vaskoporsót” című írá­sunkban portrét közöltünk a halászdinasztia idős váci tag­járól. Sajhálatos névelírás kö­vetkeztében a cikk Feisz Bé­láról szól, holott valójában Fieszl Béla nyugdíjasról van szó. Vác, Pf: 32. Figyelmes gondoskodás Megvendégelték a tagokat A fóti 3-as pártalapszerve- zet 1983. november 28-án tar­totta év végi beszámoló taggyű­lését. Titkára Rajkó Lajos 87 éves korára is aktív részese volt ennek a beszámolónak, A veze­tőséggel közölte: arról számolt be, hogy a nyugdíjas alapszer­vezetnél kiterjedt a figyelem, Öogy a járni nem nagyon tudó elvtáísakat személykocsival szállítsák el az alapszervezet helyiségébe. Azért, hogy hall­ják a beszámolót, hozzá tudja­nak szólni. A beszámoló vé­gén megvendégelték a tago­kat, elbeszélgettek nagyon jól sikerült pártrendezvényről, melynek a beteg tagok örül­tek a legjobban. Kovács Imre pártbizottsági tag ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom