Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

GÖDÖLLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1983. DECEMBER 21., SZERDA Ülésezett a városi tanács A végrehajtó bizottság munkája Döntöttek tokb személyi kérdésben Gödöllőn tegnap délután megtartotta idei utolsó ülését a városi tanács. A tanácsülé­sen meghallgatták és tudomá­sul ve.tték a városi választási elnökség jelentését a legutób­bi időközi választásokról, majd személyi kérdésekben döntöt­tek. Megválasztották az eddig megbízottként tevékenykedő Papp Istvánt a gödöllői tanács elnökévé. Ács Jánost, a Gö­döllői Gépgyár pártbizottsága titkárát a végrehajtó bizottság tagjának. Érdemei elismerésé­vel felmentették tisztségéből Barkóczi Istvánt, a művelő­désügyi és Simon Istvánt, a termelés-ellátás felügyeleti osz­tály vezetőjét. A művelődés- ügyi osztály új vezetőjévé Di­cső Eleonórát, a járási pártbi­zottság propaganda- és mű­velődési osztálya eddigi veze­tőjét nevezték ki. Megjelent Vágvölgyi József, a Pest me­gyei Tanács általános elnök- helyettese és Simon János, a megyei pb. osztályvezetője. Helyi sajátosság Ezután a tanács elnöke be­számolt a legutóbbi ülés óta történt legfontosabb esemé­nyekről, majd ugyancsak az ő előterjesztésében megtárgyal­ták és elfogadták a végrehajtó bizottság idei munkáját ösz- szegző tájékoztatót. A követ­kező napirendi pont már az 1984-es esztendővel volt kap­csolatos. Elfogadták a tanács, a végrehajtó és a munkabi­zottságok munkatervére elő­terjesztett javaslatokat. A végrehajtó bizottság a ta­nácstörvényben megszabott kötelezettségének eleget téve adott számot idei tevékenysé­géről, hangsúlyozta bevezető­ben a tájékoztató, majd leszö­gezte, a tanács által tavaly el­fogadott munkatervének meg­felelően dolgozott. Figyelembe véve a helyi sajátosságokat és lehetőségeket, törekedett arra, hogy a központi célokat minél teljesebben sikerüljön elérni. Munkálkodásának közép­pontjában a városfejlesztési feladatok, a lakosság alapfokú egészségügyi, művelődési és szociális ellátása állott. Min­den harmadik héten tartott ülést a 'testület. Egyszer volt kihelyezett ülés. A jövőben többször szeretnének ilyeneket tartani, valamely üzemben. Egy-egy ülésen két fő és több egyéb napirendi pontot tárgyalt meg a vb. Tagjainak megjelenési aránya 85 száza­lékos volt. A tárgyalt témához a tagság 96,1 százaléka szólt hozzá. Az utóbbi adat jelzi, a végrehajtó bizottság tagjai csak akkor nem nyilvánítottak véleményt, ha az adott tárgy­körben nem volt mondaniva­lójuk. Irányítás, ellenőrzés Miről tárgyaltak a bizottság tagjai? A ném tanácsi szer­vek, vállalatok működéséről, A hatvanszorcs váradé Aszódon a közelmúlt napok­ban véradók találkozóját tar­tották a helyőrségi művelődé­si központban, a Vöröskereszt helyi vezetősége rendezésé­ben, amelyen számos, rendsze­resen vért adó ikladi, domo- nyi és aszódi donor vehette át ünnepélyes keretek között a bronz- és ezüstkitüntetést, valamint a műsorban jeleske­dő piros nyakkendős pajtá­soktól a vörös szegfűszálat. Az ünnepeltek között is a legnagyobb tapsot Kossuth Andrásné kapta, aki eddig 59 esetben járult hozzá vérével a rászoruló súlyos beteg embe­rek életének megmentéséhez, gyógyulásához. Kossuth And- rásnét Aszódon Garczik Er­zsébetként ismerik leginkább. Szülőháza, a Garczik-ház, a temető alatt áll. ott látta meg a napvilágot 1933. február 18- án. Jelenleg a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat aszódi telepének portása. Már kislány korában meg­ismerkedett a munkával, ara­tók mellett dolgozott, otthon pedig ellátta a háziállatokat. Édesapjától elsajátította a kő- művességet, és 1950-ben szak­vizsgát tett e férfias mester­ségből. Ugyanabban az évben adott először vért. Pestre járt az időben dolgozni, s mint el­mondta, egy súlyos közúti bal­eset látványa kényszerítette a Péterfy Sándor utcai’ kórház­ba. Ügy érezte, szükség van segítségére, vérére. Később már hívták, s ő ment szívesen. sőt lánypajtásai, munkatársai közül többeket magával bátorított a véradók táborába. Úgy véli, ünnepnek számított, ha oda készült. És boldogan emlékezik társaira, akikkel rendszeresen találko­zik akár a véradóhelyen, akár másutt. Kossuth Andrásné a munka­helyén is megbecsült ember. Tudják róla, hogy sokszoros véradó, ezért szeretetük mellé tisztelet is kapcsolódik, ha ta­lálkoznak vele. Mit is kíván­hatnánk e nagyszerű asszony­nak áldozatos tevékenységé­ért? Talán azt, hogy legyen sok boldogsága családjában, ahol már öt unoka is született. Slttndl Gábor egészségügyi, pénzügyi, igaz­gatási ügyekről, a tervezésről és a településfejlesztésről, ipa­ri, kereskedelmi, művelődés­ügyi kérdésekről. A szakigaz­gatási szervek irányításáról, ellenőrzéséről, a városfejlesz­tést feladatok megoldásának állásáról minden ülésen tájé­koztatót kaptak a testület tag­jai. A szakigazgatási szervek beszámoltak a lejárt határide­jű határozatok végrehajtásá­ról. A végrehajtó bizottsági ülésekre az apparátus tagjai színvonalas előterjesztésekre törekedtek, illetve arra, hogy minél hívebben kifejezzék a valóságos helyzetet. Ezzel pár­huzamosan elvégezték az ága­zati és a törvényessági koordi­nációt. A jelentősebb előter­jesztéseket az ágazatilag ille­tékes tanácsi bizottságok is megtárgyalták, s továbbították véleményüket, javaslataikat a testületnek. Meg jobban Az ügyrendi, a számvizsgá­ló, a művelődésügyi, az egészségügyi és szociálpoliti­kai, a városfejlesztési, a la­kosságellátási és szolgáltatási bizottság is rendszeresen ülé­sezett. A tagság megjelenési aránya 74 és 95 százalék kö­zött ingadozott. A végrehajtó bizottság idei tevékenységéről szóló tájékoz­tató nyomán a tanácsülés meg­állapította, a testület teljesí­tette feladatait, munkájával hozzájárult a városfejlesztési és -politikai elképzelések meg­valósításához, a szakigazgatási szervek munkájának eredmé­nyesebbé tételéhez. A tanácsi bizottságok hasznosan segítik a testület munkáját. A jövőt illetően a tanács rámutatott, hogy a határozatokat még kö­vetkezetesebben kell végrehaj­tani és ellenőrizni. K. P. Hazai piacra CsissoSf, tefBonos Változatlanul keresett ter­mék az üzletekben a kőbányai Szerszámkészítő és Finomme­chanikai Ipari Szövetkezet gö­döllői üzemében gyártott Kali­fa típusú kávéfőző. A négysze­mélyes főzök csiszolt és teflo- nos kivitelben egyaránt ké­szülnek. Az idén összesen mintegy nyolcvanezret gyárta­nak belőlük hazai piacra. Átadták az íizesnépktet / A szülőfaluért Bogi aSopíivénf A bagi Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága határo­zatban fogadta el dr. Balázs József Bag szülőfalumért elne­vezésű, tízezer forintos alapít­ványát. A tanácsülés ezt tudo­másul vette. Az alapítvány célja egyszeri-többszöri jutta­tást. vagy ösztöndíjat adni olyan bagi személyeknek, akik a község fejlődéséért jelentős munkát végeztek, illetve ki­emelkedő tanulmányi eredmé­nyeikkel Bag társadalmában megbecsülést, máshol pedig községüknek hírnevet szerez­tek. Az odaítélés társadalmi bizottság joga és kötelessége. Mogyoród Ssóz munkaliely Gyümölcsöző, jó a kapcsolat a mogyoródi tanács és a köz­ség határában gazdálkodó pé- celi Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet között. A gazdaság it­teni rágógumiüzeme, a jérce- nevelő telep, az erdészet, a szőlészet és az épülő szőlőfel­dolgozó üzem több mint száz helybeli lakosnak, sőt még szadaiaknak is teremt munka­alkalmat. Ahogy a. tanácsban mondták: legföljebb a nagy távolság a gátjá néh'a a napi, élő kapcsolatnak, a szövetke­zet vezetőivel. I nssp programja Galgahévíz, művelődési ház: Galgahévízi családi fotográ­fiák, fotás falutörtéfieti kiállí­tás, megtekinthető 15—20 óráig. 'MŐhÍhI Riki-tiki-tévi. Színes, szink­ronizált szovjet—indiai mese­film. Csak 4 órakor! Flór asszony két férje. Szí­nes, szinkronizált brazil film­vígjáték, 6 és 8 órakor. 14 éven" aluliaknak nem ajánlott! A Tigáz új épülete Ilancsovszki János felvétele A Tigáz, a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat 1968 óta működik megyénkben, s né­hány évvel ezelőtt megkezdte Gödöllő és környékének ellá­tását is. Ma már tizenhét te­lepülés lakosságának és tizen­hat nagyfogyasztójának ad­nak földgázt. Városunkban szerény körülmények között, faházaikban, régi épületekben több helyen fogadták ügyfelei­ket, dolgozóik szociális körül­ményei sem voltak megfele­lőek. A tegnapi napig, amikor Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára és Papp István tanácselnök je­lenlétében átadták a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat generálki­vitelezésében elkészült, mint­egy huszonötmillió forintba került üzemépületét. Avatá­sán Czike Gábor, a hajdúszo- boszlói székhelyű Tigáz igaz­gatója adta át ünnepi külsősé­gek között a gödöllői kiren­deltség dolgozóinak a létesít­ményt. majd Nagy Nándor ki­rendeltségvezető beszélt szol­gáltatásaikról, s arról, hogy mintegy huszonhétezer fo­gyasztót látnak él vidékünkön földgázzal. Ezy és tenniva­lóink bővülése indokolta, hogy elhelyezésük jobb legyen. A szétszerelhető ház Ha kikapcsolódni vágyom, Valkóra utazom, mert az au­tóbusz a gödöllői erdőség leg­szebb, legcsendesebb vidékén kanyarog át a városból a köz­ségbe. A Juharos-tető mellett csaknem háromszáz méterre is felkapaszkodunk, ami ezen a tájon jelentős magasság. Az is fontos, hogy kellően hosszú ez az erdei útszakasz, nemcsak egy villanás. Felfrissülök, mi­re feltűnik a falu szélén az er­dészet, mintegy így is hirdet­ve a valkóiak szomszédságát a természettel. Ez a szomszédság néha füg­gőséget jelent. Ha esik a hó — mint a decemberi első lepel mutatja — itt több hull és las­sabban olvad el. Ilyenkor kés­het az autóbusz, a legszoro­sabb kötelék a falu és a vá­ros között, s lecsukódik a so­rompó, várhatnak a gödöllői vasúti kereszteződésben a munkába vagy ' hazaigyek- Vők. Ez a távoli útakadály is talkó titkai közé tartozik. Aki item ejt szót róla, még nem te- liinti ismerősnek az idegent. Most nincs hóakadály, csak hfdeg van. A főutca kicsiny rktakja befagyott, csupán ott szabad a víztükör, ahol egy Értelmes vÉllaSkorói Felkeverő, tisztit® vihar Fiam az Űj magyar lexikon kötetében lapoz. Érdeklődé­semre elmondja, hogy szeret­né megtudni, mi volt a MADISZ? Sajnálkozva közli, hogy ezt a szót nem találja. Biztatom, hogy keresse tovább, s ha máshol nem, akkor a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség címszó alatt bizto­san ráakad. Keresése nem eredménytelen, máris olvas­sa. — 1944 végén az MKP kez­deményezésére létrejött ifjú­sági tömegszervezet... játszva tanultak A lexikon nyolc sorban pró­bál képet adni a felszabadu­lás utáni ifjúsági mozgalom­ról, amelynek tagjai élen jár­tak a háborús romok eltakarí­tásában. az újjáépítésben, s kísérletet tettek a tudomány várának meghódítására. Értel­mes és értékes vállalkozás len­ne — jut eszembe, ha a hely­történ,észek valamelyike meg­írná a Galga menti községek felszabadulás utáni időszaká­nak ifjúsági mozgalmainak történetét. Miközben mindezeket vé­giggondolom, Bankó Gábor, a hévizgyörki pártalapszervezet vezetőségének tagja és fele­sége jönnek egy kis baráti beszélgetésre. Bankó Gábor már nyugdíjas, de tagja volt az ifjúsági szervezetnek. — Abban az időben elsősorban az érzelmeinkkel tanultuk a világot, nem az értelmünkkel. És milyen gyors, mennyivel eredményesebb volt, szinte játszva, ez a tanulás -r- mond­ja vendégem. Igazolom a szavait, mert magam is azt tartom, hogy egyetlen, a lélek mélyéig ka­varó, tisztító érzelmi vihar többet alakít, változtat, nevel az emberen, kivált serdülőko­ráig, mint bármilyen vastag kötetben összepréselt ismeret- anyag. Sorrend nélkül Azok a hónapok, évek bizo­nyították, hogy a történelem valóban az élet tanítómes­tere. Történelmi időket éltünk. Szinte vizsgáztatjuk egymást, mit őrzött meg emlékezetünk a hévizgyörki MADISZ mű­ködésének történetéből. Gyor­san kiderül, feledékeny ba­rátja az embernek az emlé­kezet, mert időrendi sorrend nélkül tudjuk csak egymáshoz láncolni az eseményeket. Községünk 1944. november 21-én szabadult fel. Már kará­csony körül gyülekezett ut­cán, istállókban a fiatalok egy csoportja, hogy valamilyen ifjúsági szervezetet kellene alapítani. 1945 februárjában Harangozó László, aki jelenleg a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanára és Megyari Gábor — ő már halott — fel­utaztak a fővárosba, s valahol a jelenlegi Vörösmarty téren találták meg a MADISZ-szék- házat, de az is lehet, hogy egyik kerületi központját. Zsír a bérletért Igazolványokat, propagan­daanyagot hoztak a faluba, s hamarosan megszerveződött hivatalosan is a hévizgyörki alaps/ervezet, amelynek első titkárául Pauló Lajost, a ké­sőbbi televíziórendezőt vá­lasztották. A szervezetnek he­lyiség kellett. Kibérelték Ko­vács András egykori üzlethe­lyiségét — ma már ezt is le­bontották — s a maguk ízlése és lehetősége szerint berendez­ték. A bérleti díjat — tekin­tettel az inflációra — zsírban fizették a fiatalok, s ezt a természetbeni bérleti díjat tíz- dekánként hordták össze. Minden este hangos volt a székház. Akkor valahogyan természetes volt. hogy nevelet­lenek neveltek neveletleneket. Egymásra'hatottak a fiatalok. Mindenki mondta, amit tu­dott, amit olvasott. — A Ligeti határrészen volt egy uradalmi kastély, , ahová egyszer szovjet katonákkal együtt jutottam el egyik ba­rátommal — emlékezik Bankó Gábor. — Száz és száz könyv hevert a romos szobáikban. Megraktuk a lovas kocsit a tudománnyal és lett könyv­tárunk. Micsoda betűéhségben szenvedtünk! Tömeges tanulás A falu szinte minden fia­talja bekapcsolódott a szerve­zet munkájába. A győzelem napján népviseletbe öltözött, akkor még ez volt a természe­tes öltözet, hévizgyörki fiata­lok Aszódon együtt ' köszön­tötték a háború befejezését a járási szovjet parancsnokság­gal. Még az év júniusában Hévizgyörkön rendezték meg a járás fiataljainak találkozó­ját, A boldogj fúvószenekar muzsikájára sok száz fiatal vonult a sportpályára. A találkozónak az. adott kü­lönös jelentőséget, hogy ott Sípos Gyula, a már elhunyt költő, mondott beszédét. — Olyan jól dolgoztunk — emlékezik Bankó Gábor, hogy egy időre Aszódról Héviz- györkre került át a MADISZ járási székhelye, s Pauló Lajos let* a járási titkár. Hogy mikor lett vége az eleven, pezsgő életnek? Az el­ső törés akkor jött, amikor tömegessé vált a továbbtanu­lás. Pauló a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Ha­rangozó László tanítóképzőbe került. Angyal István, Angyal Mihály, Babái János és sokan mások szakérettségire jelent­keztek. Fercsik Mihály forrás, a falu fontos ivóvize belecsurog. Két kisiskolás csúszkál a jégen, a Pintér testvérek. — Hogy hívják ezt a vizet? — ... Hát valkói pataknak — feleli Csilla. — ... Csak egyszerűen pa­taknak — dönt Gábor. A hófoltos utca ellentéte egy kis bolt nyári meleget és tar­ka színeket sugárzó kirakata. December elsején kinyitott Valkó első virágüzlete. Éppen akkor, amikor leesett a hó. Egy lány bevallja, innen kap­ta a szegfűt névnapjára. — Beválik a téli nyitás? — kérdem Baksai Tibornét, a fia­tal tulajdonost. — Szeptemberben szeret­tünk volna kezdeni, de elhú­zódtak az ügyek. A tavaszra nem vártunk, mert akkor már a kertekben is nyílnak a virá­gok. Most sokan döntenek úgy, hogy csoki helyett virágot ajándékoznak. — Szebb is, és nem bántja a fogakat ... — Vegyészként dolgoztam a gépgyárban,- két műszakban. Jobb itthon, közelebb a gye­rekekhez, akik közül a na­gyobb most megy iskolába. (Lehet, hogy a sorompó kar­ja ebben is benne van?) — Régi vágyam, hogy virá­gok között dolgozzak. Kockáz­tattunk a férjemmel. Száztíz­ezer forintba került az épület s a berendezés. Szétszerelhető a ház. Ha felépítik a szolgálta­tóházat Valkón, mellé költöz­hetünk. Gazdag virágválaszték gyö­nyörködteti a szemem, orchi­deák, mikulásvirág, fokföldi ibolya, ciklámen és természe­tesen szegfű. A rózsa faluhe­lyen nem árusítható virág, hi­szen minden kertben díszük. A buszmegállóban újra ta­lálkozom Pintér Gabival, aki sietve elmondja, hogy közben rájött, Hajtanak hívják a pa­takot. — Most hová utaztok? — Németórára. Unoka- testvéremmel, Juhász Katival hetente kétszer megyünk a gö­döllői művelődési házba. Ha­za már édesanyám hoz ben­nünket, autóval. — A mamám francia nyelvi fordító Gödöllőn. De tőlem már megtanult németül is — folytatja a kis harmadikos az autóbuszon. Édesapja az er­dészetben dolgozik, így gyak­ran járják á határt.. Szánkóz­ni viszont a Mátrában szok­tak. Hamarosan Gödöllőre érünk. Vonat nem jön, azonnal át­jutunk a síneken. A valkóiak erre az,t mondják: most nincs sorompó. A túrái busszal már tovább indulok, amikor meg­érkezik a gyerekekért az al­mazöld autóval a mama. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom