Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

nssr * .Wí.Htl 1983. DECEMBER 21., SZERDA 3 Korrekt együftműkosíést Százhalombatta és a szanáltak Ahogy azt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium | közleménye korábban hírül adta, szanálják a 26-os szá- ^ mű dunaújvárosi székhelyű állami építőipari vállalatot. | A Fejér megyei cég idén 216 millió forint értékű beru- £ házás generálkivitelezője Százhalombattán. A ma ismert ^ igények szerint jövőre 161 millió forintos munka gazdái í lesznek a városban. Keresik az okikat Jogosnak látszik tehát az érdeklődés: mi az oka annak, hogy a jónevű vállalat ilyen helyzetbe került, s a most fo­lyó pénzügyi rendezési eljárás, a gazdaságos működés feltéte­leinek megteremtését szolgá­ló intézkedések milyen hatás­sal lesznek a százhalombattai építkezésekre? Kérdésünkre Rózsa Róbert, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főmunkatársa válaszolt. — A 26-os számú Á*ÉV ko­rábban 330—340 millió forin­tos költséggel évi 2 és fél mil­liárd forint értékű munka el­végzésére alkalmas építési szervezetet hozott létre. Köz­ben azonban csökkent a válla­lat profiljának leginkább meg­felelő ipari beruházások szá­ma. Az alacsony bérek miatt a vállalatnál rohamosan rom­lott a munkaerőhelyzet is. Ezért a rendelkezésre álló ka­pacitásnak csak a felét tud­ták kihasználni. Miközben ke­vesebb lett a nyereség, duplájá­ra nőttek a kamatterhek. Ezek az elsőrendű okai annak, hogy a vállalat veszteséges lett. Hozzájárult az eredménytelen­séghez, hogy előkészítetlen be­ruházásokra vállalkoztak, megfelelő, mindkét félnek biz­tosítékot nyújtó szerződések nélkül kezdtek a munkákhoz. A megfelelő partneri viszo­nyok hiánya is oka a kiala­kult helyzetnek, ugyanis a megrendelők közül néhányan késve, vagy egyáltalán nem fizették az esedékes számlá­kat. Minderre persze az adott lehetőséget, hogy a: 20-os gyakran késéssel, hibásan dol­gozott, építésvezetőségei meg­felelő irányítás nélküliek, gyakran szervezetlenek voltak. A dunaújvárosi építők a me­gyén kívül is számos helyen, például Százhalombattán és Budapesten dolgoztak. A mun­kásszállítás is jelentősen nö­velte a költségeket. A várost építi — A mostani rendezési eljá­rás milyen módon érinti a százhalombattai munkákat? — Mindenekelőtt úgy, hogy az ottani IV. számú főépítés- vezetőség tevékenységét kell szervezetté tenni. A vizsgálat során természetesen azt is ki­derítve, hogy a városban meg- teremthetők-e a gazdaságos vállalkozói, a jó partneri együttműködés feltételei. A vállalatnak ezen túl csak olyan beruházásokra szabad vállal­koznia itt is, amelyek garan­tálják a nyereséget, s nem csupán valamiféle rosszul ér­telmezett igénynek tesznek eleget. A szanálási eljárás feb­ruár végén vagy március ele­jén fejeződik be, s konkrét vá­laszt ad ezekre a kérdésekre. Kellő feltételek — Mi lesz a most épülő százhalombattai művelődési házzal, s az ugyancsak a vál­lalat kivitelezésében készülő lakásokkal? — Erre a kérdés­re Baranya Sándor, a vállalat vezetésével megbízott minisz­teri biztos válaszolt: — A közelmúltban beszél­tük meg a legsürgősebb teen­dőket a város vezetőivel. Így most erőinket a művelődési ház építésének befejezésére koncentráljuk, új építésveze­tőt neveztünk ki, s megegyező véleményünk szerint szigoro­dott a munkafegyelem is. A jövőt illetően nem tudok ha­tározott választ adni. Tárgya­lunk egy szakközépiskola épí­téséről. Tavasszal kellene el­kezdeni a munkát, s 1985-ben átadni az első épületszárnyat, egy évvel később a teljes be­ruházást. A kiviteli tervdoku­mentáció ugyan elkészült, de a munkakezdés feltételei, a te­reprendezés, a közművek még váratnak magukra. Az biztos, hogy a jövőben Százhalombat­tán is, csak akkor vállalko­zunk újabb feladatokra, ha biztosították a tisztességes munka feltételeit, s az a szer­ződésben precízen rendezett. Ez nem jelenti azt, hogy el­zárkózunk a további százha­lombattai megrendelésektől, hiszen a jó együttműködés a városnak és a vállalatnak is egyaránt érdeke. Csulák András A Villgép erűőkertesi üzemében készülő kerti garnitúrák csak­nem valamennyi darabja tőkés országokban talál gazdára. A közelmúltban átadott ezer négyzetméter alapterületű, folyama­tos szállítópályával felszerelt festőcsarnok csaknem kétszer annyi kerti bútor festésére alkalmas, mint elődje. Barcza Zsolt felvétele Nincs kenne az önéletraj­zomban, de király is voltam. Már gyermekként. És nem is egy, hanem — jelentkező hí­ján — egyszerre három: Gás­pár, Menyhért, Boldizsár. Te­hát betlehemes játékbeli uralkodó, aki a lángos csillag útmutatása nyomán rátalált a kisdedre. Szerepem szövegére már nem emlékszem. Csak az izgalom emléke eleven ben­nem mindmáig, vajon rámis- mernek-e a szomszédok, nem gyújtják-e föl a gyertyák kar­tonból eszkábált betlehemün­ket, s mindenekelőtt, mivel és hogyan jutalmazzák a háziak a szereplést. A kegyes szöve­gekhez méltatlan perlekedé­sekre emlékszem, hogy a ka­pun való kilépésünk után, mi módon osztoztunk a keresmé­nyen. Ingerültségemre, hogy nekem miért mindig a fok­hagymás kolbász jut, és miért nem az édes sütemény. Emlékszem továbbá arra a karácsonyra is — ennek har­minckilenc éve —, amikor, kezdő katonaszökevényként föllélegezve értesültem arról, hogy Budapest körül bezá­rult a gyűrű. Huszonegy esz­tendős voltam és lobogni kez­dett bennem a jóremény: csak megérem élve a háború végét. Családom lehet, boldo­gulhatok s valóra válik az énekben sóvárgó emberi tö­rekvés: békesség földön az embereknek ... Ám az még messzi volt. Előbb át kellett élnem a főváros ostromának megannyi rettenetét és bor­zalmát. Hogy nem kevesek éppen a kereszténységre hi­vatkozva váltak gyilkosokká: hogy a gyönyörűszép, titokza­tos éjben a vér és a tűz för­getege zúdult ránk.. Emlékszem olyan kará­csonyra is, midőn főnököm — ez ötvenben történt — e sza­vakkal adta vissza a karácso­nyi lapszámba szánt íráso­mat: Szerinted van olyan tu­dományos kategória, hogy sze­retet? Ugye nincs!? Haladó gondolkodású ember már nem beszél karácsonyról. Fenyő­ünnep van és pássz. ... öt esztendő múlva könnyebb lett volna számom­ra, hogy helyére tegyem a ki­oktatást. A huszadik kong­resszus előszelében éledező Szovjetunióban jártam. Épp a fenyőünnep előtti bevásárlá­si, készülődési zsibongásban. Ügy adódott, megkérdezhet­tem egy öreg forradalmárt, aki látta annak idején az Aurora ágyúinak torkolattü- zét — vajon meddig meleg­szik még föl az emberiség ennek az ünnepek a sugárzá­sánál. ö rámnézett és nagyon komolyan visszakérdezett. El­felejtheti-e az ember a béké­ről és a szeretetről álmodott gyönyörű álmát? Ez nem val­lási kérdés. Mint ahogy a szüleinket sem azért szeretjük, mert egyházi parancsolat van rá. Igen, sok-sok százada kísér bennünket ez az ünnep. És időnként más-más színezete támad. Tagadhatatlan, hogy mostanában azt is mondhat­nék: igazából a belkereskede­lem legnagyobb kampánya fű­ződik hozzá. Már a novem­beri keresetek egy részét az ajándékvásárlás jegyében hagytuk a boltok pénztárai­ban. Ilyenkor semmi . sem drága. A mai gyermekek zöme el sem hinné, hogy valaha boldog és dús meglepetésnek számított, ha valaki egy pár kesztyűt meg egy sálat lelt ott, a karácsonyfa alatt. Két- ballábas pöttöm diákfocisták olyan szerelésekért nyúzzák napjainkban a szülőket, mint amilyenre némelyik NB I-es csapatnak sem futja. Ha mag­nó — legyen japán ... Ha le­mez, azon szólaljanak meg a rockzene világsztárjai... Ha műkorcsolya, az legyen kü­lönb annál, amivel a Regőczy —Sallai kettős futott a világ- bajnoki címig. ... És könnyen megfeled­kezünk azokról, akik kará­csonykor személyes gond­jaikkal néznek farkassze­met ... Hogy Mátyás híres fe­kete seregénél nagyobb gyer­mekcsapat állami gondozott... Hogy karácsonytájt sok kór­ház szánalomból magányos öregek egész légióját veszi föl, mert így segíthet a csa- ládtalan élteseken — ne érez­zék annyira elhagyatottnak magukat. Karácsonykor számtalan templomban röppen föl az ének: Békesség földön az embernek... Soha nem volt Ha iiHi’zetközpont lesz«.; Budaörs új szerepre készül léi javában tart a felkészülés Tudható már — a televízió' Hírháttér műsorából is —, hogy ha megszűnnek a járá­sok, Budaörs városi jogokat kap, s körzetközponttá lép elő. A felkészülés már javában tart, láthatja bárki, aki ügyes­bajos dolgait intézni a tanács házába lép. Iratok halmai áll­nak a lépcsőfordulóban, mes­terek serénykednek, hogy még egy irodányit kerítsenek el a folyosó sarkából.., Óriás faluvá nőtt Másfél esztendeig üres volt itt a tanácselnöki poszt. A tes­tület december 8-i ülésén el­nököt választott, Fehérváry Jánost, aki négy évig a nagy­község pártbizottságának tit­kári teendőit látta el. Ot fag­gattuk arról: új szerepére ké­szen áll-e a település? — Kezdjük talán a múlt­ban: oklevél tanúsítja, hogy IV. Béla még trónörökösként elhatározta, a bélakúti apát­ságnak ajándékozza Eörs és Sasad egyházat. Ha ezt az 1234-ben kelt iratot tekintjük a település első dokumentu­mának, akkor úgy számolha­tunk: Budaörs jövőre lesz 750 éves. A főváros árnyékában húszezer lakost számláló óriás faluvá nőtt azóta a miénk, s ebben az évben pályáztunk arra, hogy városi rangot kap­junk. Jó néhányan csalódtak, amikor megtudták, hogy Bu­daörs nem került a 12 új vá­ros közé, de én biztos1 vagyok abban, hogy nincs okunk a borúlátásra. Az urbanizáció itt még javában tart, s a tanács testületé örömmel vette hírül, hogy a nagyközség várhatóan városi jogokat kap. A még hiányzó feltételek megteremté­séhez is megígértek minden támogatást. — Meddig jutott a fejlődés­ben Budaörs? — Szinte lehetetlen mindent felsorolni, de akad jószerével jellemző tény, adat. Például: az ISG-ben, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­nál, a Texelektrónál, a Mezép- szernél, a Vízgépészeti Válla­latnál, a Vegyesipari Szövet­kezetnél vagy a Sasad Tsz- ben, s még vagy harminc ki- sebb-nagyobb üzemben 10 ezer ember dolgozik. Sajátosan ala­kult az ingázás, ugyanis a hat­olyan fájdalmas, szorongató aktualitása ennek az óhajtás­nak, mint ezen az ünnepen. Lesz-e békesség? ... Nem hin­ném, hogy bárki is vitathatná, minden mozgalmat, állambe­rendezkedést, rendszert annak alapján lehet megítélni: mi­lyen az emberélethez való vi­szonya. Mit kíván adni és mit nyújt elemi létfeltételekben, műveltségben, szabadságban, erkölcsiekben és mit tesz az ember egészségéért és létezé­séért — vagy éppen ellene. Lehetetlen megkerülnünk a kérdést: vajon megfér-e ön­magával az emberiség ... Van-e reménye annak, hogy. az erőszak megtorpanjon an­nál a határmezsgyénél, me­lyen túl már csak a kollektív pusztulás vár a büszke Em­berre, aki behatolt a sejtek titkaiba és üzeneteket küld a távoli civilizációknak, megal­kotta a . piramisok csodáit és az elektronika mágiáját... Egyelőre még a karácsony misztériumában oly fontos Betlehem sem mondhatja el önmagáról, hogy béke van olajfái alatt. Pedig az ott élő keresztények azt vallják: Jézus Krisztus a mi békessé­günk. És az iszlám hívei mély meggyőződéssel hirdetik: Al­lah megbocsátó és szelíd. És a zsidók hite szerim az Isten kegyeltje az volt, aki Kereste a jót népe számára és békét hirdetett. Az emberiség gya­lázatára, minden vallásos hit ezer eljáróra több mint öt­ezer bejáró jut. öt óvodánk­ban és két általános iskolánk­ban 3 ezer 200 gyermeket ne­velnek, s négy oktatási intéz­ményünkben német nemzeti­ségi nyelvoktatás is van. A gimnáziumunk 280 diákja kö­zül jó néhány törökbálinti és biatorbágyi illetőségű. Amint­hogy az éjszakai és hét végi orvosi ügyeletünket igénybe veszik a szomszéd falu lakói. Az itteni rendőrőrs féljárás­nyi területen vigyázza a köz­rendet, a nagyközségi tanács költségvetési üzeme pedig négy falu köztisztaságáról gon­doskodik. A helyi OTP-fiók is három települést Iát el. A tö­rökbálintiakkal közösen épí­tett szennyvíztisztító telepünk a próbaüzemelésnél tart. Felépült a lakótelep — Ha csak 1975-től kezde­nénk követni a gyarapodást, azóta felépült itt egy 6 ezer embernek otthont adó lakóte­lep. — így igaz. De folytathat­juk még a sort: elkészült két 16 tantermes iskolánk, négy új óvodánk, két csarnoknyi méretű tornatermünk, két ABC-áruházunk, két orvosi rendelőnk, 40 ezer négyzetmé­ternyi parkunk, s egy úttörő­táborunk az Őrségben. Nyolc év alatt több mint 90 millió forintot érő társadalmi mun­kával segített ebben a lakos­ság. s számítunk a további támogatásra. Ugyanis nem fe­jeztük még be a művelődési ház felújítását — 350 szemé­lyes lesz a színházterme, kiál­lításokra is alkalmas a tágas folyosója, 5 klubszobát is ki­alakítanak —, bővítjük a te­lefonhálózatot, s a település régi részeit szeretnénk váro­siasabbá formálni, a gázveze­ték-hálózatot továbbépíteni, a portalanított utakból is több kellene, s hiányzik nagyon egy áruház... — Budaörsnek tehát van már vonzása, s növekszik a vonzereje. Ám ha körzetköz­pont lesz, helyet kell teremte­ni itt sok intézménynek. Van erre mód? — Igen. A mostani tanács- háza épületében — ez 1982- ben készült el — kaphat majd helyet a pártbizottság és a megcsúfolásaként azon a tá­jon, ahol a Biblia fogant, az Ür nevében ontják a vért. Karácsonykor is. Azokban az órákban is, amikor nálunk csillagszórók sziporkáznak, friss kalácsillat elegyül fenyő­fák jó szagával és boldog ün­nepet kívánunk egymásnak. ... Akkor hát?,... akkor hát igazából megkopott ennek a napnak a varázsa? ... Kár volna kijelenteni a szónkon. Hisz az ünnep minden időben azt hirdette: érdemes élni. Ar­ról győz meg bennünket újra meg újra: fogékonyak va­gyunk az örömre, a boldogság­ra, a szeretetre ... Nem tudok arról, hogy az emberen kívül volna élőlény, amelyik léte küzdelmes folyamát ünnepek­kel szegélyezné. Sorsunk ne­héz éveiben így szólt a nem­zethez a költő: Lesz még egy­szer ünnep a világon. Abban a helyzetben az ünnep maga volt a reménység. Mostanában társadalmunk zöme úgy fo­galmaz: soha rosszabb ne le­gyen! Vagy: jaj, csak jövőre: is legyen olyan karácsonyunk, mint az idei. Mert van olyan történelmi állapot is, amikor a nép leg­szívesebben megállítaná' az időt. Holott a história nem autósztrádá, ahol egymást kö­vetik a pihenőhelyek. Nincs se időnk, se alkalmunk az ácsorgásra. Hisz a karácsony után is újév jön. És a szó betű szerinti értelmében új év. És abban, hogy az jó év Is le­gyen. talán az az öröm és bi­zakodás is segít, amit a mos­tani ünnep áraszt magából. ____ Bajor Nagy Ernő me gnövekedett tanácsappará­tus. Kiköltözik innen a KISZ.-a HNF, a sportegyesület, a szak- maközi bizottság is — mind­annyian a Mezőgép Tröszt kölcsönheiyiségeiben kápftát- nak otthont, akár a Népi El­lenőrzési Bizottság, a TIT szervezete, vagy a KÖJÁL, amelyek ugyancsak körzeti teendőket látnak el. Ez persze csak átmeneti megoldás, ' a végleges az lehet, ha épület- felújítással, bővítéssel terem­tünk helyet számukra. — Említette, hogy megnö­vekszik a tanácson dolgozók száma. Lesz elég szakember? — A mostani 36-ról 66-ra nő az apparátus létszáma, el­sősorban úgy, hogy a megszű­nő budai járási hivatalból ke­rülnek hozzánk dolgozók, d« jönnek távolabbról is. Már el­kezdtük a tárgyalásokat, s ma 10 a még üres állások száma. Tény, hogy hatalmas feladat vár majd ránk. Előreláthatóan szerényebbek lesznek a fej­lesztés anyagi forrásai; a de­mokratizmus erősítése, a jobb koordináció, az érdekek egyez­tetése és a helyi erők mozgó­sítása minden eddiginél na­gyobb szerepet kap. Jobb ügyintézés — A környék több települé­séről csak úgy érhető el Bu­daörs, ha az emberek a fővá­rosba utaznak, s ott átszáll­nak. Nem okoz ez bosszúságot azoknak, akik itt intézik majd ügyes-bajos tennivalóikat? — Kétségtelen, hogy a mai közlekedési helyzet gondok forrása lehet. Mi azt szeret­nénk, ha az M7-es autósztrá­dán haladó távolsági buszok kitérőt tennének Budaörsnél, s megállnának itt. Jobbíthat a helyzeten, ha a BKV süríti a Budakeszi—Budaörs közötti járatait. Ám a lényeg azt hi­szem az, hogy az emberek le­hetőleg minden hivatalos ügyüket ott intézhessék, ahol laknak. Általános a tapaszta­lat, hogy ez már zömmel ma is így van. Például a mi fa­lunkban tavaly 8 ezer ügyben hozott határozatot a tanács,, s az elsőfokú döntés ellen mind­össze 90 esetben fellebbezték. Én. azt remélem, hogy az ügy­intézés minden településen szakszerűbb lesz, s kévéseknek kell majd a másodfokra kerü­lő ügyek miatt Budaörsre utazniuk. S,' ha jönnek is, mi nem feledkezhetünk meg ar­ról: a hivatalnoknak évente akták százaival akad teendő­je, de az ügyfél számára a sa­ját problémája: egyetlen. V. G. P.------ s Nagyobb szerepet a piackutatásnak A zöldség-gyümölcs termelők az idén a kedvezőtlen időjárás miatt különösen nehéz hely­zetben voltak, ám egyéb té­nyezők is befolyásolták az ága­zat munkáját. A termelési költségek jobban nőttek, mint az előállított érték, a hozamok sem javultak. Különösen a nagyüzemekben mérséklődik a burgonya- és zöldségtermelő kedv. Ez a zöldség-gyümölcs forgalmazásban is érezteti ha­tását: kevesebb volt a felkí­nált áru az elmúlt évinél.'s így a szövetkezeti kereskede­lem a tervezett felvásárlástól mintegy 200 ezer tonnával el­marad — állapította meg a SZÖVOSZ Elnöksége keddi ülésén, amelyen a zöldség- és gyümölcsforgalmazás és gaz­dálkodás idei tapasztalatait és a jövő évi felkészülést vitatta meg a Nagwásártelepen. Az elnökség foglalkozott a. jövő évi szerződéskötésekre való felkészüléssel is. Felhívta á figyelmet arra. hogy az ed­diginél is nagyobb szerepét kell biztosítani a piackutatás­nak. az idei gondok egy része ugvanis a helytelen piaci fel­mérésből adódott. Végül a szövetkezeti közös alapok helyzetéről tárgyalt & testület. Betlehem békétlesi békessége

Next

/
Oldalképek
Tartalom