Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

ILäsk és nsvüsik Hirdetés az arénában H a a mérkőzés szünetében vagy végén tucatnyi em­bert váratlanul megkérdez­nénk, mondjon két cégnevet a pálya szélén többször is lá­tott transzparensről, előfor­dulhatna, hogy egyiküknek sem sikerülne. Pedig egy-egy labdarúgó-mérkőzésen igen sokszor láthatunk valamely feliratot, attól függően, meny­nyit pattog a labda azon a te­rületen. Ám az sem volna meglepő, ha valaki a boltban önkéntelenül is azt a darabot választaná, amelynek neve belefészkelte magát a tudatá­ba. Éppen azon a sportesemé­nyen, amelyen a márka nevét hirdették. A márka neve sokfélekép­pen kerülhet hozzánk. De hogy annak a gyárnak a ter­mékét vásároljuk-e, amelyik gyakrabban kerül a szemünk elé, az egyáltalán nem biz­tos. Mérlegeléskor inkább az nyom a latban, milyen az il­lető cég híre. Talán minden­nél többet mond, ha a szom­széd, a barát, rokon, isme­rős újságolja, mióta használ bizonyos terméket, rádiót, te­levíziót, mosógépet, és semmi baja, azt sem tudja, hol van a szerviz. Ennyi elég is. Ma, amikor a szerkezetek legtöbb­je annyira bonyolult, hogy minőségét laikus szemmel le­hetetlen megállapítani, az effajta közlések sokat számí­tanak. A megbízhatónak Ismert, hallott cég nevének említése­kor nemigen jut eszünkbe az egyes ember, az ott dolgozó mérnök, lakatos, szerelő, ter­vező. Annál valószínűbb, hogy ha véletlenül megismerked­nénk valakivel, aki tudatná, annak a híres-nevezetes cég­nek az alkalmazottja, nyom­ban értékessé válna szemünk­ben, anélkül, hogy közvetlen tapasztalataink lennének az illető kvalitásairól. Nyilván úgy vélekednénk, aki olyan neves vállalatnál dolgozik, érthet a szakmájához, más­képpen aligha állná meg a he­lyét. Eddig benyomásokról, köz­vetett úton szerzett ismere­tekről szóltunk. Ilyesmire mi, köznapi vásárlók hagyat­kozhatunk, annál kevésbé azok, akik hivatásszerűen foglalkoznak gyártmányok mi­nőségének ellenőrzésével. Akiknek felelős dolga eldön­teni, vegyenek-e az adott cég­től, avagv nem. Ók műszerrel dolgoznak, bonyolult eszkö­zökkel igyekeznek meggyőződ­ni arról, amit az eladó termé­szetesen kiválónak mond, va­jon tényleg az-e?! Tegyük fel a legjobbat. Mi­nőségellenőreink szigorúak, pontosak és következetesek, csak akkor mondanak igent, ha mérőeszközeik, műszereik erre okot adnak. De talán megint nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük azt is, hogy ha olyan szállítóról van szó, aki már sokszor bizonyította termékeivel, hogy munkájában nemigen találni kifogásolni­valót, valahogy másképp ve­szik kezükbe a darabokat. S ha találnak esetleg egy-két hibásat, másképp ítélik meg, mint az ismeretlent, akii még nem bizonyított. Legalábbis előttük nem. Az első benyomások mindig sokat számítanak. Akkor is, ha a gyártó mondjuk a be­dolgozót értékeli. Országhatá­ron belül, és azon kívül. Jó néhány gödöllői, aszódi, péceli és más községbeli szövetkeze­tünk dolgozik külföldre. Akár­melyik vezetőjével beszél az ember, egyöntetűen állítják, milyen nehéz volt a betörés. Milyen drukkban voltak az el­ső szállítmány átvételekor. S mennyire szőröztek ilyenkor az átvevők. Szó sincs róla, alaposan megnézik az árut a tizedik és a századik alkalom­mal is. De kezet rá, hogy az a cégvezető, aki századszor is arról bizonyosodik meg, hogy attól a gödöllői, aszódi szö­vetkezettől alig-alig jött ed­dig hibás áru, könnyebb szív­vel ad újabb rendelést. Minden ismételt rendeléssel elismerik mindazok munkáját, akik a termék előállításában részt vesznek. Elmúltak azok az idők, amikor ki-ki maga ment ki a piacra, a maga ké­szítette holmival. Ha megvet­ték s jónak bizonyult, elmond­hatták, az a sovány magas, alacsony, kövér az ügyes ci­pész, szabász, kucsma-, kabát­készítő. M élyhűtött gasztrofol éte­leknél előfordult, hogy megtudtuk, ki készítette a pi­rított májat, csikós és borsos tokányt, lecsós virslit, sőt a Patyolat által tisztított kabá­tomba is bele volt írva a tisz­tító neve. Ez azonban kivétel. Ruhadarabba, háztartási gép­be nagyon sok nevet kéne ír­ni, hiszen mindenütt nagy a szakosodás, a műveletekre bontás. Saját nevünket nem ismerik meg a vevők, ám ha jól dolgozunk, cégünkét igen. Di­csőségnek ennyi is elég, s ha vállalatunknál, szövetkeze­tünknél megbecsülnek,- min­denképpen. Kör Pál m m A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1983. DECEMBER 2., PÉNTEK ki alapvető és a fásítás / Javuló tendencia a húsellátásban Csodát a magánszektor megjelenése sem hozott A népi ellenőrzési bizott­ság legutóbbi ülésén, amikor a lakosság áruellátásáról volt szó, többször elhangzott ez a szó: legfontosabb. Például úgy, hogy a legfontosabb építő­anyagok, áruk kaphatók-e? De mi a legfontosabb? Minden vásárlónak éppen az, amit ke­res. Erről bárki meggyőződ­het, ha önmagát ellenőrizve betér valamelyik boltba. Ha történetesen ablakkeretet ke­res, szinte észre sem veszi, hogy más cikkekből a meny- nyezetdg érnek a halmok. Aki ablakot keres, annak csak az a fontos. Sőt a legfontosabb. r Érzékeny vevő Alapellátás, ez a másik vesszőparipa mostanában. Ha ez rendben van, hangoztatják sokan, különösebb baj nem lehet. Éppen ezért, mondják ugyanők, ennek mindenkép­pen rendiben kell lennie, mert ez politikai kérdés. A népi ellenőrök is különös figyelmet szentelnek az alapvető cikkek­nek, a cukornak, a lisztnek, a paprikának, a tejnek és a belőle készült termékeknek, a zöldségnek, gyümölcsnek, a sörnek, a húsnak és készít­ményeinek, a kenyérnek, a pékárunak. Azért kell mostanában meg­különböztetett figyelmet szen­telni az alapvető cikkekre, mert nehezebb a gazdasági helyzet, s ilyenkor a lakos­ság nagyon érzékenyen reagál ezeknek a termékeknek a kínálatára, választékára, árá­ra. Ha nagy figyelmet kell szentelni valamire, az több­nyire nem könnyen teremt­hető elő, juttatható el a vá­sárlóhoz, a fogyasztóhoz. k domb túlsó oldalán Épüllek a sorházak Aszódon Utcai vízcsap a szántóföld kellős közepén? S tőle néhány tucat méterre jobbra is, balra is újabb közkutak? Ez megle­petés a javából! Majdnem olyan a hatása, mint az oázis­nak a sivatagban. De nem kell annyira távolra menni. A föl­dön utoljára kukoricát termel­tek, a betakarítás után nem szántották fel a talajt, s ha alacsonyan is, de állnak még a kukoricaszár maradványai. Elöl is, hátul is vadonatúj családi házak emelkednek, szűkítik a parlagon hagyott földet, melyben már benn pi­hennek a jövendő otthonokba vizet vezető csövek. Forgaímss tér Az Aszódon átutazók és a Galga túlsó oldalán élők kép- zeie„epen ez a nagyközség úgy él, mint a Cserhátalja első dombvonulatára éppencsak felkapaszkodó település. Főut­cája a partoldalban nyugatról keletre nyújtózik, s hozzá csatlakoznak a keskeny kö­zökkel a párhuzamos utcák. Ez a kép téves, bár ezt sugall­ja a látvány. A völgyből nem látszik, mi épült a domb túlsó oldalán. Pedig például a kar- tali parton már régen átnyúj­tózkodott a tetőn a község. Az utóbbi évek során csaknem láthatatlanul születik Aszód új negyede a Nagyvölgyben, s ab­ból kisugározva a völgyoldala­kon. Száznál több lakóház épült, épül, s fog majd épülni a felparcellázott szántóföldön. A község főútjáról mindezt nem lehet látni, csupán az árulkodik valamiről, hogy egyre nagyobb a forgalom a Kondoros téren, amely most összekapcsolja az új telepet a régi Aszóddal. Fűrész, szekerce A nagyközség észak felé ter­jeszkedik, egyre változatosab­bá válik térszerkezete, ma már nemcsak hosszúsága és magas­sága van, hanem szélessége, mélysége is. A völgy olyan hosszú, hogy magam még nem is jutottam a végéig. Most vé­letlenül találtam rá, az új is­kola közelében kerestem az épülő sorházakat, de azokat csak távolabb, az említett ku­takkal bevetett szántóföldön túl leltem meg. Hamarosan, egy-két éven belül már itt sem lehet akárhogyan átvágni. Az arcpirosító hidegben csupán egy családi fészken dolgoznak még, a tető fáit fa­ragják az ácsok, őket nem za­varja a fagy. Bár kezemben alig engedelmeskedik a toll, náluk hatásosan működik a fűrész és a szekerce. Nem is bánnák a hideget, csak a szél ne fújna, mondják. Néhány házzal odébb egy félig kész épületet takarnak le fóliával a tél megpróbáltatá­saitól védőn. Jó itt lakni már? — kérdeztem az egyik telepest. — Nem baj, hogy még csak a ház. a kész. De rosszul is mondom, mi az, hogy csak a ház a kész? Ez volt a legnehe­zebb. Az udvar csinosítása, a sitt elszállítása, az utca szépí­tése, a fásítás már könnyebb, s egyre szebb feladat lesz. — De nagy öröm az is, hogy nem kell saját kutat fúrni, vagy várni, míg ideér a veze­ték. Előbb itt volt, mint mi. A kutyák még mindenkit megugatnak ebben a születő negyedben. Ám egy macska már az otthonról árulkodik. Nem különül el Jó a kilátás a házak tetőté­ri ablakaiból. Látszanak Aszód nagy épületei, például a gim­názium és itt közel, az általá­nos iskola. Az új nemzedék majd ide járhat. A látóhatár tágas, csupán a fák hiányoz­nak, azokat csak a távolból le­het felfedezni. Ha közelebb jönnek, talán ez az új község­rész sem különül majd úgy el Aszód régi területétől. B. G. Az erőfeszítések közepette mindig becsúszhat valami hi­ba, egyszer az alapanyaggal, máskor a feldolgozással, a gépekkel, berendezéseikkel, a szállítással van fennakadás. Egyszóval: nehéz gazdasági helyzetben sehol sem könnyű a dolgunk. Sem a legfonto­sabb, sem az alapvető termé­keik területén. A gazdaság ugyanis bonyolult szövevény, amelyből nem lehet kiemelni egy-két területet, amit min­den mástól függetlenítünk, s ahol eszményi állapotokat te­remtünk, miközben másutt nem ilyenek az állapotok. A népi ellenőrök vizsgálata nagyon szépen bizonyította ezt. Láttuk, a sört az igen fontos cikkek közé sorolták. Az lett volna a kívánatos, hogy legyen elegendő a vá­rosban és a községekben, mégpedig az olcsóbbikból. De nem volt. A hiányt az ófészek importból igyekeztek pótolni. S ami a sörnél mindenképpen fontosabb, húsból és húské­szítményekből sem volt min­dig annyi és annyiféle, ameny- nyi kellett volna. Ezzel kap­csolatosan említjük meg, nem mintha más tekintetben ne tehetnénk, hogy a kis, a vá­rostól távoli településék még hátrányo^sabb helyzetben van­nak. Utazó falusiak Ahová hetente egyszer szál­lítanak töltelékárut, ott nyil­vánvalóan nincs az a válasz­ték, mint a városban. Ahol ráadásul a hűtőkapacitás is bővebb, nagyabb mennyiség­ben és választékban fogad­hatják az árut. Ennek ellené­re megállapították, a nagy­községekben javuló tenden­ciát mutat a húsellátás. A kisebb falvak lakóinak nagy része azonban továbbra is kénytelen beutazni a város­ba, a nagyközségbe, ha nem elégszik meg azzal, amit ép­pen kínálnak neki lakóhe­lyén. Egy-egy időszakban nem volt megfelelő a tejellátás sem, állapították meg a népi ellenőrök. A tej megsavanyo- dik, a túró, a tejföd folyós. A tejüzem képviselője jelen volt. De mentségei neki is akad­tak. Szűkösek a fejlesztési eszközök, a technikai korsze­rűsítés nem haladhat a kí­vánt mértékben. A tej azon­ban valahonnan érkezik, a termelőtől. S ha Itt nem hű­tik megfelelően, a tejüzem már nem sokat tehet. Szigorít­sák meg az átvételi ellenőr­zést. Megtehetik. De a ter­melő is bizonyára nehéz hely­zetben van, nála is szűkösek az eszközök, a hűtőberendezés pedig sokba kerül.., Csodát a magánszektor meg- I jelenése sem hozott a ke­A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Oktatófilmek vetítése a Pe­tőfi Sándor általános iskola tanulóinak, 10 órakor. Ünnepi dekorációk, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig, önkioldó 1. csend, fo­tókiállítás, megtekinthető 16— 20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 14—18 óráig. Isaszcg, falumúzeum; Családi fotók Isaszegen, archív fotókiállítás, megte­kinthető 14—18 óráig. Mozi Kísértet Lublón. Színes ma­gyar film. Csak 4 órakor! Ben Hur I—II. Kétrészes, színes amerikai film, III-as helyáron, duplán. Csak 6 óra­kor! nyérellátásbam. Vannak köz­ségek, ahol állami, szövet­kezeti és kisiparos pék is süt, Bag, Kartal. Az ellátásban időnként mégis zavarok van­nak. Beteg a kartali pék, a másik két szektor üzeme erről nem vesz tudomást, ugyan­annyit süt, mint korábban. Erre a népi ellenőrök azt mondják, jobb koordináció szükséges az üzemek között. Erről jut eszünkbe, hogy an­nak idején mennyit mondo­gatták, konkurrencia kell, majd akkor. Finom eszközök A vidékünkön működő há­rom fogyasztási szövetkezet dicséretes buzgalommal igyek­szik kielégíteni az Igényeket, kereskedelmi kapcsolataik ja­vításával, a beszerzési forrá­sok bővítésével törekednek ar­ra, hogy mind mennyiségi­leg, mind minőségileg meg­felelő termékekhez juthas­sanak az itt élők. A kapcsola­tok javításának fogalomköré­be nem értendő a kötbér. Ilyesmivel nem nagyon él­nek, mert azért mindjárt visszaütnek, amint az egyik kereskedelmi ember 'elmond­ta. A finomabb eszközök célravezetőbbek. Alighanem ezek is hozzásegítették a szö­vetkezeteket ahhoz, hogy a népi ellenőrzés megállapíthat­ta, az árualap általában biz­tosítva volt. Ami az általában kifejezésen innen és túl van, arról ejtettünk néhány szót fentebb. K. P. .A, m ' 1 5 , J ft.:.if, • U W tdT .A\ 'zárj li *> Ét Belföld! megrendelőnek most kétezer férfi steppelt autós­kabátot készítenek Aszódon, a túrái Galgavidéke Afész konfekcióüzemében. Képün­kön: Lajtos Erika a gyors­kapcsolású nyomógombokat helyezi el az orkán alapanya­gú kabátokon. Az első hó Fennakadás nem veit Mint lapunk más helyén beszámolunk róla, a téliesre fordult időjárás többfelé: munkát adott az útfenntar­tóknak, a mentőknek, s ne­hezítette a közlekedő vállala­tok, és természetesén a közle­kedés valamennyi résztvevő-. jét. Gödöllőn és környékén ■ ugyancsak esett néhány centi­méter hó, akkora, hogy — amint azt a helyi városgaz­dálkodási vállalat üzemfenn­tartási osztályvezető-helyette­sétől, Juhász Józseftől meg­tudtuk, ők hajnali négy óra­kor indították útnak sószóró gépkocsijaikat. Mindenekelőtt azokat az útvonalakat járták be, amelyeken az autóbusz­közlekedésnek meg kellett in­dulnia. Szóróanyag-ellátásukat jónak mondotta: tiszta só és fűrészporral kevert só áll rendelkezésükre. , Felhívtuk a helybeli men­tőállomást Is, ahol a vezetőtőf csupán azt kérdeztük: volt-e olyan hivásuk, amely egyér­telműen a megváltozott, csú­szós út következtében beál­lott baleset miatt volt indo­kolt. Szerencsére a csütörtöki déli órákig ilyen nem akadt. Mint ahogy a személyszállító autóbuszok közlekedésében sem volt jelentős fennakadás. Rövid határidős munka Már a gödöllői Dózsa György út külső szakasza, az Április 4. utca torkolata közelében tartanak a csatorna fektetéssel az építők. A nyíregyházi Közúti Építő Vállalat rövid határidővé! vállalta a legfontosabb közművek elkészítését: a csatornafekte­tésből már csak néhány méter van hátra. Hancsovszki János felvétel« ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom