Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

1983. DECEMBER 18., VASARNAP Pedagógiailag is hasznosak Újra szabályozzák az isko­laszövetkezetek működési fel­tételeit, mert a ma is érvé­nyes 1963-as törvény — amely szerint iskolaszövetkezetét ki­zárólag a helybéli áfész ala­píthat — már-már akadályo­zójává vált e szakcsoportok kibontakozásának. A tervezett jogszabály — megjelenése 1984 első félévben várható — fel­oldaná ezt a kötöttséget. Lehe­tővé teszi majd, hogy az áfész- ek mellett ipari, mezőgazdasá­gi, valamint egyéb kereskedel­mi és kisipari szövetkezeteken belül is működhessenek diák szakcsoportok. Az illetékes szakemberek szerint a pedagógiailag is egy­értelműen hasznos iskolaszö­vetkezetek száma megsokszo­rozódhatna, ha nem volna ala­kításuk és tevékenységi körük behatárolva. A kereskedésen túl a diákok kedvére volna a gyógynövények és egyéb hasz­nos anyagok gyűjtése, a könyv­bizományosi tevékenység, a mezőgazdasági munkák, a cso­magolás, a háziipari, népmű­vészeti cikkek, taneszközök és játékok készítése. Nehezíti az iskolaszövetke­zetek jelenlegi helyzetét, hogy a nagyüzemi méretekhez ké­pest apró vállalkozások az áfészekre kötelező szabályo­zóknak megfelelően adóznak. Számos helyen attól is tarta­nak, hogy a diákok tanulás helyett gazdálkodni fognak; a termeléscentrikus szabályozók, a súlyos adók éppen erre kész­tetik őket. A Művelődési Mi­nisztérium új jogszabályterve­zete — a Pénzügyminiszté­riummal és a SZÖVOSZ-szal egyeztetve — erre is megol­dást keres; érvénybe, lépése után az iskolai szakcsoportok a szövetkezetektől eltérő mó­don adóznának, önelszámoló egységként is működhetnének. A művelődési tárca illetéke­sei az alig három éve működő szentlőrinci áfész 450 gyerme­ket és 38 felnőttet foglalkoz­tató iskolaszövetkezeti cso­portját a követendő út egyik legjobb példájának tartják. Az iskolabolt mellett ipari, keres­kedelmi, mezőgazdasági és szolgáltatói részlegeket alakí­tották ki. A nyereséget három egyenlő részre osztják; a ter­melés bővítésére, közösségi cé­lokra és egyéni jutalmazásra fordítják. Ami a hírek mögött van A tűzhányók bátor gerillái A tűzhányók Közép-Amerikában, Salvadorban van­nak. S ott a felszabadító harcosokat nevezik gerilláknak. Róluk szól A tűzhányók gerillái című könyv. A szerző Ortutay Lovas Gyula, akinek három és fél éven át a Népszabadság havannai és közép-amerikai tudósítója­ként alkalma volt közelebbről is megismerkednie az ese­ményekkel, az ottani viszonyokkal. Azóta persze az ese­mények részben más jelleget öltöttek, egy azonban nem változott — az Egyesült Államok beavatkozási kisérlete a helyi fejleményekbe. Grenada a példa rá: az amerikai imperializmus mindent elkövet, hogy megakadályozza a demokratikus fejlődést a földrész országaiban. Korszerűsített dominóelv Salvadorban évek óta folyik a háború a hatalom és a ge­rillák között. Az utóbbiak, a Farabundo Marti Nemzeti Fel­szabadító Front katonái vál­takozó sikerrel folytatják há­borújukat a reakciós rendszer ellen. Már-már az ország na­gyobb részén kivívták a sza­badságot, amikor az Egyesült Államok ismét beavatkozott, s így elnapolódott a szükségsze­rű társadalmi és politikai fo­lyamat betetőzése. A szerző egészen közelről figyelhette meg a salvadori drámát, ame­lyet a reagani politika doktrí­nája okozott. „Az egész ameri­kai földrész biztonsága forog kockán Közép-Amerikában” — mondotta az amerikai elnök. Felidézte az egykori indokínai dominóelmáletet, amelynek korszerűsített, közép-amerikai változata így hangzik: ,.A kö­zép-amerikai országok legköze­lebbi szomszédaink. Salvador például közelebb van Texas- hoz, mint Texas Massachusetts- hez. Közép-Amerika egysze­rűen túl közel van és straté­giai jelentősége túl nagy ah­hoz, hogy lebecsüljük a veszé­lyét az olyan hatalomra törő erőknek, amelyek ideológiai és katonai szálakkal a Szov­jetunióhoz kötődnek. Ha a ge­rillaharc sikert ér el, akkor Salvador csatlakozik Kubához és Nicaraguához, s kiindulóbá­zisul szolgál, ahonnan az erő­szak továbbterjed majd Gua­temalára, Hondurasra, sőt Costa Ricára.” A kutya tehát itt van elás­va. Az imperialisták félnek a népi hatalomtól, a demokra­tikus kibontakozástól, félnek mindentől, ami ezekben az országokban történik. A törté­nelem kerekét azonban Közép- Amerikában sem lehet vissza­fordítani. Ha ideig-óráig el is tudják nyomni a felszabadító erőket, de a szabadságharcot megszüntetni nem tudják, mint ahogyan Salvadorban is újból és újból fellángol. Ennek a szabadságharcnak a hátterét rajzolja meg a szerző. A mindössze 21 ezer négyzet- kilométer területű országban ötmillióan élnek, ötven szá­zalékuk városias településfor­mában; viszonylag jól kiépí­tett út- és hírközlő rendszer hálózza be az országot. A la­kosság nagy része a maják le­származottja, viszonylag itt maradt meg épségben az in­dián őslakosság. Kialakult bi­zonyos mesztic réteg is, s a hó­dító spanyolok kasztja. Erős a munkásmozgalom, már 1924- ben megalakult a kommunista párt, amelynek vezetője, Fa­rabundo Marti 1931-ben felke­lést készített elő. Besúgás kö­vetkeztében elfogták és kivé­gezték, a harcot azonban nem lehetett megállítani. Az ural­kodó osztály véresen leszámolt ellenfelével. A reakciós kato­nai vezetés ugyanis leverte a felkelést és harmincezer em­bert valósággal felnégyelt. Társadalmi háttér Ortutay Lovas Gyula ez­után a társadalmi helyzetet elemzi, majd a gerillaszerveze­tekkel, a népi tömegmozgalom társadalmi hátterével foglalko­zik. Erőteljes eszközökkel írja le, hogy a hatalom miként nyomja el a népet,- hogyan ala­kította ki a terror mechaniz­musát, s vele szemben hogyan alakult meg az egységfront. A felszabadító háború ötven év­vel a Farabundo-felkelés leve­rése után tört ki, s lényegében ma is tart, mert az Egyesült Államok minden beavatkozása ellenére erős a baloldal. A fel­szabadító harcosok megbízot­Afc ígéret szép szó... Vásáriia-nézőben Szentendrén Különb szervezést alig le­hetett volna kívánni, mégis, akik válogatni szerettek vol­na, egy kicsit csalódottan tá­voztak tegnap a szentendrei megyei művelődési központból. Iparművészek és népművészek vásárát hirdették meg, segí­tendő az ajándékozási gondo­kon, s bizony akadt bőven hely, a leejtett forintos akár gurulva is visszatalált gazdá­jához. Többen nem tartották be szavukat: ígérték, hogy betop­pannak, de még hír sem érke­zett róluk. így aztán ennek is híre ment és a közönség sem tolongott. A közelmúltban megtartott zsibvásár után ez szokatlan volt. Meglehet, so­kan nemcsak vásárolni akar­nak, hanem inkább megszaba­dulni tárgyaiktól. Egy újabb zsibvásár (a múltkoriban ta­pasztalt siker és ígéretek után) ezúttal szerencsésebb lett vol­na. Persze azért ez a mostani sem volt annyira kedvet szegő. Csakhát nem ehhez vagyunk szokva Szentendrén. Aki azért éppenséggel kerámiára vá­gyott, az meg is találta, Sar­kantyú Judit keramikusmű­vészt egyszerre tízen állták körül, s vitték a tárgyait. A népi munkákból már kevesebb fogyott, miként az ötvös is in­kább csák tárlatot rendezett, Tükör — népi motívumokkal és a kevés érdeklődő egyikével Trencsényi Zoltán felvételei Szép darabok várták a pipásokat... mintsem kasszírozta a pénzt. Voltak még nagyon ízléses pa­pírjátékok és díszek, ez utóbbi fenyőfára illő, s szőttesek, leg­inkább fehérek, egyszínűek, gyapjúfonálból készültek. Aki megunta a nézelődést, az meglátogatta a büfét, vagy megtekinthette a ház két ki­állítását: a Kós Károly emléke előtt tisztelgőt és a Szentend­rei Festők Társaságának 55 évvel ezelőtti alapítására visz- szapillantót. így eltelt a dél­előtt, míg a vásár délután folytatódott, mert akik eljöt­tek, azok szívós emberek és egyben bizakodóak is. M. Zs. tai tárgyalóasztalhoz ültek ugyan, de eredményt nem ér­tek el, mert nem sikerült el­fogadható megoldást találni a demokratikus követelések tel­jesítésére. A harc tehát fo­lyik. Mint ahogyan a szom­szédos Honduras is egyre in­kább belebonyolódik a harcba, éppen az Egyesült Államok kényszerítő nyomásának en­gedve. A hondurasi hadsereg kétszer is nyíltan megtámad­ta a salvadori felszabadító erőket, s a nicaraguai ellenfor­radalmárokat is a hondurasi területről indítják útnak és támogatják. Visszafordíthatatlan A könyv bemutatja, hogy minden nyomás, fenyegetés el­lenére nem lehet visszafordí­tani a fejlődést Közép-Ameri­kában. Az Egyesült Államok zsákutcába került. Csak poli­tikájának módosításával lehet­ne eredményt elérni: politikai rendezést helyezni előtérbe és megszüntetni a szociális és gazdasági igazságtalanságokat, amelyek ezekben az országok­ban vannak. A nicaraguaiak meg éppen demokratikus vív­mányaikat védik. Gáli Sándor Felbecsülhetetlen érték Értékes történelmi és sajtótörténeti dokumentumok birtokába jutott a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum. Papírhulladékgyűjíő-űítö- rők találták meg egy épület padlásán a „Kossuth Hírlapja” című kora­beli újság szinte minden megjelent példányát, amely 1848. július 1. és december 31. között hagyta el Kozma Vazul nyomdáját. A Bajza József szerkesztette újság a szabadságharc pártos politikai lapja volt, szín­vonalas vidéki levelezési rovattal. Rádiófigyelő TELJES GÁZZAL. A cím hallatán mindenekelőtt a szá­guldó autócsodák juthatnak eszünkbe, de ályenkor az év vége táján gondolhatunk arra a hajrára is, amely az export­tervek teljesítéséért vállala­taink többségében e napokban is tart. Tarnói Gizella riport­jának címe azért is találó, mert a Hungarocamion eseté­ben mindkét feltételezés igaz. Az év utolsó napjaiban ugyan­is a késlekedő termelők miatt nekik, szállítóknak kell még az ésszerűség határán túl Is nyomni a gázpedált. Termé­szetesen nem abban az érte­lemiben. hogy túllépve a meg­engedett sebességhatárokat kell száguldaniuk az autók­nak. De abban a vonatkozás­ban igen, hogy ilyenkor nincs szabadság, nincs ünnep — a kocsiknak menniük kell. Sajnálatunk elsősorban nem a gépkocsivezetőké, hiszen ők vállalták a strapát, amikor a volán mögé ültek, s minden bizonnyal tisztességesen meg is fizetik őket. Károsultjai va­munk valamennyien ennek a szervezetlenségből eredő ütem- telen termelésnek. Az év végi hajrá a gyárakban és üzemek­ben kezdődik. Azokban, ahol januárban-februárban álmos- tétlenül lézengő emberek ke­rülgetik a gépeket, hogy majd novemberben, decemberben vég nélküli túlórázással kell­jen behozni a lemaradást. Az exporttermékért csak akkor fizet a megrendelő. h.a december 31nig átlépi az or­szághatárt. A valutabevételek­re nagy szükségünk van. De ilyen körülmények között nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy nem mindenáron. A túlórával. rohammunkával, expressz szállítással, s ki tud­ja még milyen fölösleges költ­ségekkel terhelt magyar áru, bár nem mi vásároljuk meg, mégis elsősorban nekünk drá­ga. Jól tudják ezt ma már nem­csak a közgazdászok, de azok a gépkocsivezetők is. akik 1983 utolsó óráiban is a gázpe­dált nyomják. MESTERSÉGÜNK CÍMERE. Minden ellenkező híresztelés­sel szemben gyerekeknek, kis­kamaszoknak egyáltalán nem olyan könnyű műsort készíte­ni. E korosztály már éppen elég rafinált ahhoz, hogy meg­mosolyogja a gügyögést, nincs türelme az üres járatokhoz, s nem tűri a hamis hangokat. Vajek Róbert talán azért lehe­tett e nehéz szakma mestere, mert nemcsak profi riporter, de kiváló pedagógus is. A ta­nároknak abból a fajtájából való. aki hajlandó akár bohóc­kodni is a katedrán, ha a köz­játék szélesebb kaput nyit az ismereteknek. A pályaválasztási tanács­adó műsor, mely a fodrász- és kozmetikusszakma előnyeivel és hátrányaival ismertetett meg. szintén ebben a játékos, de őszinte szellemben készült. Legfeljebb azt hiányolhatjuk, hogy olyan kérdések a műsor­ban már nem kerültek szóba, mint a borravaló vagy az az újkeletű jelenség, hogy a di­vatos, jó keresetet biztosító szakmákban néhol már csak az a gyerek lehet tanuló, aki­nek szülei protekcióval vagy elegendő pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy csemetéjük ké­pességeiről meggyőzzék a fel­vételről döntő mestereket. De miért is várnánk e kér­désre pont a Gyermekrádiótól magyarázatot, amikor ezekkel a jelenségekkel mi felnőttek sem tudunk mit kezdeni. Csulák András Tudományos és oktatófilm bázis Gödöllőn Foton újabb műterem épül % A Magyar Filmgyártó Vállalat termelési értéke 1983- ^ ban elérte az egymilliárd forintot. A vállalat történeté- ^ ben ez rekord, s így eredményes évet zár a Mafilm. Föld f Ottó igazgató az MTI munkatársának elmondta: — A sikerekben jelentős szerepe van a több éves re­konstrukciós munkáknak. Üj filmgyári telep létesült Foton. A kétezer négyzetméteres Má- riássy-csarnokban 1983-ban már készítettek filmeket. A Pest megyei községben befe­jezés előtt áll egy másik ha­sonló méretű műterem. Már Foton forgatták Rózsa János filmjét, a Boszorkány szomba­tot. A tv-nek készült Fehér György munkája, A nők isko­lája, s még ebben az évben — ugyancsak televíziós megren­delésre — megkezdődnek Szi- netár Miklós rendezésében a Hoffmann meséinek felvételei. A Lumumba utcában, a Ma- film központi bázisán elké­szült egy új szinkronstúdió — nevét a közelmúltban elhunyt Ranódy Lászlóról kapta. A Könyves Kálmán körúti film­gyárban rövidesen befejeződik a felújítás, amelynek eredmé­nyeként létrejön a közművelő­dési stúdió videobázisa. Bővül­tek a népszerű tudományos és oktatófilm stúdió lehetőségei is: Gödöllőn több új létesít­mény szolgálja a korszerű filmkészítést. — Az eredmények mögött több mint ötszáz, különböző műfajú film áll. Itthon és kül­földön a magyar filmgyártás általános tekintélyét a játék­filmek alapozzák meg. Most már hosszabb ideje évi 20 já­tékfilm elkészítésére vagyunk kénesek, hiszen a filmkészítés­re szolgáló anyagiak nem emelkednek, ugyanakkor a ■költségek évről évre nagyob­bak. A Mafilm különböző szervezési és gazdasági intéz­kedésekkel próbál ezen segí­teni. Abból indulunk ki. hogy a játék-, a közművelődési, il­letve a televíziós filmek foko­zottabb figyelmet igényelnek, s egy-egy film nem tekinthető mindenáron nyereséget hozó üzleti vállalkozásnak. Igyek­szünk úgy gazdálkodni, hogy csak az elkerülhetetlen költ­ségek terheljék ezeket az al­kotásokat. — Sok vita és jelentős tár­sadalmi érdeklődés kísérte a különböző koprodukciós vál­lalkozásokat. A filmkészítés­nek ez a módja ma már ter­mészetes gyakorlat a világ filmgyártásában, ám az biz­tos, hogy a koprodukció ön­magában nem old meg sem­milyen filmkészítési problé­mát. összegezve az eddigi ter­mést, megállapítható, hogy születtek jó és kevésbé sike­rült alkotások. Jó kapcsola­tunk van a különböző NSZK- tévétársaságokkal, s a velük forgatott filmek — legutóbb például a Jób lázadása — mű­vészi és anyagi értelemben is sikeresek. Egyelőre várat ma­gára egy igazán színvon,alas magyar—amerikai koproduk­ciós film, de elképzelhető, hogy Makk Károly most forgatott filmje, a Játszani kell végre -megtöri a jeget. Két kopró- dukciós nagyvállalkozásunk indult: Szabó István megkezd­te Redl ezredes című filmjé­nek forgatását, s ebben újra találkozik az Oscar-díjas hár­mas: Klaus-Maria Brandauer a színész, Koltai Lajos, az ope­ratőr és Szabó István, a ren­dező. Szovjet koprodukcióban készül Palásti György filmje Kálmán Imre életéről. A for­gatókönyvet Jurij Nagibin ír­ta és még télen elkezdődnek a felvételek. — A különböző koproduk­ciókból és bérmunkákból a Magyar Filmgyártó Vállalat 2,5 millió dollárnyi bevétellel gazdagította a népgazdaságot, és jelenleg is több amerikai és francia stábbal tárgyalunk. Nem adjuk fel művészi elkép­zeléseinket a koprodukciós vállalkozásokban, bár kétség­telen. hogy elgondolásainkat n-em mindig fogadják megér­téssel külföldi partnereink —' mondta végül a Mafilm igaz­gatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom