Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

t Séta az Alsó-parkban Lelemény és garázdaság Nem korrodál, nem törik, nem ég Az elmúlt hét vége napos, kellemes időjárását kihasznál­va indultam a gödöllői Alsó­parkba. Már sétám elején fel­tűntek a napfényben meg­megcsillanó új szeméttartó edények' a sétányok mentén. Eleinte nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget nekik, de ahogy az eldobandó papír­zsebkendőmmel megközelítet­tem az egyiket, rájöttem, hogy miből készültek, és rögtön megemeltem a sapkámat az emberi leleményesség újabb példája előtt. Kiszolgált, se­lejtes pb-gázpalackok, fejre állítva. Néhai aljuk ferdén le­vágva, bedobónyílásnak kiala­kítva. Az egész szerkezet egy rúd­ra van erősítve, oly módon, hogy egy csap kihúzásával egy másik csap körül billenthető legyen. Nagyon egyszerű és könnyen kezelhető. Több elő­nye is van a régi megoldások­kal szemben, például a műkő hulladékgyűjtők vas belseje nehezen kiemelhető, ha egy­általán megvan és könnyen korrodálódik, vagy másik rossz példa, a narancssárga műanyag edény, amelyik meg­olvad, elég és nagyon könnyen törik. Ezekkel szemben az alumí­nium nem korrodál, nem törik és nem ég el. Előnyeit felso­rolva nem szabad megfeleld­keznünk az előállítás költsé­geiről sem. Nincs szükség kü­lön gépre és alapanyagra, mert a gázpalackokat egyszer már megcsinálták. Az átalakítás teljes szerszómigénye 1 fúró­gép, 1 fémfűrész és egy kis csiszolópapír. Szinte otthon is bárki el tudja készíteni. Sétámat folytatva szomorú­an láttam, hogy nem mindenki értékeli az emberi találékony­ság eme újabb vívmányát. Már megjelentek a rongáló, festegetö, idejükkel és erejük­kel nem bíró garázda eleinek. Amelyik hulladékgyűjtőt tud­ták, kidöntötték, amelyikkel nem bírtak, azt csak kifordí­tották. A Városgazdálkodási Vállalat megteremtette a park tisztaságának lehetőségét, most rajtunk a sor, hogy éljünk is vele. Remélem eljutunk egy­szer oda, hogy a hulladékgyűj­tő edényekben több lesz a hulladék, mint körülötte. Ügy érzem, hogy ilyen egy­szerű, olcsó és praktikus ötle­tekkel nagyon sokat tehetünk városunk tisztaságáért, lakó- helyünik kellemesebbé és szeb­bé tételéért. Olvastam az új kukákról egy cikket' is a Gödöllői Hír­lapban. Szerzőjének nem tet­szenek az új szemétgyűjtők. Nekem tetszenek. Sz. G. Röplabda Vereség Resrihányka Itthon lesz az utolsó mérkőzés A GSC NB II-es férfi röp­labdacsapata a bajnokság őszi ; idényének 10. fordulójában a Romhányi Kerámia csapatá­hoz látogatott. Már az induláskor gond adódott, s ez a mérkőzés ki­menetelére is hatással lett, ugyanis az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Köz­pont ígért autóbusza már má­sodik alkalommal nem jött a játékosokért. Így a csapat kapkodva összeszedett három autót, amelyekkel a mérkőzés színhelyére indult. Természe­tesen az ificsapatot el sem tudták vinni a kis számú fé­rőhely miatt. Semmi idő sem maradt a melegítésre, hiszen a csapatta­gok valósággal úgy zuhantak be a mérkőzésre. Romhányi Kerámia—GSC 3-0 (Í5-4, 15-13, 15-11) GSC: Dóczi, Somogyi, Goro- ve, Csorna, Budai, Réti. Cs: Almási, Tompa, Kardos. Ed­ző: Körösfői András. A csapat az eíső játszmában nem talált magára, á a teszült idegállapot végigkísérte játé­kukat. A második játszmában már jobban ment a játék, ki­csit szorosabbá vált a küzde­lem. Sajnos ütőjátékosaink még.elég sokat hibáztak, a jól sáncoló romhányiaikkal szem­ben ritkán tudták megszerezni a labdát. A csapatból mindössze a csereként beállt Almási érde­mel dicséretet. A harmadik játszma is a hazaiak győzel­mét hozta. , A fiúk az utolsó fordulóban hazai pályán fogadják a baj­noki tabellán előttük álló Ganz-MÄVAG csapatát. A mérkőzésre az Erkel Ferenc Általános Iskola tornatermében kerül sor, szombaton' 10 óra­kor. A lányok ugyancsak ide­haza játszanak vasárnap 10 órakor, ellenfelük az MHD Vasas csapata lesz. S. Sz. Zs. LUŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM 1983. DECEMBER 17., SZOMBAT Nagyobb feladat, felelősség A folyamat ezután sem áll meg •• ülésezett a városi pártbizottság Ülést tartott a városi párt- bizottság. Az ülésnek egyetlen napirendi pontja volt, Hercze­nik Gyula első titkár tájékoz­tatója a közigazgatási átszer­vezésről, és a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. Bevezetőben Herczenik Gyula áttekintést adott a járások tör­ténelmi szerepéről, kiemelve jelentőségüket a szocialista építés szakaszában, egyebek között a mezőgazdaság átszer­vezésében, a vidéki ipartelepí­tésben, a községek mind szín­vonalasabb ellátásában. Alá­húzta, a járások megszünteté­sét hosszú előkészítő munka előzte meg, s kísérletképpen hatvanegy várossal és kétszáz községgel kipróbálták a rövi­desen bevezetendő konstruk­ciót. Huszonhat helyen alakul­tak városi-járási pártbizottsá­gok. Megyénkben két eszten­deje Szentendrén, s a tapasz­talatok, hasonlóan más megyé­kéhez, kedvezőek. Nálunk is Egy hosszabb folyamat újabb állomása a járások meg­szüntetéséről hozott döntés. Lényege, hogy ebben gz idő­szakban minden tekimetben megerősödtek a nagyközségek és a községek, a termelőszö­vetkezetek és a vidékre tele­pült ipari izmosodásával ezek a települések nagyobb megtar­tó képességgel rendelkeznek. Nőtt a városok, a városiasodó települések száma. Az ötvenes években 56, ma már 97 váro­sunk van. S mint ismeretes, az Elnöki Tanács január else­jével újabb nagyközségeknek adta meg a városi rangot. A járások száma ezzel párhuza­mosan csökkent, 141-ről 8^-ra. Hasonló folyamat figyelhető meg a mi vidékünkön is. Gö­döllő, különösen a várossá vá­lás óta rohamléptekkel fejlő­ié úton a kézilaMások Álakul az ifi aranycsapat A GSC elnöksége értékelte a kézilabda-szakosztály idei munkájáról szóló beszámolót. Amint arról Mar\ó Gábor, a szakosztály vezetője tájékozta­tást adptt, a felnőttcsapat' já­tékosállománya jelenleg ti­zennégy fő. Az átlagéletkoruk 26 év. A csapat edzését a já­tékban is részt vevő Urbán József látja el. Az ifjúsági csapathoz tizenhét játékos tar­tozik. Átlagéletkoruk nem éri el a 16 évet. Edzésüket a szak­osztályvezető, Markó Gábor vezeti. A serdülők keretébe húsz játékos tartozik. A felnőttek számára a 3—5 hely elérését tűzték ki célul. A legfontosabb szakmai ter­vek közé tartozott, hogy az el­múlt bajnoksághoz képest a védőjátékot tovább erősítsék. A támadójátékban pedig a tu­datosság javítása és egyes for­mációk begyakorlása es alkal­mazása volt a cél. A csapat ez évben túlteljesítette tervét, hiszen a megyebajnokság első helyén végzett, huszonkét mérkőzéséből tizennyolc győ­zelem és négy vereség a mér­leg, 594-447-es gólkülönbség­gel harminchat pontot ért el. A szakmai elképzelések kö­zül mind a technikaiakat, mind a taktikaiakat sikerült megvalósítani, csapatunk érte el a legtöbb gólt. Mérkőzésen­ként átlagban 28-at. Védeke­zését dicsérj hogy a tizenkét csapat közül csupán kettő volt, amelyik kevesebbet ka­pott a mieinknél. Végleges ki­zárás vagy kiállítás a GSC- ből idén nem volt. A csapat egészének teljesítményét elis­merés, dicséret illeti, de kü­lön ki kell emelni Urbán Jó­zsef edzőt, aki kivételes példa- mutatással, i nagy szakmai tu­dással és lelkiismeretességgel oroszlánrészt vállalt a siker­ből. Említést érdemel még két játékos. Malizs József, aki Gö­döllőn dolgozik, családja Ceg­léden él, így számos hétvégét áldoz fel azért, hogy ígéreté­hez híven csapatunk rendel­kezésére álljon. Jó szellemű játékos és ember, 136 góljával ő a gólkirály. A másik egyéniség Szabó István, aki a magyar bajnok Budapesti Spartacus női csa­patának edzője és Csik János mellett a magyar női váloga­tott másodedzője. Harminc- nyolc évesen is nagytudású já­tékos, a családjával eltölthető szabad ideje rovására játszik az általa kedvelt GSC-ben. Természetesen minden játé­kosról felsorolható néhány jó tulajdonság, hiszen a tisztán amatőrökből álló csapat tagjai valamennyien szabad idejük­ben hódolnak kedvenc sport­águknak. A férfi ifjúsági csapat a baj­nokságban a hetedik helyen végzett. Viszonylag gyengébb szereplésük ellenére igen po­zitívnak értékelhető, hogy ki­alakulófélben van a 70-es évek végéhez-Jiasonló ifjúsági aranycsapatunk, és velük kezd folyamatossá válni az ' Után­pótlás. A felnőttek teljesítményé­hez tartozik, de az ifikkel is kapcsolatos, hogy a bajnokcsa­patban három serdülő, illetve ifikorú játékos található. Zsembery kapus, aki serdülő létére megyei ifiválogatott, és kétszer érdemelte ki ez évben a versenyek kapusa címet. Hegyi József 17 évesen a fel­nőttcsapat legjobb balszélső­je, ugyancsak megyei ifiválo­gatott. A szakosztályvezető szóbeli kiegészítésében úgy fogalma­zott, hogy a sikertelen osztá­lyozó ellenére dicséretesen sze­repelt a férficsapat és a sike­reket növelte, hogy az MNK- ban kát NB II-es és egy NB I/B-s csapatot győzött le. Az osztályozó azt is bizonyí­totta, hogy még erősen tarta­lékosán is helyt tudtak állni az NB II-be feljutott csapa­tokkal szemben, tehát lett volna keresnivalójuk a maga­sabb osztályban. Arról is szó esett, hogy idő­közben a pálya világítása is elkészült, mérkőzésre ugyan nem, de edzésekre alkalmas. dik, ma már 30 ezres telepü­lés, gyárakkal, tudományos in­tézményekkel, egyetemmel, is­kolákkal. De jó néhány nagy­község is^. szépen gyarapodott, Aszód, Pécel, Túra, Kerepes- tarcsa. A nagyközségek szerepének növekedésével egyidejűleg a járásoké fokozatosan szűkült. A hetvenes évtized elején a járási tanácsok átadták helyü­ket a járási hivataloknak, ami jelezte, a szakigazgatási szer­vek is elegendők a feladatok megoldására. Arra is emlékez­tetett az első titkár, hogy szá­mos szerv hosszabb ideje lát el városi-járási feladatokat, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a földhivatal. Több oldalról Január 1-től alapjában két­lépcsős államigazgatási rend­szer lép életbe. A két lépcső: a megye és a települések. En­nek lényegét több oldalról kö­zelíthetjük meg. Gazdaságilag tekintve azt mondhatjuk, a korábbi szisztéma a tervuta­sításos rendszernek felelt meg jobban, az új pedig a közve­tett irányítás követelményei­nek. ) Régóta hangoztatják, az Ügyekét ott kell ‘ eldönteni, ahol áhhoz a legtöbb infor­máció rendelkezésre áll. Ugyanez másképpen fogalmaz­va a demokratizmus szélese­dését jelenti, hiszen a telepü­lések súlyának növekedésével, a helybeli politikai és társa­dalmi szervezetek, vagyis vég­ső soron a lakók véleménye kap nagyobb nyomatékot. Es még egy jiarmadik oldal­ról megvilágítva: föltehető, hogy a helyben hozott dönté­sek, az ott élők akaratából született elhatározások valóra váltásában a mostaninál tevé­kenyebben vesznek részt a te­lepülés lakói, ök szabják meg a feladatokat, ők is hajtják végre. Javulhat az együttmű­ködés a községek között is. Akadhatnak olyan kérdések, amelyeket mindegyiknek ér­deke elvégezni. Arra is kitért Herczenik Gyula, hogy a kétlépcsős rendszer sem valósul meg egy csapásra. Ez is folyamat kitel­jesedéseként fejlődik majd fokról fokra, Mint ismeretes, január elsejével bizonyos vá­rosok és nagyközségek úgyne­vezett körzetközponti szerepet kapnak. Ami egyebek között a tanácsoknak ad hatásköröket. Az előadó kiemelte, nem a testületeknek, hanem csak a szakigazgatási szerveknek. Ez felügyeleti és másodfokú dön­tési jogokat jelent. Ilyenek a műszaki-igazgatási kérdések, pénzügyi ellenőrzés. A körzet- központ tehát nem felettes szerve a településeknek. A megszűnő járási hivatalok fel­adatainak túlnyomó többsége a községekbe kerül, ahol ép­pfen ezért megerősítik a szak- igazgatási szerveket. Másképpen . Végezetül szólt az első titkár a pártirányításról is. Itt az a legfontosabb, hogy’a január­ban megalakuló új pártbizott­ságnak, illetve apparátusának nagyobb lesz a hatásköre, több a feladata és a felelőssé­ge. Lényegében ugyanez áll a nagyközségi pártbizottságokra is. Jövőre új közigazgatási rendszert vezetnek be, amely része a társadalomirányítás fo­lyamatos korszerűsítésének. S ez mindenkinek, aki ebből részt vállal, olyan feladatokat jelent, amelyeket a régi mó­don megoldani nem lehet — hangsúlyozta végezetül Her­czenik Gyula. A városi pártbizottság idei utolsó ülésén befejezésül né­hány személyi kérdésben dön­tött. Kör Pál Erdőkertes Patronáló fiatotok Az iskola és a patronáló KISZ-szervezet erősödő kap­csolatáról kaptunk hírt Erdő­kertesről. A kerepes tárcsái Flór Ferenc Kórház ifjúsági szervezetének tagjai Mikulás napján ajándékokkal kedves­kedtek a kisegítő alsó tagozat­ba járóknak, akik ezt verssel, dallal, szendviccsel, forró teá­val viszonozták. A fiatalok megígérték, hogy karácsony előtt ismét ellátogatnak az er- dőkertesi iskolába. S szó van arról is, hogy a patronálás ke­retében szem, fül, orr és gége szűrővizsgálatokat végeznek a gyerekek között. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Népművészeti kirakodóvá­sár, dísz- és ajándéktárgyak vására (a Bizományi Áruház készletéből). A bibliofilja könyvkereső GMK szolgáltatá­sai (antikvár könyvvásár, meg- rendelésfeivétel), 10 órától. Adni-kapni jó! (kreatív fog­lalkozások gyerekeknek.) Ka­rácsonyi készülődés — mézes­kalács-figurák sütése — gyer­tyaöntés, muppet bábok. A foglalkozást vezetik: Lakatos Lilla, Nagy Bertalan, 15 órá­tól. Stúdiómozi. Gandhi. Kétré­szes angol film, 19 órától. Járási-városi gyermekszín­játszó műhelytalálkozó (Mód­szertani bemutató), 10—18 óráig. Na És klub. (Gimnazisták klubja.) Karácsonyi ajándék, cserebere börze, a végén össztánc. A világ legszebb tévedése. Fantasztikus mesejáték a G. T. 80. színházi csoport, a mo­gyoródi és a gödöllői gyermek- színjátszók előadásában, 17 órakor. _ Családi fotográfiák a gödöl­lői járásból, fotós falutörténe­ti kiállítás, megtekinthető 16 —20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között, Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Hévízgyörk, művelődési ház: Csillag Tamás diszkója, 20 órakor. Hosszú vágta. Színes, ma­gyar—amerikai kalandfilirr, 4 és 6 órakor. A vadászat. Színes, szinkro­nizált, szovjet film. Csak 8 órakor. iSz0MBATMEGYZEl1Í Alvállalkozó Hallgattam az egyik gö­döllői termelő- és kutató­intézményünk igazgatóját: Elmondta: mit. hogyan csi­nálnak, mennyi a napi, ha­vi, évi termelésük. Mi az öröm, s mi a gond sza­mukra. Vázolta a múltai, ecsetelte a jövőt, hogy joo- bah megértsem, mit miért tesznek. Hagyta, hogy bele­csöppenjek mindennapi éle­tükbe. Alig kellett kérdé­sekkel megszakítani mon­dandóját, fejtegetéseit. A beszélgetés vége felé, amikor már azt gondoltam, alapjában véve boldog at­tól, hogy azért nagyjából zökkenőmentesen mennek a dolgok — megkomorult, szigorúbb lett a hangja. Annyit megéreztem első mondataiból is, túlságosan kiszolgáltatottak ebben az ügyben. Építenek, de bizo­nyos rekonstrukció is fo­lyik régi üzemükben, mon­dotta. A feladat roppanl egyszerű: kiékeli tseremi a szinte éjjel-nappal haszná­latos szellőztető berende­zést, mert már megbízha tatlanul működik, jóságától pedig milliós értékek függ­nek. S mi a baj, kérdeztem. Baj még nincs, csak éppen ezt a rekonstrukciós mun­kát olyan drágán végezne el a fővállalkozó alvállal­kozója, ami nincs arányban a tennivalókkal. Ráadásul még mielőtt bármit tenne, a mintegy ötmillió forintos munka előtt a következő feltételek teljesítését kéri. Építsenek meg számára hatszáz négyzetméteres cső­kertet (vagyis csövek táro­lására alkalmas raktárt), amihez minimum salakos út vezessen. A raktáron be­lül kér száz négyzetméteres fedett színt, két tíz négy­zetméteres zárt és zárható szerszámraktárt. - Továbbá öltözőt tizenkét személyre, azonkívül irodát fűtéssel, takarítással és telefonnal. A fővárosi ■ alvállalkozó számára oldja meg jeles helyi cégünk a munkásom szállítását Budapest—Go döllő közütt, s gondoskod­jék munkásszállásról is! Mi tagadás; az eset elgondol­kodtatott. Az igazgatót is alapos megfontolásra kész­tette. Segíteni persze aligha tud, bármit mond is az ember erre az esetre. Az tény, hogy amit a vállalko­zó — nem újdonsült gazda­sági társaságról vagy ma­gánvállalkozókról van szó! — kér, kétszer is meg kell gondolni: érdemes-e telje­síteni, vagy egyszerűbb, ha a csőkert, a salakos út s a személyszállítás napi ezer- hét-ezernyolcszáz forintos költségét kímélve: maguk látnak hozzá a szellőzőbe­rendezés kivitelezéséhez. A gond azonban az, hogy ők erre szakmailag nincsenek felkészülve. A nagy dilemma a vál lalkozó céghez képest köze­pes nagyságúnak mondhato vállalatunk számára: mi le­het az oka, hogy amaz így diktálhat, ilyen nagy áldó zatot kérhet tőle. Kérdés kérdés hátán. Hasonló eset elé néztek akkor is, amikor a náluk már ott dolgozó, mintegy hatvan-hetven milliós meg rendelést elfogadó céget egy kisebb különmunkával szerették volna még meg­bízni. Néhány száz méteres útjuk átépítéséről, részben felújításáról lett volna szó. Árajánlatot kértek termé­szetesen, de olyan költséget kalkuláltak számukra, q,mit sokalltak. Mondhatjuk (per­sze: ama cégnek jogában állt így kalkulálni, nekik lehetőségük volt el nem fo­gadni. Ezután egy szeré­nyebb tanácsi céghez for­dultak, amelyik negyed­annyiért íggrte a munka el­végzését, holott neki a szomszéd községből kellett felvonulnia. Ezt már egyáltalán nem értették. A legtöbb fejtö­rést az okozta: ha van is különbség árajánlat tekin­tetében két vállalkozó kö­zött, no de ekkora?! Ese­tük olyan, ami hasonlít a meséhez. Legföljebb any- nyiban tér el attól, hogy a mese. hősén a csoda segít, rajtuk viszont nem. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) *■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom