Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1983. DECEMBER 17., SZOMBAT Milyenek es káderek? Élni tudnak az önállósággal T&rvszerűesi sieveif, vcloszltelf vezetik Művelődési várostérkép Még mindig kevés a tanterem Csökkentik a menza zsúfoltságát Politikai nyelvezetünk az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokhoz hajlékonyán alkalmazkodott. Itt van például káder szavunk, amely széles körben elterjedt, mint a kisebb és nagyobb közösségek szempontjából fontos fogalom. Szabatos körülírásához A magyar nyelv értelmező szótárát hívjuk segítségül, amely így ír: „olyan politikai szempontból megbízható, munkáját kiválóan végző személy, akinek helytállására a kormány vagy a párt számít. Az a személy, aki olyan képességeketi árul el, hogy megjelelő nevelőmunkával, szakmai, politikai vezető funkciók ellátására képes lehet.” Hármas követelmény A fogalom pontos ismeretében feltehetjük a kérdést; milyenek azok a káderek, akik. a várost körülvevő településeken munkálkodnak? Hogyan birkóznak meg feladatukkal, miként fejlődnek, változnak a körülmények módosulásával? Mennyiben lehet rájuk számítani? Ezek a kérdések nem itt és most vetődnek fel először, hiszen a Központi Bizottság 1973. november 28-i — káder- és személyzeti munkáról szóló — határozatának végrehajtása kapcsán mélyreható elemzés formájában adta meg a választ a járási párttestület, amikor számot vetett másfélezer ember társadalmi és gazdasági tevékenységével. Az erről szóló dokumentum megállapította, hogy az elmúlt évtized során a párt járási bizottsága azon volt,, hogy a helyi ' politikái,, társadalmi és gazdasági célok minél eredményesebben valósuljanak meg. Döntései alapján erőteljesen fejlődtek a gazdaságok, erősödtek a települések, kiszélesedett a társadalmi összefogás. Intézkedési terv szabta meg a testület, az alsóbb pártszervek, pártszervezetek káderpolitikái feladatait és nagy gondot fordítottak a végrehajtás irányítására, szervezésére, ellenőrzésre. Gazdasági vezetők, intézmények irányítói, tanácselnökök adtak számot a személyzeti munkáról. A hármas követelmény érvényesülése, a vezetők élet- és munkakörülményeinek megismerése, közéleti szereplésük megítélése és elismerése vizsgálati szempont volt akár a járási, hivatal, akár a mezőgazdaság, a pedagógustársadalom, az egészségügy, a tömegszervezetek vagy a munkás tanácstagok minősítéséről volt szó. Indokolt cserék Sikerült a járást, a falvakat jól ismerő kommunistákat bevonni a vezetői munkába, növelni a termelésben dolgozók, a nők és a fiatalok részarányát. Amíg a jól dolgozó vezetőket példaként állították, felléptek a korrupt, az öntelt, alkalmatlan emberekkel szemben. A nevelés és a meggyőzés eszközét . következetesen alkalmazták. — írja á jelentés. Gondot fordítottak arra, hogy a közbeeső pártszerveket és az alapszervezeteket alkalmassá tegyék a kádermunka helyi irányítására, szervezésére és ellenőrzésére. Ma már ezek a teendők sínen vannak. A járásban dolgozó vezetők többsége jól látja el feladatát. Munkájuk egyre tervszerűbb, igényesebb, rendet, fegyelmet tartanak. Politikai, szakmai felkészültségük lépést tart a növekvő követelményekkel. Társadalmi, közéleti aktivitásuk megfelelő. Részt vesznek a párt, tanács, népfront tevékenységében, a lakóhely és a munkahely közéletében. Családi életük rendezett, magatartásuk kulturált. Munkafegyelmük kiegyensúlyozott, kezdeményezőkészségük sokat fejlődött. Egy részüknél viszont ez nem párosul színvonalas végrehajtással, ellenőrzéssel. Néhány vezető lassú az új népgazdasági igényekhez való alkalmazkodásban. A vezetői módszerek korszerűsödtek, a vezetők egy része viszont lépéshátrányba került, gyakran csak a napi részkérdésekkel foglalkoznak, tekintetük nem éri el a tágabb horizontot. Körükben vált indokolttá a végrehajtott kádercserék többsége. Ezt követően a legtöbb helyen javult a légkör, a fegyelem, hatékonyabb lett a munka. Néhány politikai, gazdasági, állami vezető irányító munkája még-ma is elmarad a követelményektől. E téren is következetesen érvényt kell szerezni a káderpolitikai követelményeknek. au utánpótlás Ezeket az embereket tervszerűen képezik. Szép számmal rendelkeznek politikai képzettséggel. Többségük eredményesen hasznosítja a tanultakat. Még így is gondot jelent, hogy a továbbképzett vezetők egy része megreked, elszürkül a pályán, esetleg eltűnik a közélet fórumáról. Az utánpótlás nevelése eredményes. Jó, hogy az új vezetők 80 százaléka a helybeliek közül kerül ki. Az első számú vezetők személyzeti munkájuk során vállalják az utánpótlás kiválasztását és. nevelését. A személyi javaslatokat széles körben véleményezik. Néhány alap- szervezet azonban csupán regisztrálja a személyi változást. A minősítések többnyire tervszerűen mennek végbe, és eiA békéről beszéltek Ezen a héten mintha _ több szó esett volna a politikáról a munkatársak, barátok beszélgetéseiben. Városunk munkahelyén néhány percre öiszeze- reglettek az emberik, kinyilvánították békevágyukat és alá- . írásukkal is megerősítették. Ezek a demonstrációk is jelzik, hogy napjaink emberének nem lehet közömbös; nyugodtan élhet-e, lehetnek-e jövőt formáló tervei? Azok az ezre.;, a tis itt Cegléden a biztonságot kívánják, így foglaltak állást. A hét másik eseményére a Ceglédi Állami Tangazdaságban került sor, ahol — a mezőgazdasági nagyüzem pártbizottságának rendezésében — szabad pártnapot tartottak. Dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője beszé t a nemzetközi politikai életről és adott választ a kérdésekre. Szavai igyekeztek eloszlatni a hallgatóság jogos aggodalmát. Arról szólt, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben is felül kell kerekednie a béke megőrzésének, hiszen az emberiségnek csak ez lehet az érdeke. sősorban az emberi vonásokat értékelik. Arra kell törekedni, hogy minél valósághűbb véleményt formáljanak. Az elmúlt évtizedben mind tervszerűbb és tudatosabb kádermunka folyt a községekben. Segítőkészen fogadták a fiatal vezetőket, megkönnyítették beilleszkedésüket, rendszeres volt a továbbképzés a vezetők .és az utánpótlásként kiszemeltek számára. A párt- szervezetek többsége konzultált a vezetőkkel, nevelte őket, tájékoztatta minden fontos kérdésről és a lényeges feladatokra irányította a figyelmüket. Ennek is köszönhető, hogy szép számmal vállalkoztak a fiatalok vezetői posztra. A falvakban működő jelenlegi vezetői gárda a közigazgatás folyamatban levő átszervezése után is alkalmas lesz a megnövekedett feladatok ellátására. Élni tudnak a nagyobb önállósággal a pártmunkában, az államigazgatásban és a gazdasági t életben egyaránt. Tamasi Tamás Szép képek látványa Ráckevén látványos esemény volt a Pest megyei pedagógus- képzőművészek kiállítása. Több mint negyven — festészettel, grafikával, szobrászattal, batikolással, tűzzománccal foglalkozó — alkotó küldte el munkáit, ott voltak köztük természetesen a ceglédiek és a járás- beliek is: Ceglédről Bogdán Márta, Gulicska Lőrinc, Oldal Lászlóné és Sárközy Erzsébet, az abonyi Heiling György és az albertirsai Rónai Mátyás. .Hűvösen, vaksin araszolnak a napok az esztendővég felé. Sokat forgatott munkatervek kerülnek ilyenkor az asztalra, számvetések készülnek: vajon mit tettünk, meddig jutottunk az eltelt órák, napok, hetek rengetegében? Nemrég rajzolódott ki a város művelődés- ügyének áttekintő térképe is. Iskolába, időben Az óvodák évekig küszködtek férőhelyeik számának szűkösségével. Mára jelentősen javult a helyzet, nem kell egyetlen jogos felvételi kérelmet sem elutasítani. Az intézmények nevelési programjának megvalósítását eredményesnek értékeli a városi tanács művelődési osztálya. A tanköteles korúak beiskolázására a városban jó néhány lehetőség nyílik, s az óvodák élnek is ezekkel. 1982-től logopédus szakember foglalkozik a beszédhibás apróságokkal. Az általános iskolák vezetői feltételbeli gondjaik sorolását minden bizonnyal a tanterem- hiánnyal kezdenék. Bár 1978- tól napjainkig 103-ról 130-ra emelkedett a tantermek száma Cegléden, s közeledik a Malom téri új tanoda átadása, még további erőfeszítéseket kell tenni a megfelelő körülmények kialakításáért. A diákok száma az 1978-ashoz képest ezerrel nőtt, idén 4993 gyerek tanul, s az 1985—86-os tanévben várhatóan 5200 fölé fut létszámuk. Igen fontos feladat a tankötelezettségi törvény végrehajtása. A beiskolázási arány városunkban 100 százalékos. Az iskolák többféle módszert vesznek igénybe annak érdekében, hogy a tanköteles korba lépők mindnyájan időben kezdjék meg a diákmunkát. Az iskolára való intenzív előkészítés ellenére az első év befejeztével általában a tanulók A—5 százaléka kap iskolalátogatási bizonyítványt, és kezdi újból az első osztályt. Jen a bíMksbusz A fáskát cipelő gyerekek 40 százaléka rendszeresen jár napközibe, ahol elemózsia is jut az asztalokra. Az étkezési körülmények folyamatos javításra szorulnak. A Malom téri iskola életre keltével csökkenni fog a Puskin utcai menza zsúfoltsága. A városi művelődési osztály beszámolója szerint a helybeli oktatásügyre a jó személyi feltételek és a kiváló szakmai Fanysbil vsa választék A ceglédi piacon javában zajlik a fenyőfavásár. A szövetkezeti és a kiskereskedelmi elárusítóhely mellett magánkereskedők is kínálnak kisebb-rfagyobb fácskákat, bővítve a választékot. Apáti-Tótli Sándor felvétele munka jellemző. A tárgyi keretek formálása azonban nem kevés tennivalót kíván. A kedvezőtlen működési adottságok ellenére dicséretesen dolgoznak a ceglédi köz- művelődési intézmények. Kiemelkedő például a városi-járási könyvtár bibliográfiai munkája, mely a politikai, művelődéspolitikai események és az általános iskolai oktatónevelő tevékenységének sikeréhez járul hozzá. A kollektíva hamarosan újfajta feladatot is kap: megérkezik a bib- liobusz. A művelődési központ harmonikus munkáját a színházterem felújításának elhúzódása befolyásolja. Az intézmény rendszeres anyagi támogatást kap a helyi üzemektől, vállalatoktól, az iskolákhoz pedig szerződéses kapcsolat fűzi. A tanyai közművelődésre vonatkozó elvek kidolgozása, a nyári lakótelepi rendezvények, a kiváló szervezettségű alkoholellenes klub létrehozása a népművelők jó kezdeményező készségét és az új formák iránti érzékenységét bizonyítja. A művelődési központ és a városi tornacsarnok együtt- munkálkodása sikerekkel kecsegtet. A Kossuth Múzeum tevékenysége nyitottá vált: a tudományos feladatok színvonalas teljesítése mellett egyre több ponton kapcsolódik be a város közművelődési életébe Eredményes évet zárhat az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Szabadság Filmszínház és i TIT városi szervezete is. Szebrok, könyvek Két szép szoborral gazdagodott városunk az elmúlt időszakban: felavatták Konyor- csik János tanácsköztársasági emlékművét, valamint Gömbös László Ivókút című alkotását. írott anyagok, kötetek térképezték fel a város múltját. Máté Bertalan és Hídvégi Lajos kötete után tavaly Cegléd története címmel látott napvilágot egy értékes monográfia. Idén Kürti Béla jelentkezett a város sportéletét tárgyaló munkájával, jövőre pedig Hídvégi Lajos és dr. Torma István közös műve, a Cegléd földrajzi helynevei fog megjelenni. Varga Sándor Zeneszóra rophatják Zenés események sora járja december második felében, a karácsony és az új esztendő köszöntése jegyében a törteit Déryné Művelődési Házban. Hangulatos rendezvényt tartanak sorra a klubok, csoportok, így a kézimunka-szakkö- rösök, a kismamaklub, a nyugdíjasklub és az ifjúsági klub is. December 25-én este 20 órától karácsonyi bál lesz a nagyteremben. Antal László diszkója közreműködésével. December 30-án az ifjúsági klu- bosok tartanak este előszil- vesztert, baráti körben, Szilveszter estéjén viszont bál lesz, Határ Pál diszkója felléptével. Fogadóórák Fekete Antal, a városi tanács elnöke december 21-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. A szomszédos lépcsőház földszintjén lakd Peter a minap nagy örömmel újságolta: Képzeld, bácsi, én már négyéves vagyok! Az ujjamra nézz, egy, kettő, négy, ennyi éves. Ennyi gyertyát fújtam el a múlt penteken. S persze, mondja Péter, torta is volt,' de a három idősebb tesó alig hagyott belőle egy kis szeletkét. Nem is baj, mert torta sokszor van, szüli- naptól szülinapig. Annál jobb volt az, hogy anyu meg apu vetítettek a falra, s aztán a bátyámék jól megcibálták a füleimet. És képzeld, bácsi, nem is fájt olyan nagyon ... Péter szólna még a nagy esemény részleteiről, hallgatnám is, de megjelenik anyukája, szalad, fölemeli kisfiát a lábtörlőről, aztán eltűnnek a lakásajtó mögött. A hirtelen megcsönde- sült lépcsőházban ott maradt a négyéves Péter égő gyertyácskáinak meleg fénye, tortaszeletének édeskés illata s a diavetítő színcsóvája. S ott maradt az a meghitt, szeretetteljes légkör, amely az utóbbi években mind több lakótelepi családban lengi körül az ünnepeltet. Nem a születés- és névnapok, s nem is a testvérek száma növekedett nagyobb mértékben — inkább a hozzátartozók figyelmessége kapott méltóbb keretet. Méltóbbat, mint Péter édesapjának gyermekkora, s összehasonlíthatatlanul többet, mint e kisfiú nagyapjáé. Az egészségesen mértékletes ünnepség, ajándékozás e jeles napokon maradandó élményt nyújt, örökít. Családi ünnepeink órái egy kissé mindennapjaink sűrítményei : akaratlanul is jellemünk, magatartásunk tükröződik vissza a szűk, mindennap látott, ismert, mégis más, ünneplő családi körben. A négyéves kis Péter nem mondta, milyen ajándékot kapott, talán már el is felejtette, talán azt sem tudja, mi az, hogy ajándékozás; ám arra már ő is emlékezett, hogy szülei vetítettek s testvérei — játékból — jól megcibálták fülecskéit. Mi, felnőttek is elfelejtjük majdan: kitől milyen ajándékot, csecsebecsét kaptunk, s mikorrá, milyen alkalomra, de a gyertyák fényét, a húsvéti kölnivíz illatát, a szavakat anyánk- lányaink szájából, a kézfogást apánktól fiunknak, nos, ezeket aligha törli ki emlékezetünkből az idő. Januártól januárig alig van olyan nap, amely valamelyikünk életében ne mint „jeles ünnep” szerepelne. Országosan tehát nekünk mindennap ünnep lehetne néhány óra. néhány perc, hogy emlékezzünk. Arra és azokra, amikor és akiktől kaptuk azt a szeretetteljes időszakasz;, amely oly felejthetetlen maradna, mint a kis Péter születésnapján az a gyertyányi idő. De hát ahány család, annyi szokás. Egészségesen mértékletes ünnepségről, ajándékozásról írtunk fentebb. Van, hogy hét országra szóló csinnadrattával adják országvilág tudtára: megszületett a „trónörökös”, férjhez ment a .nagylány. Másutt, ha szóba kerül a névnapi buli, a „macskajaj”, a másnaposság 'kínzó érzése jut eszébe az ünnepeltnek Ám — s erről is szóltunk az imént — a családok többsége csöndes szeretettel adózik az ünnepeltnek. O lyankor egy addig soha nem hallott szó, egy- egy más hangsúllyal kiejtett mondat is ajándék. Jövendölés a holnapról, bizakodás az elkövetkezendő mindennapok teljességében — nos, ez teszi a családi eseményeket olyan emlékképpé, amelynek ideje ugyancsak gyertyányi, de újból soha meg nem ismételhető— ezért örök. Besze Imre ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) i t Jsgyzet Az a gyertyáéi Idő
