Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
8 ........ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN wss. december h, szombat Nő i akt Pátzay Vál szobra Az üzemegészségügy megyei központja Ha teher a védőeszköz Sétáló, trécselő betegek a folyosón, ücsörgők, dohányzók a lépcsőház előterében. Siető fehér köpenyes nővérek előtt, mögött nyílnak, csukódnak a kétszárnyas ajtók. Mögöttük gyógyitómun- ka folyik. Ugyanolyan kórházi osztály a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának 4. számú belgyógyászati osztálya Budán, a Tárogató úton, mint az átlagos többi. A budai járás nagyobb részéből, Érdről és Százhalombattáról fogadják itt a beutalt betegeket. S hogy mégis szélesebb körben ismert, annak az a magyarázata, hogy néhány esztendeje ez a belosztály egyben a megye üzemegészségügyi központja. Tevékenységükről beszélgettünk az osztályvezető főorvossal, dr. Várkonyi Andrással. Nincs apelláta — Osztályunk a megyei üzemorvosi hálózat bázisául szolgál. A megyében jelenleg 36 főfoglalkozású és 45 részállású üzemi orvos, valamint 48 ipari és mezőgazdasági üzemi körzet működik. Lehetőségük van a közvetlen beutalásra úgy is, mint fekvőbeteget ellátó osztályra, úgy Is, mint üzemegészségügyi szakrendelőbe. Megfelelő hátteret ad ehhez a munkához laboratóriumunk, ahol általános klinikai és toxikológiai jellegű vizsgálatokat végzünk. Segítünk szakkonzíliumokkal és nem utolsósorban itt rendezzük az üzemi orvosok továbbképzését. — Mit kapnak viszonzásul, mi- lyen a kapcsolatuk a megyei üzemekkel? — Hosszú lenne felsorolni, kiktől, mennyi segítséget kapunk anyagiakban műszerek, felszerelések beszerzéséhez. A legújabb a szívinfarktusos betegek számára létesített 8 ágyas koronáriás őrzőnket az üzemeknek köszönhetjük. Szerencsés helyzet, hogy ebben az épületben működik két speciális megyei szakrendelő, a kardiológia és az ultrahang, amelyek szintén segítenek az üzemegészségügyi feladatok ellátásában. Mint megyei központ, megfelelő háttérfeltételekkel vizsgálja a munkaalkalmasságot is. Másodfokon — amely ellen nincs apelláta — a munkaalkalmasságot vizsgáló bizottsággal. Egyrészt. Mert a gyógyítómunka rendkívül fontos feladata a betegségek megelőzése, ennek részeként egy sor előzetes és időszakos munkaalkalmasságot megállapító vizsgálatot végeznek. — A kisebb üzemekben — ahol helyben nincsenek meg ehhez a feltételek —, azután az általunk kijelölt, különlegesen veszélyes üzemekben dolgozók előzetes és időszakos vizsgálatát, továbbá a vibrációs ártalomnak kitett munkásokét ugyanúgy elvégezzük. Laboratóriumunk a növényvédő szerekkel dolgozók laEmberré nevelni árváinkat Semmi nem volt hiábavaló Higgy a magban, a földben, a tengerekben, de az emberben higgy mindenekelőtt. Szeresd a felhőt, a gépet, a könyvet, de az embert szeresd mindenekelőtt. Éld mélyen át a száraz ágak, kibújt csillagok s beteg állatok bánatát, de az emberét mindenekelőtt. Tudj örülni a föld minden örömének, tudj örülni a fénynek és sötétnek, tudj örülni a négy évszak színének, de az embernek tudj örülni mindenekelőtt. (Nazim Hikmet) Egy irigylésre méltóan gazdag élet mottója a fent idézett versrészlet. Az ember, aki célul- tűzte ki megvalósítását a számunkra legdrágábbakért, a gyermekekért dolgozott. Illetve... azokért a kicsinyekért, akik a legjobban rászorultak a sze- retetre, a gondoskodásra: az árvákért, az elhagyottakért, az államiakért Apróságok Múlt időben írok, mert e hónap közepétől nyugdíjas. Furcsa elgondolni, hogy az a Barna Lajos, akinek neve összefonódik, szinte egyet jelent a Fóti Gyermekvárossal, most már nyugdíjas. Tennivalója persze akad bőven. Foglalkozik az épülő kambodzsai gyermekváros és a bat- tonyai S. O. S. gyermekfalu pedagógiai célkitűzéseinek összeállításával, számit rá az úttörőszövetség és minden olyan fórum, amely a gyermekek érdekében hoz döntéseket, határozatokat. Az elkövetkező éveket a gyermekvédelem segítésére szánja. De hogyan is kezdődött? öt testvére közül egyedül őt tudták taníttatni a szülei. így került a hajdúböszörményi fiú a debreceni tanítóképző kollégiumába. Tudatosan készült a pedagógushivatásra, melyre a hajlandóságot ta'án a kedves, mindig türelmes édesanyjától örökölte. A nyolcvanon túli asszony fiatalos értelme, szeretetet sugárzó lénye vonzerő, amely hat a család tagjaira. Büszke, nagyon büszke immár hófehér hajú fiára, aki minden bizonnyal az országban a legtöbb gyermeket mondhatja magáénak. S az első pedagógiai példakép? Régi, de annál tartósabb emlék. A valamikori elsős tanító bácsija. Annak is közel negyven éve, hogy — mintegy gyógyírként — a pedagógiai munka legnehezebb területét, a nevelőintézeti tevékenységet választotta. Okkal tette. A felszabadulás után három esztendővel özvegyen maradt, két piciny gyermekkel. Abban az időben már az úttörőszövetség megbízásából a debreceni gyermekvárosban dolgozott. Kérte, hadd maradhasson ott, hiszen mi adhat szebb, igazabb-értelmet az életnek, mint a jövő nemzedék nevelése? Ügy gondolta, ezeknek az apróságoknak olyan felnőtt kell, aki maga is saját bőrén érzi, mint jelent elveszíteni azt, aki oly közel áll hozzánk. A fájdalomra a legjobb orvosság az a tevékenység, ameiy örömet ad. A háború után nap mint nap érkeztek az újabb és újabb kis árvák, akiknek fedél kellett a fejük fölé, akik számára pótolni kellett az elveszett családot. Egy romos laktanyaépületből teremtették meg egyesült erővel azt az otthont, amelynek igazi értékét a gyerekekkel végzett közös munka adta. Makarenko óta ismerjük ennek mérhetetlen pedagógiai hatását. Debrecent követte Karcag, Balkány, Ber- kesz és Végül Fót. Ám Debrecenből már azzal a társsal indult tovább, aki aztán végig mellette maradt, támogatta a mindennapok kisebb-na- gyobb gondjainak megoldásában, aki gyermekeinek és tanítványainak édesanyja lett. Gabi néni most a nyugdíjas élet kezdeti nehézségein igyekszik átsegíteni kedves szóval, nagy tapintattal. Egy-egy új intézmény indításánál mindig romos épületet kértek, hogy ne hiányozzék kis neveltjeik életéből az otthonteremtés semmi mással nem helyettesíthető élménye. Makarenkóról nemegyszer beszélgettünk. Barna Lajos mindig az ő tanításait szem előtt tartva irányította a gyermekvárost, mondván: úgy dolgozunk, mintha ez a kiváló pedagógus ma közöttünk élne. Barna Lajos, az egykori tanító, aki azóta már elvégezte a pártfőiskolát és megvédte doktori disszertációját is, sok mindenre emlékszik. Fölidézte a kis, falusi iskolát, az összevont osztállyal, ahová némelyik kisfiú még a téli fagyok idején is rongyokba bugyolált lábbal járt, hiszen nem tellett cipőre. Beszélt a debrecenin kívül a többi nevelő- otthonról, ám a legtöbbet mégiscsak Fótról. ameiy tavaly ünnepelte huszonötödik születésnapját, s ahol a is valamivel több mint negyedszázadot töltött. Egy életre szóló élmény volt, ahogy az emberek egymással vetélkedve adtak össze öt és fél milliót, s mindez egy munkásasszony ötven forintjával kezdődött ... tosította bennük, hogy tenni is kell azért, hogy a gyermekváros otthonná váljék. Rendben kell tartani, segíteni a kisebbeket. Itt nem volt szjikség sohasem arra, hogy feladatúkat keressenek az úttörőmozgalom számára, hiszen azok önmaguktól adódtak. A fótiak mindig ismerték munkájuk eredményét. Mindent megkapnak, amire szükségük van, de a pluszigények teljesüléséért — mondjuk, egy külföldi utazásért — dolgozni kell. — Elmehetsz, mondják, de keresd meg az útiköltség felét! Regényt lehetne írni abból a számtalan emlékből, amely a több évtizednyi pályafutás során Barna Lajosban fölhalmozódott. A legszebbnek mégis azt a korszakot tartja, amikor a hatvanas évek elején végiglátogatták egy kétórás műsorral hazánk falvait. Nem akadt ugyanis olyan, amelyik ne járult volna hozzá a gyermekváros építési költségeihez. így köszönték meg az emberek áldozatvállalását. A ma már nyugdíjas igazgató azt tartja, hogy az a tisztesség okoz igazán nagy örömet, ha az ember elszámolhatja, ha bizonyíthatja, semmi nem volt hiábavaló. Nem búcsúzik, hiszen a munkát továbbra sem hagyja abba. Azt mondja, boldogabb lenne, ha köny- nyebb örökséget hagyhatna kollégáira. Ma sokkal nehezebb, mint a hőskorban volt. A gyerekek későn kerülnek a széttépett famíliákból állami gondozásba. Ezért kell jobban vigyázni a családra, mint eddig, hiszen csak így maradhatunk emberek, s így nevelhetjük utódainkat is igazán emh^rré. KÖRMENDI ZSUZSA Tanya kúttal Igények Ajándék, adomány azóta is van bőséggel -t- csak épp emberség nincs elég. Jómaga arra tette föl az életét, hogy neveltjeik — ha viszonylagosan is — szüleiknek érezzék tanáraikat, ,s otthonra találjanak a falak között. Ugyanakkor azt tudaborvizsgálatát, szükség esetén klinikai vizsgálatát is ellátja. — Gyakoriak a foglalkozási megbetegedések? Vácott cs Cegléden is — Országosan általában csökkentek a megelőző munkának köszönhetően. yiszont elég sok'még a fém-, például az ólommérgezés, az oldószerek és a különféle műanyagok okozta ártalom, a vibrációs megbetegedés. Ezek a megállapítások-a mi gyakorlatunkban is igazolódnak. Tavaly osztályunk egész betegforgalma 2500 volt, ezen belül 96 volt azoknak a száma, akiket közvetlenül az üzemekből utaltak be foglalkozási betegség gyanújával. Közülük 54 esetben mutatták ki a vizsgálati eredmények az ártalmat, éppen az előbb említetteket. Hozzá kell tennem, hogy nem minden esetben kerülnek hozzánk a foglalkozási betegek. A váci és a ceglédi kórház, s más kórházak speciális osztályai is foglalkoznak gyógyításukkal. A kérdésre, jelenleg hány ilyen beteg fekszik az osztályon, meglepő választ kaptunk: nem is biztos, hogy fekszik egyáltalán. Elnézést kért, ennek megválaszolásához be kell hívnia egyik munkatársát. Tö*- rékeny alkatú fiatal orvosnővel tért vissza. Dr. Faludi Mária belgyógyász, üzemi szakorvos az üzemegészségügyi munka „kedvéért” tette le második szakvizsgáját. Nem kötelezően! A főorvos az órájára nézett, ismét elnézést kért, „Vizitélek a 111-esben, ha keresnek.” Magunkra hagyott. Az orvosasszony pontot tett a válasz végére, azzal, hogy a napokban távozott- az utolsó munka, helyi ártalmat szenvedett betegük. Ölommérgezéssel került az osztályra. Felgyógyult, az ókm gyógyszerrel eltávolítható a szervezetből. Megismertetett a mérgezés folyamatával, tüneteivel. — Persze, bizonyos tünetek még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a beteg foglalkozási ártalmat szenvedett. Ezt csak abban az esetben Jelenthetjük ki, ha a vizsgálatokból egyértelműen megállapítható, hogy a betegség kizárólag a munkahelyi árta’mas hatások következménye. Időszakos vizsgálatokkal megelőzhető. Feltétlenül szükséges lenne, hogy ahol vegyszeres párolgás, porképződés van, ott csak maszikkal dolgozzanak. Bizony sok esetben ..•, — legyint sokat tapasztaltán, lemondóan. Rábóünt az élet Nem számíthattunk rá, hogy szavaira szinte azonnal rábólint az élet. Egy nővér szólt be, beteg várja az orvosasszonyt. Visegrádról utalta be a körzeti orvosa a sápadt, enyhén puffadt arcú, szőke asszonyt. Bedolgozó textilfestő már 25 éve. Panaszai, tünetei jellegzetesen oldószeres ártalomra utalnak. Be keli feküdnie alapos kivizsgálásra. Alkudozás az időpontot illetően, de az orvosnő hangja határozott! Néhány napon belül. — Nem nagyon figyeltem a tünetekre, imádom a munkámat. Igen, gyakran kábult vagyok, szédülök, hányingerem van. Májtájéki feszülést érzek, a vesém is rendetlenkedik. Az ízületeim is fájnak. Nem, nem használok maszkot. Eszembe se jutott. Most.,hogy mondja ... tudnom kellett volna. Most már eszébe jutott. Űjabb orvosi feladat, gyógví*ó munka árán bízzunk benne, nem későn. KADAR EDIT Moldván István festménye■
