Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

1983. DECEMBER 17., SZOMBAT Titian 8 Őseink szép helyet választottak (1.) Magastelepülés a magaslaton I A verőcemarosi, azaz az ^ egyesülés előtt még kisma- ^ rosi vasúti aluljáró alatt át- i, haladva egy ideig víkcnd- £ házak mellett húz cl a gép- i kocsi. Dicsérjük a Kóspal- if lag felé vezető utat. £ — Kár volt — mondjuk ^ néhány kilométer után, mi- i kor már csak tölgy-, néhol í fcnyőerdőrészletck mellett í haladunk a hepehupásan aszfaltozott, bogárhátú úton. \ Már azt hisszük, fgy lesz i, egészen a faluig, de aztán i, ismét jól kiépített szakasz következik. És gyönyörű a ^ naplemente látványa a kék- ^ lő csúcsok fölött. Völgyek i és halmok, erdő és rét, még \ az sem lenne közhely, ha Í leírnám: mesebeli szépsé- \ gek. Jó helyet választottak if maguknak az ide települő if ősök, akik a krónika sze- \ rint sokáig favágással, kő- if bányászattal foglalkoztak, í A föld itt nem sokat adott, '/ legfeljebb kiegészítő tevé- ^ kenységnek számított a mc- zei munka. Csak tiszicfsíte!! Bárki is jellemzi a helyi vi­szonyok ismerőiéként ezt a községet és lakosságát, csak tisztelettel szól az emberek szorgalmáról, nyílt, őszinte barátságáról, s amint azt ta­pasztalni lehet, lokálpatriotiz­musuk példamutató, igazság­érzetük úgyszintén,. Az üzle­tekben még szlovák szót is hallani, főleg az idősebbek társalognak egymással ezen a nyelven, a fiatalabbak pedig sajnálkoznak. Kimaradt vagy tíz év, amíg nem oktatták anyanyelvűket az iskolákban, s a harmincas, negyvenes kor­osztály elfelejtette. Most kezdi élni reneszánszát a szlovák kultúra. Főleg a he­lyi asszony kórus • repertoárjá­éban szerepelnek szlovák nép­dalok vegyesen a magyarral, s ünnepnapokon két nyelven verseket szavalnak az iskolá­sok, akiket Selmeczy Lórántné nyugdíjas tanárnő karolt fel, bár járhatnának többen is az óráira. Mintegy 40 százaléka vallja magát szlováknak a fa­lu lakosságából, ám nemzetisé­gi ellentétről itt nemhogy a jelenben, de a múltban sem hallottak. Mindenkit a mun­kája szerint minősített azelőtt is, ma is a falu közvéleménye. Az összetartozás érzését, mely­nek szálai ma is erősek. ré­gebben a viszonylagos elkülö­nültség is szilárdíthatta itt a Dunakanyar fölötti magasla­ton, ahol mindig keményeb­ben kellett megküzdeni a ter­mészettel. Hiszen még ma is gondot okoz egy-egy, a telefon- vezetéket elsza.ggató szélvihar, ha végigszáguld az erdő fái közt. megnehezíti a felújítást az ólmos eső, a hófúvás. Bár a székhelyközség, Verőcemaros, Vác és Budapest között jó az autóbusz-közlekedés, no meg. mint mondják; szinte minden háznál tartanak autót. Vajon miből telik rá? Dipfcmásck — Bégen is szorgalmas em­berek laktak itt — mondja Blaskó Ferenc, aki a tanácshá­za egyik kis irodájában szólal meg sokuk társaságában, akik­kel a falu életéről beszélget­tünk. — Csakhogy akkor nem volt min a munka eredménye. A felszabadulás után pár év­vel viszont már 140 új ház épült, most meg a régieket újítják fel. eltűntek a zsúpte­tők. a régi épületek. Nincs semmi különbség, hiá­ba is keresnénk, a forgalmas útvonalak társadalmi szerke­zete és az itteni között. A gödi Dunamenti Tsz-nek két kisüzeme az asszonyok nagy részének helyben ad munkát, sokan Vácra. Duna­keszire járnak, de még Buda­pestre is utaznak naponta dolgozni. A városiasodás egyik se-kentőie tehát a külvilággal való, mindennapi kapcsolat. — Milyen a ayerekek tanul­mányi színvonala? — Olyan, mint minden más iskolában — válaszolja Szabó Ödönné iskolaigazgató. aki­nek csak az alsó tagozatosok vannak a gondjaira bízva. Az V.—VIII. osztályosok naponta utaznak Verőcemarosra, ahon­nét hármas, négyes osztályzat­nál sohasem hoznak rosszabb jegyet. Gyors áttekintés ered­ményeként azt is megtudhat­juk; egy-két százalék kivéte­lével középiskolai érettségit tesznek, szakmát tanulnak a fiatalok. Jogászok, mérnökök kerültek el a faluból vagy te­lepültek haza már diplomával a kezükben. Így tett Sztruhárné Grédey Irén is. aki a saját községének védőnője és KI3Z- titkára egy személyben. Róla lehet elmondani azt is. hogy az alma nem esik messze a fá­jától. hiszen az édesanyja itt a Hazafias Népfront, meg a Vöröskereszt helyi titkára. Aerobic Nem húzódoznak a közéleti feladatoktól mások sem. Mun­ka után az estéit áldozza fel Horváth László, a párttitkár, s nemcsak ő. a sportkör egyik vezetője is lelkesen bizonygat­ja. mennyi társadalmi munká­val járultak hozzá a falu fej­lesztéséhez. s többek között a sporttelep és az ottani öltöző kiépítéséhez, csak hát a pénz kevés, noha negyedik helyen végeztek a járási bainokság- ban. Bárányné Patyi Éva, a helyi klubkönyvtár vezetője a művelődés kereteit sorolja, miután emlékeztetem; alig több mint egy éve remek sakkpartnerekre találtam a házban. Ma is leülhetnék ve­lük — közli, s hozzáteszi, hogy az ifjúsági klub is működik, időnként a gyerekeknek is tud­nak műsort rendezni, vagy el­viszik őket a váci gyermek- műsorokra, s van itt is aero- bictorna, aminek majdnem negyven asszony és leány hó­dol. Átmeneti szünet most csak a fűtési gondok miatt követke­zett be. Szép könyvtárukból a szlovák irodalom sem hiány­zik. bár forgathatnák többen is a könyveket. No. és ezt már én teszem hozzá: segíthetnék a ház vezetőjét a kétkezi mun­kásokon kívül többen, az ér­telmiségiek is. hogy ne tűnjék olvkor kedvetlennek. A nép­művelő asszony Vácról került ide s el is mehetne, de ami visszatartja, az minden túlzás nélkül a munka. Ezt is tőle tudom. Kovács T. István Következik: Az idények itt többe kerülnek. --------------------­Or szágos psíiceprograsti A pinceomlások adta teen­dőkről tanácskoztak a föld alatti labirintusoktól leginkább veszélyeztetett városaink — köztük Szentendre — szakem­berei. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes. a pinceveszély elhá­rítását koordináló bizottság el­nöke elmondta: kezdenek visszatérülni a föld alá befek­tetett milliók azáltal is, hogy mind több helyreállított pin­cét vesznek használatba a vál­lalatok, intézmények. Szent­endrén például, mint ismere­tes. hozzáfogtak a helyreállí­tott pincék hasznosításához. Jövőre — a nehezebb gaz­dasági helyzet ellenére is — folytatódik a pinceprogram és további 115 millió forint köz­ponti támogatásban részesül. Ebből Szentendre 13 millió fo- rintot^kap. Megkezdik a VII. ötéves ter­A Budapesti Közlekedési Vállalat Gyorsvasúti Igazgatósága felvess férfiakat és nőket HEV-vcnatvezetSnsk Feltétel: általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév és orvosi alkalmasság, A tanfolyam idején 2600 Ft bért fizetünk. Kereseti lehetőség vonatvezetői munkakörben, túlóra nélkül: 5200—5500 Ft, és évente 3000 Ft munkaköri pótlék. Alkalmasság esetén lehetőség van HÉV-járművezetői átképzésre. Dolgozóinknak V V és családtagjaiknak ingyenes utazási > -A- \'*> iqozolványt adunk. Srikscg eseten munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás: BKV G YOU SVA? ÜTI I3A1GATÓ3AG Budapest XIV., Hungária krt. 46. fszt. 59. Telefon: 637-637, 367-es mellék. vi pinceprogram kidolgozását, s ennek során figyelembe ve­szik többek között Nagymaros hasonló gondjait is. Számítógépek a génbankban Számítógéppel dolgozzák fel a hazai növényi génbank ada­tait és hamarosan megjelen­nek az első információs kiad­ványok is. A szakemberek ar­ra számítanak, hogy a Tápió- szclén működő növényi gén­bank állományának növelése és a sokrétű, könnyen hozzá­férhető információs bázis megteremtése hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszi a hazai növénynemesítést. A génbankban az őshonos, illetve a jelenleg is termesz­tésben lévő növények vető- magvait, gumóit szaporítóké­pes állapotban őrzik. Növényi génbank-állomás (hivatalos nevén: agrobotanikai központ) több évtizede működik Tápió- szelén. A központ most — OMFB-támogatással — hűtő­tárolókkal, számítógépes adat- feldolgozással bővült. Bár a génbankok megterem­tésével és genetikai anyaguk hasznosításával már évtizedek óta foglalkoznak, valójában a jövő tudományágát jelenti ez a tevékenység. A cél egy­értelmű; a génbank segítsé­gével bármikor reprodukálha­tók olyan fajták vagy tulaj­donságok, amikre még nem volt szükség, vagy elvesztek. Gyakorlatilag megakadályoz­hatják a különböző fajták ki­halását. A közelmúltban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített a gén­bank hasznosításával kaocso- latos fejlesztési adatokról. A tanulmány szerint ma még nem kielégítő a génbankban tárolt alapanyagok mennyisé­ge, fajtagazdagsága. Elenged­hetetlennek tartják a megfele­lő adatbázis megteremtését, mert jelenleg a genetikai nyil­vántartás információs értéke még csekély- Ma például búzá­ból a magyar gén bank több ezer fajtát tart nyilván. Ezek áttekintését segíti a közel­múltban Tápiószelén és Buda­pesten megkezdett számitógé­pes feldolgozás. A gépi adat­kezelés a külföldi génbankok­kal is aktív kapeköTátok' ki­építéséré hyújt lehetőségét. Vi­lágszerte közismert, hogy a Kárpát-medence klímája kü­lönösen kedvező a vetőmag­termesztésnek, ez azonban egyre újabb, s jóbb hazai ne- mesítésű anyagokkal realizál­ható a világpiacon. Segítség — szervezett kerete között Lesz kihez fordulni Az áfész kezdeményezte Az idős asszony, akit nemrég megismertem, Farmo­son él, egyedül egy szép, nagy házban. Nincsenek anya­gi nehézségei, mert amit férjével ketten összegyűjtöt­tek, a nyugdíjával kiegészítve, elég a tisztességes meg­élhetéshez. Mégis gondjai vannak, mert nagyon magá­nyos és elhagyatott. Két felnőtt gyermeke az ország más vidékén lakik és bár leveleznek, olykor megláto­gatják, ez nem enyhíti az egyedülléttel járó bajokat. Fát kellene vágni a begyújtáshoz, de az orvos eltiltotta a nehéz fizikai munkától. Az üzletek messze vannak a lakásától, és télen síkosak az utak. Eddig nem kért, nem fogadott cl senkitől segítséget, de úgy érzi, hogy rövidesen rászorulhat. Kihez forduljon? A humán szolgáltatások megszervezése még szokatla­nul hangzik nálunk, bár nyil­vánvaló, hogy igény lenne rá. és érdemes megpróbálkozni vele akkor is, ha egyelőre nin­csenek ..átvehető tapasztala­tok. Még szokatlanul hangzik A Tápiószele és Vidéke Áfész Pest megyében elsőként kezdett foglalkozni ezzel a feladattal. A területükhöz tar­tozik Farmos, Tápiószele, Tá- piószőllös, Újszilvás és Tápió- györgye, tehát összesen öt község. Szakcsoportmunka ke­retében kívánják megszervez­ni a humán szolgáltatásokat. Király Antal elnökkel és Mó­ró Istvánnéval, a szövetkezet- politikai osztály vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan jutottak erre az elhatározás­ra? Elmondták, hogy sok ná­luk a nyugdíjas korú. Pontos adatokkal is tudtak szolgálni erre vonatkozólag: jelenlegi 4800 tagjuk közül 2347-en el­múltak hatvanévesek. Így hát velük kapcsolatban is sok sze­mélyes tapasztalatot szereztek arról, milyen ügyekben szo­rulnak az idősek leginkább támogatásra. Egy példa a sok közül: a tápiós^elei ABC-áruház szo­cialista brigádja rendszeresen bevásárolt a község egyik öreg, beteg lakójának. Felír­ták előre, hogy mi a kivánsá­Ä dabeesi {áros nincs elkényeztetve Azt mondják, jövőre megnyitják... ga, összekészítették a csoma­got és haza is vitték. így könnyítették meg a magára maradt ember utolsó hónap­jait. Farmoson is előfordult ilyen eset, ott még a kis nyugdíj kezelését, beosztását is elvállalták a kereskedelmi dolgozók. A szocialista brigádok ilyen és hasonló minden ellenszol­gáltatás nélküli segítségét to­vábbra is társadalmi munka­ként kívánják beépíteni a humán szolgáltatások körébe. Ám előfordulhatnak olyan esetek is, hogy valaki meg tudja fizetni a segítséget, de nincs vállalkozó. Egyes idős emberek — akiket távol élő gyermekeik anyagilag támo­gatnak —, alkalmanként ajánlkozót keresnek, aki el­végzi a mosást, takarítást, egyéb ház körüli munkákat. Ehhez is megpróbálnak szer­vezett keretet biztosítani. Nyereség nélkül Király Antal hangsúlyozta, hogy a humán szakcsoport szervezése nem anyagi vál­lalkozás■ Itt : nem számítanajp nyereségre. Olyasféle, szám­szerű adatokkal alátámasztha­tó eredményre sem, mint pél­dául a virágmag-szakcsoport- ban, melynek a tagjai idén több mint egymillió forint értékét forgalmaztak. Tudatában vannak tehát annak, hogy ez nem gazdasá­gi, hanem szociális vállalko­zást amihez már megnyerték a területükhöz tartozó öt köz­ség tanácsi vezetőinek a tá­mogatását. A Tápiószele és Vidéke Áfész-nek intézőbi­zottsága van a településeken, a szervezést a tanácsokkal közösen oldják meg. Elsőként, január 1-től Tápiógyörgyén kívánják bevezetni a humán szolgáltatásokat, a tapasztala­tokat később más községek­ben is hasznosítják. Együtt a tanácsokkal A környéken sokra értéke­lik az Áfész eddigi szociálpo­litikai tevékenységét. Molnár János, a tápiószelei tanács el­nöke elmondta: idén a nyug­díjas, az arra rászoruló Áfész- tagoknak ingyenes tüzelőutal­ványokat adtak. 'A fa a szén hazaszállításáról is gondos­kodtak. Az ilyen vagy ha­sonló dolgok növelik az em­berek bizalmát. Tápiószelén is készülnek arra, hogy a szomszédos község tapasztala­tai alapján teret adjanak az új szolgáltatásoknak. Varró István, a tápiógyör- gyei tanács elnöke ugyancsak bizakodó: — Jövőre a korábbinál több pénzt tudunk szociális ellá­tásra fordítani, az idei 715 ezer forinttá’ szemben 870 ezrei. Tizenkét szociális gon­dozónk volt eddig, de felmé­réseink szerint húszra lenne szükség. Ezt majd az új szak­csoporttal közösen tudjuk megoldani, Néhányan már eddig is fizettek némi térítést az igényelt:,külön szolgáltatá­sokért, tehát ez sem lesz tel­jesen új dolog nálunk. Öröm­mel együttműködünk a hu­mán szakcsoporttal, és sokat, várunk segítségüktől, (iái Judit vállalatra, szövetkezetre, in­tézményre. A jelenlegi munkaerőhely­zetben minden gazdálkodó egység szívesen áldoz vala­mennyit, ha érdemesnek lát­szik. — Készült-e valamilyen felmérés a bölcsődei igények­ről? — Külön ezzel kapcsolatban nem vizsgálódtunk, de több forrásból is tudjuk, hogy öt­hatszoros az igény a bölcsődei elhelyezésre, — A munka java 1984-re marad. Mit kell elvégezni még annak érdekében, hogy a kö­vetkező oktatási évben nyitni lehessen a bölcsődét? Csepp a tengerben — A csatorna és vizesblokk elkészítése után a kisebb bő­vítési teendők és a kiszolgáló rész építése van hátra, A mun­kát a tanács költségvetési üzeme végzi. Amint lehet, tár­sadalmi munkát is szeretnénk szervezni elsősorban a terep- rendezési, parkosítási teendők elvégzésére — mondta a vb- titkár. A dabasi járás nincs elké­nyeztetve bölcsőde dolgában Sokáig a Bugyi községben működő volt az egyetlen Gyálnak is csak a közelmúlt­ban készült el a bölcsődéje, amely csak egy csepp megol­dás lehet a gondok tengerében Bizonyára így lesz ez egy ideig Dabason is, de a hely­beliek optimisták, egy gyer­mekintézményt megteremteni mindig nehezebb, mint bőví­teni. M. K. — Azt mondják, jövőre már meg is nyitják a bölcsit. Na­gyon várom. Nem mintha nem szívesen lennék itthon a pici­vel, de a férjemet hamarosan elviszik katonának, és mivel senki nincs a családban, akire napközben bízhatnám a kis­lányt, csak a bölcsődére szá­míthatok. Mire a tanácsházára értünk, a legfontosabb információkat megkaptuk: lesz bölcsőde már 1984-ben. A részletekről Schön- weitz Tamást, a nagyközségi tanács vb-titkárát kérdeztük. öt-, hatszoros az igény — Az elmúlt évben elkészült az új szakorvosi rendelőintézet — válaszolja —, ezzel felsza­badult a régi épület. Ennek az átalakítási terveit készítettük el. Eszerint negyven apróság elhelyezésére lesz alkalmas a ház, természetesen alapos át­alakítás után. — Hol (art ma az építés? — Még az idén elkészül egy­millió forint értékű munka. Ez a költségeknek csak a kiseb­bik része, a teljes összeg 4 millió forint körül lesz. — Ennyi pénzt nehezen tud előteremteni a tanács... — Valóban, de számítunk a településen működő tizennyolc Tavaly beszélgettem a finom kenyeréről híres dabasi sütőüzem dolgozóival. Akkor több fiatalasszony és veze­tő is arról panaszkodott, hogy hiába akarnának vissza­menni a szakmunkásnők a pékségbe a gyes lejárta előtt, ez szinte megoldhatatlan, mert ebben a hosszú faluban nincs bölcsőde. A nagymamák tudnak olykor segíteni, de manapság többségük még maga is aktív dolgozó. Akkor a tanácsházán még csak bizonytalan tervek­ről tudtak tájékoztatni. Ezért mentünk el most újra Dabasra, megtudakolni, hol tart a bölcsőde ügye. Visszavárnak a gyárba A nagyközség három kerü­letében találomra kérdeztünk meg egy-egy gyermekkocsit toló anyukát: bölcsődébe ad­ná-e a picit, ha volna rá le­hetőség? Kós Lászlóné egy másfél éves kisfiú mamája: — Fél éven belül beadnám, mert szeretnék visszamenni dolgozni. Bugyin visszavárnak a telefongyárban. Talán még az ottani bölcsődébe is sikerülne elhelyezni a picit, de nem szí­vesen utaztatnám és kelteném olyan korán. Sajnos, mire Da­bason bölcsőde épül, addigra az én fiamnak rég óvodai gondjai lesznek. Keszi Bálintné: — Hatodik éve vagyok gye­sen, három gyermekem van. Most már nagyon hiányzik a munka, no meg a kieső jöve­delem. Azt hallottam, készül a bölcsőde. Igazán nem irigylem azokat, akiknek dönteni kell a felvételekről, Akárhány apró­ságot tudnak fogadni, a há­romszorosát biztosan el kell majd utasítani. Sokan várják Dabason a bölcsődét. Pataki Károlyné kéthónapos kislányát levegőzteti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom