Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

1983. DECEMBER 17., SZOMBAT 9 3 A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Lapuink első oldalán összefoglalóan tudósítunk ar­ról, hogy a Pest megyei Tanács pénteki ülésén — az elfogadott napirendnek megfelelően — megtár­gyalta és elfogadta a megye 1984. évi költségvetését és Jejlesztésialap-tervét. Ugyancsak témája' volt a testü­leti ülésnek — több más mellett — az a jelentés, amely a megye köztisztasági helyzetéről, e feladatok ellátásá­nak tapasztalatairól adott számot. Az alábbiakban az írásbeli előterjesztések, a szóbeli kiegészítések, a vitá­ban elhangzottak a'apján ismertetjük a megyei tanács ülése két fő napirendi pontjának anyagát. • 5,7 MILLIÁRD FEDEZETKÉNT • RANGSOROLT GYARAPODÁS • KÖZTISITASÁG - KÖZÉRDEK • HELYES VOLT A KONCEPCIÓ SZERÉNY, DE Nem szükséges különösebben bi­zonygatni o megye közvéleménye előtt a nehezebb gazdasági kör­nyezet meglétét, hangzott el a felszólalások egyikében, amikor a testület tagjai megvitatták, a jövő esztendei költségvetésben, illetve a fejlesztési tervekben milyen fő irá­nyok, arányok érvényesüljenek. A realitások tiszteletét, az ésszerűség érvényesítését tükrözte az előter­jesztésekkel összhangban a tanács­tagok véleménye is. annak ellenére, hogy — és ezt nem könnyű, de tu­domásul kell venni — jogos igényeik kielégítésére sem jut fedezet. AZ ELÉRT ŐRZÉSE Jövőre a megyében tevékenyke­dő tanácsok 5,75 milliárd forin­tot használhatnak fel költségvetési feladataikhoz forrásként, s ez az összeg 4,4 százalékkal haladja mag az id-ei várható teljesítést. A leg­főbb feladat — hangzott el — a társadalompolitikailag kiemelt fon­tosságú területeken megóvni az eddig elért ellátási színvonalat, ami az adott gazdasági körülmények kö­zött nem csekélység! Ebből követ­kezően úgynevezett minőségi fej­lesztésekre szerény a lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiak diffe­renciált elosztásával azonban a meglévő gondok egy része enyhíthe­tő. Döntő feladatnak' kell tekinteni — tette nyomatékossá a szóbeli ki­egészítést — az alapellátás terüle­tein az eddig elértek megtartását, mert a lakosság közérzetét ez be­folyásolja a legjobban. Kommunális feladatokra 793 mil­lió forint fordítható jövőre, ezen be­lül az utak, hidak karbantartására, korszerűsítésére 160 millió a fedezet, vízrendezésre, belvízmentesítésre 55 millió jut. A kereskedielm: szolgál­tatásokat javítja az idegenforgalmi hivatalnál új üzletág megszervezése, a Dunakanyar kommunális ellátá­sának bővítéséhez 11,4 millió forint a forrás, ebből fo1 ytatható a visegrá­di Fellegvár állagmegóvása, üdülő­helyi utak kialakítása, amint folyta­tódik a lakóházak felújítása is. 117 millió forintos támogatással. Ebből 569 otthon felújítása és 35 lakás kor­szerűsítése oldható meg. Nagy tétele a költségvetésnek az egészségügyi és szociális ellátás te­rülete. itt összesen 1,5 milliárd fo­rint használható fel. ami hatszá­zalékos emelkedésnek felel meg az ideihez képest. E keretek között a fekvőbeteg-intézmények fenntartá­sa 523 millió forintot emészt fel, mód nyílik négy általános orvosi, három gyermekorvosi, öt fogorvosi körzet kialakítására, Vecsésen meg­kezdi tevékenységét a nyolc munka­helyes szakorvosi rendelő- Anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi felada­tokra 196 millió forintot különített el a költségvetés, ebben benne van 110 úi bölcsődei hely szolgálatba állításának kiadási tétele is. Szo­ciális célokra 312 millió forint az előirányzat a megye jövő esztendei költségvetésében, ami egyebek kö­zött lehetővé teszi az öregeik nap­közi otthoni hálózatának négy egy­séggel történő bővítését, a szociális otthonoknál kilencven új hely hasz­nálatát, a nehéz anyagi körülmé­nyek között élők segélyezésének ja­vítását. SOKAT TEHETNEK Érthetően a költségvetés legna­gyobb részét az oktatási és közmű­velődési feladatok kötik le. Az ösz- szes kiadás 45.2 százaléka jut erre a területre, ami 2,6 milliárd forint. A lövő felnőttjeire költött pénzt ter­mészetesen senki sem sajnálja, ám az érdekesség kedvéért megjegyez­zük, csupán az óvodák fenntartása 494 milliójába kerül a társadalom­nak, igaz, ez az összeg azt teszi le­hetővé, hogy jövőre a megyében már MEGALAPOZOTT HALADÁS 41670 gyermek kaphasson elhelye­zést ezekben az intézményekben. Sokat tehetnek a tanácstagok a gyermekintézmények hálózata cél­szerű működtetéséért — mondotta a felszólalók egyike —, hiszen pél­dául 121 ezer általános iskolásról kell gondoskodni, úgy is, hogy az újonnan épült tantermek akadály nélkül használatba vehetők legye­nek, s úgy szintén, hogy 130 frissen szervezett napközis csoporthoz ren­delkezésre álljon az anyagi alap a településeken, örvendetesnek ítélte a megyei tanács — lapunk a kezde­ményezők egyike volt — azt a tö­rekvést, hogy egyre több helyen a saját konyhák mellett mind több gyermek étkeztetését oldják meg a vendéglátóipari üzletek bevonásával, s erre további lehetőségek vannak. A középfokú oktatás és rzakmunkás- képzés 385 millió forintot követel, több más mellett lehetővé téve huszonkét új középiskolai osztály megszervezését, újabb 150 ifjú tan­műhelyi oktatását. re 85 millió forintot különített el a megyei tanács. Egyre nagyobb jelentőséget kap a lakosság mindennapi életében 02 egészséges ivóvíz, érthető tehát a fejlesztési tervekben megfogalma­zott törekvés: a társulati és az álla­mi erők egyesítésével legyen meg­alapozott a haladás. Monoron és Kemencén jutnak el víztermelő üzem átadásáig jövőre, folytatódik az érdi és a gyáli térségi vízmű- rendszer kialakítása, több telepü­lésen — így Tésán, Perőcsényben, Tökölön, Nagykovácsiban — nyílik mód a hálózatépítés befejezésére, illetve részleges átadására. A csa­tornahálózat bővítésének mértéke több, mint húsz kilométer. Része a környezeti feltételek javításának az is, hogy Valkón, Tatárszentgyörgyön, Űjhartyánban befejeződik az új postaépület kialakítása, a crossbar- hálózat gyarapodik Verőcemaroson, Nagymaroson, Budaörsön, Öcsán, Dunakeszin. Tartalmazza részleteiben is a fejlesztési terv a kereskedelmi há­lózat bővítésének egyes elemeit — hatezer négyzetméter a számított gyarapodás —, a villanyhálózat és a távhőellátás elérhető növelését — 31 kilométer hosszúságú a várható nyújtózása a hálózatnak —, majd terjedelmes részben az egészségügyi és szociális feladatokkal foglalkozik. ÖSSZEFOGÁSSAL IS Erre a területre 167 millió forin­tot szán a tegnap elfogadott terve­zet, amiből sok más mellett állni kell a Semmelweis Kórház 120 ágyas új épülete befejezésének költ­ségeit, Érden a meglevő szakorvosi rendelő tíz munkahellyel történő bővítését, Nagykőrösön az új, tizen­hét munkahelyes szakorvosi rendelő építésének folytatását, Abonyban 40, Nagykőrösön 60 gyermek számára bölcsődei hely teremtését. Jövőre összesen tizenkét új területi orvosi munkahelyet szerveznek, más tele­pülések mellett Albertirsán, Foton, Ceglédbercelen, Letkésen és Nagy- börzsönyben. Hagyományosan tág terepe a la­kosság, a gazdálkodó szervek áldoza­tos összefogásának, a hivatalos pén­zek megtoldásának az alsó fokú ok­tatás, s legyen ez így 1984-ben is, ál­lapították meg a vita résztvevői, összesen 750 új óvodai hely kialakí­tása szerepel célként a tervben, va­lamint 102 általános iskolai tanterem tető alá hozása. Jelentős óvodai hálózatbővítés színtere Gyál, Pormáz, Öcsa, míg az iskolai feltételek javu­lását, az új tantermekkel elsősorban Gyálon, Pécelen, Nagykátán, Ceglé­den, Fóton lehet remélni. A közép­fokú oktatás fejlesztését célzó 80 millió forintból folytatódik a ceglédi szakmunkásképző, a szentendrei gimnázium, a százhalombattai szak­középiskola építése. A jövő évi gya­rapodások sorába tartozik Százha­lombattán a művelődési központ, Dánszentmiklóson és Budaörsön a művelődési otthon kialakításának befejezése. A határozati részben a megyei tanács megjelölte a költségvetési gazdálkodás és a fejlesztési munka fő elveit, egyben azt a reményét is kifejezte, hogy a megye lakossága, mint eddig, most is tettekkel segíti a tervek valóra váltását. A megyei tanács részleteiben megismerhette a nem említett költ­ségvetés* területek — mint az álló­eszköz-fenntartás, az igazgatás — feladatait is, rámutatva: mindenütt érvényt kell szerezni az ésszerű ta­karékosságnak, á célszerű megol­dást kínáló módszerek, gazdálkodási lehetőségek felkutatásának és el­terjesztésének. A FŐBB IRÁNYOK Szellemes megjegyzésként hang­zott el a vitában, hogy a lakosság a költségvetési gazdálkodásról való­jában csak akkor értesül, amikor valami nincs rendben, ugyanakkor a fejlesztési alapból megtehető lépé­sek minden részlete közfigyelmet kap. Emberi gyengeség ez, érthető ugyan, de hasznosnak aligha az, hi­szen semmivel sem fontosabb az ú*. mint a meglevő. Napjainkban különösen hangsúlyossá válik ez, hiszen a gazdasági gondok, a nép­gazdaság fizetőképességének megőr­zése, mint legfőbb, minden mást megelőző feladat úgy is éreztetik ha­tásukat, hogy nem fordítható annyi fejlesztésre, mint amennyire teljesen jogos társadalmi igények fogalma­zódnak meg. Igaz ez a megye jövő évi fejlesztésialap-tervére is, amely­nek pénzbeli része kisebb összeget jelöl meg, mint az idei várható tel­jesítés. Forintokban 1,9 milliárd adja a2 1984. évi fejlesztési tervek alap­ját, ebből a lakosság községfejlesz­tési hozzájárulása 112,7 millió forint, azaz a források java nem innét származik. Tekintette] a népgazda­ság helyzetére, a beruházások továb­bi mérséklésére van szükség, s en­nek megfelelően — elsősorban a célcsoportos feladatoknál — tete­mesen csökkent az állami támoga­tás- Mindezek ellenére — figyelmez­tetett több felszólaló — nem arról van szó, hogy megreked a haladás, hiszen az 1,9 milliárd szép összeg, hanem arról, hogy a fejlesztési pénzeket a fő irányok szolgálatába kell állítani. Ezek a fő irányok — elsősorban a már folyamatban levő beruházások folytatásaként — az általános iskolai oktatás, az egész­ségügyi alapellátás és a lakásépítés feltételeinek a javítása, a vezetékes ivóvízhálózat bővítése. Jövőre 191 ún. célcsoportos, azaz teljesen állami erőből készülő lakás építhető meg. Ezekből Dunakeszire 64, Százhalombattára 50, Gödöllőre 30 jut, negyvenhét ilyen új otthon falait pedig a községekben húzzák fel, a legtöbbet — nyolcat-nyolcat — Kerepestarcsán és Pomázon. Tá­mogatják a tanácsok — terület-elő­készítéssel, közművesítéssel — a magánerős telepszerű otthonterem­tést. ezekből a számítások szerint 1323 kerülhet tető alá 1984-ben. A családi házak száma várhatóan 5900 lesz az újonnan épített ott­honok között, Itt terület-előkészítés­MOSTOHAGYERMEKE KÖRNYEZETÜNKNEK Több mint négy esztendeje, 1979 szeptemberében foglalkozott a me­gyei tanács a környezetvédelem helyzetével és az akkor meghatá­rozott feladatok egy részéről a vég­rehajtást feltérképező összefoglaló került most a testület ülése elé. A köztisztasági feladatok ellátásának megyei tapasztalatai címet viselő írásbeli előterjesztés, az ahhoz fű­zött szóbeli kiegészítés, valamint a felszólalásokban elhangzottak azt bi­zonyították, hogy helyes volt az a koncepció, amelyet a megyei tanács 1977-ben fogadott el a köztisztasági szolgáltatás egységes, regionális­körzeti jellegű megoldására. HETVEN TELEPÜLÉS Amikor a koncepciót elfogadták, a megyében huszonnégy település 74 ezer lakása volt részese az ún. szer­vezett, intézményes szemétszállítás­nak. Ez kerekítve 200 ezer lakost fogott át, ám az összegyűjtött 321 ezer köbméter hulladék nagyobb ré­szét rendezetlenül, a környezetvédel­mi követelmények érvényesítését mellőzve helyezték el. Napjainkban négy városgazdálko­dási vállalat és huszonnégy költség- vetési üzem a megye hetven telepü­lésén látja el e fontos — egyre fon­tosabb — közüzemi szolgáltatást, 170 ezer lakást kapcsolva bele abba, ami a teljes lakásállomány ötvenkét szá­zalékának felel meg, a lakosságnak pedig már a fele hagyatkozhat a mind több hulladéktól való megsza­badulásnak erre a lehetőségére. Az intézményes szemétszállításban még részt nem vevő települések közül harmincban a helyi tanács a ház­tartási hulladék gyűjtéséről és el­szállításáról kisiparos vagy szövet­kezet útján gondoskodik, a közsé­gek fennmaradó részében viszont kizárólag a lakosság vállára hárul ez a feladat. Meglehetősen változatos tehát a helyzetkép — s még inkább azzá te­szi, hogy a rendszeres szemétgyűjtés­be bevont lakások esetében a szállí­tások gyakorisága a naponta és az egy hét között váltakozik —, az vi­szont tény, hogy a hulladék meny- nyisége 1977 óta megkétszereződött ma már 632 ezer köbméter. A na­gyobb mennyiség, valamint az el­helyezésben tapasztalható feszültsé­gek, ellentmondások — hangzott el a vitában — kétségtelenné teszik: a gyűjtés, a szállítás gyorsabban fejlődött, mint amilyen mértékben a lerakóhelyek hálózata. A megyé­ben jelenleg huszonkilenc olyan le­rakóhely van, amelyet a szakhatósá­gok engedélyeztek, közülük azonban csak három telepen — Vác, Százha­lombatta, Budaörs — valósul meg az előírásokkal egyezően a hulladék kezelése. Sok vita van a szakemberek köré­ben az ún. hulladékártalmatlanítási technológiák legcélszerűbb módjait illetően. A megyei tanács úgy fog­lalt állást, hogy mind műszaki, mind Áázdasági szempontból a megyébe?, továbbra is a rendezett lerakás át­nevezést viselő módszer ítélhető cél­ravezetőnek. A testület persze nem­csak ilyen értelemben nyújt segítsé­get a települések egy részében mind több gondot okozó hulladéktól való megszabaduláshoz, hanem — mint az ülésen hangot kapott — egyebek kö­zött nyolcvanmillió forint támogatást adott 1976 és 1983 között gépjármű­vek vásárlásához, lerakóhelyek ki­alakításához. Társult ehhez az ösz- szeghez a helyi tanácsok átutalta pénz, a városgazdálkodási vállalatok és a költségvetési üzemek fejleszté­si alapjának erre szánt része. Mind­ezeknek köszönhetően az 1976. évi, csupán tizenkét darabos célgépállo- náány megháromszorozódott, a nyi­tott járművek helyett pedig por­mentes, félpormentes szállítást lehe­tővé tevő 131 darab gépkocsi került forgalomba. A haladás ellenére sem kevés a zökkenő, mert — érzékeltet­te a vita — a körzeti hulladéklera­kó helyek kijelölése ugyan megfelel a környezetvédelmi szempontoknak, ugyanakkor a szállítási távolságok növekedtek, s ezzel együtt a költsé­gek — elég itt utalni az üzemanyag- árakra — tetemesen emelkedtek. Gond az is, hogy a köztisztasági jár­művek nagyjavítása rendkívül hosz- szú időbe telik, mivel az országban mindössze két-három helyen foglal­koznak azzal, de vannak olyan típu­sok, amelyeket külföldre kell szállí­tani nagyjavításra. NEM JÓ GYAKORLAT Semmivel sem könnyebb a hely­zet a lakossági folyékony hulladékok gyűjtésénél, szállításánál, ártalmat­lanításánál. A tapasztalatok szerint — ezt a téma tárgyalásakor elhang­zott vélemények is megerősítették — ezen a területen sok a visszás eset, a nyugtalanító jel, a fejlődés cse­kély. A hatodik ötéves terv végére a megye lakosságának hetvennyolc százaléka veheti igénybe a vezetékes vízellátást, ugyanakkor a lakásoknak csupán tizenhárom százaléka lesz bekötve a csatornahálózatba. Marad tehát a helyi — házi — derítés és a szállítás, ám a szippantókocsik le­eresztőhelyeinek többsége ún. meg­tűrt állapotú, azaz a minimális kö­vetelményeknek éppen csak meg­felel. Le nem becsülhető gondról van szó, hiszen évente 1,5 millió köbmé­ter szennyvíz elhelyezéséről kell in­tézkedni, mivel jelenleg a gyakorlat környezetszennyező. Idén január élt seje óta új szervezeti felállásban 121 szippantó-gépkocsi, kilenc csatorna- tisztító jármű látja el a lakossági szolgáltatásnak ezt a részét, ám a közületek — iskolák, óvodák, üze­mek stb. — igényeinek kielégítésére ez az eszköztár már nem képes. Ne­hezíti az elfogadható helyzet megte­remtését, hogy jelenleg negyvenhat ürítőhely található a megyében, de ezek területi megoszlása nem egyen­letes, így a ráckevei, a váci, a szent­endrei körzetben a szállítási távol­ság gyakran 35—40 kilométer, de előfordul, hogy esetenként ennél is nagyobb. Aligha véletlen, hogy az említett területeken sűrűn lelni bi­zonyítékokat illegális szennyvízel­helyezésre, bár ez másutt is előfor­dul, a szippantókocsik kezelőinek önkényeskedése következtében. Ért­hető tehát, ha a testületi ülés részt­vevői egyetértéssel fogadták azt az információt, hogy a helyzet javítá­sa érdekében a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat a hatodik öt­éves tervben 25 millió forintos taná­csi támogatást kap, saját fejlesztési alapjából is jelentős részt fordít — idén 31 millió forintot — az érin­tett dolgozók egészségügyi körülmé­nyeinek korszerűsítésére, az ürítő- helyek átalakítására, szállítóeszközök beszerzésére. RENDELET VAN A témakör részeként szóba került a megyei tanács tegnapi ülésén a közterületek tisztántartásának hely­zete is. s mint kiderült, a köztiszta­ság helyi feladatait a tanácsok ren­deletben szabályozták ugyan, de ezeknek az előírásoknak még nem sikerül maradéktalanul érvényt sze­rezni. A korábbi állapotokon sokat változtatott az évenként ismétlődő köztisztasági akcióprogram, amely­nek keretén belül — a társadalmi erőket is segítségül véve — illegális szeméttelepeket, törmeléklerakó he­lyeket számolnak fel, lomtalaníta- nak, sajnálatos azonban, hogy évről évre van mit felszámolni, mert sem a lakosság, az üdülőterületeken élők, sem az intézmények, vállalatok ré­széről nem érzékelhető eléggé a köz­érdek tisztelete, az emberi környe­zet megbecsülése. A megyei tanács az eredmények és a gondok mérlegelésével hozta meg határozatát, amelyben megje­lölte azokat a fő teendőket, amelyék a következő esztendőkben a köztisz­tasági tevékenység fejlesztésének gerincét adják. M. O. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom