Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

1983. DECEMBER 16., PÉNTEK %y<fefflp Országgyűlési bizottságok A téli ülésszak előtt Három témakörről tárgyaltak Az iparnak is alapvető fel­adata, hogy továbbra is hozzá­járuljon a külgazdasági egyen­súly javításához, oly módon, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fokozza a haté­konyságot, — hangoztatták az országgyűlés ipari bizottságé nak csütörtökön a Parlament­ben megtartott ülésén, ame­lyen Gorjanc Ignác elnökölt. A képviselők a jövő évi költségvetési tervezetet, az ez­zel kapcsolatos sajátos ipari tennivalókat vitatták meg. Az írásos beszámolóhoz Rabi Bé­la ipari minisztériumi állam­titkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. Egyebek között elmond ta, az idei esztendő, akárcsak a népgazdaság egészében, az ipar száméira sem tartozott a könnyűek közé. Beszélt az ipart mindinkább sújtó mun­kaerőhiányról is. Jövőre több vállalatnál kísérleti bérszabá­lyozást vezetnek be, amelynek célja, hogy segítsék a létszám- megtartó képességét, illetve létszám-megtakarítást érhesse­nek el. A szabályozómódosí­tások ugyancsak kedvezően ösztönzik az exportot is. Csütörtökön a Parlamentben — dr. Pesta Lászlónak, a tes­tület elnökének vezetésével — tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A képviselők megvi­tatták az Egészségügyi Minisz­térium, valamint a SZOT tár­sadalombiztosítási, illetve üdü­lési és szanatóriumi főigazga­tóságának 1984. évi költségve­tését Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes hangsúlyoz­ta: a VI. ötéves tervben, meg határozott egészségpolitikai céljainkat nem adjuk fel. és ha nem is az eredeti ütemben, de mindent megteszünk eléré­sükért. A kiemelt programok az esetleges lassítások ellené re is folyfcatpdnak;,,.jövőre több mint 1500' új gyógyintézeti ágy várja a betegeket, bővül a böl­csődei helyek száma, ám to­vábbra sem javul a szociális otthoni ellátás. Januá/ elsejé­től — régi kívánságnak eleget téve — fizikai dolgozóknak niinősillnek az ápolónők. az erre a célra szükséges bérnö­vekedés egy részét a költség- vetés adja. de az intézmények és a tanácsok saját forrásaira is szükség lesz az új fizetések­hez. Laczkó István, a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ságának helyettes vezetője el­mondotta, hogy a jövő eszten­dei 116 milliárdnyi társada­lombiztosítási kiadás 9 mil­liárd dal több az ideinél, és a bevétel növekedése is jóval meghaladja az 1983. évit. így a bevételek teljesen fedezik a kiadásokat, megszűnik a tár­sadalombiztosítási költségvetés állami támogatása. A beszámolók feletti vitá­ban felszólalt dr. Zádor And­rás, Pest megye főorvosa is. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a költ­ségvetési tervezetet elfogadta. Csütörtökön, a Parlament­ben tartotta ülését az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsá­ga. Nyers Rezsőnek, a bizott­ság elnökének vezetésével megvitatták a kül- és belke­reskedelem idei munkájáról és jövő évi feladatairól készí­tett írásos tájékoztatót, amely­hez Török István külkereske­delmi és Andrikó Miklós be'- kereskedelmi államtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. A külkereskedelmi tájékoz­tató részletezte azokat a ne­hézségeket, amelyek között az idén meg kell valósítanunk a tervben meghatározott célo­kat, köztük a legfontosabbat: a külkereskedelmi egyensúly megőrzését. A belkereskedelem fontos feladata, hogy a lakosság alap­ellátását szolgáló cikkek kíná­lata folyamatos legyen, meg­őrizzük az áruellátásban elér; színvonalat, s tovább bővüljön az olcsó áruk köre. A tájékoz­tató szerint alapvető élelmi­szerekből az egész országban folyamatos lesz az ellátás. A kereskedelem ruházati cikkek­ből is kielégítő ellátást ígér. ami pedig a vegyesiparcikke­ket illeti, zömében megfelelő árualap várható, ám változat­lanul nem számolhatunk az igények kielégítésével mély- hűtőládából, «nagyobb űrtar­talmú villanjtoojlerekből, hűtő­gépből, egyes tüzeléstechnikai cikkekből. Az építőanyagok ellátási szintje valószínűen az ideinek felel majd meg, né­hány termékcsoportból — egyes falazóanyagok, nyílás­záró szerkezetek, fenyő fűrész­áruk — az igények előrelátha­tólag nem lesznek kielégíthe­tők. A belkereskedelem helyze­téről és feladatáról készült tá­jékoztató szól a fejlesztéseik­ről is, megemlítve, hogy a jö­vő esztendőben számos új lé­tesítményt adnak át rendelte­tésének, ami pedig a jövő esz­tendő idegenforgalmi céljait illeti: nemzetközi idegenfor­galmunkban a hatékonyság javítására törekszünk, a meg­levő eszközök kihasználásának fokozásával. A tájékoztatók és a szóbeli kiegészítők után élénk vita alakult ki a kereskedelmi bi­zottság ülésén. A vitában fel­szólalt, Kovács Istvánná (Pest megye) is. Kongresszusok után Anyaayelvápolás A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának nemze­tiségpolitikai munkaközössé­ge tegnap ülést tartott. A nemzetiségi szövetségek kép­viselői, valamint a Pest me­gyei küldöttek képviselői meg­beszélték a nemzetiségi kong­resszusok eredményeit, s a jö­vő feladatait, Dr. Fogd Mihály, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának munkatársa be­vezetőjében szólott arról a tö­rekvésről, hogy a nemzetiség- politikai elképzelések termé­szetesen jelenjenek meg a te­lepüléspolitikai tervekben, s épüljenek be a helyi állami, társadalmi szervek, a gazda ság és a kultúra intézményei­nek feladatkörébe. Cél, hogy a közélet egésze segítse i nemzetiségi tudat, a nyelvis meret, a kulturális hagyo­mányok ápolását. A hagyomá­nyok ápolása a népfrontbizott­ságok fontos tevékenységi for­mája. A hozzászólók elsősorban az anyanyelvi oktatásról beszél­tek. Példaként megemlítették, hogy jövőre kezdődik Tökölön a kétnyelvű oktatás. Elhang­zottak javaslatok az olvasótá­borokkal, a nyelvművelő tábo rokkal kapcsolatban is. Tcncsselnökök értekezlete A helyi irányítás rendszei érői A járások megszűnésével összefüggő feladótok A járások január elsején bekövetkező megszünteté­sével kapcsolatos tanácsigazgatási feladatokról országos munkaértekezletet rendeztek csütörtökön az Államigaz­gatási Főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak rendezvényén 139 város és városi jogú nagyközség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei taná­csok vb-titbárai, a megyei pártbizottságok közigazga­tási cs adminisztratív osztályainak vezetői is. A tervszerű fejlesztés eredménye Napirenden a fogyasztási szövetkezetek Rövfdebb az áru útja Alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez A MÉSZÖV Pest megyei küldöttgyűlése áttekintette, ér­tékelte a fogyasztási szövetke­zetek gazdálkodását. Megálla­pították, hogy a 17 áfész, a 17 takarékszövetkezet, 68 lakás- szövetkezet általában jól al­kalmazkodott a megváltozott gazdasági követelményekhez a hatodik ötéves terv eddig el­tolt újpszákában., Jobb a zöldség ellátás Az áfészek országos kiske­reskedelmi forgalmából a me­gye szövetkezetei 9,5 százalék­kal részesednek, ez Pest me­gye forgalmának több mint 40 százaléka, örvendetes, hogy az alapellátás színvonalát je­lentősen befolyásoló élelmi­szer-kiskereskedelem nagyság­rendje a kívánt mértékben növekedett. Sokat javult a zöldségellátás színvonala a Zöldért szerepkörének átvétele óta. Bővült a szövetkezetek termelésszervező munkája a mezőgazdaságban. Lényegesen rövidebb lett az áru útja a termelő és a vásárló között. A felvásárolt termékeknek több mint egyharmada kerül ex­portra. Nem ennyire egyértelműek a sikerek a tüzelő- és építő­anyag értékesítésében. Az el­látást akadozóvá teszi számos építőanyag gyakori hiánya. Tüzelőből ugyan rendelkezés­re állt a szükséges mennyiség, de a szén minősége sok kí­vánnivalót hagy maga után. Idén nyár végén szerződésen felüli mennyiségeket is át kel­lett venniük a telepeknek tü­zelőből, ennek minősége csak tovább romlott a hosszú táro­lás alatt. A felvásárlási ágazat a terv­időszak végére 783 millió fo­rint árbevételt tervezett. A Zöldért tevékenységének átvé­tele azonban azt eredményez­te, hogy már ennek az évnek a végére 747 millió forint lesz a bevétel. Alakult tizennégy új szakcsoport is, amelyek ter­melése lehetővé teszi az ex­port fokozását. Érdi áruház A beruházásokkal kapcsola­tos szabályozók változása a szövetkezetek fejlesztését is visszafogta némileg. A terv­időszakban a kiskereskedelmi egységek alapterülete ennek ellenére több mint 11 ezer négyzetméterrel nőtt. A terve­zett húsz ABC-áruházból ed­dig hetet adtak át, hármat még építenek, öt ABC-t ter­veznek az agglomerációs öve­zetbe, ezekre feltétlenül szük­ség is lenne az ellátás javí­tásához. A legnagyobb jelen­tőségű beruházás az érdi áru­ház volt, amely a jelek szerint be is váltja a hozzá fűzött re­ményeket. A vizsgált időszakban a ter­vezettnek megfelelően alakult a takarékszövetkezetek tevé­kenysége is. Taglétszámukat 22 ezerrel növelték. A terv­időszak végére előirányzott be­tétnövekedést már 97 százalék fölött teljesítették, így még az idén elérik a 2,5 millió forintos betétet. Hozzájárult ehhez az új betétformák — ifjúsági és iakástakarékossági betét — bevezetése is. A betétek gyors növekedése lehetővé tette, hogy több kölcsönt folyósít­sanak a lakosságnak. Pest megyében az ötödik öt­éves tervidőszak végén mint­egy hatezer szövetkezeti lakás volt. A következő öt évre ter­vezett kétezer új otthonnak eddig több mint a fele épült föl. Jelentős szerep A küldöttgyűlés összességé­ben megállapíthatta, hogy a megye fogyasztási szövetkeze­tei jelentős szerepet töltenek be a kereskedelmi ellátásban, a lakosság pénzügyeinek inté­zésében és a Lakásépítésben. Az egyre hatékonyabb gazdál­kodás lehetővé teszi, hogy mind magasabb színvonalon, folyamatosan bővülő körben vegyék ki részüket ezen alap­vető fontosságú tevékenysé­gekből. M. N. P. A tanácskozáson — amely, nek legfőbb célja a szemléleti egység kialakítása volt — Bor bándi János, a Miniszterta nács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Mindenek előtt hangsúlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűné sével'járó szervezeti változás nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a kialakulóban levő körzeti struktúra csupán ke retet ad a munka minőségi át­alakításához, lehetőséget te­remt, amelyet ezután lehet és kell tartalommal megtölteni Elismerő szavakkal szólt járások fontos szerepéről, amelyet a felszabadulást kö­vető időszakban betöltötték, és azok érdemeiről, akik a já­rási apparátusban végezték áldozatkész, lelkiismeretes közigazgatási munkájukat. — A helyi irányítás új rend­szerére történő áttérés szerves része annak a több mint két évtizedes tervszerű fejlesztés­nek — hangsúlyozta —, amely politikai rendszerünk tökélete­sítésére, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tevé­kenységének javítására Irá­nyul. A helyi tanácsok közül a nagyközségekben, a közös tanácsok többségében, s az önálló tanácsú községek je­lentős részében is kialakultak azok a feltételek, amelyek le­hetővé teszik, hogy a helyi problémákat — a központi el­vek és jogszabályok figyelem- bevételével — főként saját erejükből, maguk oldják meg, Borbándi János ezután arról szólt, hogy fokozatosan meg változik a helyi tanácsok irá nyitásának módszere is. Köz- Igazgatási rendszerünk január elsejétől bevezetésre kerülő új eleme nem elsősorban az ál­lamigazgatásra jellemző hie­rarchikus kapcsolatokra épül hanem a települési érdekvi­szonyokra, az együttműködés­ben rejlő lehetőségekre. — A megyei irányításban közreműködő 139 tanács zöme városban van. Közülük 12 te­lepülés január 1-től k'ap váro­si státust, 34 pedig városi jo­gú nagyközség. A régebbi és az új városok, valamint a vá­rosi jogú nagyközségek taná­csi szervezetére egyaránt új feladat vár: egyrészt színvona­lasan el kell látniuk saját megnövekedett feladataikat, másrészt megfelelő irányítási és együttműködési kapcsolato­kat kell kialakítaniuk a hoz Hasznos papírmunka Az érdi Bcntavölgye Tsz háziipari ágazatában sok a papír­munka. Ám ez nem afféle felelesleges bürokrácia, hiszen a pa­pírrészlegben szitanyomással, nyomtatással állítanak elő mun­kavédelmi táblákat, az itt készülő termékekre címkéket, rek­lámfeliratokat. Trencsényi Zoltán felvétele zájuk tartozó községi és nagy­községi tanácsi szervekkel. A Minisztertanács elnökhe­lyettese végül felhívta a helyi tanácsok figyelmét néhány olyan feladatra, amelyet — társadalmi fejlődésünk érde­kében — a jövőben még in­kább tevékenységük közép­pontjába kell állítaniuk. — Minden tapasztalat arra utal, hogy a tanácsok a na- gyoob hatáskör és önállóság birtokában is csak akkor moz­gósíthatják a közös célok ér­dekében eredményesen a la­kosságot, ha a szó igazi értel­mében vett nyílt város- és községpolitikát folytatnak. Csak akkor várható, hogy a helyi lakosok azonosulnak a tanács céljaival és vállalják a részvételt azok megvalósításá­ban, ha érvényesül a tanácsi munka társadalmi ellenőrzése, ha a tanácstagok, — a társa­dalmi szervek, a népfrontbi­zottságok közreműködésével — a helyi közélet fórumain rend­szeresen tájékoztatják tevé­kenységükről, a település fej­lődéséről az állampolgárokat. Ezt követően Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott előadást a közigazgatás fejlesztésének időszerű kérdé­seiről. Részletesen szólt egye­bek között az átszervezés in­dokairól, céljairól, az új köz­sairól. Az új típusú megyei irányítás és város—község kapcsolatrendszer jellemzői közül kiemelte: a székhely­városok, valamint a községi ta­nácsok között nem lesz, nem lehet alá-fölérendeltség, kap­csolatukat az egyenjogúság, a közös érdekeken alapuló sok­oldalú együttműködés jellemzi majd. Az átszervezés újítást igényel az igazgatási munka stílusában, szemléletében is, és szükség lesz a megyék, vala­mint a városok irányítási jo­gainak, kötelességeinek pontos körülhatárolására. Az új irányítási rendszer elő­nyeiről szólva hangsúlyozta; szinte teljes körűvé válik a köz­ségekben elintézhető ügyek száma, így az ügyintézés még közelebb kerül a lakossághoz. Az új kapcsolati rendszerben sokirányú együttműködés ala­kulhat ki a városok és a köz­ségek között, több lehetőség nyílik a települések társulásos összefogására. Befejezésül arról szólt, hogy az átszervezéssel megszapo­rodnak a tanácsapparátusban dolgozók feladatai, növekszik önállóságok, felelősségük, ezért javítani akarják munkakörül­ményeiket, erkölcsi és anyagi elismerésüket is. Többek kö­zött ezt szolgálja, hogy a köz­ségekben viszonylag jelentős béremelésre kerül sor, és le­hetőség nyílik majd tanácsosi cím adományozására is. Hang­súlyozta annak fontosságát, hogy a lakosságot mindenütt tájékoztassák az átszervezés lényegéről, várható előnyeiről, az új város környéki beosztás­ról, és arról, hogy január el­seje után melyik tanácsi szerv­hez fordulhatnak ügyeikben a ségirányítási rend főbb voná- helyi lakosok. Gyámkodás nélküli kapcsolatok A felszólalók a városi és vá­rosi jogú nagyközségi tanácsok elnökei — beszámoltak a szer­vezeti változtatás helyi elő­készületeiről. Felhívták a fi­gyelmet a járási hivatalok jól bevált módszereinek, tapaszta­latainak hasznosítására, a Jog­szabályok egységes alkalmazá­sára, a megfelelő információ- csere biztosítására. Többen hangsúlyozták, hogy a változás nem jelentheti a községi taná­csok magukra hagyását, szük­ség van munkájuk folyamatos értékelésére, segítésére, a gyámkodás nélküli állandó kapcsolattartásra. A vitában felszólalt Bwd- zsáklia Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese is. A népi ellenőrzés vizsgálta Kedélyborzoló hiánylista Azt kapjuk a pénzünkért, amit kérünk Rosszkedvűnk oka nagyon gyakran a bolt. Természetes­nek találjuk, hogy pénzünkért az! kapjuk, amit kérünk. Bosz- szankodunk viszont, ha az el­adó azt mondja: nincs. Márpedig — miként a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tegnapi ülésén Császár Ferenc elnök irányításával megállapította — ebben az év­ben számos fogyasztási cikk időleges vagy állandó hiánya rontotta a lakosság hangula­tát. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás általában kiegyen­súlyozott volt a megyében, de hosszabb-rövidebb időn át fő­ként a következő fogyasztási cikkek hiányoztak az üzletek­ből: étolaj, margarin, ecet, fé­nyezett rizs, rétesliszt, búza­dara, zsemlemorzsa, csemege­paprika, babérlevél, kömény­mag. fahéj, vaníliás cukor, sü­teményporok, mazsola, olcsóbb csokoládék, lisztesáruk. Nem tapasztalható kedvező válto­zás a kisebb települések bolt­jainak árukínálatában. A mo- nori és gödöllői iárásban pél­dául a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat a megrendelt áruknak csak 5Ó—76 százalékát szállította a boltokba, a rossz munkaszer­vezés miatt. A húsellátást tulajdonkép­pen nem illethetné kritika, ha a sertéshúst a felesleges zsír­tól, a marhahúst az üregi fagy­gyútól kellőképpen megtisztí­tanák. Gyakori a hiány az ol­csóbb húskészítményekből és baromfiaprólékból. A kenyérellátással kapcsola­tos kifogásokra a sütőipari vállalatok nyereségérdekelt­ségében található a magyará­zat. A drágább kenyérfajták előállításában érdekeltek, ezért az olcsóbb 2 kg-os kenyeret gyakran hiába keresik a nyug­díjasok és kisfizetésűek. Tejből kielégítő, tejtermék­ből — helyenként eltérő mér­tékben — hiányos volt az ellá­tás. A megyei Zöldért megszű­nésével némileg, javult a zöld­ség- és gyümölcsellátás. Ez nem jelenti azt, hogy terüle­tenként nem voltak jogos ki­fogások az irreálisan magas árak s a szerződésszegések miatt. Mivel a gazdaságok veszteséges ágazata lett a zöld­ségtermesztés, célszerű ösztö­nözni a szakcsoportok alakítá­sát, amelyek zöldségtermesz­tésre vállalkoznak. A ruházati termékek vá­lasztékában mutatkozó tartós hiányosságok megállaoítása után a testület nyomatékosan utalt arra: az építőanyag-ellá­tásban mutatkozó hiánvok akadályozzák a központilag meghirdetett és kölcsönökkel ösztönzött magánerős lakás- építési program teljesítését. Cs. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom