Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
1983. DECEMBER 16., PÉNTEK %y<fefflp Országgyűlési bizottságok A téli ülésszak előtt Három témakörről tárgyaltak Az iparnak is alapvető feladata, hogy továbbra is hozzájáruljon a külgazdasági egyensúly javításához, oly módon, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fokozza a hatékonyságot, — hangoztatták az országgyűlés ipari bizottságé nak csütörtökön a Parlamentben megtartott ülésén, amelyen Gorjanc Ignác elnökölt. A képviselők a jövő évi költségvetési tervezetet, az ezzel kapcsolatos sajátos ipari tennivalókat vitatták meg. Az írásos beszámolóhoz Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között elmond ta, az idei esztendő, akárcsak a népgazdaság egészében, az ipar száméira sem tartozott a könnyűek közé. Beszélt az ipart mindinkább sújtó munkaerőhiányról is. Jövőre több vállalatnál kísérleti bérszabályozást vezetnek be, amelynek célja, hogy segítsék a létszám- megtartó képességét, illetve létszám-megtakarítást érhessenek el. A szabályozómódosítások ugyancsak kedvezően ösztönzik az exportot is. Csütörtökön a Parlamentben — dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének vezetésével — tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselők megvitatták az Egészségügyi Minisztérium, valamint a SZOT társadalombiztosítási, illetve üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának 1984. évi költségvetését Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a VI. ötéves tervben, meg határozott egészségpolitikai céljainkat nem adjuk fel. és ha nem is az eredeti ütemben, de mindent megteszünk elérésükért. A kiemelt programok az esetleges lassítások ellené re is folyfcatpdnak;,,.jövőre több mint 1500' új gyógyintézeti ágy várja a betegeket, bővül a bölcsődei helyek száma, ám továbbra sem javul a szociális otthoni ellátás. Januá/ elsejétől — régi kívánságnak eleget téve — fizikai dolgozóknak niinősillnek az ápolónők. az erre a célra szükséges bérnövekedés egy részét a költség- vetés adja. de az intézmények és a tanácsok saját forrásaira is szükség lesz az új fizetésekhez. Laczkó István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője elmondotta, hogy a jövő esztendei 116 milliárdnyi társadalombiztosítási kiadás 9 milliárd dal több az ideinél, és a bevétel növekedése is jóval meghaladja az 1983. évit. így a bevételek teljesen fedezik a kiadásokat, megszűnik a társadalombiztosítási költségvetés állami támogatása. A beszámolók feletti vitában felszólalt dr. Zádor András, Pest megye főorvosa is. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a költségvetési tervezetet elfogadta. Csütörtökön, a Parlamentben tartotta ülését az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsága. Nyers Rezsőnek, a bizottság elnökének vezetésével megvitatták a kül- és belkereskedelem idei munkájáról és jövő évi feladatairól készített írásos tájékoztatót, amelyhez Török István külkereskedelmi és Andrikó Miklós be'- kereskedelmi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. A külkereskedelmi tájékoztató részletezte azokat a nehézségeket, amelyek között az idén meg kell valósítanunk a tervben meghatározott célokat, köztük a legfontosabbat: a külkereskedelmi egyensúly megőrzését. A belkereskedelem fontos feladata, hogy a lakosság alapellátását szolgáló cikkek kínálata folyamatos legyen, megőrizzük az áruellátásban elér; színvonalat, s tovább bővüljön az olcsó áruk köre. A tájékoztató szerint alapvető élelmiszerekből az egész országban folyamatos lesz az ellátás. A kereskedelem ruházati cikkekből is kielégítő ellátást ígér. ami pedig a vegyesiparcikkeket illeti, zömében megfelelő árualap várható, ám változatlanul nem számolhatunk az igények kielégítésével mély- hűtőládából, «nagyobb űrtartalmú villanjtoojlerekből, hűtőgépből, egyes tüzeléstechnikai cikkekből. Az építőanyagok ellátási szintje valószínűen az ideinek felel majd meg, néhány termékcsoportból — egyes falazóanyagok, nyílászáró szerkezetek, fenyő fűrészáruk — az igények előreláthatólag nem lesznek kielégíthetők. A belkereskedelem helyzetéről és feladatáról készült tájékoztató szól a fejlesztéseikről is, megemlítve, hogy a jövő esztendőben számos új létesítményt adnak át rendeltetésének, ami pedig a jövő esztendő idegenforgalmi céljait illeti: nemzetközi idegenforgalmunkban a hatékonyság javítására törekszünk, a meglevő eszközök kihasználásának fokozásával. A tájékoztatók és a szóbeli kiegészítők után élénk vita alakult ki a kereskedelmi bizottság ülésén. A vitában felszólalt, Kovács Istvánná (Pest megye) is. Kongresszusok után Anyaayelvápolás A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának nemzetiségpolitikai munkaközössége tegnap ülést tartott. A nemzetiségi szövetségek képviselői, valamint a Pest megyei küldöttek képviselői megbeszélték a nemzetiségi kongresszusok eredményeit, s a jövő feladatait, Dr. Fogd Mihály, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának munkatársa bevezetőjében szólott arról a törekvésről, hogy a nemzetiség- politikai elképzelések természetesen jelenjenek meg a településpolitikai tervekben, s épüljenek be a helyi állami, társadalmi szervek, a gazda ság és a kultúra intézményeinek feladatkörébe. Cél, hogy a közélet egésze segítse i nemzetiségi tudat, a nyelvis meret, a kulturális hagyományok ápolását. A hagyományok ápolása a népfrontbizottságok fontos tevékenységi formája. A hozzászólók elsősorban az anyanyelvi oktatásról beszéltek. Példaként megemlítették, hogy jövőre kezdődik Tökölön a kétnyelvű oktatás. Elhangzottak javaslatok az olvasótáborokkal, a nyelvművelő tábo rokkal kapcsolatban is. Tcncsselnökök értekezlete A helyi irányítás rendszei érői A járások megszűnésével összefüggő feladótok A járások január elsején bekövetkező megszüntetésével kapcsolatos tanácsigazgatási feladatokról országos munkaértekezletet rendeztek csütörtökön az Államigazgatási Főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendezvényén 139 város és városi jogú nagyközség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei tanácsok vb-titbárai, a megyei pártbizottságok közigazgatási cs adminisztratív osztályainak vezetői is. A tervszerű fejlesztés eredménye Napirenden a fogyasztási szövetkezetek Rövfdebb az áru útja Alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez A MÉSZÖV Pest megyei küldöttgyűlése áttekintette, értékelte a fogyasztási szövetkezetek gazdálkodását. Megállapították, hogy a 17 áfész, a 17 takarékszövetkezet, 68 lakás- szövetkezet általában jól alkalmazkodott a megváltozott gazdasági követelményekhez a hatodik ötéves terv eddig eltolt újpszákában., Jobb a zöldség ellátás Az áfészek országos kiskereskedelmi forgalmából a megye szövetkezetei 9,5 százalékkal részesednek, ez Pest megye forgalmának több mint 40 százaléka, örvendetes, hogy az alapellátás színvonalát jelentősen befolyásoló élelmiszer-kiskereskedelem nagyságrendje a kívánt mértékben növekedett. Sokat javult a zöldségellátás színvonala a Zöldért szerepkörének átvétele óta. Bővült a szövetkezetek termelésszervező munkája a mezőgazdaságban. Lényegesen rövidebb lett az áru útja a termelő és a vásárló között. A felvásárolt termékeknek több mint egyharmada kerül exportra. Nem ennyire egyértelműek a sikerek a tüzelő- és építőanyag értékesítésében. Az ellátást akadozóvá teszi számos építőanyag gyakori hiánya. Tüzelőből ugyan rendelkezésre állt a szükséges mennyiség, de a szén minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Idén nyár végén szerződésen felüli mennyiségeket is át kellett venniük a telepeknek tüzelőből, ennek minősége csak tovább romlott a hosszú tárolás alatt. A felvásárlási ágazat a tervidőszak végére 783 millió forint árbevételt tervezett. A Zöldért tevékenységének átvétele azonban azt eredményezte, hogy már ennek az évnek a végére 747 millió forint lesz a bevétel. Alakult tizennégy új szakcsoport is, amelyek termelése lehetővé teszi az export fokozását. Érdi áruház A beruházásokkal kapcsolatos szabályozók változása a szövetkezetek fejlesztését is visszafogta némileg. A tervidőszakban a kiskereskedelmi egységek alapterülete ennek ellenére több mint 11 ezer négyzetméterrel nőtt. A tervezett húsz ABC-áruházból eddig hetet adtak át, hármat még építenek, öt ABC-t terveznek az agglomerációs övezetbe, ezekre feltétlenül szükség is lenne az ellátás javításához. A legnagyobb jelentőségű beruházás az érdi áruház volt, amely a jelek szerint be is váltja a hozzá fűzött reményeket. A vizsgált időszakban a tervezettnek megfelelően alakult a takarékszövetkezetek tevékenysége is. Taglétszámukat 22 ezerrel növelték. A tervidőszak végére előirányzott betétnövekedést már 97 százalék fölött teljesítették, így még az idén elérik a 2,5 millió forintos betétet. Hozzájárult ehhez az új betétformák — ifjúsági és iakástakarékossági betét — bevezetése is. A betétek gyors növekedése lehetővé tette, hogy több kölcsönt folyósítsanak a lakosságnak. Pest megyében az ötödik ötéves tervidőszak végén mintegy hatezer szövetkezeti lakás volt. A következő öt évre tervezett kétezer új otthonnak eddig több mint a fele épült föl. Jelentős szerep A küldöttgyűlés összességében megállapíthatta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei jelentős szerepet töltenek be a kereskedelmi ellátásban, a lakosság pénzügyeinek intézésében és a Lakásépítésben. Az egyre hatékonyabb gazdálkodás lehetővé teszi, hogy mind magasabb színvonalon, folyamatosan bővülő körben vegyék ki részüket ezen alapvető fontosságú tevékenységekből. M. N. P. A tanácskozáson — amely, nek legfőbb célja a szemléleti egység kialakítása volt — Bor bándi János, a Miniszterta nács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Mindenek előtt hangsúlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűné sével'járó szervezeti változás nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kialakulóban levő körzeti struktúra csupán ke retet ad a munka minőségi átalakításához, lehetőséget teremt, amelyet ezután lehet és kell tartalommal megtölteni Elismerő szavakkal szólt járások fontos szerepéről, amelyet a felszabadulást követő időszakban betöltötték, és azok érdemeiről, akik a járási apparátusban végezték áldozatkész, lelkiismeretes közigazgatási munkájukat. — A helyi irányítás új rendszerére történő áttérés szerves része annak a több mint két évtizedes tervszerű fejlesztésnek — hangsúlyozta —, amely politikai rendszerünk tökéletesítésére, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének javítására Irányul. A helyi tanácsok közül a nagyközségekben, a közös tanácsok többségében, s az önálló tanácsú községek jelentős részében is kialakultak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi problémákat — a központi elvek és jogszabályok figyelem- bevételével — főként saját erejükből, maguk oldják meg, Borbándi János ezután arról szólt, hogy fokozatosan meg változik a helyi tanácsok irá nyitásának módszere is. Köz- Igazgatási rendszerünk január elsejétől bevezetésre kerülő új eleme nem elsősorban az államigazgatásra jellemző hierarchikus kapcsolatokra épül hanem a települési érdekviszonyokra, az együttműködésben rejlő lehetőségekre. — A megyei irányításban közreműködő 139 tanács zöme városban van. Közülük 12 település január 1-től k'ap városi státust, 34 pedig városi jogú nagyközség. A régebbi és az új városok, valamint a városi jogú nagyközségek tanácsi szervezetére egyaránt új feladat vár: egyrészt színvonalasan el kell látniuk saját megnövekedett feladataikat, másrészt megfelelő irányítási és együttműködési kapcsolatokat kell kialakítaniuk a hoz Hasznos papírmunka Az érdi Bcntavölgye Tsz háziipari ágazatában sok a papírmunka. Ám ez nem afféle felelesleges bürokrácia, hiszen a papírrészlegben szitanyomással, nyomtatással állítanak elő munkavédelmi táblákat, az itt készülő termékekre címkéket, reklámfeliratokat. Trencsényi Zoltán felvétele zájuk tartozó községi és nagyközségi tanácsi szervekkel. A Minisztertanács elnökhelyettese végül felhívta a helyi tanácsok figyelmét néhány olyan feladatra, amelyet — társadalmi fejlődésünk érdekében — a jövőben még inkább tevékenységük középpontjába kell állítaniuk. — Minden tapasztalat arra utal, hogy a tanácsok a na- gyoob hatáskör és önállóság birtokában is csak akkor mozgósíthatják a közös célok érdekében eredményesen a lakosságot, ha a szó igazi értelmében vett nyílt város- és községpolitikát folytatnak. Csak akkor várható, hogy a helyi lakosok azonosulnak a tanács céljaival és vállalják a részvételt azok megvalósításában, ha érvényesül a tanácsi munka társadalmi ellenőrzése, ha a tanácstagok, — a társadalmi szervek, a népfrontbizottságok közreműködésével — a helyi közélet fórumain rendszeresen tájékoztatják tevékenységükről, a település fejlődéséről az állampolgárokat. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott előadást a közigazgatás fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Részletesen szólt egyebek között az átszervezés indokairól, céljairól, az új közsairól. Az új típusú megyei irányítás és város—község kapcsolatrendszer jellemzői közül kiemelte: a székhelyvárosok, valamint a községi tanácsok között nem lesz, nem lehet alá-fölérendeltség, kapcsolatukat az egyenjogúság, a közös érdekeken alapuló sokoldalú együttműködés jellemzi majd. Az átszervezés újítást igényel az igazgatási munka stílusában, szemléletében is, és szükség lesz a megyék, valamint a városok irányítási jogainak, kötelességeinek pontos körülhatárolására. Az új irányítási rendszer előnyeiről szólva hangsúlyozta; szinte teljes körűvé válik a községekben elintézhető ügyek száma, így az ügyintézés még közelebb kerül a lakossághoz. Az új kapcsolati rendszerben sokirányú együttműködés alakulhat ki a városok és a községek között, több lehetőség nyílik a települések társulásos összefogására. Befejezésül arról szólt, hogy az átszervezéssel megszaporodnak a tanácsapparátusban dolgozók feladatai, növekszik önállóságok, felelősségük, ezért javítani akarják munkakörülményeiket, erkölcsi és anyagi elismerésüket is. Többek között ezt szolgálja, hogy a községekben viszonylag jelentős béremelésre kerül sor, és lehetőség nyílik majd tanácsosi cím adományozására is. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a lakosságot mindenütt tájékoztassák az átszervezés lényegéről, várható előnyeiről, az új város környéki beosztásról, és arról, hogy január elseje után melyik tanácsi szervhez fordulhatnak ügyeikben a ségirányítási rend főbb voná- helyi lakosok. Gyámkodás nélküli kapcsolatok A felszólalók a városi és városi jogú nagyközségi tanácsok elnökei — beszámoltak a szervezeti változtatás helyi előkészületeiről. Felhívták a figyelmet a járási hivatalok jól bevált módszereinek, tapasztalatainak hasznosítására, a Jogszabályok egységes alkalmazására, a megfelelő információ- csere biztosítására. Többen hangsúlyozták, hogy a változás nem jelentheti a községi tanácsok magukra hagyását, szükség van munkájuk folyamatos értékelésére, segítésére, a gyámkodás nélküli állandó kapcsolattartásra. A vitában felszólalt Bwd- zsáklia Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. A népi ellenőrzés vizsgálta Kedélyborzoló hiánylista Azt kapjuk a pénzünkért, amit kérünk Rosszkedvűnk oka nagyon gyakran a bolt. Természetesnek találjuk, hogy pénzünkért az! kapjuk, amit kérünk. Bosz- szankodunk viszont, ha az eladó azt mondja: nincs. Márpedig — miként a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén Császár Ferenc elnök irányításával megállapította — ebben az évben számos fogyasztási cikk időleges vagy állandó hiánya rontotta a lakosság hangulatát. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás általában kiegyensúlyozott volt a megyében, de hosszabb-rövidebb időn át főként a következő fogyasztási cikkek hiányoztak az üzletekből: étolaj, margarin, ecet, fényezett rizs, rétesliszt, búzadara, zsemlemorzsa, csemegepaprika, babérlevél, köménymag. fahéj, vaníliás cukor, süteményporok, mazsola, olcsóbb csokoládék, lisztesáruk. Nem tapasztalható kedvező változás a kisebb települések boltjainak árukínálatában. A mo- nori és gödöllői iárásban például a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat a megrendelt áruknak csak 5Ó—76 százalékát szállította a boltokba, a rossz munkaszervezés miatt. A húsellátást tulajdonképpen nem illethetné kritika, ha a sertéshúst a felesleges zsírtól, a marhahúst az üregi fagygyútól kellőképpen megtisztítanák. Gyakori a hiány az olcsóbb húskészítményekből és baromfiaprólékból. A kenyérellátással kapcsolatos kifogásokra a sütőipari vállalatok nyereségérdekeltségében található a magyarázat. A drágább kenyérfajták előállításában érdekeltek, ezért az olcsóbb 2 kg-os kenyeret gyakran hiába keresik a nyugdíjasok és kisfizetésűek. Tejből kielégítő, tejtermékből — helyenként eltérő mértékben — hiányos volt az ellátás. A megyei Zöldért megszűnésével némileg, javult a zöldség- és gyümölcsellátás. Ez nem jelenti azt, hogy területenként nem voltak jogos kifogások az irreálisan magas árak s a szerződésszegések miatt. Mivel a gazdaságok veszteséges ágazata lett a zöldségtermesztés, célszerű ösztönözni a szakcsoportok alakítását, amelyek zöldségtermesztésre vállalkoznak. A ruházati termékek választékában mutatkozó tartós hiányosságok megállaoítása után a testület nyomatékosan utalt arra: az építőanyag-ellátásban mutatkozó hiánvok akadályozzák a központilag meghirdetett és kölcsönökkel ösztönzött magánerős lakás- építési program teljesítését. Cs. S.
