Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

Ma 3. oldal: A helyi irányítás rendszeréről I. oldal: Pedagógiai pályamunkák 8. oldal: Testedzés a falvakban 9—10. oldal: Rádió*, tv-műsw a jövő hétre Újabb békenogygyűfések, aláírások Az életre szavaznak Vf va : IÄÄ1I. ÄH á Pályakezdők helyzete A KISZ KB ülése Csütörtökön az ifjúsági szö­vetség székhazában ülést tar­tott a KISZ Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője, Hoós János országos terv­hivatali államtitkár és Rácz Albert államtitkár, az Állami Bár- és Munkaügyi Hivatal el­nöke. A testület tagjai meghallgat­ták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékozta­tóját az MSZMP KB december 7-i üléséről, majd Szórádi Sán­dornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatták •a pályakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeiről szóló jelentést. jr • 1 $ \ í | Ma; 12 oldal | PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Ara 1,40 forint 1983. DECEMBER 16., PÉNTEK A váci békenagygyűlés fiatal résztvevői Barcza Zsolt felvétele Tegnap országszerte folyta­tódtak a békegyűlések, melye­ken az emberek kifejezték til­takozásukat a fegyverkezési hajsza, a háború veszélye el­len. Pest megyében is több tele­pülésen voltak tegnap tiltako­zó megmozdulások. Vácott, a Március 15. téren mintegy hat­ezren gyűltek össze, hogy hi­tet tegyenek a béke mellett. S ohase fogom elfelej­teni, milyen felséges volt nagyapám udva­rában fa vödörből kortyolni a frissen húzott hűs vizet. Túl a kiserdőn az első ta­nyában nem ittam szívesen, édes volt a víz, az öreg akácoktól, ahogy mondták, amelyek mélyen behálóz­ták gyökereikkel a homo­kot. A mi gyermekeink zö­mének életéből kimarad ez az élmény. Ásott kútjaink döhtő többségének vize már nem használható emberi fo­gyasztásra. Amikor a népgazdaság­nak szinte egészében csök­kentek a beruházási lehe­tőségek, a lakosság vízellá­tására szánt állóeszköz-fej­lesztés mértékének megha­tározása lényegében azonos Szinten maradt. A jelenlegi tervciklusban erre a célra mintegy 23 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a vízgazdálkodási ágazat ösz- szes beruházásának csak­nem negyven százalékát te­szi ki. A kormány elismeri a vízellátás javításának tár­sadalmi indokoltságát, ezért támogatja e program vál­tozatlan folytatását. Pest megyében a hatodik ötéves tervben két és fél milliárd­nyi jutott a vízellátás fej­lesztésére, ebből körülbelül napi hetvenmillió köbmé­ter víztermelő kapacitással és hatszázhetvenhat kilo­méternyi hálózattal növek­szik a vízművek teljesítő- képessége. A környezetvédelem lét­fontosságúnak felismerésé­vel a víz már lassan két évtizede átfogó műszaki, gazdasági, igazgatási és jo­gi Védelem alá került, en­nek megfelelően formáló­dott új viszonyunk a víz­hez. Országosan csökkent a vizek szervesanyag- és olaj­terhelése, ennek ellenére azok nyolcvan-kilencven százaléka közepesen szeny- nyezett. Nagy baj, hogy a közműves szennyvízelveze­tés és -tisztítás több öt­éves tervidőszakban elma­radt az elképzelt mértéktől és a gyorsan növekvő víz- fogyasztástól. A viszonylag alacsony — alig egyharma­dos — ellátási arányon be­lül is kedvezőtlen, hogy egyes megyék csatornázási szintje mintegy tízszázalé­kos, s ezeknek zöme magas talajvízszintű, érzékeny vízháztartású területeken fekszik. Az igen értékes — és még eléggé bőséges — felszín alatti vízkészlete­inkben is gyarapodnak a szennyező elemek. Jelenleg Pest megyében a szennyvíz közműves el­vezetésé tizenöt százalékos­ra tehető; A csatornaművel nem rendelkező települése­ken a szennyvizek elhelye­zése szikkasztással, zárt tá­rolással és elszállítással, közműpótló szennyvíztisz­tító kisberendezés igénybe­vételével történik. S ha fi­gyelembe vesszük, hogy a megyének csak mintegy harminc településén van közüzemi csatornamű, nem kétséges, van még tenniva­ló bőven. A jelen tervidő­szak céljai szerint 1985-re a megye összlakosságának tizennyolc százaléka élhet már csatornázott területen. Ehhez azonban az ötéves terv végéig minden érde­keltnek komoly erőfeszíté­seket kell tennie. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatalnak is az az álláspontja, hogy ha­zai gondjainkon leginkább úgy segíthetünk, ha minden érintett anyagi erejét foko­zottabban bekapcsoljuk a csatornázás és szennyvíz- tisztítás megoldásába, ha törekszünk az egyszerű és olcsó szennyvízkezelési esz­közök alkalmazására, vala­mint arra, hogy a községek csatornázását társulati úton tegyük lehetővé.' Miközben a kormány, a megye nagy erőfeszítések­kel vízellátásunkat igyek­szik javítani, vizeink mi­nőségét szándékozik meg­óvni. mi mit teszünk? Tisz­telet a kivételnek, nem sok jót. Hallom, hogy Szent­endrén a Költői Anna utca környékén kellett vizsgá­lódnia a KÖJÁL-nak, mert ásott kutakba vezették a szennyvizet az emberek. Nemrég egyik nagykátai orvos panaszolta ugyanezt: hulladékokat, bomló szer­ves anyagokat dobálnak fe­lelőtlen lakosok az ásott kutakba. Monoron a járási pártbizottság titkára sorolt hasonlóan elmarasztalható — szerintem egyenesen büntetendő — cselekedete­ke4;. U gyanakkor megkérde­zem: tudja-e min­denki, hogy mit tesz, amikor így cselekszik? Baj lehet a felvilágosítással is. Településeinken minden le­hetséges lakossági fórumon célszerű volna megragadni az alkalmat — kertbarát­köri, vöröskeresztes, körzeti népfrontbizottsági stb. ösz- szeiöveteleken — s elmon­dani : mér nem használt kútiainkban vezetékes ivó­vizünket, a jövő ivóvízkész­letét mérgezzük. Nem elég féltő gonddal vigvázni a Duna tisztaságát. Nem elég óvni a Balaton vízminősé­gét. Mert a Balaton is víz, az igaz. De nem minden víz Balaton. Ám minden vízre vigyázni k°ll. Bálint Ibolya Iványi Károly, a KISZ Vác városi Bizottságának titkára szólt arról, hogy a fiatalok minden tőlük telhetőt meg akarnak tenni o létüket fenye­gető veszedelem elhárításáért. A résztvevők a beszéd meg­hallgatása után a Madách Im­re Művelődési Központ előtti üres telekre vonultak, ahol til­takozásuk kifejezéseként el­égették a Pershing—2 rakéta makettjét. A monori járás több telepü­lésén ugyancsak folytatódtak a nagyszabású békemozgalmi akciók. A maglódi művelődési házban tartott nagygyűlésen ecseri, maglódi és gyömrői fiatalok vettek részt, vala­mint a Rákosmezeje Tsz kül­döttei. Vecsésen, a Ferihegy Tsz központjában rendezett béke­gyűlésen Horváth Boldizsár, a KISZ monori járási bizottsá­gának titkára, Monoron a Mezőgép, Vállalat központjá­ban pedig Sólyom Gábor KISZ-alapszervezeti titkár tol­mácsolta a fiatalok tiltakozá­sát a háború veszélye ellen. Több mint ezren írták alá teg­nap a monori járásban a~ b4- kefelhívást. Nagykőrösön az előző napi bákegyűlás után a Toldi isko­lában rendkívüli osztályfőnöki órákat tartottak, és több üzemben, így az Információ­technikai Vállalatnál, a Tej­üzemben, a Könyvkötő Ktsz- ben műhelygyűléseken írták alá az emberek a tiltakozásu­kat kifejező dokumentumot. Hidegebbek az iagaszerelvényék Téli gondok a vaspályákon A téli hideggel köszönnek vissza a sokéves pana­szok: nem fűtik rendesen a vonatokat. Némelyik Pest környéki vonalon éppen beérkezik a szerelvény a fő­városba, mire bemelegszenek a kocsik. Nemcsak az uta­soknak, hanem a MÁV-nak is nagy gond ez. Tavaly például a Szob—Bu­dapest vonalon közlekedő in­gavonatokkal volt a legtöbb bajuk. Éppen ezért ezen a szakaszon úgynevezett zárt in­gaszerelvényeket állítottak forgalomba. Ha ezeken elrom­lik például a fűtési rendszer, akkor az egész szerelvényt le­cserélik. Tavaly nyolc ilyen szerelvényt közlekedtetett a budapesti igazgatóság. Idén már Cegléd irányába is ezek a zárt ingavonatok szállítják az utasokat. Most összesen 13 közlekedik és három tartalék. Jövőre pedig még tovább nö­velik majd az ilyen szerelvé­nyek számát. Ez a módszer, ha meg nem is szünteti a fű­tési gondokat, mindenesetre nagyban csökkenti a zavaro­kat. Sok függ a vagonok rend­szeres karbantartásától is. Ta­valy téltől már nem havonta, hanem kéthetente állítják le a szerelvényeket és vizsgálják át azok berendezéseit. Ideális­nak azt tartanák, ha erre az ellenőrzésre minden héten sor kerülne. Ennek azonban szám­talan feltétele van, melyekben csöppet sem bővelkedik a MÁV. Több tartalék szerel­vényre van szükség, kevés a tárolóvágány és közismert a vasút munkaerőhiánya is. A mindezen intézkedések el­leniére előforduló hiányossá­gok zöme emberi mulasztások­ütihon is használható Elektronikus diagnoszta Űj szivdiagnosztikai beren­dezés kifejlesztésére vállalko­zott a csemői November 7. és a Sasad Tsz által alapított Eléktrofon gazdasági társaság. A Minicar nevű műszer alapötletét a Találmányi Hiva­taltól vásárolták, áramköri ki­vitelezését azonban önállóan oldották meg. A telepről üzemeltethető készülék két fő részből, a szte­toszkópból és a kijelzőből áll. A beteg mellkasára helyezett sztetoszkóp — a szívhangok alapján — 13 féle rendellenes­Asiya- és gyermekvédelmi központ Pomázon igészségházat avattak Üj gyermekegászségügyi in­tézménnyel gazdagodott Po- máz. Tegnap délelőtt rövid ünnepség keretében adta át a gyermekvédelmi tanácsadót Polgár Tibor, a nagyközségi tanács elnöke. Az átadáson részt vett Rozgonyi Ernőné dr., a szentendrei városi-járási pártbizottság első titkára, Né­meth Lajosné, a járási hivatal elnöke, s a Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztálya képviseletében dr. ■ Sugár László. A három gyermekorvosi kör­zetnek és a tanácsadónak, amelyek eddig a település különböző részein, szűk, kor­szerűtlen körülmények között működtek, évek óta keresték a megfelelő helyiséget. Végül, 1981-ben a művelődési központ és könyvtár elkészülte után a nagyközség központjában levő könyvtár megüresedett, avult épületét jelölték ki erre a cél­ra. Három és fél millió forin­tos költséggel felújították. A beruházás költségéhez másfél millió forint megyei támoga­tást és 200 ezer, forint értékű társadalmi munkát kapott a nagyközségi tanács. A járási szakrendelő inté­zethez tartozó anya- és gyer­mekvédelmi központban mint­egy. 3000 pomázi gyermek, va­lamint a kismamák egészségé­nek védelmét, betegségmeg­előzését és gyógyítását 3 gyer­mekorvosi körzet — közös kartonozóval —, terhestanács- adó és a védőnők látják el. Az első beteg: Berdó Attila. A kisfiút dr. Végh Miklós vizsgálta meg Trencsényi Zoltán felvétele séget képes regisztrálni, s ha kóros akad közöttük, nyomban kigyullad a lámpája, a kijelző pedig kiírja a pulzusszámot. A beteg és a hozzátartozói által egyaránt könnyen kezelhető új szívdiagnosztikai műszer első példánya várhatóan jövő év közepére készül el. ra vezethetők vissza. Az igaz­gatóság vezetői rendszeresen ellenőrzik a pályaudvarokat, s bizony hetente 4-5 fegyelmi eljárásra is sor kerül. Egy-egy vonat késése az egész rendel fölboríthatja az állomáson, s ilyenkor előfordul, hogy in­kább hidegen engednek el egy-egy szerelvényt, minthogy a késéseket fokozzák. A vonatok fölfűtéséhez ugyanis meglehetősen hosszú idő szükséges. Mínusz egy és mínusz nyolc fok között pél­dául a gőzfűtéses vonatoknál hatvan, villanyfűtés esetén ki­lencven perc szükséges. Nem­egyszer ilyenkor derül csak ki, hogy a rendszer hibás, s jó ha annyi idő van még, hogy kijavítsák. Márpedig hidegben, erős fagyban a hibák lehető­sége is sokkal nagyobb. Az utazás kulturáltságához a melegen kívül a tisztaság is hozzátartozik. A budapesti igazgatóság az országban első* ként alkalmaz külső takarító­kat. Idán 24 millió forintot fi­zettek ki termelőszövetkeze­teknek, magánosoknak kocsi- takarításért. Ám még így is hiányzik mintegy 300 ember ahhoz, hogy tökéletesen meg­oldhassák feladatukat. így sem jut idő minden esetben arra, hogy a kocsiknak például a mennyezetét, az oldalfalát ig lemossák. Az eredmény azért érezhető, valamelyest tisztáb­bak a vonatok, mint korábban. M. N. P. Érvényt szerezni a törvénynek A fogyasztók védelmében Befejeződött a Fogyasztók Országos Tanácsának vizsgála­ta, amelyben arra keresett vá­laszt, hogyan érvényesül a ve­vők érdekvédelme az élelmi­szerüzletekben. A csütörtöki ülésen, amelyen az eredmé­nyeket összesítették, Tarján István, a FŐT alelnöke a szé­les körű tájékozódás megálla­pításainak birtokában rámu­tatott: noha vannak bízató je­lek a kiszolgálásban, s .ezeket örömmel vette tudomásul a lakosság, mégis a negatívumok azok, amelyek általában szem­betűnőbbek, s okoznak kelle­metlen pillanatokat a vásá­rolni szándékozóknak. Ez a vélemény korántsem sommás és sarkított, még ha annak látszik is — mondotta —, mert 19 megyénk több száz és ezer településén végzett felméré­sen alapul, annak mintegy vég­ső következtetése. Érdekes módon, a vevők talán nem is annyira az árusítás körülmé­nyeivel, és az úgynevezett személyi feltételekkel foglal­koztak, s mondtak arról véle­ményt, sokkal inkább amiatt aggódnak: vajon sikerül-e to­vábbra is megőrizni az ellátás egyenletességét, jövőre is ki­elégítő lesz-e az alapvető cik­kek választéka. A jó tapasztalatok mellett felszínre kerültek olyan kér­dések is, amelyek valójában nem hatnak az újdonság ere­jével. A vásárlókat például felettébb bosszantja, ha egy áruról nem derül ki, mennyibe kerül. Ennél már csak az bosszantóbb, ha egyszerre több árcédulát is találnak ugyanazon terméken. A vitában többen hangsú­lyozták, hogy a jövőben kö­vetkezetesebben kellene ér­vényt szerezni az élelmiszer- törvénynek. Egyezett a részt­vevők véleménye abban, hogy a fogyasztók érdekvédelme csak kevéssé érvényesül a mindennapi gyakorlatban. Pártvezetők látogatásai Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön a főváros XII. ke­rületébe látogatott. Kíséreté­ben volt Jassó Mihály, a bu­dapesti pártbizottság titkára. Délelőtt felkereste a Magyar Posta központját, majd meg­tekintette a Krisztina távbe­szélőüzemet, s megismerkedett a telefonhálózat helyzetével, rekonstrukciójával és a fej­lesztés lehetőségeivel. Délután a kerületi pártbizottságon ak­tívaértekezleten találkozott a városrész párt-, állami és tö­megszervezeti vezetőivel, poli­tikai munkásokkal. A Közpon­ti Bizottság titkára időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről tartott tájékoztatót. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke csütörtökön a főváros XI. kerületébe látoga­tott. A kerületi pártbizottság székházában tájékoztatták a városrész kommunistáinak munkájáról, az itt élő és dol­gozó emberek politikai hangu­latáról, gondjairól, örömeiről. A KEB elnöke ezután kerületi kulturális és szociális létes - ■ményekkel ismerkedett, majd ellátogatott a Villamosszigete­lő és Műanyaggyárba, ahol megtekintette a gyár múltját és fejlődését bemutató mú­zeumot, valamint néhány ter­melőüzemét. A Központi El­lenőrző Bizottság elnökének programját a kerület vezető­vel folytatott kötetlen beszél­getés zárta. KÚTIAINKBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom