Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

xydíiiau A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1983. DECEMBER 14., SZERDA Mindenkitől minden szinten Évzárás előtt - a Taurusban Emelik a műszakpótlékot A pult mögött Kifáradnak A kiállítás első vendégei Mándll Gyula (elvétele Ezekben a hetekben az üzemi élet egyik központi kérdése a tervteljesítés esé­lyeinek számbavétele, s az esztendő munkájának értéke­lése. De nemcsak a hivatalos fórumok témája ez: ki-ki a maga területén újragondolja az eltelt időszakot, s meg­vonja mérlegét — hogy mi­lyen is volt ez az év. Annál is inkább teszi ezt minden­ki, mert köztudott a tény: a gazdasági környezet egyre szigorúbb követelményeket állít a kollektívák elé. Er­ről, ugyanis az idei év mun­kájáról és eredményeiről a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában kértünk' veze­tői és dolgozói véleményeket. Állandó készenlét Gulyás József üzemvezető szerint nehéz esztendőt zár a kollektíva. Igaz ugyan, a tö- mítőelemek gyártásával fog­lalkozó profilüzem terve a tavalyihoz képest közel azo­nos szintű volt ebben az év­ben, a termékösszetétel azon­ban előnytelenül változott. És nem javultak a feltételek sem: a létszám csökkent, gé­pi kapacitásbővítésre nem kerülhetett sor, s bizony oly­kor az importból származó anyagok beszerzése is nehéz­kes volt. Ennek ellenére még­is úgy tűnik, teljesítik a ter­vet — Ahhoz, hogy jól zárjuk az évet — mondja az üzem­vezető —, szinte állandó ké­szenlétben voltunk, folyama­tosan igyekeztünk kihasznál­ni minden tartalékunkat. Dolgozóink például rendszere­sen vállalták az átcsoportosí­tásokat. Arra törekedtünk, hogy ráirányítsuk brigád­jaink figyelmét a kiemelt fel­adatokra, s megpróbáltunk az eddigieknél hathatósabb ko­operációt kialakítani a társ­üzemekkel és társosztályok­kal. Persze így sem volt köny- nyű „venni” az akadályokat, hiszen a nap minden percé­ben tudtuk: jó minőségű és lehetőség szerint gazdaságo­sabb munkát várnak tőlünk. Tóth József ugyancsak a profilüzem dolgozója — cso­portvezető. A * legnagyobb problémaként ő is a lét­— Brék, hrék, CB-47-96 hív­ja ... Napjában többször is el­hangzik az éter hullámain Daróczy Károlynak, a váci CB- klub titkárának a hívószáma, melyet ismer mind a 25 kör­nyékbeli klubtárs A legkülön­bözőbb dolgokat beszélik meg ilyenkor, vagy, csak kipróbál­ják a készülékeiket. — Márciusban alakult meg a CB-sek váci klubja — kezd­te beszélgetésünket a fiatal­ember. — Célunk, hogy segít­sük az arra rászorulókat és új tagjainknak bemutassuk a CB-rádió műszaki tudnivalóit. Szolgáltatásaik is vannak. Akinek tehe.rtaxira van szük­sége a 47-43-at hívja. Az autómentős kollégánk a 49-999 számon fog jelentkezni. Az IFA-tulajdonos klubtársunk a 12-410-es számon hívható. — Gödön szombaton és vasárnap 19 órától reggel 7 óráig az egész.ségházban orvo­si ügyeletet tartanak — kap­csolódik a beszélgetésbe Ko­rso Mihály gödi CB-s rádiós. A községben több orvos ren­számhiányról beszél, hozzáte­szi azonban: ez nemcsak a ma, de a holnap gondjai is. — Sajnos, a jelenlegi hely­zetben — mondja — az is felvetődik, mi lesz velünk a jövőben? Ugyanis az üzem dolgozóinak háromnegyed ré­sze közel áll a nyugdíjhoz, s ha nem lesz utánpótlás, egy­re nagyobb terheket kell vál­lalniuk az embereknek. Most állítottak üzembe például egy új gépet, s máris az a kér­dés: ki fog dolgozni rajta? Nos, mindenképpen a lét­számhelyzet megoldását vár­juk, s erre az biztat, hogy október elsejétől jelentősen megemelték a műszakpótlé­kokat. Bízunk benne, ez job­ban megtartja majd az em­bereket. Nem jobb a helyzet a présüzemben sem. Sőt, lévén, hogy itt nagyobbrészt tőkés piacra gyártják termékeiket, a követelmények hangsúlyo­zottabban jelentkeznek. A feladatokról és a feltételekről Tóth Gábor üzemvezető tájé­koztat. Verseny a piacért — Tudvalévő, nem könnyű a tőkés piacot megszerezni, s tapasztalataink azt igazolják: megtartani sem... Nekünk is igen nagy erőfeszítéseket kel­lett tenni, hogy pozícióinkat ne veszítsük el. Ez csak a minőség javításával és a költ­ségek csökkentésével volt le­hetséges — minden erőnkkel tehát ezekre a feladatokra összpontosítottunk ebben az évben. S nem könnyű feltéte­lek mellett, hiszen a létszám nálunk is csökkent, a munka- védelmi viszonyok kedvezőt­lenek, akadozott bizonyos fél­készkeverékek ideérkezóse, s végül a kazánházi rekonst­rukció miatt a gyártáshoz szükséges gőzellátással is baj volt. Hogy mindezeket a kö­rülményeket ellensúlyozzuk, mi is megpróbáltunk erőfor­rásainkra — brigádmozga­lomra, munkaszervezésre — alapozni. Modroczky Béla — csoport- vezető, a prés üzemben — csupán egy gondolattal egé­szíti ki az elhangzottakat. Véleménye szerint azért tel­delkezik rádióval, így az el­sősegélynyújtás gyorsan tör­ténhet. Eddig hat alkalommal vettem részt életmentési ak­cióban. Jó lenne, egy olyan helyiség akár Vácott, ahol állandó ügyeletet tarthatnánk, s hívás esetén segíteni tud­nánk a bajba jutottaknak. — Nagymaroson, Szokolyán, Gödön és Surányban laknak a CB-s klubtársak — egészíti ki Kocsa Mihály szavait Klenyár Andrea, az egyetlen női CB-s. — Várjuk olyan fiatalok je­lentkezését, akiknek nincs még ugyan rádiójuk, de szeretné­nek közénk kerülni. Mi segí­tünk a rádió kiválasztásában s tanácsokat is adunk. Arra is gondoltunk: a városban mű­ködő vállalatoknak, intézmé­nyeknek — ha igénylik — be­állítjuk az antennát s üzembe helyezzük a készüléket Egyéb­ként összejövetelünket min­den hónap első hetének pén­teki napján tartjuk a Hajós Alfréd Űttörőházban. N. P. J, jesítheti tervét az üzem, mert már az év indítása is tükröz­te a feladatok reális számba­vételét és a munka jó előké­szítését. És persze az is fon­tos, hogy bár kevesen van­nak, de eredményt akarnak. Egyre önállóbban A könnyűnek nem nevez­hető feltételek ellenére a Taurusnak mégis sikerült tel­jesíteni a tervet: a számada­tok tanúsága szerint a 885,4 millióval szemben 924 millió forinttal zárják az évet. Eb­ben nem kis szerepe volt a párt- és társadalmi szerveze­tek mozgósító tevékenységé­nek. — Nagyon jól tudtuk és tudjuk — mondja végezetül Berta Jánosné pártalapszer- vezeti titkár, termelési osz­tályvezető —, a gazdasági kö­rülmények gyárunkat sem kí­mélik meg; a talponmaradás- hoz ma többet kell tennünk, mint annak előtte. S azzal is tisztában vagyunk, hogy bár igen sok segítséget kapunk a nagyvállalattól, azért alapjá­ban véve nekünk magunk­nak kell megbirkózni a fel­adatokkal. Vagyis: egyre ön­állóbban kell megtalálnunk és előteremtenünk azokat a forrásokat, amelyek a fejlő­dést segítik. Többek között ilyen forrás a gazdaságpoli­tikai agitáció is, amelynek keretében tájékoztattuk dol­gozóinkat a jelen és a jövő tennivalóiról, megmagyaráz­tuk azokat a körülményeket, amelyek között tevékenyked­nünk kell, s mozgósítottunk a munkára. Minden fórumot ki­használtunk a tájékoztatásra, s megpróbáltunk úgy politi­zálni, hogy abból mindenki számára világos legyen: mit kell tenni. Ügy gondolom, ez is segítség volt ebben a ne­héz évben, de azért azt is látni kell, hogy a jövőben még ennél is több kell. És mindenkitől — és minden szinten. Dr. Barta Györgyi városi­járási főorvos a Burgundia ut­cai Egyesített Szociális Intéz­ménybe hívta össze az érde­kelteket, hogy megvitassák a házi szociális gondozás idő­szerű feladatéit. Szarvas Vincéné otthonve­zető beszámolójában elmond­ta, hogy 1983-ban 40 volt a gondozottak száma, akikről 23 tiszteletdíjas gondozó, öt szo­cialista brigád, két nőbizott­ság, egy iskolai közösség és egy KTSZ-szeréezet gondosko­dott. A tiszteletdíjasok közül tizenhármán idén kapcsolód­tak ebbe a nemes munkába, ami öröm azért is. mert min­dig jelentkezik újabb segítő­kész gondozónő. Ugyanakkor — a lehetőségekhez mérten — sok segítséget adtak a társa­dalmi patronálók is. A tiszteletdíjas gondozónők munkája szép. de nehéz fel­adat. Naponta felkeresi gondo­zottját, segít a bevásárlásban, esetleg az orvos elhívásában, súlyosabb betegeknél a testi ápolásban. Az Egyesitett Szociális In­tézmény tíz éve végzi integ­Bensőságes ünnepség kereté­ben adta át szombaton Nieberl Nándor, a nagymarosi hely- történeti bizottság elnöke a Váci utca 21. számú házban a helytörténeti házat. Itt nyílt meg a község múltját, parasz­ti emléktárgyait, régi haszná­lati eszközeit bemutató kiál­lítás. Az új létesítmény két szobájának anyagát kilenc lel­kes nagymarosi helytörténeti kutató hozta létre. A 10 éves gyűjtőmunka eredményeként Dr. Pottornyay Gyula meg­írta Vác egészségügyének a történetét. Ebben olvashatjuk, hogy 1738-ban — a mai Chá- zár András utcában — ,,Sze- génykórodát” létesítettek, ahol betegek nyertek elhelyezést. Az utca neve is lspita utca volt. Egy kicsit a történelem is­métlődik meg abban, hogy a Cházár András utcában — a megszüntetett közfürdő átala­kított épületében — kapott he­lyet a váci rendelőintézet fo­gászata. A múlt hét végén, tervszerű pontossággal történt az átköltözés a régi kúria épü­letéből. Dr. Tomka Nóra főorvos el­mondta, hogy az átköltözést a fogászat dolgozói végezték, a kórház műszaki és gazdasági osztályának a segítségével. Az Ernst Thälmann téri fogászati rendelő az átköltözés idején háromnapos kisegítő szolgá­latot tartott. Egyelőre a régi fogorvosi székek kerültek az új' helyre, de ígéret és pénz van az újak beszerzésére. Szombatra befejeződött az átköltözés, hétfőtől az új he­lyen .várták a betegeket. Az idei fogászati hónapban rég­ráltan a városban élő idősek gondozását. A Burgundia ut­cai szociális otthonban 81 — nagyrészt beteg — embert gondoznak. A szociális étkez­tetés, mint kiegészítő gondozá­si forma, nagyon népszerű, jelenleg mintegy százan ve­szik igénybe. A Mártírok út­ján levő öregek napközi ottho­nában 60 a férőhelyek száma, de csak 44 gondozottuk van. A házi szociális gondozást kedvelik és igénylik az idő­sek, a gondozottak mindig de­rűsen, hálásan beszélnek erről a segítségnyújtásról. A városi pártbizottság nevé­ben Kádár Jenőné osztályve­zető, a tanács képviseletében Bakaja László szociálpolitikai főfelügyelő köszönte meg a házi szociális gondozás terén kifejtett áldozatkész munkát. Emlékplakettet kapott a gu­migyári Béke szocialista bri­gád. valamint Laczkó Lászió­né Kovács Mihályné. Gazsi Ferencné, Náhelek lstr>ánné. Szalatnyai Istvánné és Szűcs Lászlóné. Többen oklevelet szóbeli dicséretet, illetve aján­dékot kaptak. láthatók itt mezőgazdasági, földművelési eszközök is. Az ünnepség befejezéseként Nieberl Nándor elnök Halasi Mártonnénak, Varga László­nak, Hetényi Mihálynak, Lip- hart Józsefnek, Hencz József• nének jó munkájuk elismeré­seként könyvjutalmakat adott át. Az érdeklődőknek bemu­tatta a Nagymarosi Füzetek című helytörténeti kiadvány első példányát. óta esedékes intézménnyel gaz­dagodott Vác. P. R. Az SZVT taggyűlése A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Vác vá­rosi szervezete a közelmúltban beszámoló taggyűlést tartott a Lenin úti CEMÜ irodaházá­ban. Papp Lászlóné, a városi szervezet titkára beszámolót terjesztett elő az 1983. évi te- vékehység értékeléséről és ja­vaslatot tett az 1984. évi mun­katervre. Idei munkájukat az SZVT központ által jóváhagyott munkaterv és költségvetés határozza meg. Jelenleg három szakmai csoportjuk működik: a szervezők klubja, ahol a szervezéssel foglalkozó szak­emberek találkoznak, a mun­kaügyi klub, ahol a vállalati munkaerő- és bérgazdálkodás kérdéseit vitatják meg, s az idegenforgalmi szakcsoport, ahol a Dunakanyar fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdések sze­repelnek napirenden. A két klub és a szakcsoport önálló, titkára van. Mai témák, kitűnő elő­adók jellemzik az idei előadá­sokat. Dr. Máriás Antal egye­temi tanár beszélt a gazdasá­gi szervezetek vezetési kultú­rájáról, dr. Rózsa József a vál­lalati szociálpolitika aktuális feladatait ismertette, dr. Pong- rácz László a bérgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartott vi­taindítót. Ezt más előadások sora követte. Az SZVT-tagok meglátogatták a váci Forte­gyárat. Vitát kezdeményeztek az idegenforgalomról, a váci szállodáról, szorgalmazták he­lyi útikönyv és prospektus ki­adását. Segítették az MTESZ műsza­ki hetek rendezvénysorozatát, ennek központi előadását Sza­lag István, az ÉDÁSZ váci üzemegységének igazgatója tartotta Vác és környéke vil- lamosenergia-ellátásáról. Kép­viseltették magukat nagykőrö­si, szegedi tanácskozásokon. Felmérést végeztek 20 váci termelőegységben, a város munkaerőhelyzetéről. Személyi változás is történt, Pethö Miklós vezetőségi tag — mun­kahelyi elfoglaltságára hivat­kozva — lemondott, helyét ed­dig nem töltötték be. Jó munkáért jutalmat, kö­szönetét kapott Lencsés József, Gyergyai Miklós, Beszélgetés közben ké feljegyzés került a note­szomba a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyugdíjas-tálálko- zóján. Az egyik: Nem men­nek, a fiatalok kereskedő­nek a más szabad idejéhez, szokásához való alkalmaz­kodás és a fárasztó munka miatt. ■ A másik: Az idén nyugdíjba ment 21 kereske­dő közül 9 rokkant nyugdí­jas. A kettő összefügg. Nem egy eladó, a havi normál 150 ezer forint helyett 300 ezer forint forgalmat bo­nyolít le, tehát két em­ber helyett dolgozik. Tóth Károly főosztályvezető a szakmai beszámolójá­ban is hangsúlyozta, hogy egymás után dőlnek ki a sorból a szakemberek, akiket alig lehet pótolni. A harmincegy éves vállalat így is szép eredményt ér: el. Az utóbbi 6 év alatt négyszer volt kiváló válla­lat. A múlt évben egymil- liárd 650 millió, idén egy- milliárd 755 millió forint forgalmat bonyolít le. A múlt évben Alagon és Nagymaroson adtak át egy- e?y ABC-áruházat, idén Sződligeten, Dunakeszin, Kerepestarcsán építkeznek­A beszámoló után a 25 és a 30 éves szakszervezeti ta­gokat köszöntötték. Ezt tombola, magyarnótaest és ünnepi vacsora követte, de a látható jókedv sem tud­ta velem felejtetni a leírt adatot: Az idén nyugdíjba ment 21 kereskedő közül 9 rokkant nyugdíjas. Bóth János, Gál Pál, Pe­terdy Vince, valamint He­tényi Vilmosné, Grósz Gusztávné, Szikora János és Ilardicsay Zoltán. Az 1984. évi munkaterv megerősíti a két klub és a szakcsoport működését. Foly­tatják a központi előadásokat. Lesz ötletbörze, ajánlják a ta­goknak az egy-két napos bél­és külföldi társasutakat. Meg­tekintenek Vácott egy gyári számítóközpontot, s a fő­városi ORQTECHNIK ‘84 el­nevezésű kiállítást. Továbbra is. részt vesznek az MTESZ munkájában, s felveszik a kapcsolatot az NDK Suhl me­gyei delegációival. Somogyi László elnök mon­dott köszönetét zárószavában az idei munkáért. Papp Rezső Felelőtlen móka ASilakförők Az utóbbi időben úgy lát­szik a vandalizmus hulláma megcsapta Vácrátótdt is. Szo­morúan közölte Tóth Tibor, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház vezetője: Ismeretlen személyek egyik éjszaka az intézmény több ab­lakát betörték. Több ezer fo­rint kár keletkezett. Nem ér­tem ezeket az embereket- Elő­ször arra gondoltam, betörtek hozzánk. De aztán, mert sem­mi sem hiányzott, derült ki. hogy egyesek felelőtlen ..-mó­kát” találtak ki. Egyébként ta­valy is előfordult hasonló eset. A művelődési ház mindenkié, így a falu lakóinak kell lefog­ni azok kezét, akik a társadal­mi tulajdonban szándékosan kárt okoznak. Éjszakánként csend honol a faluban, így nem hiszem, hogy valaki ne hallotta volna a csörömpölést. Sajnos, az emberek közömbös­sége segíti a tettesek „munká­ját”. Én mégis remélem, hogy a jó érzésű emberek fellépnek ellenük, s a garázdák a meg­érdemelt helyükre kerülnek­ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Tehertaxi és elsősegély Hívja az orvost CB-rádién Vasvári Éva Házi szociális gondozás Mindig kerül újabb segítő Tervszerű átköltözés Uj helyen a fogászat ígéret és pénz ven az új székekre Károm szakmai csoport , Mai témák, kitűnő/éfSadók Mészáros Gyula Nagymarosi megnyitó Helytörténeti ház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom