Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

» A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1983. DECEMBER 14., SZERDA Mogyoród, Gödöllő Még tart az engedményes vásár Még tart az engedményes, ezüstfenyősnek nevezett vásár a Gödöllő és Vidéke Áfész na­gyobb üzleteiben. Egyes áru­félékből húsz-harminc, de van amiből ötven százalék áren­gedményt is adnak. Mit lehet még kapni, ezt kérdeztük egy községi és egy városi üzletük­ben. Kockázat Az áfész 29-es, mogyoródi új élelmiszerüzletében, ame­lyet a község főutcáján május elsejére nyitottak meg, a bolt­vezetőt is nagy munkában ta­láltuk. Az iparcikk- és a játék­részleg polcaira hozott egy kis Vevők az iparcikkek körül lett, hogy többen panaszolták: a tanáccsal szemben levő kis üzletet bezárta az áfész, ami­kor e sokkal távolabbi meg­nyílt. öregek, idősek kérték, nyisson ki az is újra, hiszen a napicikkekért a környéken la­kóknak messze kell menni. Az áfész hajlott a kérés teljesíté­sére, és a kis üzletet ismét nyitva tartja. Bízunk benne: az áruellátása is jó lesz. Térjünk vissza az engedmé­nyes vásárhoz, ami tart az áfész központi áruházában, Gödöllőn is, ahol ezúttal a konfekcióosztályra mentünk. Egységesen kocsival árut, amikor tünk. — Ezek egy részét is olcsób­ban adjuk, sőt még néhány élelmiszert és édességfajtát is —mondja Dombóvári Miklós- né üzletvezető. — Szövetkeze­tünk központjától mintegy 106 ezer forint értékű árura kap­tuk meg a kedvezményes el­adás lehetőségét, ezzel mi a kockázati alap terhére hozzá­vetőleg 37 ezer forint enged­ményt adhatunk a vásárlóknak december 17-ig. — Mi minden kapható még ilyen lehetőséggel? — A száz árufajtából csu­pán néhányat említek: olcsób­ban adjuk a háztartási turmix­gépeket, mákőrlőt, fürdőszobai piperegarnitúrát, a gyermek- ruházati termékek közül alsó­neműk és pizsamák vannak A konfekcióosztályon belép­szép számban, üvegárukból a' poharak választéka jó ebben a a pillanatban. Nyugodtan — Hét hónapja nyitották meg ezt az üzletet. Hogyan alakult a forgalma? — Ügy tűnik, megkedvelték a környékbeliek, mert sok a munkánk. Az éves tervünkben 12,4 millió forintos bevétel szerepelt,, ezzel szemben mi a hét hónap alatt 13 millió 416 ezer forint értékű forgalmat bonyolítottunk le. A közelgő ünnepek elé is viszonylag nyu­godtan nézünk: árukészletünk pillanatnyilag is eléri a két­millió forintot. Mogyoródnál maradva: nem mehetünk el szó nélkül amel­— Mi 7S7 ezer forint értékű árut adhatunk el olcsóbban — tájékoztat Kaszó Pálné osz­tályvezető. — A felnőttruhák mellett, gondolom, érdemes felhívnom a figyelmet arra, hogy bakfis- és női blúzokat adunk kedvezményesen, s van­nak bébikabátok, amelyek ere­deti ára 560-tól 822 forintig terjed, ezeket most egységesen kétszáz forintért adjuk. F. I. Pecsenyebárány és jérce Egy zsaluzott oldalfalú, vi­szonylag tehát szellős IFA- gépkocsd gurul ki a jércene- velő telepről. A szárnyasok nem látszanak ki, nem éri őket túlságosan a szél — leg­följebb azt az egy párat, amit egy fejkendős asszony igyek­szik még feladni az autóra. Valahogy kibújtak a rácson keresztül. Tojóház A gépkocsivezető mondja: Megesik az ilyen több száz közül, majd elveszi az asz- szony kezéből a két barom­fit, s a rakott kocsi belső fo­lyosójára helyezi őket. Ott sétálnak, amíg a tojóházhoz érünk, teszi még hozzá, az­tán meglódul a magas jár­mű, s elindul Mogyoródról Pécel felé. Mindebből már kiderülhe­tett: a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet mogyoró­di jércenevelőjében vagyunk, viszik el innen a bábolnai Tetra SL csirkékből felnevelt tojókat. — Három 25 ezer férőhe­lyes jércenevelő baromfiiistál- lónk van itt Mogyoródon — tájékoztat Bencze József- né dr., a jérce- és juhágazat vezetője. — Évente két cso­portot nevelünk fel, és adunk át a rákoscsabai tojóházhoz. Telepítés- Ez persze nem kevés — folytatja Oroszt Sándor, a jércenevelő-telep vezetője. — Évenként mintegy százötven- ezer tojót szállítunk Csabára, mindössze négy-öt ezret adunk el. Most, ezekben a hetekben, mindegyik épületet kiürítik, amit szó szerint is érthetünk, hiszen, amint az állatokat ki­viszik a tojóházakból, meg­kezdődik a trágya kihordása, majd a teljes fertőtlenítés kö­vetkezik. Ennek megfelelő idő kell, úgyhogy a követke­elején zS állományt február elején telepítik. Mennyiség Nem messze a baromfiak­tól néhány juhistálló van a mogyoródi tanyán. — Jelenleg kétezer anyajuh van itt. A szaporulatukat — kétévenként háromszor elle­tünk — az állatfórgaimi vál­lalatnak adjuk -át tejes-, il­letve pecsenyebárányként — mondja Bencze Józsefné dr., aki több mint másfél évtize­de szakmai területeken végzi jó szervező munkáját. — A nyírási átlag is viszonylag jó volt ezen a telepünkön, az egy anyáról levágott gyapjú mennyisége átlagosan öt kiló- gramm. Fehér István Negyvenedik évforduló Arammérőgyári kiállítás Felhívás a lakossághoz Két év múlva, 1985-ben ün­nepeljük hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját. Az ese­mény méltó megünneplésére a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság árammérőgyári tagcso­portja Emlékeim 1944 decem­beréről címmel kiállítást ké­szül rendezni és ehhez kéri mindazok támogatását, akik a kiállítási anyag gyűjtésében segítségére tud lenni. A tervezett kiállításon sze­retnék feldolgozni Gödöllő fel- szabadulásával kapcsolatos kollektív és személyes tárgyi emlékeket, filmeket, fotó- és egyéb írásos dokumentumo­kat, személyes élmények mag­netofonfelvételét, a város fel- szabadulásával kapcsolatban keletkezett irodalmi, képzőmű­vészeti és zenei alkotásokat, Kérik továbbá azokat, akik a város felszabadításában részt vevő szovjet katonák nevének, címének, vagy egyéb, a felku­tatásukat segítő adatnak a bir­tokában vannak, hogy legye­nek segítségükre. A kiállítás szakmai szerve­zője a gödöllői helytörténeti gyűjtemény, az anyaggyűjtés határideje: 1984. szeptember 30. A helytörténeti gyűjte­ményben minden kedden 14— 18 óra között állnak az érdek- . lődők rendelkezésére. (Tele­fon: 468). A legértékesebb pá­lyamunkák és dokumentumok beküldőit díjazásban részesí­tik. Szaszkó József citerázik A Gaiga-vidék dalai Érdemes bekapcsolni a rádiót Az 1983-as év 50. hetének rádióműsorában ismét ráakad­tunk néhány ollyan műsorra, amelyeknek meghallgatását a környékbelieknek ajánlhatjuk. Csütörtökön 12.35 órakor a Újévre talán meglesz Készül a közvilágítás Nagyon kellett már, vagy inkább kellepe minél előbb, hogy újra fény gyűljön a gö­döllői főutcán. Itt, különösen a Dózsa György út elején olyan nagy a gyalogosforgalom a reggeli és a kora esti szürkületben, s már a gépko­Sikeres fajáték-bemutató Felújítás, karbantartás Önkiszolgáló üzlet * Üzlethálózata és berendezé­sei állagának fenntartására, felújítására az idén 3 millió 400 ezer forintot fordít a Pécel —Isaszeg Áfész. Az év első fe­lében önkiszolgálóvá alakítot­ták át Isaszegen a Madách ut­cai élelmiszerboltot, ugyanak­kor raktárral bővítették a pé­celi Gagarin téri üzletet, klub- helyiséggel a Csata vendéglőt, s több helyütt belső átalakítási munkába kezdtek. Ugyancsak megkezdték. s a tervidőszak hátralevő éveiben folytatják a bolti pénztárgépek cseréjét, a gépkocsipark frissítését. Tüsszentettek. Igen, már megint rám tüsszentettek! Ön volt az, uram, amikor huszadmagával jött lefelé a lépcsőn a művelődési központ aluljárójánál. Nem volt szép öntől. Láthatta, a nagy tömegben nem tudtam kitérni jobban, de ön két vagy három lépcső­fok magasságából uralta a légteret, és akkorát hap­cizott ilyen nyíltan és fel­tűnően, hogy emiatt iga­zán elszégyeühette volna magát. Jól van, tudom! Az Örs vezér téri aluljáró lépcső­jén nem ön tüsszögött, s a gödöllői vasútállomásról az egyetemi negyedbe át­vezető felüljáró lépcsőin sem fordult meg mostaná­ban, de úgy látom, amer­re eljár, rosszul tanítja a fiatalokat a higiénikus vi­selkedésre. Én elhiszem, hogy drágul a zsebkendő ■ is, meg a mosószer, sőt, a centrifuga is, na de, mini­mum a kezét, uram, a ke­zét azt felemelhetné, ha köhög, ha tüsszent. Akár a lépcső alján, akár a tete­jén van ilyenkor. Sikere van a napokban nyílt fajáték-bemutatónak és -vá­sárnak a művelődési központban. Autók, kisvonatok, repülő­gépek, úthengerek, társasjátékok (például karikadobó, malom­játék), kis gyúrótáblák, asztali lengőtekék és működő telefonké­szülékek, kis fülkével — ezek adják a választékot a kicsiknek. A külsejükben leegyszerűsített, a gyermekek fantáziáját is megmozgató játékszerek Király Erzsébet és Kristály János já­ték- és faárukészítő műhelyéből kerültek ki. Többségüket ma­guk tervezték, zsűrizésüket jól ismert képzőművész barátaik: Remsey András és Remsey Gábor vállalták. Hancsovszki János felvétele esik beosonnak a félig kész útra kényszerűségből, hogy a legnagyobb szükség a közvilá­gításra volna. És persze arrébb is, mármint a gyógyszertár, a bíróság s a Vadász vendéglő környékétől egészen az Április 4. utcáig úgyszintén. Szerencsére a bíró­ság körüli térségben még meg­hagyták a régi lámpatesteket, de azokon, s persze vezetékein, oszlopain már látszik: eltün­tetésre ítéltettek. Elhasználód­tak. De, mondom, már itt vannak az új közvilágítási lámpák. Állítják az oszlopaikat a to­ronyházak előtt. — Egyelőre huszonkettőt ra­kunk a helyére — magyaráz­za a daruskocsi körül dolgozó emberek közül az egyik, Cseter Csaba, a villanyszerelők bri­gádvezetője. — A budapesti Termszolg GT munkatársai va­gyunk. Mi fektetjük a kábele­ket is. — Mekkora munkát vállal­tak? — A Dózsa György út teljes hosszára elvállaltuk a közvilá­gítási berendezések telepítését, mintegy 2,8 millió forintért. — Milyen lámpákat szerel­nek az oszlopokra, s mikor kapcsolják be azokat? — Természetesen a legkor­szerűbb HGLI típusú, sárga fényű higanygőzlámpákat tesz- szük föl. Mi azt akarjuk, hogy az első szakaszon, itt a város legbelső részén újévre fényt adhassunk. — Ügy érzem, valami bi­zonytalanság van a hangjá­ban. — Legföljebb annyi, ha a lámpakarok nem érkeznek meg idejében, akkor ezt az örö­met nem tudjuk megszerezni a gödöllőieknek, de hát az nem rajtunk múlik. Annyit mond­hatok: ha a budapesti Árpád- hídhoz a szerelők megkapják a szerkezetet, akkor mi is. — Hogyhogy? — Hát ide is onnan érkezik a külföldi alkatrész, ahonnan a hídra. Petőfi rádió A népművészei mestereinek felvételeiből cím­mel sugároz műsort. A félórás közvetítés a, túrái Szaszkó Jó­zsef citeramuzsikájával zárul. Itt jegyezzük meg, hogy ő nemcsak mestere volt a citera pengetésének, de nagy érde­mei vannak abban is, hogy ma az egész Galga-völgyében nem találunk olyan községet, ahol tanítványai ne pengetnék nagy hozzáértéssel ezt az ősi hangszert. Vasárnap reggel 8.20 órakor a népzene kedvelőinek lesz érdemes bekapcsolni rádióju­kat. A Kossuth rádió Énekszó­val, muzsikával című mű­sorában Lázár Katalin palóc népdalokat énekel, s dalcsok­rában minden bizonnyal a Galga vidék népdalait is felis­merhetjük. A beszéd Gödöllő, Felszabadulás \ tér, a MÁV-állomás falán j levő emléktábla előtt. Ér- ! kezö és induló buszok, | HÉV-szerelvények, vona- j tok. Jövés-menés, felbőgő! motorok, dübörgő mozdo- I nyok, ismételten megszóla- | ló hangosbeszélő. És hideg, jóval a fagypont alatt. Itt kellett beszélnie Pekliné Joó Katalinnak, a Ganz Árammérőgyár pártbizott­sága titkárának a város felszabadulásának évfordu­lója alkalmából. Nem iri­gyeltem. Elhangzott a Him­nusz, a rendező biccentett, mehet. Pekliné Joó Katalin hozzáfogott mondandójá­hoz. A megfelelő hangütés­sel. Amilyen jól kezdte, olyan jól folytatta. Érthető­en, tisztán, tagoltan, helye­sen hangsúlyozva mondatot és szót. A téren továbbra is nyüzsögtek, érkeztek a vonatok, buszok, leszálltak, felszálltak. A szónok nem zavartatta magát, a körül- állók pedig figyeltek rá. Ma, amikor kis és nagy szószékről annyi nyökögő, rosszul hangsúlyozó, beszé­lő ember tart igényt figyel­münkre, kötelességünknek érezzük hírt adni egy ilyen beszédről, abban a remény­ben. hátha akad követője Pekliné Joó Katalinnak. k. p. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) ! Rálkosvölgye Tsz Megint tüsszentettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom