Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1983. DECEMBER 11., VASAUNAP ŐRI Hazzájak hűséges a piratner Óvatosság ás kotkázatváHalás ? A köztudatban úgy él, hogy bármelyik gazdasági $ egység eredményeit, pozícióját legreálisabban a számok $ jelzik. Nyilvánvaló, hogy ez általánosságban igaz, ám $ kell-e annál nagyobb elismerés egy viszonylag kis szo- % vetkezetnek, hogy a külföldi megrendelő több nagyobb £ magyar partnere helyett, inkább egy kis közösséggel £ igyekszik tartós kapcsolatot kiépíteni. Ezzel b'üszkélked- % hetnek — bár óvatosan — a Vecsési Ruházati Szövetke- í zet vezetői. Jól tudják persze, hogy a tőkés üzletembert j nem elsősorban a szimpátia, hanem a piaci körülmények '/ vezérlik, épp ezért ügyelnek arra, hogy semmiféle ked- \ vezötlen változás ne érié őket váratlanul. Szigorúbb, nehezebb A VERUSZÖV mint köztu­dott, 1976-ban egyesült a he­lyi háziipari szövetkezetted, s azóta kiegyensúlyozottan, di­namikusan fejlődik. Persze náluk is elmondhatják, hogy az idei esztendő feladatait sok­kal szigorúbb és nehezebb gaz­dasági feltételek között kellett megvalósítaniuk. Külpiaci lehetőségeik szinte hónapról hónapra változtak. A már említett tőkés partner a piac egyenlőtlen igényeinek megfelelően rendeléseit a ko­rábbi gyakorlattól eltérően ütemtelenül adta meg. Volt hónap, amikor meglevő kapa­citásuk kétszeresére tartott igényt, akadt azonban olyan hónap is, amikor csak egyne­gyedét töltötte ki. Elképzelhető, hogy a szövet­kezet vezetői számára nem kis gondot okozott a folyamatos munkaellátottság megszerve­zése. Ha kellett átcsoportosí­tottak, ha a fielyzet úgy kíván­ta, raktárra termeltek. S hogy ezt a dolgozók is vállalják, Gyomron, holnap 17-től: a kertbarátok klubjának foglal­kozása. A táj ház nyitva tar­tása ma és holnap: 9-től 12- ig és 14-től 18 óráig. Monoron ma és hétfőn, 8-tól 18-ig: Va- sarely-kiállítás, 16-tól: ‘terem­sport foglalkozás. Holnap, 10- től 18-ig: pályaválasztási kiál­lítás (a galériában), 13-kor: az audiovizuális eszközök be­mutatása, rövidfilmek vetítése (pályaválasztással kapcsolato­san a galériában), 14-kor: a kismotorvezetői tanfolyam hallgatóinak vizsgája, 14.30­megíelelő ösztönzőket kellett kidolgozniuk. Dicséretükre legyen mond­va, időarányos exporttervüket az első háromnegyed évben ilyen körülmények között is 93,5 százalékra teljesítették. Csaknem biztosak azonban abban, hogv az év végére el­érik célkitűzéseiket. jól döntöttek Sajnos nemcsak a határain­kon túli, hanem a belföldi pia­con is kedvezőtlenebbek vol­tak a termelési és értékesítési lehetőségek, mint az előző években. Az első félévben bi­zony igencsak visszaesett a rendelésállomány, s nem kis bátorságra, kockázatvállalás­ra volt szükség, amikor a szö­vetkezet vezetői úgy döntöttek: vállalják a készletre termelést, hogy dolgozóik ne maradjanak munka és kereset nélküli. Az idő azonban őket igazolta — nyilván jól sikerült a termé­kek kiválasztása —, mert egyetlen ruha. szoknya, kabát sem maradt raktáron. Akadt azonban más elkese­tól: A per című film vetíté­se a moziban az ifjúsági ar­chív filmklub tagjainak, 16- kor: kismotorvezetői pótvizs­ga, 17-től: teremsport foglal­kozás és a bélyeggyűjtő szak­kör összejövetele. Nyáregyhá­zán, 18-tól: a Sirokkó együttes koncertje. Pilisen, 18-tól: if­júsági klubfoglalkozás, holnap, 18-tól: az asszonyklub; 17.30- tól: a nyugdíjasklub összejö­vetele. A moziban, ma 16.30- tól és 18.30-tól: Félénk vagyok, de hódítani akarok, holnap: Délibábok országa. rítő körülmény Is, amire az utóbbi időben nemcsak a ve- csésiek panaszkodtak. Egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy a termelőegységek ki vannak szolgáltatva az alap- anyaggyártóknak. Az idén az utóbbiak már arra sem vállal­koztak, hogy szerződést kösse­nek. Bizonyos szempontból ért­hető, hogy ők is az exportér­tékesítést erőltetik, aligha len­ne azonban hasznos, ha ez a határokon belül viszont mun­kaellátottsági gondokat szülne. Az eddigieket figyelembe véve érthető, hogy az előzetes számítások szerint a szövetke­zet belföldi árbevételi tervét körülbelül 3 százalékos lema­radással tudja csak teljesíteni. Ez a szám is viszonylagos azonban, mert ugyanakkor a belföldi bérmunka tervüket mintegy 70 százalékkal teljesí­tik túl. A VERUSZÖV fejlődésének ütemét elsősorban az anyag­mentes termelési értékhez vi­szonyítva érdemes vizsgálni. Ebből az állapítható meg, hogy az egy dolgozóra jutó termelé­si értékük várhatóan 2,5 szá­zalékkal emelkedik. Szépnek mondható az 5 millió körüli nyereségük is. amely árbevé­telüknek 12 százaléka. Valószínű, hogy a szövetke­zetben túlnyomó többségben levő munkásnők a fizetésükre sem igen panaszkodnak, hi­szen a bérszínvonaluk az idén átlagban 3,7 százalékkal nőtt, s egyénként csaknem 45 ezer forintot vihettek haza az év során. Üjelyes arányok Ezekben a napokban már Vecsésen is az új gazdasági évet tervezik. Az eddigi el­képzelésekből kitűnik, hogy a a szövetkezet vezetői megta­lálták az óvatosság és a koc­kázatvállalás optimális ara­nyát. Egyértelmű számukra, hogy a piachoz kell alkalmaz­kodniuk, s épp ezért több programot is kidolgoztak a gyors alkalmazkodás érdeké­ben. Számukra most különös­képp presztízskérdés, hogy jó évet zárjanak, hiszen jubi­leumra megalakulásuk 35. év­fordulójára készülnek. V. J. Két nap kulturális programja Mit olvasott a nagyapán!:? Paták, korteskor, karambol Nyáregyházán már lóvas- csendőrség vigyáz a község és a nagy kiterjedésű tanyavilág rendjére, most a monori csendőrőrs lovasítása van fo­lyamatban — adja tudtul a Pestvidéki Hírek 1928 decem­berében. Már készül az őrs udvarában az istálló nyolc ló részére, a karácsonyi vigas­ságok muzsikájába már bele­vegyül a' poroszkáló csendőr­lovak patájának szokatlan ko­pogása. Az ezer' tó útjának — írja a lap —, a Kistói—Üjhartyá- ni útnak a javítására 1 mil­liárd koronát áldoz Monor község, oda, ahol eddig há­romlovas, gyengén rakott ko­csik közlekedhettek csak esős idő után. Egyébként nagy la­káskiállításra készülnek a járási székhelyen, ahol a ke-' vés pénzű családok olcsó la­kásberendezési tárgyakat lát­hatnak. A kiállítás szervezője a helyi lakos Fábry Pál ipar­művész. A községházán nagy örömmel fogadták az új munkatársat — olvassuk rö­vid hírben — a járás főszol­gabírája ugyanis Baranyi Fe­rencet jegyzőgyakornoknak nevezte ki. Nagybetűs hír adja- tudtul, hogy december 12-én ország- gyűlési képviselőválasztás lesz, megindult a korteskedés a monori kerületben, hamaro­san kigurulnak a teli hordók a „placcra”, csapra is üttetik. a főkortesek által, talán még a hőnszeretett jelöltjeiket is ráültetik szemrevételezés vé­gett. „Hosszú lejáratú köl­csönt kapnak a szőlősgazdák, így fog segíteni a Hitelszövet­kezet az idei rossz termés ál­dozatain.’’ A hetenként egy alkalom­mal megjelent újság bő ri­portban számolt be arról a krimibe illő esetről, amely a fővárosban történt. Meztelen­re vetkőztettek Pesten az ut­cán egy 12 éves monori gye­reket. Molnár György tanulót a szülei azzal bízták meg,' hogy a Margit körúti építke­zéseken dolgozó testvérének tiszta ruhát és elemózsiát vi­gyen be. A Hungária körút lakatlan részén ismeretlen személy leütötte, levetkőztet­te, elvette a csomagot is, és a környék kukoricásában el­tűnt ... Az agyonfázott gye­reket másnap reggel a rend­őrjárőr találta meg. Ismét rossz hír következik. Csinos Károly monori tehén­pásztort már harmadszor ök­lelte fel a telkes gazdaság dühös bikája. A „karambolt” kulcscsonttöréssel úszta meg. Egy másik: „Vörhenyjárvány van a községben, s hogy a terjedését megakadályozzák, a beteg gyerekeket járványkór­házba küldik. Még mindig kétes a nappali villanyáram sorsa, mindössze öt kisiparos kérte a nappali áramszolgál­tatás bevezetését”. (Mire vi­szont ma már azért is bosz- szankodunk, ha néhány percre kimarad az áram.) A lapok utolsó oldalán vas­tagbetűs, bekeretezett hirde­tés adja tudtul, hogy Fekete István sertésvágást és disznó­torok rendezését vállalja. Zsí­ros és Karúmon viszont a leg­magasabb áron hízott sertése­ket vásárol. Szemes Sándor és fia, rőfös és divatáruháza részletfizetéses vásárlás mel­lett legolcsóbb beszerzési for­#» 0f letek a pályaválasztáshoz Segítsünk, de ne diktáljunk Hát bizony első hallásra elég furcsa dolog, hogy egy ankét resztvevői a kezdésre várva hangosan nevetgélnek, ide-oda rohannak, urambocsá’ — vi- háncolnak. Becsületükre le­gyen mondva azonban, hogy a későbbiekben a téma fontossá­gához méltó komolysággal és érdeklődéssel kísérték figye­lemmel a másfél óra hosszat tartó felszólalásokat. Természetesen gyerekekről van szó. A KISZ monori járá­si bizottsága és a járási műve­lődési központ kollektívája ugyanis az idén másodszor vállalta, hogy osztozik a szü­lőkkel és a pedagógusokkal az általános iskolát elvégzők pa- lyaorientálásának felelőssége­ben. Ezért szervezték a decem­ber lö-ig tartó pályaválasztá­si napokat és kiállítást. A rendezvénysorozatot nyi­tó ankéton a végzős diákok­kal együtt számos járásbelí, vagy a járásban érdekelt ok­tatási intézmény és gazdasá­gi egység képviselője vett részt. Természetesen épp azok, akiknél leginkább hiányzik a munkáskéz, a jól képzett szak­ember. De talán nem ártott volna, ha a szülők is hallják Nagy Sándornénak, a járási pártbizottság munkatársának szavait: — A gyerekeket közös fele­lősségvállalással kell eljuttat­ni a helyes választáshoz. Ne- küiik felnőtteknek kötelessé­günk segíteni, de diktálni so­hasem szabad. A nevelésben követelménynek számító egyé­ni gondolkodásnak, önállóság­nak a pályaválasztásban is ér­vényre kell jutnia. A két monori középfokú ok­tatási intézmény vezetőit kö­vetően egymás után kértek szót a küklönböző vállalatok, üzemek képviselői. Szimpa­tikus optimizmussal, lelkese­déssel „csábítgatták” a fiata­lokat, s amellett egyikük sem hallgatta el, ha nem könnyű munkaterületet ajánlott, őszintén beszélt a szakma ne­hézségeiről, veszélyeiről, a sü­Szűcs Istvánná: — A kefegyá­ri tmk-ban hiányzik az után­pótlás rás. Tóthpáternél még mindig olcsó a bor, 8 újság árért egy litert kap. (Ma jóval drágább a Strázsahegy folyékony ter­mése.) A kulturális hírek, színielőadások felsorolásának külön rovata van: Vigadóban a monori fiatalok a Gimesi vadvirág bemutatására ké­szülnek, Üllőn az ÜTC a Fü­les vendéglőben a Tótlányt adja elő. Az Ébredj Dalkör a Levendula operettet yiszi színpadra. A Gazdakörben a közvacsorát borkóstolóval kö­ri tik, a Polgári Olvasókörben Kultúrest lesz, a Koronában a Régi szeretőt láthatja a kö­zönség, az önkéntes Tűzoltók a Vigadóban táncvigalmat tartanak, Üllőn Táncvizsga- bál és Túróczi-est — írta a Pestvidéki Hírek. Mindezek egy hónap alatt. A Városi és az Apolló mo­zik filmkínálata még a hét­köznapokon is ünnepi. A sport összefoglalóiból meg­tudjuk, hogy a Monori SE a Szolnoki MÁV ellen 1-0-ra győzött, ■ Kecskeméti AC el­len azonban a vezetőség hibá­jából — nincs új a nap alatt —, csak 10 emberrel állhat­ták ki, mégis győztek Garas és Lányi góljaival 2-1 arány­ban. Bizony ez is régen volt... Kiss Sándor Szorgalmasan jegyzeteltek, hogy az osztálytársaknak is ötlete­ket adhassanak tőipari vállalat, a monori Kos­suth Tsz osztályvezetője, a PEVD1 vegyi gyáregységének főmérnöke. Másoknak viszont panasz is kiérződött a szavai­ból: — Évek óta akarunk laka­tos, géplakatos, víz- és fűtés- szerelő, kőműves szakmára be­iskolázni fiatalokat, sajnos erdménytelenül — mondta Szűcs Istvánná, a monori Ke­fe- és Játékgyár munkaügyi osztályának vezetője. — A tmk-nak pedig utánpótlás­gondjai vannak. — Tizenöt szerkezeti laka­tos végzett nálunk, sajnos, egy sem maradt itt — kesergett Gráczer Mihályné oktatási előadó, miközben a leendő szakmunkások valóban kecseg­tető perspektíváit sorolta. Egyébként csak mellékesen jegyzem itt meg, hogy az an­kéton félig-meddig választ kaptam arra a kérdésre is, miért kevés a jó pék a sütő­üzemekben. Béres István, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályveze­tője, aki egyébként írásos tá­jékoztatókkal is felvértezve érkezett a monori tanácsko­zásra, azzal biztatta a fiatalo­kat: a legjobb szakmunkások­ból előbb-utóbb csoport- vagy üzemvezetők lesznek. Ez biztos jó és előnyös az érdekelt dol­gozónak, de vajon számunkra az-e? Ettől függetlenül termé­szetesen mi fogyasztók is azért szurkolunk, hogv minél több leendő szakmunkástanuló je­lentkezzen a sütőipari vállalat­nál. Hogy kerüljön közülük vezető, de maradjon ügyes pék a dagasztócsészék mellett is. Az ankét résztvevői a későb­biekben együtt tekintették meg a Vigadó étterem fölötti galé­rián megrendezett pályavá­lasztási kiállítást. Hogy a gye­rekek közül kinek mennyire segített, vagy segíthet mindaz, amiről élő szóban, vagy a KISZ-bizottság írásos tanács­adó kiadványából tudomást szereztek, még nehéz lemérni. A végleges döntésig hátravan csaknem két hónap. Vereszki János A MEZÖGÉP-nek sok szak­munkásra van szüksége — mondta Gráczer Mihályné Mutnéfalvy Zoltán felvételei Csapataink őszi mérlege Amikor az MLSZ nyilvános­ságra nozta a magyar labda­rúgás utánpótlásáról szóló ha­tározatait, a szakembereit egy­öntetűen dicsérték eme kez­deményezést. Minden, tekintet­ben szükséges volt rátapinta­ni labdarúgásunk egyik gyen­ge pontjára és szükséges volt intézkedéseket hozni az után­pótlás színvonalának emelése érdekében. Vizsgáljuk meg mi is a kérdést járási szinten. A témakor eiemzesehez egy fél bajnoki év tapasztala­tai állnak rendelkezésünkre. A' járási ifjúsági és serdülő baj­nokság színvonala valame­lyest javult, ám ez a javulás nem volt mentes gondoktól sem. A legmegdöbbentőbb ta­pasztalat, hogy a játékosok egyáltalán nincsenek tisztában a szabályokkal es tulajdonkép­pen nem tudják mit, és ho­gyan cselekedhetnek a sza­bályok adta kereteken beiül. Ezért aztan a fegyelmi bizott­ságok legalább háromszor több ifi és serdülő játékos ügyét tárgyalják, mint fel­nőtt labdarugóét. Sajnos, nem­egyszer a játék pankrációb'a megy át és egy bizonyos idő után nem a labda lesz a fő­szereplő. És ennek egyenes kö­vetkezménye az, hogy játé­kosok tömkelegé kénytelen idő előtt befejezni a mérkő­zést. S még valami, ami nem a fejlődést szolgálja. Úgy tű­nik, mintha a járásban teve- kenykedó játékvezetők egy részé különbséget tenne fel­nőtt-, ifi- és serdülőmérkőzés között. S, ha a játékos rájön, hogy más a játékvezető hoz­záállása a találkozóhoz, sok esetben kihasználja azt, ma­gyarán nem azzal foglalkozik, ami a dolga lenne tulajdon­képpen. Sok mérkőzés marad el kül­ső okok miatt. Lecsökkent a versenyszerűen sportoló fiata­lok létszáma. A csapatok néha nyolc-kilenc játékossal kény­telenek kiállni, egyenlőtlen erőviszonyok közepette venni fel a küzdelmet. Ha egyálta­lán felvehetik a küzdelmet. Ugyanis az anyagi keretek annyira a minimumra csök­kentek, hogy sok egyesület örül, ha felnőtt csapata el tud menni idegenbe valamivel. Így nem egyszer fordul elő az, hogy elmarad az ifi- vagy ser­dülő mérkőzés, mert a csapat egyszerűen nem képes a talál­kozó színhelyén megjelenni. Bizony ezek élő gondok és megszüntetésük nehéz feladat­nak látszik. Ami örvendetes viszont, az az, hogy minden évben akad egy pár olyan csapat, amelyik erős, ös'szekovácsolódott egysé­gét alkot és dacolva a nehéz­ségekkel, jó eredményeket ér el. Az ifjúságiak között ilyen például az Abony, Maglód, Al- bertirsa, Monor és Dánszent- miklós együttese, a serdülők­nél pedig a CVSE, az Üllő gárdája. Ezeknél a csapatok­nál jó közösségi szellemben megfelelő színvonalú szakmai munka folyik és csak a dicsé­ret hangján lehet szólni szak­vezetőkről és játékosokról egyaránt. Legalább ezekre a csapatokra kellene jobban oda­figyelni, támogatni őket, hi­szen a felnőtt együtteseknek majdan jó utánpótlást jelent­hetnek ezek a ma még kifor­ratlan játékosok. Bízzunk ab­ban, hogy a helyzet csak ja­vulni fog. ^ Röind értékelő soroza- $ tunk végéhez értünk. Min- g den egyes játékosnak, ve­hetőnek, játékvezetőnek < kellemes pihenést és jó ? felkészülést kívánunk a ta- % vaszi feladatok végrehaj­tásának érdekében. Vége- ^zetül pedig higgyük el, % hogy a járási bajnokság íj jobbátétele is az egyete- frmes magyar labdarúgást f szolgálja. K. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom