Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

Jegyzet Hidegben Furcsán néz rám, szenve­dés tükröződik a pult mö­gött álló hölgy arcán, amit néhány pillanatig nem ér­ték meg. — A lábam már egészen elfagyott — magyarázza válaszul, kérdő pillantá­somra. Nem csoda. A va­sárnap is nyitva tartó, vé­kony elemekből összerakott pavilonban, a deákvári piac népszerű kisboltjában, csak akkora hősugárzó drótszálai izzanak, amekko­ra egy kisebb méretű für­dőszobát sem tudna befű­teni. A tél néha lehet kelle­mes is. Ideig-óráig szóra­koztató a friss hóból gyúrt labdacsokkal dobálózni. A hóember törzsét már in­kább bőrkesztyűben for­máljuk meg, de az efféle jókat hamar felcseréljük a jó meleg szobával, ahonnét mégiscsak szebb látványt nyújtanak a deres faágak, a hószállingózás. Ám sokan mondhatják mindezt luxusnak, mert az ilyesfajta időtöltés helyett a kötelességüket kell tel­jesíteniük. Többek között olyasfélét, mint például a vasúti pálya fölött húzódó magasfeszültségű vezeték javítása. Artistamutatvány- ra kényszerül a vattakabá­tos szerelő, metsző szélben jár-kel az egy szál vastag dróton az állomáson vá­rakozók feje fölött. Az országutak mentén ilyenkor nyesik a fák haj­tásait a közúti igazgatóság szakemberei. A vízvezeték­szerelőnek most is meg kell szüntetnie a csőrepe­dést, tócsákban gázol, hi­deg vasat markolász. Az építőmunkásra most is tü­relmetlenül várnak az új lakások megrendelői, s a magasban sem neki, sem a toronydaru kezelőjének nem tűnhet úgy, hogy szép és kellemes a tél, mert a hűvös idő csontig hatol, bebújik a hideg a kicsú­szott ingderék alá. ­Az ilyen mesterségek sa­játja, hogy csak a meleg ruha meg a védőital segít, amit segít, de ettől még elég okuk van arra folyta­tóinak, hogy ne rajongja­nak ezért az évszakért. Annál nagyobb megbecsü­lést érdemelnek viszont azért, hogy most, amikor bőséges a munkahelyek kí­nálata, s választhatnának könnyebbet, a többség ma­rad. Hivatástudat? Szakma­szeretet? Vagy a nagyobb darab kenyér tartja vissza őket? Sokféle okuk lehet erre, s egyénenként bizto­san különböző. Am a lé­nyeg az, hogy áldozatválla­lásuk a köz javát szolgaija, hiszen az élet ilyenkor sem állhat meg, De az, hogy fázlódjanak, reumát s mindenféle be­tegséget szerezzenek foglal­kozási ártalomként, nem minden esetben törvény- szerű. Sőt, ahol annak lát-, szik, ott is keresni kell a megelőzés lehetőségeit. Nem szükségszerű, hogy a for­galmas kisboltot rosszul fűtsék, s ne gondoljanak a lehetséges megoldásra már júniusban, hogy legyen elég idő műszaki tervet készíteni, kivitelezni, anya­gi fedezetet teremteni. Példának hozhatnám fel a kereskedelem és a szol­gáltatások számos he­lyét, a hasonló sorsot el­viselő zöldség-gyümölcs árust és üvegvisszaváltót, a város legnépszerűbb és leg­nagyobb forgalmat lebo­nyolító könyvterjesztőjét. Ö is ott fagyoskodik az aru­ház előtt. Épp hogy csak fedelet kapott nyitott puli­ja fölé. Furcsa módon, es­ténként nem is annyira meleget, mint egy kis fényi óhajtana, hogy lássa: mit ad el, mennyit kap érte. Róluk is eshetne már néhány szó azokban a túl­fűtött előadói termekben, ahol a termelési és más té­mákat tárgyaló értekezések zajlanak. Mert a másik véglet a túlfűtés. Beszélünk az energiatakarékosságról, de az eredményét nem na­gyon tapasztaljuk, leg­alábbis a hivatali épüle­tekben nem. A feleslege­sen elhasznált hőből ráfér­ne a szabadban dolgozó polgártársainkra is egy kis melegség. Kovács T. István VÁCI k kezyéleiüény elítéli A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1983. DECEMBER 10., SZOMBAT Állataink takarmányozása lényegében évtizedekkel ez­előtt minden tudományos ala­pot nélkülözött. A gazdák csu­pán tapasztalataikra utalva gondoskodtak a különböző ta­karmányokról. Számon is csak úgy tartották a szükségletet, hogy ennyi, vagy annyi sze­kérrel kell belőle. Bizonyára az is közrejátszott abban, hogy korábban hazánkban is gyak­ran megismétlődött az éven­kénti takarmányhiány. Az ál­latok egy része éppen csak át­vészelte a telet. Ennek töb­bek között az lett a következ­ménye. hogy a terményszűk esztendőkben kevesebb állatot tartottak meg. Az új takar­mány megérkézésekor is hóna­pok teltek el. amíg az álla­tok kiheverték a kényszerű koplalást. Előrelátás A korszerű nagyüzemi ál­lattartás meghonosodásával, természetesen már a tapaszta­latokon alapuló takarmányo­zás is a múlté. A járás nyolc termelőszövetkezete és egy ál­lami gazdasága összesen mint­egy tizenkét és félezer darab kérődző számosállatot tart. Juhász János, az1 MS2MP járási bizottságának gazdaság- politikai reszortvezetője sze­rint szakmai berkekben az a helyes kifejezés. Ugyanis a szakkifejezés jóval több, mint az állatszám. Ilyen nagy mennyiségű tartás előrelátó takarmánygazdálkodást köve­tel. A járás huszonötezer hek­tárnyi szántóterületéből nyolc­ezer ötszáz hektáron .termel­nek különböző tömegtakarmá­nyokat. Közel négyezer hek­tárnyi a termő gyépterület. Ismerve az idei aszálykáro­kat, joggal vetődik fel a kér­dés, hogy elegendő-e ez a ter­mőterület a téli ellátásra. Nem kell-e attól félni, hogy ismét kísért majd a múlt át­ka, a takarmányhiány? Söröző barik Az ilyen baj elkerülése vé­gett a gazdálkodó egységek már évek óta egy évre előre elkészítik a takarmánymérle­get. Ebben felmérik, hogy az állatok etetéséhez milyen mi­nőségű és mennyiségű takar­mányra lesz szükség. Mennyi termett meg saját földjeiken és mennyit kell pótlólag más­honnan beszerezniük. A közelmúltban elkészült takarmánymérleg szerint szá­lasból közel háromszázkilenc- vennégy vagon, tömegtakar- mányból kettőezer ötszáz ton­na hiány mutatkozott. Ezt el-, sősorban répaszelettel és sör­törköllyel pótolják a központi keretből. Az idei rendkívüli aszályos időjárás a takar­mányféléknek sem kedvezett. Kevesebb termett a tervezett­nél. A jelenlegi helyzetet ko­rán felismerték a szakembe­rek. Így, az egyébként sokszor méltatlanul lebecsült takar­mányszalmát és kukoricaszá­rat is betakarították. A széle­sebb körű hulladékhasznosí­tásnál például az alagiak és a letkésiek a kukoricatarlót is legeltették, a gödiek juhai pe­dig a búzatarlókat járták. Jövőre is lesz elég A nagyüzemeknek nemcsak a saját, hanem a háztáji gaz­daságokban tartott állatok ta­karmányozásáról is gondos­kodni kell. A termelőszövetke­zeteken kívül az Alagi Állami Tangazdaság, a váci és a szobi áfészek, valamint a Gabo­naforgalmi Vállalat is segíti a kistermelőket. Az elkészült és kedvezőnek mutatkozó takarmánymérlegek azt bizonyítják, hogy nem lesz gond a következő hónapok­ban a takarmányellátással. A szövetkezet és a háztáji ter­melők képesek a jelenlegi ál­lományt jó minőségben kite­leltetni. Ami azt is jelenti, hogy a gondos gazdálkodás eredményeként jövőre sem ke­rül kevesebb hús és tej az asztalunkra. Surányi János Szomorú látvány Porubszky Dezső felvétel* Ismeretlen személy vagy személyek Vácott december 1-re virradóra a Rádi út és Deákvári fasor kereszteződé­sében lévő autóbusz várópavi­lonnak mind a 17 ablakát kiverték. Tamás Tibor penci lakos, aki a Váci Fonógyárban dolgo­zik, így nyilatkozott a látot­takról : — Mélységesen elítélem ezt a vandalizmust. Nem hiszem, hogy ép elméjű ember csinál­ta. Ha jól emlékszem, tavaly is előfordult hasonló eset. Most Felnőtt és ifjúsági pályázatok Komócsin Zoltán életútja Érdekes pályázatot írt ki nemrég Vác város Komócsin Zoltán Emlékbizottsága. A fel­hívást a Komócsin Zoltán ne­vét viselő KISZ-szervezetek és szocialista brigádok tagjainak címezték. A pályázat célja a név­adó életútja és munkássága egy-egy szakaszának feldolgo­zása tanulmány formájában. A szerző lehet egyetlen sze­mély vagy munkaközösség is. Az ifjúsági és felnőtt pálya­munkák két témája az idei évadban: 1. Komócsin Zoltán szerepe a KISZ újjászervezé­sében, tevékenysége 1957—61 között. 2. Szerepe a felszaba­dulás éveiben, tevékenysége az ifjúsági mozgalomban 1944 —48 között. A jeligés pályamunkákat február 10-ig várja a bíráló bizottság, amely mind az if­júsági, mind a felnőtt kategó­riában tekintélyes jutalomban részesíti az első három helye­zettet. Az eredményhirdetésre 1984 április havában kerül sor. Kérdésünkre, hogy hová kell beküldeni a pályamunkákat, s ki adhat részletes felvilágosí­tást, Kovácsné Pölcz Piroská­tól, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójától az alábbi címet kaptuk meg: Komócsin Zoltán Emlékbi­zottság Vác, Mártírok útja 2-8. Pf.: 191. az utasok újra ki vannak té­ve az időjárásnak. Legalább tető volt addig a fejük felett, ami védett az esőtől meg a hó­tól. Nem értem, kinek érdeke több ezer forintos kárt okoz­ni. — Máté Istvánná vagyok — mutatkozott be egy fiatalasz- szony, a Forte Gyár dolgozója. December 1-én virradóra kö­vethették el ezt a szándékos rongálást. Nézzen szét, mek­kora kövek hevernek itt sza­naszét. Egyébként azért va­gyok ilyen biztos a dátumban, mert minden reggel Rádról járok dolgozni és november 30-án este még nem történt meg a törés-zúzás. Ügy gon­dolom, jó volna, ha elfognák a tettest vagy tetteseket. — Nekem meg az a vélemé­nyem — kapcsolódik a beszél­getésbe egy szemüveges férfi — el kellene verni az ilyene­ket, akkor megtanulnák: a társadalmi tulajdont nem sza­bad rongálni. Ügy látszik, a tettesek erkölcsi fogyatékosak. N. P. J. Ügyészi tájékoztató Budapest bolygóvárosa?-«■ A váci városi szakmaközi bizottság legutóbbi ülésén Simák István elnöki megnyi­tója után dr. Franek László ügyész tartott nagy figyelem­mel kísért előadást. A törvé­nyesség helyzete Vác város te­rületén címmel. Statisztikai adatokkal tá­masztotta alá a szomorú tényt: a tízezer lakosra jutó bűncse­lekmények számát tekintve Vác országosan az élvonalban halad. Megelőzi még a nagy idegenforgalmat lebonyolító Siófokot is. Tavaly 1123 esetben kel­lett bűnvádi eljárást indí­tani. Sok a közlekedéssel kapcsolatos bűncseiek­Köasyvek, tanszék cssfosfofnick Cssk a vásárlás leli ésszerűbb Plakátok, transzparensek hirdetik; olvasni jó. Csillogó könyvesboltok kirakatai csá­bítanak a betérásre, s ha nem elég megfontolt az ember, bi­zony több száz forintot is ott hagy a kereskedőknél. A könyvterjesztés kínálata — bár még akad jócskán kíván­ni- és pótolnivaló — sokat ja­vult az utóbbi években. Hé­zagpótló művek sora jelent meg a kiadók jóvoltából, esz­tétikus, ízléses külső formák­ban. Nézem a város legnagyobb könyvesboltjának, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Szabadság téri üzletének ki­rakatát. Régi és újabb szép- iroda’mi művek csalogatnak. Az üvegre ragasztott színes betűk kedvezményes lemez- vásárlás lehetőségére figyel­meztetnek. Betérek a boltba. Tóthné Mészáros Ida bolt­vezető-helyettes tucatnyi köny­vet. hanglemezt ajánl megvá­sárlásra. — Most érkeznek a téli sze­zonra megrendelt kötetek. Ér­demes végigböngészni a le­szállított árú készletet. Ügy tűnik, az idén igen jó válasz­tékot tudunk biztosítani. Ma kaptuk az első tételt a város történetét feldolgozó, tetsze­tős kötetekből is. November második hetében Sokan tartanak napi szemlét a között könyvek és hanglemezek HancsovszJti János (elvétele kezdődött a lemezvásárlási akciónk. Ennek keretében az 1980-ig megjelent hangleme­zeket kínáljuk ötvenszázalé­kos árengedménnyel. A ko­moly- és könnyűzenei, vala­mint irodalmi felvételekből százhetvenezer forintos kész­lettel vártuk a vásárlókat. Jelenleg közel harmincezer forint értékű lemez vár még gazdára. A kedvezményes vá­sár igen népszerű. Például a könnyűzenei lemezeink az el­ső két nap elkeltek. — A könyvterjesztő szak­mában meglehetősen gyako­riak az akciók. Külön szerve­zik a költészetnapi, az ünnepi könyvheti forgalmat. Aztán a műszaki könyvhónap, most a gyermekkönyvhét, majd a karácsonyi vásár. Melyik legsikeresebb akció? — Általában minden ak­ciónk eredményesen zárul. Egyébként ilyenkor, kará­csony előtt vásárolnak a leg­többen, ekkor adjuk el a leg­• több könyvet. Ez érezhető volt már a november hónapi for­galmunkon is. összesen egy­millió-százezer forint értékű kötetet adtunk el. Ma már természetes, hogy a fenyőfák alatt ott van a könyv is. — Könyvek drágulása oko­zott-e változást a vásárlók szá­mában? — Igen, s ezt különösen a nyári hónapokban vettük ész­re. Nagyon sok diák lett rendszeres vásárlónk. Ügy, hogy a szeptember érezhető pezsdülést hozott a forgal­munkban. Az a tapasztala­tunk, hogy az emberek vásár­lói szokása kissé átalakult. Valamivel kevesebb szépiro­dalmi könyvet vesznek. Vi­szont a szak- és a kötelező irodalom, a lexikonok, szótá­rak iránt továbbra is nagy az érdeklődés. A kereslet tehát nem csök­kent. -csak a vásárlás vált ész­szerűbbé. Ügy tűnik, a könyvszakma megtalálta a szükséges ’ áremelés hatásos ellenszerét. A legnagyobb közérdeklődésre számot tartó művek tucatjait dobja piacra, művészi szempontból is érde­kes, értékes kivitelezőben. Sok könyvet valósággal főj a szíve otthagyni az embernek De hát a pénztárcák sem ki- meríthetetlenek! Surányi János méíiy, a vagyon elleni vét­ség. Bíróság elé állítottak 14 éven aluli gyermekeket és 14—18 év közötti fiatalkorúakat is. A cselekmények okát ele­mezve dr. Franek László el­mondta, hogy Vácot sokan Budapest bolygóvárosának te­kintik. Üzemeinkben is sokan jelentkeznek — rendszerint rö­vid ideig tartó — munkára olyanok, akik már az ország más részében összeütköztek a törvénnyel. A társadalmi tu­lajdont károsító cselekmények egy év alatt 1 millió 390 ezer forint kárt okoztak népgazda­ságunknak, s ebből mindösz- sze 509 ezer forint térült meg. A vádemeiéses ügyek 97 szá­zaléka ítélettel fejeződött be. Egy év alatt 39 esetben al­kalmazták az úgynevezett gyorsított eljárást. Tettenérés, beismerés esetén hat napon belül ítéletet hoznak, ha an­nak mértéke öt év alatt van. Nagy szerepe van itt is a megelőzésnek, ebben szerepel például a hatékony belső vál­lalati ellenőrzés, a jogpropa­ganda-előadások sora. Időn­ként egy-egy munkaterületen összeül a vállalat, az ügyész­ség és' az illetékes pártszerve­zet vezetője, hogy megbeszél­je a legfontosabb jogi vonat­kozású teendőket. Társadalmi összefogással megelőzhetünk sok bűncselekményt. Elénk vita követte az érde­kes tájékoztatót. Still Róbert magasnak tartotta az ered­ménytelén nyomozások száza­lékát és következetesebb elbí­rálást kért a társadalmi tulaj­dont ért károsítás esetében. Kettler László egyes ítéletek enyheségét tette szóvá. Ba­lázs Gusztáv szerint sok tár­sadalmi tulajdont károsító cselekménynél „elkönyvelik” a vétséget. A vállalatok vezetőinek Is érdekük, hogy eredmé­nyesen dolgozzék a belső ellenőrzés. Az ülés végén Zoltainé Menyhárt Erzsébet, a szakma­közi bizottság titkára beszá­molt a legutóbbi tanácskozás óta végzett munkáról. Papp Rezső ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Ess már mm szskéisssmra mérik Kedvező a takarmánymérleg A kistermeiket is segítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom