Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

I'/S T MEG VEI-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM XV«■ 1,80 forint 1983. DECEMBER 10., SZOMBAT A MEGTEHETŐ SZAKASZ H osszú évek után is­mét szállít járműve­ket Egyiptomba a Csepel Autógyár, a közel­múltban aláírt szerződés további üzletkötések lehe­tőségét is felvillántja. Ap­ró jele ez azoknak az erő­feszítéseknek, amelyek szélesedő köre elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a nép­gazdaság 1984. évi terve teljesülhessen, s amely erőfeszítésekről nagy hang­súllyal szólt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága decem­ber 7-i ülése. A vezető párttestület — amint azt a tanácskozásról kiadott és lapunk pénteki számában olvasható közlemény tu­datta — áttekintette a nemzetközi helyzet aktuá­lis kérdéseit, megvitatta és elfogadta az 1984. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Jó ideje olyan szakasz­ban van gazdasági tevé­kenységünk, amikor nem túlzottan tágasak a válasz­tási lehetőségek, amikor az egyensúlyi helyzet ja­vítása minden más fel­adatot megelőz, amikor az életszínvonal fő jellem­zőinek megtartása az ed­digieknél nagyobb teljesít­ményeket követel. - A jövő esztendei erőfeszítések kö­zéppontjában sem állhat más, változatlanul az egyensúllyal összefüggő feladatokat kapják a fő figyelmet — mutatott rá a Központi Bizottság —, már csak azért is, mert az 1983. évi népgazdasági tervben szereplő célok né­melyikét nem sikerült el­érni. E célok között olya­nok vannak, mint a beru­házások visszafogása, a feldolgozóipar dollár el­számolású kivitelének bő­vítése, amiknél az ered­mények elmaradnak a szá­mítottaktól. Ez az elmara­dás — azaz a tervezettnél erőteljesebb belföldi keres­let, valamint ezzel össze­függésben is a kellő áru­alapok hiánya a dollár el­számolású kivitelnél — ér­zékenyen érintette a kül­kereskedelmi forgalom mérlegét, s bár az ered­mények meghaladják az 1982-ben elérteket ezen a területen, a tervezettnél kisebbek. A megye ipara sem tudja adósság nélkül zárni az esztendőt, a ter­melés növekedése szerény, a számítottnak az alsó ha­tárát sem éri el, igaz, ez­zel együtt tetemesen meg­nőtt az exportszállítások aránya, ami örvendetes, ám amit hosszú távon ilyen háttérrel tartani nem lehet. S okféle ellentmondás, feszültség húzódik meg tehát — és ezek- . ről tiszteletet parancsoló nyíltsággal szólt a Köz­ponti Bizottság ülése —, mind a termelőágazatok­ban, mind a lakossági fo­gyasztás, felhasználás kö­rében. Ezeknek a felszá­molása nem akaratunktól, óhajainktól függ, több te­kintetben tudomásul kell Vennünk azokat a feltéte­leket, amelyeket a nemzet­közi kereskedelem — és általában: a nemzetközi helyzet —, diktál. Az el­lentmondások, a feszültsé­gek enyhítése azonban na­gyon is függ attól, milyen a teljesítmény a termelő- ‘ágazatokban, milyen át­alakulásra képes a fo­L gyasztás szerkezete, azaz, milyen válaszokat tud megfogalmazni a társada­lom egésze a mellünknek szögezett, nem könnyű kér­désekre. A válaszok egy részét ugyan már fogal­mazzuk — a megye ipará­ban például javul a ter­melékenység, bár nem a kívánt mértékben, a mező- gazdasági üzemekben fo­kozott figyelmet kapnak a ráfordítások —, de nem eléggé határozottan, egy­értelműen, hosszú távra érvényesen. Ennek • tudha­tó be, hogy a párttestület ülésén jóváhagyott irány­elvek a jövő évre vonatko­zóan a gazdaság számára a reálisan megtehető sza­kaszt vázolták fel, s nem azt az utat, amelyet jó lenne megtenni, de ami­nek a megtételére nincse­nek feltételek. A reális, szerény célok elérése — el ne feledjük! — a társa­dalom egészétől sokkal többet követel, mint amennyit idén nyújtot­tunk, s ezt ugyan keser­vesen, de tudomásul kell venni. ehetőségeink korláto­zottak, de e korláto­zott lehetőségeknek is csak egy részét hasznosít­juk maradéktalanul, ma így fogalmazható meg helyzetünk, s egyben gond­jaink lényege. A jövő évi szabályozás növekvő ter­heket ró a gazdálkodókra — a megye ipari üzemei például csupán a meg­emelt társadalombiztosítá­si járulék következtében hozzávetőleg százmillió fo­rintos többletkiadásra kényszerülnek —, de ugyanakkor — és hozzá­tesszük: végre — tágabb teret nyit azoknak a ter­melőhelyeknek, amelyek gyorsan növelik kivitelü­ket, dinamikusan javítják árukibocsátásuk gazdasá­gosságát, azaz példáját ad­ják annak, miként kell a fő irányba, a változások fő sodrába beállni. Erre a példára nagy szükség van, mert — amint az a Központi Bizottság üléséről kiadott közle­ményben olvasható —, az iparnak növekvő mérték­ben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelemhez, szá­molva az idei aszály hatá­sával a mezőgazdasági ki­vitelben* illetve azzal, hogy a fizetőképesség meg­őrzése változatlanul felté­tele későbbi gazdaságfej­lesztési céljaink körvöna- lazhatóságának. A jövő évi teendők irányainak meg­jelölése mellett a párttes­tület hangsúlyosan szólt arról, hogy tartós minősé­gi változásokra van szük­ség a gazdasági tevékeny­ségben, s ebbe az ener­giaracionalizálási program éppúgy beletartozik, mint a termékek gyorsabb kor­szerűsítése, a- szervező- munka javítása. A na­gyobb feladatok sikeres végrehajtása elengedhetet­len feltétele annak, hogy a reáljövedelem jövőre az ideivel egyező maradhas­son, azaz a közérdek na­gyon is önérdekké válik. Ennek belátása teremthet, s kell is, hogy teremtsen közös alapot a cselekvés­hez a munkahelyeken, mert másokra várni a mai helyzetben annyi, mint le­mondani érdekeink érvé­nyesítéséről. Szovjet vendégek Egyufiműkőflés A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének küldöttsé­ge, Zinaida Kruglova el­nök vezetésével pénteken a Hazafias Népfrontnál tett lá­togatást. A HNF Pozsgay Imre fő­titkár vezette tárgyalócso­portjával folytatott megbe­szélésen kölcsönösen tájékoz­tatást adtak a mozgalmuk, il­letve szervezetük előtt álló leg­fontosabb időszerű feladatok­ról. A megbeszélést követően Pozsgay Imre és Zinaida Kruglova megállapodást írt alá, amely rögzíti a HNF és az SZBTSZ együttműködésé­nek formáit, a békéért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért folytatott harcban. Elhatározták, hogy kölcsönö­sen tájékoztatják egymást a szocializmus, a kommunizmus építésének eredményeiről, és tovább erősítik, ápolják a két nép közötti kapcsolatokat. Mssr 3. oldal: ToESal a politika szolgálatában Kommunisták számvetése 4. oldal: Amatőr marad-e az amatőr? 7. oldal: Pillantás a kulisszák mögé 8. oldal: Ä Szentendrei Nyolcak 11. oldal ,.A legendák sportja' 12. oldal Otközássorozat Sülysápon Ideológiai titkárok moszkvai tanátskozása Csökkenthető a feszültség 1983. december 9-én Moszk­vában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak nemzet­közi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képvi­selői. A tanácskozás részvevői vé­leményt cseréltek az amerikai kormányzat hibájából az euró­pai nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folytatott genfi tár­gyalások meghiúsítása követ­keztében kiéleződött nemzet­közi helyzetről. Megvitatták a politikai, az információs és propagandatevékenység idő­szerű feladatait e körülmények között.' Külön figyelmet szenteltek az új amerikai rakéták az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszor­szág területén megkezdett te­lepítése veszélyes következmé­nyeinek. Megállapították: az Egyesült Államok és a NATO mindenáron arra törekszik, hogy saját javára változtassa meg a világ stratégiai helyze­tét, megbontsa a kialakult hozzávetőleges erőegyensúlyt, tovább növelje a szocialista országokat fenyegető nukleá­ris veszélyt. Rövidlátó politi­kát folytatnak azok. akik a szocializmus és minden hala­dó erő ellen irányuló „keresz­teshadjárat” szervezőinek ag­resszív irányvonalát támogat­ják. Az új amerikai rakéták európai telepítése lényeges el­térési jelent az európai biz­tonsági . és együttműködési konferencia záróokmányától, megnehezíti a Helsinkiben ki­dolgozott irányvonal továbbvi­telét. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai által hozott válasz­(Folytatás a 2. oldalon) Illést tar tett az Ilii ki Tanács Társadalmi szervezetként tevékenykedik ez MTESZ Br. Knpelyi Lászlót választották ipari miniszterré Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Miniszter- tanács előterjesztése alap­ján megtárgyalta és mó- dosítbtta a Műszaki és Tar­SZOT-tisztségviselek Az elnök Gáspár Sándor, a főtitkár (ÜUSias Lajos 9. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces i elállással tisztelegtek a kö­zelmúltban elhunyt Kiss Karoly, a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagja emlékének. Ezután Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékozta­tást az MSZMP Központi Bi­zottságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezeti-személyi kérdésekről is tárgyalt. Gáspár Sándor azzal a ké­réssel fordult a SZOT elnök­ségéhez és az országos tanács­hoz, hogy enyhítsék megterhe­lését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérlegelve, hogy Gáspár Sándpr főtitkári tisztsége mellett a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke, va­lamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy dön­tött, hogy kimagasló érdemei­nek hangsúlyozásával felmen­ti őt főtitkári tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevékenységé­re szükség van, ezért megvá­lasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT elnökségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sorá­ba, megválasztotta az elnökség és ■a titkárság tagjává, vala­mint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT elnökségének javaslatára Föld­vári Aladárt, érdemei elisme­résével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület alelnökévé. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállo­mányba vonulása miatt, érde­mei elismerésével — felmen­tette főtitkárhelyettesi tisztsé­géből, elnökségi és titkári tag­ságából. ★ Méhes Lajos 1927-ben született Budapesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1941 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1918 és 1561 között a budapesti pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket, 1961-ben a XIV. kerületi pártbi­zottság első titkárává, 13G2-ben a budapesti pártbizottság titkárává, 1964-ben a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkárává választották. 1970 és 1978 között , a Vasasszakszer­vezet főtitkára volt. 1978-tól 1980-ig a budapesti pártbizottság első tit­kára tisztét töltötte be, 1381. január 1-től ipari miniszter volt. 35 éve tagja a Ganz-MAVAG Felszaba­dulás szocialista brigádjának. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1966. a Politikai Bizottságnak I960 óta tagja. 1967 óta országgyű­lési képvisc’ö. Tagja a Vasasszak­szervezet központi vezetőségének. Dr. Kapolyi László mászettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállá­sát és ezzel összefüggésben ki­egészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú tör­vényerejű rendelet egyes ren­delkezéseit. A jövőben az MTESZ társadalmi szervezet­ként fejti ki tevékenységét. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdések­ben határozott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének javaslatá­ra Méhes Lajos ipari minisz­tert — más fontos megbízatá­sa miatt — felmentette tisztsé­géből. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari mi­nisztériumi államtitkári tiszt­sége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipa­ri miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánaík~elnöke. Dr. Kapolyi László Budapesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen általános mér­nöki, a Nehézipari Műszaki Egye­temen bányamérnök!, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­temen pétiig közgazdász-oklevelet szerzett. A pártnak 19G7 óta tagja. A tatabányai szénbányáknál dol­gozott 1953. és 197G. között, műsza­ki vezetői beosztásokban. 1976 áp­rilisától nehézipari miniszterhelyet­tes volt, 1981. január 1-től ipari mi­nisztériumi államtitkár. 19G8-ban elnyerte a műszaki tu­dományok kandidátusi, 1975-ben pedig doktori fokozatát, a Magyar Tudományos Akadémia 1979-ben levelező tagjává választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Mun­kásságáért 1983-ban Állami Díjat kapott. Építők és építkezések á minőségi munka követelmény Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben tar­tott sajtótájékoztatóján ismer­tette az építőipar helyzetét, idei munkájának eredményeit, gondjait, és a jövő évi felada­tokat. Az előzetes adatok sze­rint a kivitelező építőipari vállalatok és szövetkezetek túlteljesítik az idei előirány­zatot, s várhatóan egy-két százalékkal több munkát vé­geznek el, mint amennyivel a népgazdasági terv számolt. A versenytárgyalásokon el­nyert, és szerződésben rögzí­tett építési megbízások értéke az év végéig elért az ötmil- liárd forintot. A minisztérium ezt kezdeti eredménynek te­kinti, s szorgalmazza, hogy az eddigi tapasztalatok felhasz­nálásával lényegesen szélesed­jék ez a vállalkozási rendszer. A lakásellátás átfogó kor­szerűsítésének alapvető felté­tele változatlanul az 1990-ig szóló, 15 éves távlati lakásépí­tési program teljesítése. Eddig időarányosan teljesült a hato­dik ötéves terv lakásépítési programja. Kelenföldi pillanatkép Jó ütemben halac! a MÁV legnagyobb beruházása, a Ke­lenföldi pályaudvar rekonstrukciója. Az új vágányhálózat már csaknem, a C- peron már teljesen elkészült, a B-peront pedig még az év vé­gi csúcsforgalom előtt üzembe helye­zik. Az új vágányok, peronok, a 220 méter hosszú aluljáró és az állomás korszerű biztosító berendezése a megnövekedett vonatforgalom mel­lett is növeli az uta­sok biztonságát. A lakáscseréket segítette, hogy az idén mintegy 30 szá­zalékkal növekedett az újra­értékel íésbe bevont otthonok ozáma. A minisztérium a KIciZ Központi bizottságával egyet­értésben további kezdeménye­zéseket tart szükségesnek a fiatalok lakásproblémáinak megoldására. A mainál többet kell tenni a magánlakás-építők építési igényeinek kielégíté­séért is. A vállalatoknak és szövet­kezeteknek tudomásul kell venniük, hogy az építésben is a minőség került az előtérbe, amelynek nemcsak a hibátlan munkára, hanem az épület, az utcakép, a város arculatának formálására is ki keil terjed­nie. A minisztérium napirend­re tűzte, hogy ne külön-küíön vállalat foglalkozzék műszaki tervezéssel, kivitelezéssel, ha­nem a két tevékenység egy helyre, a fővállalkozó kezébe kerüljön. Az ÉVM szigorúbb követelményrendszerrel tá­maszt nagyobb igényeket a vállalatokkal szemben. Megkö­veteli, hogy a vezetők, terme­lésirányítók teremtsék meg a hibátlan munka feltételeit, s a kifogástalan minőség megkö­vetelésében ne riadjanak visz- sza a személyi felelősségre vo­nástól, ám gondoskodjanak a jó munka fokozott anyagi és erkölcsi megbecsüléséről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom