Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA Bmii az orvosi vizsgálatokról tudni keli ALKALMAS - ALKALMATLAN A* egészségügyi miniszter 1/1976. (I. 16.) EüM számú rendelete szabályozza a gépjár­művezetők orvosi vizsgálatát. Ennek végrehaj­tását a 6/1976. (Eü. K. 3.) EüM számú utasítás írja elő. Az orvosi vizsgálatok célja kettős, egyrészt annak megállapítása, hogy a gépjár­művezető-jelölt vagy már gépjárművezető szenved-e olyan testi, szellemi vagy érzékszer­vi betegségben, mely alkalmatlanná teszi ve­zetésre, másrészt az orvosi vizsgálat meghatá­rozza azokat a korlátozásokat, feltételeket, melyek bizonyos egészségkárosodás ellenére is lehetővé teszik a járművezetést. Előzetes, idő­szakos és soronkívüli orvosi vizsgálatokat ha­tároz meg, ismerteti az ezzel kapcsolatos teen­dőket mind a vizsgálatra kerülő személy, mind a vizsgálatot végző orvos, különböző bizottság számára. • Hogyan soroljuk gépjár­művezetők orvosi vizsgálatát? Az egészségi alkalmasság vizgálatát két csoportra lehet kérni. Ennek megfelelően kell a vizsgálatokat elvégezni és az orvosi véleményt kiadni. a) 1. csoportba kell sorolni az A és B kategóriába tartozó járművek, mezőgazdasági von­tatók stb. vezetőit, kivéve a B kategóriához tartozó, megkü­lönböztetett jelzéssel ellátott járművek vezetőit és azokat, akik gépjárművezetői munka­körben dolgoznak. b) 2. csoportba kell sorolni a C és D kategóriájú gépjármű­vek vezetőit, valamint azokat a vezetőket, B kategóriába tarto­zó engedélyük van, de megkü­lönböztetett jelzésű járművet vezetnek, akik gépjárműveze­tői munkakörben dolgoznak. Leírja a rendelet, hogy az a személy, aki 2. csoportba tar­tozó gépjármű vezetésére ka­pott engedélyt, egészségügyi szempontból az 1. csoport jár­műveinek vezetésére is alxal- mas. 0 Mit kell tudni az orvosi vizsgálatok idejéről? Az előzetes orvosi vizsgála­tot annál a személynél lehet elvégzeni, aki 16. életévét be­töltötte. Ha oktatási intézmény keretében a gépjárművezetés elsajátítása kötelező, az intéz­mény és a tanuló kérése alap­ján akkor is el kell végezni az előzetes orvosi vizsgálatokat, ha a tanuló a 16. életévét még nem töltötte be. A gépjárművezetői engedél­lyel rendelkező személy köteles időközönként időszakos orvosi vizsgálaton részt venni. Az 1. csoportba tartozók 50. éle'év előtt 5 évenként, ezt követően 65 év alatt 3 évenként, 65 év fe­lett 2 évenként kell az orvosi vizsgálatot elvégezni. A 2 cso­port tagjai 45. életévéig 3 éven­ként, 45—60 év között 2 éven­ként, ezt követően egyévenként kötelesek orvosi vizsgálaton megjelenni. A meghatározott időnél ko­rábban, soron kívül orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni az a gépjárművezető, akinek az időszakos vizsgálat­nál rövidebb határidőt szabtak meg, akinek eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, akinek látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás állott be. Soron kívüli orvosi vizsgála­tot kezdeményezhet a rendőr­hatóság, ha a gépjárművezető személyi sérüléssel járó bal­esetet idézett elő, illetve annak előidézésében része volt, ha fo­kozott veszéllyel járó közleke­dési szabálysértést ismételten követett el. ha baleset során a járművezető egészségi állapo­tára hivatkozik. A gépjármű- vezető munkáltatója is köteles soron kívüli orvosi vizsgálatra intézkedni, hr az alkalmazott gépjárművezetőjénél olyan egészségkárosodást tapasztal, mely veszélyt jelenthet a gép­járművezetésben, vagy ha 6 hónapnál tovább volt a jármű­vezető betegállományban. Soron kívüli orvosi vizsgála­tot rendelhet még el az Egész­ségügyi Minisztérium, az Or­szágos Orvosszakértői Intézet főigazgatója és a pályaalkal­masságot vizsgáló szerv. 0 Kik végzik az orvosi vizs­gálatokat? Az orvosi vizsgálatot első fo­kon a lakóhely szerint illetékes kórház-rendelőintézet vezető­je által kijelölt orvos, nagyobb üzemekben üzemorvos végzi. Az előzetes orvosi vizsgálat esetén, ha alkalmasságot álla­pít meg, írásban közli a sze­méllyel, ha alkalmasságot ta­lál, azt az illetékes elsőfokú rendőri hatóságnak is közli. Az időszakos orvosi vizsgálaton, ha alkalmasnak találja a gép- járművezetőt, a vezetői enge­délyt érvényesíti, ha bizonyos feltételekkel engedélyezi a ve­zetést, a korlátozást a vezetői engedélybe beírja. Az orvosi vizsgálatot másod­fokon az illetékesek által kije­lölt másodfokú orvosi bizott­ság végzi. Ez a bizottság dönt akkor, ha az elsőfokú orvosi megállapítást megfellebbezik. A másodfokú döntés ellen fe­lülvizsgálati kérelemmel lehet élni az Országos Orvosszakér­tői Intézet főigazgatójához. Szakértő bizottság végzi azokat az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokat, ahol a gépjárművezető-jelöltnél vagy a gépjárművezetőnél; a) mű­végtag szükséges a gépjármű- vezetéshez, b) egy szemmel va­ló látás, színtévesztés vagy színvakság áll fenn, c) csak meghatározott és számára át­alakított gépjárművel lehet al­kalmas a gépjárművezetésre. Ilyen esetekben gyakorlat­ban is bizonyítani kell a biz­tonságos vezetést. Tudnunk kell azt is, hogy az előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szerv, egyrészt az előbbiekben ismertetett időnél korábbra is előírhatja a következő vizsgá­lat idejét, másrészt, ha alkal­matlanságot talált, a betegség várható gyógyulása után, 1 éven belül visszarendelheti a jelentkezőt. Ha az egészségügyi szerv nem határozza meg az orvosi vizsgálat időpontját, a vizsgálatot kérő személy az előző vizsgálat keltétől számí­tott 6 hónap múlva kérheti is­mételt vizsgálatát. Az eljárási szabályok szerint, ha a gépjárművezető egészsé­gi alkalmasságának érvényes­sége lejárt, kérelmére — bár­mely későbbi időpontban — az időszakos orvosi vizsgálatot el kell végezni. A rendelet előírja azt is, hogy a gépjárművezető kezelő­orvosa, ha olyan betegségről szerez tudomást, mely akadá­lyozza a gépjármű vezetését, ezt köteles írásban jelenteni az illetékes rendelőintézet igazga­tójának. Közös érdeke a gépjárműve­zetőnek, a vizsgálatot végző orvosnak, a különböző bizott­ságoknak, a munkáltatóknak és hatóságoknak, embertár­saink és saját maguk testi ép­ségének védelmében, a közle­kedési balesetek megelőzése miatt, tartsuk és tartassuk ba az egészséaügvi szabályokat. VÁRNAI LÁSZLÓ Pszichológiai tényezők GYALOGOS GONDOK Járművezetőként soha ne fe­lejtsd el, hogy ha kiszállsz a kocsiból, te is gyalogos leszel! — hangzik a bölcs belátásról tanúskodó intelem. És valóban, a gyalogosok és járművezetők ugyan az úttesten való találko­zás pillanatában eltérő lehető­ségekkel és jogokkal rendelke­ző partnerek, ma már egyre több ember van abban a hely­zetben, hogy hol gyalogosként, hol járművezetőként vesz részt a közlekedésben és kerül szembe a másik féllel. Bizonyos helyeken a jelző­lámpa vagy rendőr egyértel­műen szabályozza, hogy mikor melyik fél számára van fenn­tartva az úttest. Máshol — kijelölt gyalogos­átkelőhelyen vagy más helye­ken — már bonyolultabb az együttműködési A KRESZ szabályozza ugyan, hogy pl. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak el­sőbbséget kell adni vagy A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbb­sége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni ar­ról, hogy áthaladásával a jár­műforgalmat nem zavarja — az ennek megfelelő viselkedés azonban már nem teljesen egyértelmű. A jogi szabályozás mellett kialakul ilyenkor egy viselkedési szokás, amely ma a gyalogátkelőhelyek többsé­gén pl. azt jelenti, hogy a jár­művezetők arra számítanak. Vtogv a gyalogosok úev választ- iák meg átkelések időpontját, hoev ne zavariák, ne kénvsze- rítsék megállásra a közlekedő járműveket. Hazai és külföldi megfigye­lések szerint az ilyen helyen való átkelés során a gyalogo­sok és a járművezetők közt egy szavak nélküli párbeszéd indul meg. Mindkét fél moz­gásának sebességével és irá­nyával, a partner felé tekin­téssel vagy éppen attól való elfordulással üzeneteket küld a másiknak, kifejezi szándé­kát, befolyásolni igyekszik a másikat. Nemegyszer valósá­gos harc alakul ki köztük, hogy melyik tudja a másikat lassításra, megállásra kény­szeríteni. A védtelenebb, gyen­gébb fél mindig a gyalogos! Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig neki kell engedni. Azt azonban igen, hogy ha biztonságosan akar közlekedni, meg kell ta­nulnia egyértelműen kifejezni szándékait, megérteni a jár­művezetőtől jövő üzeneteket és késznek kell lenni a rugal­mas együttműködésre. DRASKÓCZY MAGDOLNA Hetvenhárommillió iorintnál drágább KAPASZKODÓ KÉSZÜLT Sor sz. km—km hossz (m) Építési költség Megvalósulás eve í. 45+000—45+760 760 m 2 450 000 Ft 1979. 2. 46+660—48+200 1540 m 5 155 000 Ft 1979. 3. 48+500—51+120 2620 m 10 722 000 Ft 1979. 4. 51+400—53+080 1680 m 5 566 000 Ft 1980. 5. 52+160—54+740 2580 m 8 000 000 Ft 1980. 6. 69+780—71+340 1560 m 8 000 000 Ft 1982. 7. 49+100—43+500 4400 m 44 000 000 Ft 1983. összesen: 73 893 000 Ft . -----------------­A 2. sz. Budapest—Rétság— Parassapuszta I. rendű főút Pest megye egyik legnagyobb forgalmú útja. A forgalom Bu­dapest közelében a legnagyobb, 18 000 Ejm/nap személygépko­csi-egység naponta, és Vác után folyamatosan csökken, 5000. A nehéz tehergépjármű­forgalom is elsősorban Buda­pest és Vác között jelentős. A Vác utáni szakasz első­sorban idegenforgalmi és a nemzetközi kapcsolatunk Elkerüli a belvárost CEGLÉDI GYŰRŰ Számos új útbaigazító és terelőutat jelző tábla irányít­ja az utóbbi időben Cegléd belvárosában az odaérkező autósokat. Még a bennszülött ceglédiek sem szoktak hoz­zá ilyen mértékű és egyszerre zajló útépítésekhez. A tanácsi szervek és a közlekedési tárca vezetőit már régóta foglalkoztatta Cegléd belvárosának túlzsúfolt közlekedése. Szerte az országban törekvés a történelmi városmagok megvédése a közlekedés ártalmaitól. Ezért a megyei, városi tanács és a minisztérium illetékesei el­határozták a belvárost elkerülő gyűrű megépítését. Ezál­tal a tranzitforgalom — mely főként Nagykáta—Nagy­kőrös irányában számottevő — nem érinti a Kossuth tér megújuló részeit, és nem kényszerül az amúgy is kanyar­gós kis belvárosi utcákban. Az elkerülő gyűrű igénybevétele minimális többletki­lométert jelent ugyan, de a több forgalmi sáv nyújtotta gyorsabb haladás idő- és üzemanyag-megtakarítást ered­ményez. A korábban tervezett kerülőirányokat időköz­ben — éppen takarékossági megfontoltságból — módosí­tották, és ezért került előtérbe a Beloiannisz utca—Dam­janich utcai átvezetés. Az építők jelenleg a Széchenyi utcai teljes rekonstruk­ción dolgoznak, valamint építik a Déli Alszegi utca vé­gén a csapadékcsatorna befogadóját, mely a későbbiek­ben a Kossuth tér vizeit is elvezeti. A későbbi munkák folyamatossága érdekében elkészült a Malom téri iskola gázellátását szolgáló vezeték is. Az építők és a rendőrség azonban kéri — főként a ceglédi autósokat, hogy ne ru­tinból vezessenek, hiszen a terelések miatti elsőbbségi szabályozások, vonalvezetések napról napra változhat­nak. Ezért a kérést alátámasztja az a tény, hogy az eddig bekövetkezett balesetek többségét ceglédi lakosok okoz­ták. A beruházók előrelátását mutatja az a tény is, hogy a tervezett három-négy forgalomirányító jelzőlámpa-cso­mópontban a vezetékek védelmét biztosító csőhálózat már beépítésre került, illetve kerül. Mind a tanács, mind a közúti igazgatóság 35-35 millió Ft-ot biztosít a költségekre, de mindez megéri, hiszen a megszépülő belváros a kiszélesedő utak, egy város gya­rapodását és ott élők odalátogatók nagyobb kényelmét, biztonságosabb közlekedését szolgálja. szempontjából nagy jelentősé­gű. Csehszlovákiai határunk­tól a 2. sz. főúton Vác 43 km- re, Budapest 78 km-re van, így ez Budapesttől a legközelebbi nemzetközi közúti határátkelő- hely. Jelentősége elsősorban a szocialista országok, azok kö­zül is Csehszlovákia és Len­gyelország szempontjából na­gyobb. A 2. sz. főút Vác—Parassa­puszta közötti szakaszon nagy visszaduzzasztó hatásúak — hegyvidéki jellegük miatt —az 5—6%-os, aránylag hosszú emelkedők. Ezért határoztuk el a szol­gáltatási színvonalat növelő beavatkozásokat a 2. sz. főút ezen szakaszán. A beavatkozás ezenkívül a kapacitást is bő­vítette és jelentősen javított a forgalom biztonságán. A feladat megoldásából mű­szaki nehézsége és bonyolult­sága, valamint volumene miatt kiemelkedett a 39,1—43,5 km-szelvények közötti szakasz. Néhány adat a feladat nagy­ságának érzékeltetésére: A földkitermelés és töltésépítés során mintegy 65 000 köbméter földet kellett megmozgatni. A töltésépítést a meglevő felület megbontásával és gyakran 30 m szintkülönbségű terepen kellett megoldani. A feladat végrehajtását a helyenként előbukkanó, elnedvesedést okozó rétegvizek is akadályoz­ták. A burkolat szélessége 7,6— 15,0 m között váltakozik. Asz­faltozott felület 52 350 nm, a bedolgozott aszfaltmennyiség 16 500 tonna. Tényleges megvalósulási idő 1983. február 1. és október 31. között kilenc hónapig tartott. Bekerülési költség 44 millió forint. Az építés során korszerű út­építési anyagok (geotextíliák stb.), illetve technológiák ke­rültek alkalmazásra. A munka megbízója a Buda­pesti Közúti Igazgatóság, lebo­nyolító a Közúti Beruházó Vál­lalat, a kivitelezést l. osztályú minőségben, kedvező esztétikai megjelenéssel az Egri Közúti Építő Vállalat készítette eL 1979-ben a Nógrád megyei szakaszon kezdődtek a kapasz­kodósáv-építések. A 2. sz. fő­úton jelenleg már csak egy szakaszon hiányzik a kapasz­kodósáv, a 44,6 és 45,1 km- szelvény között. További feladat a Vác és Budapest közötti fejlesztések megvalósítása. Ezek természe­tesen nagyon sokba kerülnek, és a népgazdaság teherbírása jelenleg nem teszi lehetővé a nagyobb arányú fejlesztését. SZÁNTHÖ PÉTER PMKBT-GALERIA LASSAN JÁRJ — TOVÁBB ÉRSZ! Kockás ingben, otthonosan öltözve közeledik a folyosón Ba­logh István, a váci Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumá­nak lakója. Kezet fogunk. A bemutatkozás után egy csöndes helyet keresünk a beszélgetéshez. Az otthon kertjében egy kis- padra telepednénk, de biztatnom kell, hogy foglaljon helyet. Láthatóan erre vár, s ezt tekinthetem az idősebbnek kijáró tiszteletnek, meg az iskolai formulák beidegződésének is. — Én nem vagyok tanár — jegyzem meg, hogy feloldjam a hangulatot. Ismerkedni, egy kicsit kíváncsiskodni jöttem. Az első benyomásra is látha­tóan szerény, és intelligens fia­talember szerencsésnek mond­hatja magát, már ilyen fiata­lon is egy viszonylag távoli vi­lágot ismerhetett meg az idén májusban. Kairót, Egyiptom fővárosát, mint egy különleges sportág versenyzője, a Magyar Népköztársaság színeiben. Az idevezető út még a gye­rekkor keskeny ösvényein kez­dődött. Természetesen azzal, hogy egész korán kerékpárt ka­pott a szüleitől, s azzal nagy tú­rákat tett a barátaival. A család Fóton él, édesapja szakmája ács, s mint díszletező dolgozik a Mafilm fóti telepén. Bár a község a váci járásban fekszik, mégis előnyösebb iti lakni ? kollégiumban, mert több idő jutott az edzésekre, s 'óbb jut most a tanulásra is. A járási KRESZ ki imetor»s versenyeken máitil évvel ez­előtt indult először az Iskola színeiben Balogh István, s ott az első helyet szerezte meg. Nagy tisztelettel említi most, hogy sokat köszönhet Bauer János géptan-tanárnak, aki az iskola versenyzőit felkészítet­te. Az eredmény automatiku­san magával hozta a megyei versenyre való küldést is, az ott megszerzett első hely pedig az országos válogatottságot. A piramisok országának fő­városában május 24-én 19 nem­zet versenyzője állt a rajthoz. Az ügyességi és terepversenye­ken két kerékpáros és két se­gédmotoros fiatal is szerepelt A nagyon fiatalok sportja ez, melyben a kerékpárosok csak 14 éves korig vehetnek részt ök másodikak lettek, egyéni­leg Kelemen Feri az első he­lyet szerezte meg. — Mi nem kerültünk be a legjobb hat kö­zé — mondja a két segédmoto­ros egyike most, aki emiatt nem mutat sajnálkozást, bár majdnem kimondja azt, amit az olimpiák jelszavaként is­merünk; nem a győzelem, a részvétel a fontos. Ez utóbbi versenyszám egyébként 14—18 éves korúaké, tehát a kairói szereplést a soha vissza nem térő alkalomnak is tekinthette versenyzőnk, hogy aztán a még izgalmasabb erő­próba, az érettségi következzék az idei iskolaév befejezésekor. — Milyen követelmények elé állították a versenyzőket? — öt ven köbcentiméteres csehszlovák Babetta és francia Pegaut kismotorok kerültek a versenybe. Az ügyességi szám­ban hetvenméteres pályán elő­ször át kellett haladni egy úgy­nevezett legőkapu keretei kö­zött. Majd hat bólyát kerülget­ve szlalomoztunk, aztán foga­zott és billenődeszkán hajtot­tunk át, két különböző távol­ságra elhelyezett nagy. fakoc­ka között ismét szlalomoztunk, aztán egy egészen vékony, négyméteres deszkán kellett úgy áthaladni, amilyen lassan csak tudtunk. Itt a lassúsággal lehetett a legtöbb pontot sze­rezni. Ha ez megvolt, akkor az a két zászlótartó következett, melyek közül az egyikből, me­net közben, köztük áthajtva, bal kézzel kivéve a zászlót, azt jobbal a másik tartóba kellett helyezni. Ezzel még mindig nem ért véget az ügyességi próba; két 4 méter hosszú deszka között, 10 centiméteres térközben úgy kellett áthalad­ni, hogy a deszkákat nem volt VácróS indult BABETTÁVAL KAIRÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom