Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
mr , ,Wf.UO 1983. NOVEMBER 30., SZERDA í mm 3 Hí MSZMP Pest megyei Bizottságénak ülése SZIGORÚ SZÁMVETÉS, FESZÍTETT FELADATOK MEGOLDÁSA Szigorú számvetés, feszített feladatokra való felkészítés, stratégiai és taktikai teendők megfogalmazása jellemezte a tegnapi pártbizottsági tanácskozást. S még valami: cselekvő egyetértés. Egyetértés abban, hogy Pest megye üzemeiben megvan az erő a további fejlődésre —a kemény köz- gazdasági szabályozók —, a mérce várható magasabbra emelése ellenére. Jóleső érzés volt hallgatni mind a beszámoló, mind a felszólalások őszinteségét, a gon- dok-bajok nyílt feltárását, mert egyetlen siránkozó, tehe- tetlenkedő megnyilvánulás sem zavarta, béklyózta le a politikai, gazdasági vezetők tenni- akarását. Ügy szóltak a munkaerőhiányról. a szervezés hiányosságairól, az olykor magas selejtről, az anyag- és energiatakarékosság bő tartalékairól az eszközök némelykori kihasználatlanságáról, hogy egyben meg is jelölték, mit kell tenni a problémák felszámolásáért. Az egység nemcsak szavakban nyilvánul meg itt, Pest megyében, az ipar helyzetének 1983. évi értékelése is bizonyítja, hogy a legtöbb munkahely megértette, mit vár a megyei iparban dolgozóktól a párt. Nem csupán a vezetők érdeme természetesen az elismerésre méltó eredmény, hanem a beosztott dolgozóké is, kivált ott, ahol beavatottként végezhették a dolgukat. Hamza Antal beszélt erről nagyon értően. Mint a többi között mondotta, ő, mint esztergályos, húsz esztendeje szakmunkás, jól tudja, milyen fontos szerepe van a termelésben az emberi tényezőknek. A tájékoztatás arról, mit, miért kell tenni, már önmagában mozgósító. Ka megkérdik a munkásokat véleményükről, ha el is fogadtatják a feladatokat a dolgozókkal —, egy emberként készek a megvalósításra. ül sem tudunk kevesebbet Szólt arról a szivattyúgyártásról, amelyet a nyugatnémet cég gépeinél jóval gyengébb masinákon állítanak elő, da a külföldi partner szerint is kiválóbb minőségben gyártanak, s már a nullszéria kellős közepén tartanak. A munkásokban él egy egészséges virtus: amit külföldön tudnak, mi is tudjuk! A munkások többsége szeret dolgozni, büszke a teljesítményére. Az emberi tényező közé sorolta a CNC-gépek elterjesztését, mert éz a korszerű eszköz segítene a munkaerőgondokon, három- négyszeres a teljesítménye az elavulthoz képest. Ezt hangsúlyozta a beszámoló is: a megye iparában dolgozók tenni- akarása eddig i.s döntő szerepet játszott az eredményekben. Egyetértést váltott ki Hamza Antalnak az a gondolata is: aki jól dolgozik, azt fizessük meg jobban. Nyolc óra alatt és ne túlórázással érje el valaki a normális fizetést. Dr. Sátor János ugyanezt így fejezte ki: fizetni csak a hasznos munkát szabad. A jó szándék csupán dicséretet érdemel! Az összhangot a vita, a bírálat is erősítette, mert ezekben sem a partikuláris érdekek fogalmazódtak meg, hanem a népgazdaság hasznára vetették fel. Bernáth Tibor például a szövetkezetek adózási rendszerét kifogásolta — joggal. A kisvállalkozások létrehozásával az volt a nemzet célja, hogy a lakosság ellátása. a szolgáltatás ugrásszerűen javuljon. Ugyanakkor ennek ellenére van az adózási rendszer. Ügy kellene differenciálni, szelektívebben adóztatni, hogy érdemesebb legyen a közösségeknek olyan munkával foglalkozni, ami a lakosság szükséglete is. Halász József saját tapasztalatuk alapján azt szorgalmazta: a gyárak, a gyáregységek csak fő vonalakban kapjanak utasítást, növeljük, a helyi önállóságot. Ha a figyelmet folyamatosan a legfontosabb feladatokra irányítják, akkor nem szükséges számok konkrétságáig menő utasításokkal megkötni a helyi felelősök ke- zét-lábát. Mások, így dr. Lenyó László is elismerte, milyen jelentősége volt eddig is az őszinte, nyílt szónak —. a továbbiakban is erre van szükség — mondotta. — A szabályozók szövegezőinek is ezt az utat kellene járniuk, sok a homályos, a nehezen érthető szöveg: egyértelműen, közérthetően fogalmazzanak mindenütt. dapesti agglomerációban állandósult a munkaerőhiány, amit tovább súlyosbított a munkaerő-gazdálkodás alacsony színvonala. A jövőre nézve arra kell számítani, hogy az ipari termelésben foglalkoztatottak száma tovább csökken. A megye lakónépességének növekedése mérséklődik, a magas foglalkoztatottsági szint sem növelhető tovább, a szolgáltatások létszámigénye emelkedik. Budapesten előreláthatólag csökken a munkaképes korú népesség és így munkaerővonzása erősödik. Nemcsak külső bújok okozzák Erről a munkaerőgondról, a szakmunkáshiányról sokan szólották. Dr. Rátosi Ernő például elmondotta, hogy folyamatos műszakhoz nehéz munkaerőt kapni. Ugyanakkor a petrolkémia fejlesztése a legfontosabb tennivalók egyike, nagy terhet ró a vállalatra. A feladatok között a pártbizottság így fogalmazott: a népgazdaság egyensúlyi helyzete és az ország energiagazdálkodása szempontjából különösen fontosak a DKV eredményei. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a folyamatban levő katalitikus krakküzemi beruházás mielőbbi befejezésére. Objektív igény, hogy a vállalat növelje a nagyobb szellemi értéket magába foglaló és a magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítását. Hatékony- sági és szervezési eredményeire alapozva megújuló innovációs készségével erősítse tovább világpiaci pozícióit. S mint a DKV igazgatója hangsúlyozta: egyetért a feladatmeghatározással, s bár feszített az ütem, de eleget tesznek a kívánalmaknak. Hozzájárulnak az ország deviza- egyenlegének javításához, ami egyben a vállalati eredményt is milliárdokkal emeli majd. Vagyis: nem siránkoznak a munkaerőgondokon, a kijelölt feladatokat megoldják önmaguk erejéből. Herczenik Gyula is a munkaerőgondokról szólott elsősorban. Gödöllőn évente 2-3 százalékos a csökkenés. Csodákban nem lehet bízni, ezért sürgős intézkedéseket szorgalmazott: ne a legjobb szakemberek menjenek el! Ne apadjon a törzsgárda létszáma. Igaz, szemléletváltozásra is van szükség, mert sok vezető csak a külső okokkal hajlandó magyarázni a bajt, holott a belső indokokat is fel kell tárni. A bérezési, az érdekeltségi rendszert vállalatokon belül is lehet javítani. A munkahelyi légkör is belső tényező. így például tűrhetetlen, hogy akad munkahely, ahol ugyanazért a munkáért a fiatalok kevesebb bért kapnak, mint az idősebbek. Mint ahogy a vállalatok, a szövetkezetek közötti gazdasági kapcsolatok tovább fejlesztése is nagy tartalékot rejt magában. Helyi és népgazdasági érdek egyaránt ezek feltárása. Példaként említette a gödöllői Árammérő és az ik- ladi Ipari Műszergyár egymásra találását. Beruházás sem kellett ahhoz, hogy az árammérőgyár üzletkötői az IMI motorjait is propagálják külföldön. Hasznos például, hogy az IMI hőkezelőjét együtt használják. Három vállalat közösen működteti a tmk-ját: anyagot, gépet, embert egyaránt átgondoltan hasznosítva. A vállalatnak, egyénnek jól jövedelmez ez és a népgazdaság hasznát is növelik általa. A megyei pártbizottság ösz- szegezte az eredményeket, miszerint az ötödik ötéves tervben évente négy százalékos, 1980—1982 között pedig évi 2,2 és 2,3 százalékos volt a termelés növekedése, s mindezt a termelékenység emelkedéséből érték el. Hiszen 1975- től évente 2-3 százalékkal csökkent a létszám, s a feladatok a munkaerő még intenzívebb foglalkoztatását írják elő. Elmondották, hogy az Ipari üzemekben foglalkoztatottak .44 százaléka szakmunkás, s különösen a nagyobb vállalatok tettek erőfeszítést a szakmunkásgárda növelése érdekében. A fővárossal közös szakmunkásképzés ellenére az üzemek igénye 10—20 százalékkal meghaladja a képzési lehetőséget. A hozzászólóik is felemlítették; ahol mód van rá, helyileg mindent meg kell tenni az utánpótlás biztosításáért, képzéséért. A szakmunkásképzésnek jobban kell segítenie a fejlesztendő ágazatokban a szakmunkások arányának növelését. A vezetők fél helytálltuk Felelősségnél rangsetrohmk Vita alakult ki azon, egyenlő-e a szintentartás a fejlesztéssel? Lehet-e takarékosság ürügyén lemondani a fejlesztésről? S mint helyesen fogalmazták meg: a szintentartás sem egyhelyben tóoogás. mint ahogy az intenzív fejlesztésről sem mondunk le. csupán szigorúbban rangsorolunk. Nem engedhető meg. hogy határozataink eljenáre elszaladjunk a beruházásokkal. De akár a DKV katalitikus" krakküzeme. vagy amiről a Forte evőrigazgatója szólt: az 500 milliós beruházás idő előtti befejezéséről, gvorsabb megtérüléséről —. erről nem mond la a megye. Jogos kívánság az is: a ver- senykéoesság javításának előmozdítása érdekében szükséges. hogy az árak csak a társadalmilag valóban szükséges ráfordításokat ismerjék el. Ne lehessen a fogyasztóra hárítani a termelés lazaságait, a szervezetlenséget. Az érdekviszonyok a vállalkozási formáktól függetlenül egységes alapon és módon ösztönözzenek a gazdaságpolitikai, célok elérésében. Az érdekviszonyok továbbfejlesztése. a nagyvállalatok mononolhelyze- tének megszüntetésére és _ a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségének a termelői érdekekhez való közelítésére irányuljon. A Csepel Autógyár pártbizottságának titkára a többi között felelősen fogalmazta meg: ezen túl is első helyen kezelik munkájukban az Ikarus gyár igényeinek kielégítését. Ez erkölcsi és politikai szempont —, de nem az anyagi ösztönzés és az érdek- azonosságon nyugvó feladatmeghatározás. Mint ahogy jó lenne, ha a külkereskedelmi vállalatok érdeke is közelítene a vállalat érdekeihez. Ma még nincs így! Mindenki egyetértett abban is: csak az egységes rendszerű és követelményű gazdasági szabályozástól lehet eredményt várni. A bérpreferenciát ne csak a fővárosra, de az agglomerációra is érvényesítsék. Fontos megállapítás ez. hiszen a megyei ipar kihat a népgazdaságra is. A termelési érték 1932-ben megközelítette a százhúsz milliárd forintot. Itt állítják elő az ország ipari termelésének tíz százalékát, s foglalkoztatják a munkaerő hat százalékát, a magyar ipar állóeszközeinek hét százalékát működtetik itt. Mintegy százezer fő dolgozik a Pest megyei iparban, s plusz 30 ezer fő más ágazatokban, elsősorban a termelőszövetkezetekben. A 180 ezer bejárónak ötven százaléka ipari munkás. A beszámoló feltárta: a buA megye iparában mintegy kilencezer műszaki-gazdasági értelmiségi dolgozik, létük meghatározó a tennivalók végrehajtásában. A testület hangsúlyozta: a gazdasági élet változásai, az önállóság növekedése, a piaci hatások erősödése tovább növelte a vezetők felelősségét, a velük szemben támasztott követelményeket. A vezetők jól vizsgáztak, alkalmasak a posztjukra. Az Ipar ágazati struktúrája a főváros iparával szoros kölcsönhatásban fejlődött. Alapvetően befolyásolta a szervezetet a nagy fogyasztó- körzetekre telepített kőolaj- feldolgozás, az elektromos áramtermelés és -fogadás, valamint az építőanyaggyártás. A DKV, az ország legnagyobb termelési értéket előállító vállalata korszerű és nagy hatékonyságú technológiával dolgozik. Meghatározó szerepet tölt be a jól dolgozó Duna- menti Hőerőmű, valamint az OVIT albertirsai és gödi fogadóállomása. A megye iparában meghatározó a gépipar, itt dolgozik a fog’alkoztatottak 43 százaléka. Jelentős az élelmiszeripar, valamint a tanácsi és a szövetkezeti ipar. Százhalombatta, Vác, Dunakeszi, Piliívörösvár, Zsám- bék—Budaörs és Szigetszent- miklós jelentős Ipari központ. De fontos iparral rendelkezik Gödöllő, Szentendre, Cegléd, Nagykőrös város is. Pest megyében 40 önálló állami ipari vállalat, 48 ipari szövetkezet működik 400 ipartelepen. Ezenkívül 260 ipartelepen más megyei székhelyű, elsősorban budapesti üzemek gyárai, gyáregységei termelnek. 720 a más népgazdasági ágak ipari munkáját végző telepek száma. Az új vállalkozási formák közül jelenleg 16 kisvállalat, 23 kisszövetkezet, 392 vállalati gazdasági munkaközösség működik, 107 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport van. Az ötödik ötéves terv során évente 4-4,5 milliárd forint értékű beruházás történt. Korszerűsödött az ipar termékszerkezete, nőtt az élenjáró, a világpiac igényeit kielégítő termékek aránya. A gépipar és a könnyűipar termékeinek exportjában lassú előrehaladás tapasztalható. Itt a haladás termékszelekcióra készteti a vállalatokat. Az Ipar fejlődése sürgeti a raktározás, a csomagolás, a szervizszolgáltatás gondjainak megoldását. Gyorsabb elektromoshálózat- rekonstrukcióra, a telefonellátás javítására, gázvezeték építésére van szükség. Itt jól találkozik össze a lakossági, az ipari és a termelőszövetkezeti igény, érdek, az erők összefogását, koordinációját ez könnyíti. ..., Szó volt a pártbizottság ti lé- itt dolgozó csaknem 30 ezer sén a mezőgazdasági üzemek ember tíz százalékkal növe.i ipari tevékenységéről is. Az a megye ipari termelését. Elosremufutó, hasznos tanácskozás BoZlai László felszólalásában mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztést elismerte. Különösen meleg szavakkal szólt a vitáról. Mint a többi között mondotta, valamennyi megfelelt a Központi Bizottság határozatainak. Az előterjesztések, valamint a felszólalások méltóak a népgazdaság nagy fontosságú céljaihoz, a magyarországi iparpolitika jelentőségéhez.. Gazdag, előremutató, hasznos tanácskozásnak értékelte a pártbizottság munkáját. Ügy is, mint irányítóját az elmúlt évek, s az 1983-as feladatoknak, s úgy is, mint amilyen felelősen értékelte a sikereket, nyíltan, őszintén fogalmazta meg a tennivalókat, kiválasztva a legfontosabb megoldan- dókat. A Központi Bizottság osztályvezetője, mint mondotta, először vett részt a Pest megyei pártfórum munkájában, mióta e tisztséget betölti, s jó érzéssel hallgatta a konstruktív, gondolatokat ébresztő, tettekre serkentő megállapításokat. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság mindig különös jelentőséget tulajdonított az iparnak, s e sorban nagyon fontos az idei központi bizottsági határozat az ipar helyzetéről. Ez a. megyei pártbizottsági ülés jól segítette — hangsúlyozta Ballai László — a Központi Bizottság határozatának valóraváltását. A megye jelentős feldolgozó iparral rendelkezik, márpedig a nemzetközi piacon mi a feldolgozott termékekkel tudunk legjobban fizetni a behozott nyersanyagokért. Országosan, de ahogy Pest megyében is meghatározták: a műszaki színvonal.javításával, a termelékenység növelésével, a minőségi követelmények magasabb szintre emelésével juthatunk csak előbbre. Ugyanilyen fontos feladat az anyag- és energiatakarékosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás nálunk még ■mindig magasabb, mint akár egy fejlett tőkés országban. Ballai László szólt az 1984-es teendőkről, s mint mondotta: 1983-ban megkezdtük a külföldi adósságállomány törlesztését, csökkentését, 1984-ben tovább haladunk ezen az úton. S ebben az iparnak meghatározóként kell részt venni. Mind emellett a hazai fogyasztást is ki kívánjuk elégíteni. Hivatkozott az egyik felszólaló szavaira, aki úgy fogalmazott: sok ország megirigyrlhetné, hogy gondjaink közepette is milyen kiegyensúlyozott hazánkban az ellátás. Érződik, milyen erőfeszítéssel gondoskodnak a pártban arról, hogy megőrizzük vívmányainkat. Néhány érzékenyebb szabályzómódosításról is beszélt Ballai László, ilyen a többi között az SZTK vállalati hozzájárulásának tízszázalékos emelése, a tartalékalap képzés új rendje, a vállalati fejlesztési források egy részének visszafogása —, valamennyi újabb ösztönzője annak, hogy a meglévő tartalékokból, mint eddig is, a lehetségest feltárják, kihasználják. Vállalatra, személyre szólóan Nyolc pontból áll a pártbizottság feladatterve, részletedben, vállalatra szólóan is megjelölve, merre vezessen utunk. A nyolc pontban szó van a többi között az energiatermelésről, a Dunamenti Hőerőmű, az albertirsai és a gödi fogadóállomások műszaki biztonsággal megoldandó tennivalóiról, az energiaellátásban rájuk háruló feladatról. A kőolajszármazékok megtakarítása érdekében folyamatos követelmény a fajlagos hőfelhasználás, villamosenergia-önfof gyasztás és a veszteségek csökkentése. A gépipari üzemek számára a tőkés export elsődlegességét határozta el a testület, s azt: javítsák az export-import egyenleget. Részletesen szólt a Csepel Autógyár szerepéről, kooperációs és fejlesztési feladatairól. Emellett azo-nban ösztönözte a gyárat a nemzetközileg versenyképes fődarabjainak gyártására, Önálló forgalmazására. Ugyanilyen fontos teendője az alkatrészek, a speciális gépkocsik, részegységek hazai célra, s exportra gyártása. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezések, részegységek gyártásában eddig is jelentős szerepet vállalt a Monori Mezőgép Vállalat, az IMI, a Csepel Autógyár és más vállalatok, szövetkezetek is —, ezentúl is a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségekre kell alapozni. A mikroelektronikai alkatrészgyártás programjában nagy a Mechanikai Műveknek, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának a szerepe. A határozat foglalkozik a könnyűipari üzemek fejlődésével, a tanácsi és a szövetkezeti ipar fontos területeivel. Mindenütt célul tűzte ki a folyamatos üzem- és munkaszervezést. a jó tapasztalatok átadását, a túlzott irányítás, centralizáltság mérséklését, az önállóság fokozását a gyáregységekben is. Mint ahogy Krasznai Lajos végezetül összegezte: "az iparpolitika stratégiai céljait, tartós követelményeit fogalmazták meg a pártbizottság tagjai, hűen a Központi Bizottság határozatához. Ennek szellemében tekintette át a fejlődést, az ipar fejlesztésének lehetőségeit és határozta meg a végrehajtandó teendökc-t. Munkánk nem csupán gazdasági feladat — hangsúlyozta —, hanem elsősorban politikai, társadalmi követelmény. A lakosság egészét, élet- és munkakörülményeit érinti, hogy összességében és vállalatonként hogyan kezdenek a határozat végrehajtásához. S . A. Felmentés, választás Kedden az MSZMP Budapesti Bizottságának kibővített ülésén Király Andrásnét, a pártbizottság titkárát érdemei elismerése mellett — fontos állami megbízatása miatt — felmentették titkári funkciójából, végrehajtó bizottsági és pártbizottsági tagságából, valamint a propaganda- és művelődési bizottság vezetői tisztségéből. A pártbizottság Pusztai Ferencet, a budapesti pártbizottság tagját, az MSZMP ELTE Bizottsága titkárát megválasztotta a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagjának, a budapesti pártbizottság titkárának, a propaganda- és művelődési bizottság vezetőjének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizeden keresztül végzett eredményes mozgalmi munkája elismeréséül Király Andrásnénak a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Faluvági Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke adta át.
