Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

SLJWJU) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM 869. SZÁM Ára I.IOf'iriltl 1983. NOVEMBER 15., KEDD A mélyszántás van hátra Elcsendesedett az őszi határ Az elmúlt héten lényegében Pest megyében is befejeződ­tök a legfontosabb őszi mun­kák. Véget ért a szüret: az idén rekordtermések születtek a szőlészetekben, a tervezet­tel ellentétben például a Pest megyei Pincegazdaság 150 ezer mázsa termés helyett 180 ezer mázsa bornakvalót fel­vásárolt. Tulajdonképpen csak cukorrépából akad még szá­mottevő mennyiség, ami be­takarításra vár. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyától kapott tájékoztató sze­rint ennek az ipari növény­nek 80 százalékát szedték fel. szállították a feldolgozóüze­mekbe. A beérkezett jelenté­sek szerint az őszi mélyszán­tás 75—80 százaléknál tart a megyében. A gyáli Szabadság Terme­lőszövetkezetben mostanáig a tervezett őszi mélyszántásnak 60—65 százalékát végezték el, az első őszibúza-veíések már kikeltek, szépen fejlődnek. Kedvező híreket kaptunk zöldségtenmesztési ágazatuk­ról: az eleve veszteségre szá­mító tevékenység várhatóan 2 millió forintos nyereséget hoz az idén. Egyebek között erről tájékoztatott bennünket Kiss MEGKERÜLHETETLEN E ljutottunk ide Is: dia­betikus, azaz cukorbe­teg által is elfogyaszt­ható élelmiszereket, üdítő italokat lelni Nagykata élelmiszeráruházának gon­doláin. Szó sincs persze arról, mintha a, település húsz élelmiszerboltjának mindegyikében már itt len­ne a mindent kínálás ideje, ám tagadhatatlan, az ellá­tásért felelős Afész tisz­teletet érdemlő erőfeszíté­seket tesz, hogy minél na­gyobb választékot sorakoz­tasson fel az üzletekben. Amibe beletartozik — mert a megyében harmincezer felett van a cukorbetegek létszáma! — a különleges­ség is, azok szolgálata, akik amúgy is sokat küszködnek táplálkozásukkal, beteg­ségükkel. Az előbb az erő­feszítés kifejezést használ­tuk; nem túlzásként. Való- . ban találékonyság, szemé­lyes kapcsolat, sok-sok tü­relem kell ahhoz, hogy a magukat nem nagyon törő élelmiszeripari üzemektől összeszedegessák azt, amit csak lehet. Megismételjük, amit csak lehet. Sok olyan árura lenne ugyanis szük­ség, amit nem készítenek az élelmiszeriparban, s nem azért, mert hiányzik hozzá az alapanyag, a gép, a technológia, bármi más, hanem mert hiányzik a serkentő erő, az érdekelt­ség. Létezik egy olyan, a nyilvánosság előtt el nem hangzó, de a beavatottak között szemcsippentéssel elfogadott vélekedés, ami szerint egyetlen üzlettípust nem kerülhet meg a vá­sárló, ez pedig az élelmi­szerbolt. Más mindenről rövidebb, hosszabb ideig le lehet mondani, enni azon­ban kell. ez az alapja a vélekedésnek, s nyomában annak a magatartásnak, amely hosszú időn át iste­nítette a hagyományt, mondván, a magyar házi­asszony konzervatív, nem kell neki újdonság. Mint minden hamari általánosí­tásnál, ennél is a gyakor­lat adott meggyőző cáfo­latot. Amíg ugyanis a me­gyében 1960 és 1970 között az egy főre számított élel­miszerfogyasztás eszten­dőnként átlagosan 2,5 szá­zalékkal emelkedett, az ötödik ötéves tervben ez a mutató 0,3-re csökkent! Kiderült, a kereslet — sze­rény mértékben — nem­csak az áremelkedések fog­ják vissza, de ezt teszi a kíná’at szűkössége is, a tényleges újdonságok hiá­nya. az ipar és a keres­kedelem közötti kapcsola­tok kurzasága. a partneri viszony ritka jelenléte. Félezer felett van a me­gyében — a különböző te­lepeket, részlegeket is fi­gyelembe véve — az élel­miszeripari üzemek szá­ma, ám sokféle terméknél — elég itt a sörre hivat­kozni — a megyei keres­kedelem kiszolgáltatottja olyan, nem megyei gyártó­nak, aki ráadásul nem egy esetben élvezi a monopol­helyzetéből következő ter­meszei vagy kicsikart előnyöket is. Amíg termé­kek soráért imádkozni kell a gyártóknál — mondja a nagy tapasztalaid keres­kedelmi ember —, addig illúzió partneri viszonyról beszélni. S valóban az, mert a termelő nem árul, hanem eloszt, márpedig ha eloszt, akkor tetszésé sze­rint válogathatja ki, ad-e, s mennyit ennek a cégnek, amannak, a harmadiknak. Ez nem az ipar meg a ke­reskedelem belügye, hiszen kettőjük csatájának vesz­tese vagy nyertese a fo­gyasztó, a vásárló. Az a vá­sárló, aki a megyeben evente, a család egy-egy tagjára számítva — a csa­ládtípustól függően — 11- 13 ezer forintot ad ki élel­miszerekre, összes kiadá­sainak 27-38 százalékát fordítva erre a valóban megkerülhetetlenre. Ez­zel az aránnyal, mint lehe­tőséggel élni: az élelmi­szeriparnak nyitott zöld út. Az aránnyal visszaélni azonban nem a termelés, forgalmazás egyik kérdése, hanem a közhangulatot alapvetően befolyásoló té­nyező ! éljük, s aligha téve­dünk: indokoltan ér­zékenyebbek arra az emberek, amit az élelmi­szerboltokban tapasztalnak, hiszen a megyében pél­dául a munkásosztályhoz tartozó háztartásokban ugyanazért az árumennyi­ségért, amelyért 1978-ban száz forintot fizettek ki a pénztárnál, most egyhar- madával többet kénytele­nek leszurkolni! A meg­nőtt anyagi terhek érthe­tően fokozzák az igényessé­get, azaz megkerülhetet­len annak kimondása: az állampolgár igyekszik meg­érteni az ország nehézsé­geit, de meg nem érti mindazt, ami vállalati ké­nyelmességből, nehézkes­ségből, a fogyasztói igények lebecsüléséből ered. Amire — az eredmények ellené­re is — sokasodnak a pél­dák, mert terjed a jó lesz így is szemlélet. Az előírt­nál gyatrább, a megfe'elő helyett adott silány hiába jelenik meg a válla'ati fő­könyvben árbevételként, nyereségként, a tényleges minősítést a fogyasztó jo­gának tartjuk. S e jog gya­korlásának, ha lassan is, érezhetőek a következmé­nyei. Mészáros Oltó V Antal, a közös gazdaság fő­kertésze, aki elmondta, hogy eredményeiket piaci munká­juknak is köszönhetik. Ennek bizonyítására csupán két adat: 15 százalékkal kevesebb árut termeltek, árbevételük mégis 20 százalékkal nőtt. A még hátralevő szántóföl­di, illetve kertészeti felada­tokkal sincsenek lemaradva. Már csak 400 hektár szán- tatlan a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben, ahol két műszakban, éjjel­nappal, három-három nagy teljesítményű Rába-Steiger traktor dolgozik. Bódizs An­tal, a szövetkezet elnöke el­mondta, a tervezett hektá­ronkénti 370 mázsa cukorré­pa helyett 440 mázsát takarí­tottak be egy hektárról. V. B. Hazánkba érkezik az osztrák kancellár Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára november 15-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Fred Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. (Életrajzát a 2. oldalon ismer­tetjük.) Alkatrészt cat a gép A Filmtechnikai Vállalat monoTl gyárában új fröccsöntőgépet állítottak üzembe. Ezen a berendezésen gyártják majd a külön­böző moziüzemi szerkezetekhez szükséges műanyag alkatrésze­ket. Barcza Zsolt felvétele 3 oldal: Munkájukkal már bizonyítottak Jobb feltételeket teremtenek I oldalt Gyárigazgatóból festőművész Mi van a kulisszák mögött? 7 oldal: Az első öröm és az első bú Győzött a papírforma 8. oldal: Vetélkedve tanulnak Hidegben — bodegában Az öJleféjt nem kell a szomszédba ni enni Megtakarított dfésdi forintok Természetesen nem lehet csak a mérnökök vagy a ku­tatók „munlcaköri kötelessége” az újítás. Régen felismert igazság az, hogy mindenki­nek a maga területén kell újat alkotnia, költségcsökken­tő, anyagmegtakarító és egyéb gazdaságossági célt szolgáló megoldásokat észre- vennie és szóvá tennie. A munkaverseny-irodák mellett sorra jöttek és jönnek létre äz újítási irodák is. Igaz, a szervezet önmagában ke­vés ... A Diósdi Gördülőcsapágy Gyárban például minden év­Pos‘ai tervek, elképzelések Előtérben a kis települések Nincs az országban olyan ember, aki valamilyen for­mában no kerülne kapcso­latba a postával. Szolgálta­tásait szinte mindenki igénybe veszi, éppen ezért működése folyamatosan ref­lektorfényben van. A sok panasz, a bírálat — mégha nem is mind megalapozott — arra ösztönzi a Buda- pestvidéki Postaigazgatósá­got, hogy szolgál tatásainak •f színvonalát javítsa, s a le- ^ hetőségeken belül bővítse is f azok körét. Figyelmüket elsősorban a kis települések felé fordít ák. ahol rosszabbak a munkakö­rülmények, nehezebbek a mű­ködési feltételek. Nem arra tö­rekszenek, hogy az apró fal­vaikban megszüntessék a hiva­talokat, céljuk, hogy minde­nütt tud i ám ak legalább néhány órás szolgáltatást nyújtani. Fontosnak tartják az ügyfe­lek pontos, érthető tájékozta­tását. Szeretnék a hivatalok­ban egységessé tenni az infor­mációs rendszert! azonos meg­jelenésű, szövegű táblákat, plakátokat terveznek. A lehe­tőségek szerint hasonló módon akarják berendezni a postáké.1 hogy az ügyfél mindenütt nagyjából azonos helyen ta­lálja meg a különböző szolgu. tatásokat. Keresik annak a lehetősé­gét!, hogy zárás után mikén' áshatnának a lakosság ren^'- kezésére. A megye nyolc köz­ségében már utcai telefonról is lehet távolsági beszélget* seket bonyolítani és táviratot feladni. A posta nem a magánügy- felekből él — mondták az igazgatóságon —. de a munkái minősítő visszhang elsősorban tőlük érkezik, fontos tehát, hogy az emberek elégedettek legyenek és minél kevesebb bosszúság érje őket a hivata­lokban. ben májustól februárig hir­detik meg az újítási • mozgal­mat. (Február 28-án értéke­lik az eredményeiket, és ek­kor osztanak ki körülbelül 51 ezer forint jutalmat.) Az egész éven belül azonban minden hónapot más-más té­mának szentelnek. Ami nem jelenti persze azt, hogy jú­liusban csak az anyag- és energiamegtakarítást segítő javaslatokat fogadják el, il­letve, hogy augusztusban csak az importanyagokat he­lyettesítendő megoldásokat ér­tékelik. A programban min­dig a legégetőbb feladatokat fogalmazzák meg, így havon­ta 7—8 konkrét témát tűznek ki célként. Az idén a Diósdi Gördülő­csapágy Gyárban 829 darab újítási javaslatot kapott az értékelő bizottság, amiből i50-at fogadtak el, 410-et per dig már hasznosítottak is vagy hamarosan hasznosítani fog­nak. A vállalat ezáltal 32,5 millió forintot takarított meg. A sok-sok újításból néhány példa: a szikraforgácsoló gé­pekhez eddig külföldről kel­lett az olajat beszerezniük. Most egy hazai folyadékot kí­sérleteztek ki helyette. Vagy: a vállalatnál elég sok el­szennyeződött, lúgos olaj ke­letkezik. Megsemmisíteni nem tudják, holott szennyezi a környezetet. Lehetséges, hogy még nem a végső megoldást találták meg, de egy tisztító eljárást már kidolgoztakj Más: a lemezollók ellenőrzése, kor korábban minden egyes munkadarabot kézbe kellett vennie a meósnak. E munka megkönnyítésére próbaberen­dezést fejlesztettek ki. Román nemzetiségi szövetség Befejeződött a kongresszus Gyulán vasárnap a beszámo­ló vitájával folytatódott a Ma­gyarországi Románok Demok­ratikus Szövetségének VI. kongresszusa, amely az új or­szágos választmány és a szö­vetség tisztségviselői megvá­lasztásával fejeződött be. A ta­nácskozás munkájában részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A nap során a kongresszus résztvevői táviratban köszön­ték meg Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a tanácskozás­hoz küldött üdvözletét és jókí­vánságait. A román ajkú ma­gyar állampolgárok nevében a kongresszus elismeréssel adózik az egyenlő jogokért, a nemze­tiségi létet meghatározó nyelv ás kultúra megtartásához és fej lesztéséhez kapott erkölcsi és anyagi támogatásért. Ezután a küldöttek megvá­lasztották a 41 tagú új orszá­gos választmányt. A testület első ülésén a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetsége elnökévé Petrusen Györgyöt, főtitkárává pedig Márk Györgyöt választotta. Az MSZMP Központi^ Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Marokkói Haladás és Szocializ­mus Pártjának Központi Bi­zottságát a párt megalakulá­sának 40. évfordulója alkal­mából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke fogadta Szarka Károlyt, hazánk Japánban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyéi«. Gyencs András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke az SZKP Köz­ponti Bizottságának -meghívá­sára hétfőn Moszkvába uta­zott. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszklj, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Lakatos Ernővel, a Központi Bizottság agitációs és propa­gandaosztályának vezetőjével az élen, vasárnap a Guineái Népi és Forradalmi Köztársa­ságba utazott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége. A delegáció, amelynek tagja Gyürke József, a KB külügyi osztályának munkatársa, a Guineái Demokrata Párt meg­hívására részt vesz a párt XII. kongresszusán. fii r I Hull a szikraeső, rövidesen újabb Ikarus-al­A Vázak 3 HailWliaSba IS váz készül a CsePel Autógyár szcrelőcsar­mamii m f >•* nokában. Hogy jövőre hol falja a kilométe­reket a ráépített autóbusz? Talán hazánkban, de lehet, hogy Afrikában vagy a Közel-Keleten. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom