Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

r ŐRI lila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 264. SZÁM 1983. NOVEMBER 9., SZERDA EEnőiesedő pályii Bírják a terhet a fiatalok' Az államigazgatásban dol­gozók körében egyre nagyobb gondot jelent az elnőiesedés, amelynek fékezéséért már az illetékesek is tenni akarnak. A gyömrői nagyközségi tanács apparátusában tizenöten dol­goznak, közülük csak a vb- titkár és a művelődési főelő­adó férfi. A műszaki csoport­nál jelenleg is két üres állás­hely van, amelyeket nem tudtak betölteni ez idáig. t Színvonalasán A tanácsi szervezet négy csoportra tagozódik Gyomron: igazgatási, adó, pénzügyi és műszaki. Két csoportvezető rendelkezik az előírt képesí­téssel, egy felmentett egy pe­dig megbízással látja el a fel­adatokat. Általában a stabili­tás a jellemző, hiszen kilencen több . mint tíz éve állnak az állampolgárok szolgálatában, sőt hárman a 30 éves törzs­gárdához tartoznak. Az ügyintézők szinte vala­mennyien rendelkeznek az elő­írt állami, politikai és szak­mai végzettséggel. A község­ben 11 intézményvezető dolgo­zik. többségüknek megvan, az előírt állami és politikai vég­zettsége. Feladatukat az el­várások szerint, megfelelő színvonalon látják el. Kine­vezésükkel kapcsolatos jog­köröket a tanács illetőleg a végrehajtó bizottság titkára gyakorolja. Hasznos megbízatások Október 1-től új igazgatója van a Petőfi Sándor művelő­dési háznak, Kiss Mihály sze­mélyében, aki rendelkezik a szükséges képesítéssel. A Ság- vári Endre üttörőház igaz­gatója jelenleg főiskolára jár. Az intézményvezetők társadal­mi tisztséget, feladatokat is vállalnak. Ott vannak a HNF helyi bizottságában, a nagy­községi tanácsban, különböző jellegű szakmai szervezetek­ben. Rendelkeznek az ötéves ká­der-utánpótlási tervvel, jól képzett, vezetésre alkalmas fiatalok találhatók soraikban, akik olyan megbízásokat kap­nak, amellyel vezetői készsé­gük fejleszthető. A káder- és személyzeti munka a vezető egyik legne­hezebb feladata. Fontes, mert ez biztosítja a-'tanácsi és az intézményekben folyó munka alapját. Gyomron a szemé­lyi feltételek mindkét terüle­tén megfelelőek, lehetőség van a további színvonalas munka ellátására. A feltételek A további feladatok között szerepel, hogy az apparátus­ba jól képzett szakemberek kerüljenek. A tanács vezetői rendszeressé kívánják tenni a dolgozókkal való egyéni be­szélgetést. Ehhez igénybe ve­szik a párt és a szakszervezet segítségét is. Arra törekednek, hogy a jövőben is megfelelő, jó szín­vonalon lássák el az állam- igazgatási munkát. Ehhez a feltételek adottak. Á. J. lársadclmi munkások Kitüntetett sportvezetők A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 66. évfordulója alkalmából szűkebb pátriánk szinte valamennyi településén adtak át kitüntetéseket, jutal­makat a közéletben különösen sokat dolgozó, sokat vállaló személyeknek és kollektívák­nak. A társadalmi munka egyik sajátos területe a sport, hiszen az egyesületekben, a különbö­ző szakosztályokban szinte ki­vétel nélkül minden vezető és aktivista a szabad idejét ál­dozza fel önzetlenül, ingyen a közösség érdekében. Az utóbbi időben méltán esik több szó róluk a különböző ünnepsége­ken is. Ezek sorába tartozik az a kis rendezvény, amelyen a legrégebbi és legaktívabb kör­nyékbeli sportvezetőket kö­VasárnapI slágermeccs Gyomron Három mérkőzés: négy pont Csak tizenegyesből nyert a pilis otthonában MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Pécel—Gyömrő 2-2 (1-1), Pécel, 500 néző, ve­zette: Veress Attila. Az első negyedórában két hazai hely­zet maradt kihasználatlanul, mindkét esetben védelmi hi­bák előzték meg az akciókat. A 16. percben a felpörgő labdát a gyömrői Gáspár J. kapásból bombaerővel küldte a hálóba. Négy perccel ké­sőbb a vendégek hátvédje Csirkó J. ütközött a jobb- szélsővel, a bíró a 11-es pont­ra mutatott. A rosszul rúgott labda éppenhogy bevánszor- gott a jobb sarokba. Ezután kétszer is remek reflexszel mentett a péceli portás. Szünet után a 60. percben egy élesen belőtt labdát is­mét Gáspár J. rúgott a háló­ba. Beszorult a listavezető, a hazaiak mindent egy lapra feltéve támadtak. Erőfeszíté­seiket — igaz nagy védelmi hiba után —, siker koronázta a 78. percben, öt perccel ké­sőbb Szűcsöt fellökték a 16- oson belül, de a bíró sípja ezúttal néma maradt. Jó: Csató, Csirkó S., Ohát, Oldal, Gáspár J. IFI: Pécel—Gyömrő 1-0 (0-0). Vasárnap lesz az őszi idény slágermeccse, a Gyöm­rő—Dány összecsapás, dél­után egy órakor Gyomron. Pilis—Hcrnád 4-3 (2-1), Pi­lis, 250 néző, vezette: Németh J. (jól). Izgalmas, változatos mérkőzést vívott a. két csa­pat. A 78. percben 3-3-ra ala­kult az eredmény, a 83. perc­ben jogos 11-esből Gajdos K. szerezte a győztes gólt. GÓLLÖVŐ: Gajdos K. (2, egyet 11-esből), Hegedűs, Fla- luszka. IFI: Pilis—Hernád 1-1 (!) Aszód—Üllő 1-1 (0-0), Aszód, 50 (!) néző, vezette: lícer. A vendég üllőiek Tóth S., Kris- kó, Halmi és Pénzes nélkül álltak fel. A bíró minden íté­letével az üllőieket sújtotta, a 70. percben egy teljesen in­dokolatlan 11-esből szereztek vezetést a hazaiak. A vendé­gek kitámadtak mindent egy lapra tettek fel, s egy tárna-» dás után Gudra G. kicselezte az egész védelmet, a kapust is és közelről a hálóba rúgta az egyenlítő gólt. Valamennyi üllői játékos dicséretet érde­mel. IFI: Aszód—Üllő 1-2. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Tör­tei—Monor 1-1 (1-0), Törtei, 200 néző, vezette: Eperjesi. A 12. percben Király révén a hazaiak szereztek vezetést, amire a monoriak csak kát kapufával tudtak válaszolni. Szünet után a 69. percben Gáspár estében lőtt a hálóba. Jó: Pásztor, Sebők I., Szűcs, Vágó, illetve Varga, Kécskei, Jarábik. A forduló további eredmé­nyeiről, a tabella állásáról holnapi számunkban tájékoz­tatjuk sportkedvelő kedves olvasóinkat. TUDÓSÍTOTTAK: Burján Sándor, Gados Ferenc, Gér József, Kucsera József szöntötték és jutalmazták, Mo- noron a helyi sportszékházban. Az ünnepségen László János, a járási hivatal művelődési, testnevelési és sportosztályá­nak vezetője mondott rövid beszédet. Ezután dr. Erdős Ervin, a járási hivatal elnökhelyettese átnyújtotta Szalontai Attilá­nak, az ÁISB elnökének a tár­ca Kiváló társadalmi mun­káért elnevezésű kitüntetését. A PTSH kitüntető emlékpla­kettjét kapta Kertész Károly, a Maglód i KSK elnöke. Tizen­kilenc sportvezető pedig a kö­zösségért végzett munka jutal­maként elismerő okleveleket vehetett át á csanylevő csipegető gép Kelletlen rend, keletien kender Hogy a monori kenyér milyen is tulajdonképpen — viszonyítás kérdése. Ha másutt sületlen, fekete veknik­kel találkozna a vevő, itthon örülne annak, hogy ilyen van. De miután a konkurrencia nagyon is él, s a már több heimzu megvásárolható házi kenyér is bizonyos mércét jelent, mert ha drágább is, de egy héten ke­resztül sem veszít a minőségéből — a monori sütőüzem termékeivel a vevő elégedetlen. Mi több: mintha örö­kös lenne a harc, s lankadatlan a csetepaté. Miért ra­gacsos a kétkilós? Mitől nyomorék a kifli? Miért' törpe és idétlen a zsemle? Mindezt persze nemcsak a vásárló veszi észre, a mo­nori nagyközségi kői ; tanács szabálysértési főelőadója a feljelentések egész sorát ci­tálhatná elő, melyet a Fővá­rosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet tett egy- egy ellenőrzése során. Amit a hatóság tett ezek nyomában: magas bírságokkal sújtotta a sütőüzem vezetőit, a személyi felelősség ugyanis valamikép­pen elsikkadt. A vezetőik pe­dig — megunván a bírságokat s a sütőüzemben egyre-másra előforduló gondokat —, sorra eltávoztak. Kemence, lahat alatt A termékek minősége ettől még maradt olyan, amilyen. Január elsejétől ismét új fő­nök áll a pékség élén, fiatal- asszony, Darabos Attiláné. Csodát tőle sem várt senki, valamiféle érezhető változást azonban igen. De lehet-e őt egy személyben felelőssé ten­ni azért, hogy az Élelmiszer­ellenőrző Intézet az augusz­tus elsején gyártott két kiló- grammos kenyérről (300 dara­bos volt a mintavétel), azt ál­lapította meg, hogy hólyagos, morzsalékos, jellegzetes szagú és ízű, súlyhiányos — azaz selejt? Az ugyanekkor sütött puffancs, fonott kalács, vizes zsemle és tejes kifli sem fe­lelt meg a szabványnak. Kü- lön-külön mindegyik esetben újabb feljelentés fogalmazó­dott. Rigó László, a szabálysérté­si főelőadó gondolt egyet, s a szabálysértési bizottság elé hívta, illetve idézte az elmúlt héten mindazokat,, akik azon a bizonyos délutános műsza­kon közreműködtek a rossz minőségű, a hiányos súlyú termékek előállításában. Mit mondanak vajon, mi lehet az ok? Hiszen ez nem az első eset, az semmiképp nem de­rülhet ki, hogy éppen akkor „rossz passzban” volt az Csemeték Javában árulják ’ a facsemetéket a Monorvideki Áfcsz 4-es műút melletti lerakatánál. Jó a. választék a dísz-1 cserjékből, de az igazi sláger a köszméte és a fe­kete ribizli közös „utódja”, a joszta. Szabó László, a le­rakat dolgozója a tujákat is a vá­sárlók figyelmébe ajánlja Hancsovszki János felvétető IHI Az ókori vágóhely vége Pihenhet is a jószág Kínlódtak csak a hentesek az „ókori” vágóhelyen, ahol a minimális higiéniai előírások betartása is gyakori fejtörést okozott, a KÖJÁL pedig a szi­gorú egészségügyi szabályok­hoz ragaszkodva rövid határ­időt adott az előírás szerinti teljes felújítás elvégzésére. A Monorvidéki Áfész pilisi vágóhelyén évente több száz hízott sertés és birka kerül a kés alá. hogy a működési te­rület 11 községében a húsellá­tás biztosítható legyen. Házi­lagos kivitelezésben a teljes átalakítás és a korszerűsítés már a befejezéshez közeledik, a feldolgozó helyiségben va­kítóan ragyognak a falakon a csempék, mázolnak, lakkoznál a festők is. A tágas hűtőkamrában egész falka félbevágott sertés mel­lett békésen megférnek a bun­dájuktól fosztott vágott birkák is. A feldolgozó helyiségbe persze csak a zuhanyozás után a fekete-fehér öltözőn át jut­hatnak a vágóhely dolgozói. A 150 ezer forintos költséggel ké­szülő tervszerű átalakítás so­rán lehetővé vált a barátságo­san világos iroda kialakítása is. Egészében az átalakítás összhatása olyannak tűnik, hogy az szívesen dolgozó, rendszerető emberek részére készül. Ahol a munkahelyi közérzet jó, ott még a kéz is gyorsab­ban jár... Az eredmények is ezt igazolják. A gusztusosán fogyasztható szalonnának pe­dig az elkülönített füstölőben az akácfafüst ad étvágyágya­zó igazi jó ízt. És hogy a szállításra élőké szített tőkehúsok ne váljana' színtelenné, rágóssá, az autó kon hozott és a gazda szeli' szavaihoz szokott jószágok" hogy némileg megnyugodjana! — pihentetni kell. A sertések nek tehát külön ólak, a ju­hoknak pedig pihentető karám készült. K. S. üzem, hogy véletlenül össze­jöttek a dolgok ... Mint ki­derült, nem is erről van szó. Kilencen jöttek el a szabály­sértési tárgyalásra, a kerepes- tarcsai központ képviselője, Fejes József is jelen volt, igyekezett védeni a mundér becsületét. Akik azonban iga­zán benne vannak, nap mint nap tapasztalják — vagy ép­pen „megtermelik” — a hiá­nyosságokat, azok a dagasz­tok, a feladók, a pékek. Hortobágyi Gyula évtize­dek óta hűségesen dolgozik a monori sütőüzemben. Körü­lötte jonnek-mennek az em­berek. Most neki kellene vál­lalnia az augusztus elsején sü­tött ragacsos, súlyhiányos ke­nyérért a felelősséget. Megte­szi-e? — Ebben az üzemben — mondja — gond volt, van és ‘lesz is. Hat ember kellene hozzánk egy műszakra, de egy héten háromszor az utcá­ról szedjük össze az embere­ket Mindenkinek meglenne a maga felelőssége: én fele­lek a tészta minőségéért, s azért, hogy átsüljön tisztessé­gesen a kenyér. De nincs ál­landó ember, s a mindig vál­tozókat képtelenség újra meg újra tanítgatni! Rossz a vir- gológép. Már három évvel ez­előtt is lecsípett a tésztából, ma is azt teszi. Ragacsos a kenyér? Hát kérem: a fűtő beállítja a kemencét. Le is van lakatolva. Ügy megy reg­geltől estig. Azelőtt megte­hette az ember, hogy ha há­rom kenyér közül kettő gyön­gébb volt, azt visszaraktuk még sülni. Ma már...? És még egyet elmondanék. Volt egy nagy lisztraktárunk, egy hónapig is sütöttünk onnan. Most meg raktár nincs, bejön a liszt, amit felhasználunk az­nap, azt behozzuk, ami csak másnap kerül sorra, az kint marad az udvaron. Hidegen, nedvesen jön aztán be. Lehet ebből igazán jó kenyér? Eli/ tCf o... Szólnak a többiek is. Ra­dies Ernő — aki azon a bizo­nyos augusztus elsejei mű­szakon a súlyhiányos péksü­teményeket dagasztotta, azt mondja: — Elvállaltam a dagasz- tást. Papírom nincs róla, vagyis nem vagyok szakkép­zett. Én azt mondhatnám, hogy jeleztük a főnökségnek: rossz a virgológép, lecsíp a tésztából. Igen ám, de amit egyikből le­csíp, azt a másikhoz hozzá teszi, márpedig a zsömléknél egyöntetű súlyhiányt állapított meg az ellenőrzés. Fekete Sándor, aki a vajasüzemben dagasztott aznap, s a szab- ványsúlynál jóval kisebb puf­fancsok kerültek ki a keze alól, így védekezik: — Én évente egyszer-két- szer kerülök ilyen munkára. Akkor is csak beugrottam he­lyettesíteni. Nincs súlytáblázat kitéve, és megmondom őszin­tén, csak nagyjából ismerem a feladási súlyt. A feladó ideadta a tésztát, csináltam ve­le. amit úgy gondolomra tud­tam ... Darabos Attiláné üzemveze­tő igyekszik helyretenni a dolgokat. A feladók felelnek ugyan a súlyért — mondja —, - de a dagasztóknak is ugyan­úgy ismerniük és ellenőriz­niük kell a szabványt. Horto­bágyi Gyulának van is sza­bályos felelősségvállalási nyi­latkozata. Radics Ernőnek nincs ugyan, de ismeri és is­mernie is kell a technológiát. Fekete Sándort pedig ő, az üzemvezető „indította” sze­mélyesen aznap, s megbeszél­ték: nem lesz gond a helyet­tesítés során. Ott van egyéb­ként még Baranyi Dávid mű­szakvezető is, akinek egye­bek között a technológia pon­tos ellenőrzése, s a gyártás­közi ellenőrzés a feladata. A sok felelős között mégis vala­hogy elveszett a gyerek. Nincs meg a pontos súlyú, ízletes kenyér, a gusztusos péksüte­mény. Elhangzik, hogy rosz- szul jár a mérleg. (Amit rendszeresen hitelesítenek, s amit az ellenőrző szerv is használt.) Meg, hogy kinek kellene szólnia: állítsa már be a fűtő pár perccel koráb­bi sütésre a sort, ha raga­csosnak látják a kenyeret? S hiába mondja Fejes József, hogy Monoron — az Észak- Pest megyei Sütőipari Válla­lat működési területén egyet­lenként —, egy dekával sem csökkent a kenyérmennyiség iránti igény, hogy mit te­hetnek, ha errefelé főleg a finomlisztből sütöttet igény­lik, az üzem pedig kenyér­lisztből gyártja a vekniket, s ez a panaszok fő forrása —, ez nem elfogadható magya­rázat. Hiszen ha sohasem ke­rülne ki jó kenyér... De ke­rül, az is! Csak éppen az el­lenkezőjére több a precedens. S bár ez a megbeszélés se­gítő szándékkal hívatott ösz- sze, a lényeget nem lehet ki­kerülni: a feljelentések nyo­mában kinek-kinek vállalnia kell a selejt termékek ódiu­mát. Újabb határozat A szabálysértési bizottság határozatát tegnap hirdették ki a monori nagyközségi kö­zös tanácsnál. Jogerőre emel­kedésekor a határozatot mi is közöljük. Nem tudjuk, jobb lesz-e ettől a kenyér —, de hogy a személyes felelős- ségrevonás nagyobb rendet kell hogy eredményezzen vég­re, abban a vásárlókkal együtt reménykedünk,. Koblencz Zsuzsa Sínen gurul a káposzta A harmincadik vagon fejes­káposztát rakja vagonba egy­séges zöld necczsákokba az ül­lői vasútállomáson a Ferihegy Tsz. A zsákok tartalma 20—25 kiló. Az igazán szép, 2—3 kilós átlagsúlyú kemény fejekkel teli vagonokat Sturovóban ve­szik át a cseh partnerek, az I. osztályúnak minősített hi­bátlan árut aztán Prága felé irányítják, de mennek a hul­lámpapírral körül „tapétázott'’ vagonok Pozsonyba is. Virágh György, a Hungaro- fruct megbízott átvevője el­mondja, hogy szinte korlátlan az ilyen szép káposzta elhelye­zési lehetősége a külpiacokon, az aszály azonban nemcsak a termést dézsmálta meg. hanem az exportáló vállalat forgal­mát is. A savanyított termé­kének jó minőségéről híressé vált közös gazdaság különben tetemes mennyiséget szelete1 gusztusosán hosszú szálasán a termetes kádakba, ahol meg­kapja utolérhetetlenül egyén' jó ízét. A káposztaszárítmányt is szívesen vásárolják az észa­ki országok kereskedői mel lett a nyugatiak is. A Hungarofruct egyébkén1 Albertirsáról is nagy mennyi­ségű javított minőségű és ízű starkingot szállított külhoni piacokra. Az alma mélyebb bíborpiros színét nagyon meg­kedvelték az exportőrök, de a külföldi nagykereskedők is. Ez az almafajta igazi versenytár­sává vált a mediterrán terüle­tek különlegesnek hitt termé­kének. A rakodóknak szusszanásnyi idő sem jut pihenésre, egy­mást érik a magasra rakott teherautók, közvetlenül a ..kés alól” hozzák a tömött zsáko­kat. sietni kell, hogy holnap­után már a prágai háziasszo­nyok az ott is kedvelt sertés- pörkölt mellé párolt káposztát adhassanak... lépiesie, néptánc Járási népzenei és néptánc­találkozót rendeznek novem­ber 12-én, szombaton 17 óra­kor Üllőn, a Ságvári Endre Művelődési Házban. Bemutat­koznak a vecsési, gyömrői, mendei és pilisi amatőr népi táncegyüttesek, az üllői és a vecsési citerazenekarok. Belépőjegyek 10 forintért a helyszínen válthatók. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom