Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

6 %/ÍMod 1983. NOVEMBER 9., SZERDA \ ■ Jogi tanácsok» Aki felel barátja adósságáért • Verekedés után indokolt a vétkes személy elbocsátása Rehabilitáció a tsz-ekben A Magyar Közlöny 49. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendelete a tsz-taguk rehabilitációjára vonatkozó korábbi jogszabály néhány végrehajtási kérdéséről. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására és szociális ellátására idén hozott egészségügyi miniszteri rende­let — mint ismeretes — átfo­góan szabályozta a rehabilitá­ció egész rendjét. Ennek kere­tében a termelőszövetkezeti dolgozókat a népgazdáság más ágazataiban dolgozókkal azo­nos elbírálásban részesítik. A termelőszövetkezetekben Idén július Ütői a tagok a költségvetés terhére részesül­nek szociális ellátásban, ez so­kat segít a megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetén. Ugyanakkor a kö­zös gazdaságok maguk is ke­resik, hogyan lehetne újabb munkahelyek létesítésével, át­képzéssel és más módon segí­teni a rehabilitáció kibontako­zását. Azt, hogy erre szükség van, az idevonatkozó régebbi, illetve a mostani jogszabály egybevetése is igazolja: egy, csaknem 20 évvel ezelőtti ren­delet a rehabilitációt csakis az üzemi balesetekre és a gümő- kóros megbetegedésekben szenvedőkre szűkítette le, a mostani rendelkezés már a megváltozott munkaképessé­gűek termelőmunkába állítá­sáról intézkedik; tehát sokkal szélesebb körre terjesztettek ki a társadalom, a helyi gaz­daságok és a munkahelyi kol­lektívák segítőkészségét. A rendelkezés figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüze­mekben megváltozott munka- körülményeket, azt, hogy a szakemberek nagy teljesít­ményű gépekkel dolgoznak, nap mint nap nagy erőpróbá­nak vannak kitéve s mindez a leggondosabb egészségügyi el­látás esetén is fokozottabban Igénybe veszi a szervezetet. A nagyüzemilcg nem hasz­nosítható földek tartós hasz­nálatba adásáról a 19/1933. (X. 16.) MÉM-ÉVM-PM.-IM. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 47. szám.) A Jótállód alapképzés meg­szüntetéséről, a Jótállási költ­ségek elszámolásáról kiadott 32/1983. (X. 20.) PM. sz. ren­delet a Magyar Közlöny 4Ö. számában jelent meg. • Az adós tartozása fejében, lehetséges-e harmadik személy­nél foglalni? Egyik olvasónk azt írta le­velében, hogy semmi köze ba­rátja tartozásához. Ennek elle­nére nála foglaltak le egy te­levíziót és egyéb ingóságokat. Az igaz, hogy az ingóságok egy része a barátjáé, de a televízió saját tulajdona. Mit tehet olvasónk, hogy mentesítsék ingóságát a fogla­lás alól? Olvasónknak részben Igaza van. A saját ingóságát a fog­lalás alól mentesíttetheti, vi­szont barátja ingóságai nem mentesek a foglalás alól. A jogszabály értelmében, ha a végrehajtást kérő közlése vagy más körülmény alapján, valószínű, hogy a harmadik személynél levő ingóság az adós tulajdona, a végrehajtó á harmadik személyt nyilatko­zatra hívja fel, figyelmeztetve őt jogaira. Nyilván olvasónk is kapott ilyen figyelmeztetést, és ennek értelmében 8 napon belül köteles közölni, hogy ná­la vannák-e azok az ingósá­gok, amelyeket a végrehajtási értesítésben a végrehajtó megjelölt, és azokat milyen jogcímen tartja birtokában. Arra is nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e az adósnak az in­góságokra vonatkozó tulajdon­jogát, valamint tart-e valaki igényt a legfoglalt dolgokra és milyen jogcímen. Ha olvasónk elismeri, hogy a nála levő in­góság a barátja tulajdona, akit nagyobb adósság terhel, akkor az ottlevő ingóságokat jogosult lefoglalni a végrehajtó. Ha ol­vasónk az említett nyilatkoza­tot nem teszi meg időben, vagy barátja tulajdonjogát A munkabér fizetési napok megállapításáról a 22/1983. (VII. 28.) PM. sz. rendelet in­tézkedik, amely a Művelődé­si Közlöny 20. számában je­lent meg. A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkozta­tásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. Eü. M.-PM. számú rendelet rendelkezik, amely a Társadalombiztosítási Közlöny 6. számában jelent meg. nem igazolja, az a személy, aki a végrehajtást kérte, pert in­díthat olvasónk ellen a fogla­lás tűrése iránt. A perköltsé­get, ha olvasónk a nyilatkozatot saját hibájából mulasztotta el. neki kell viselnie. Ugyancsak olvasónknak kell viselni azo­kat a költségeket és azokért a károkért való felelősséget, amelyek abból származnak, hogy az adós tulajdonjogát el­tagadta, vagy amikor a felhí­vást kézhez vette, azokat egy másik személynek továbbadta, és ezáltal a foglalást meghiú­sította. Ami a televízióját illeti, az­zal kapcsolatban tulajdonjoga igazolása alapján, a végrehaj­tást kérő ellen, úgynevezett igénypert indíthat a bíróság­nál. • Fegyelmi büntetéssel ha­tározatlan időre áthelyezett dolgozót rehabilitáció eseten sem köteles a munkáltató az eredeti munkakörébe visszahe­lyezni. P. K. gödöllői olvasónkat 2 évvel ezelőtt csoportvezetői munkakörből előadói munka­körbe helyezték. Ez a kétségte­len visszaminősítés volt, havi jövedelme is kevesebb lett. Két év alatt szorgalmasan dolgozott, egyik újítását is el­fogadta a vállalat, és ezért re­habilitálták és törölték fegyel­mi büntetését. Olvasónk ez­után azzal a követeléssel állt elő, helyezzék vissza csoportve­zetői beosztásba. Azt a munka­kört, amelyet korábban olva­sónk dolgozott, ma már más omber tölti be, és kiváló ered­ménnyel. Annak a dolgozónak arról a munkahelyről való el­mozdítására nincs ok, mert az munkajogi bonyodalomhoz ve­zetne. Olvasónknak főelőadói munkakört ajánlottak, és ko­rábbi fizetését is megfejelték, ezt azonban nem akarja elfo­gadni, mert szerinte a rehabi­litáció azt jelenti, hogy az eré- deti munkakörébe kell őt visz- szahelyezni. Olvasónknak akkor volna igaza, ha meghatározott időre helyezték volna alacsonyabb munkakörbe. Áthelyezése azonban határozatlan időre szólt, és a régi munkahelyre való visszahelyezése nem köve­telhető. Megjegyezzük, hogy egyéb­ként nem volna akadálya an­nak — ha az célszerűnek mu­tatkozik —, hogy a vállalat mérlegelési jogkörében a fe- gyelmileg határozatlan időre áthelyezett dolgozót korábbi munkakörébe visszahelyezze. Ilyen intézkedésre azonban a munkáltatót kötelezni nem le­het. Ügy gondoljuk, a rehabi­litációhoz fűzött kívánalom ol­vasónk esetében is teljesült, mert magasabb munkakörbe helyezték, és fizetése is több lett a korábbinál. O A munkahelyi felettes tett­leges bántalmazása esetén, in­dokolt á vétkes személy elbo­csátása. Az egyik állami gazdaságban a gépkezelő az őt többszörösen rendre utasító felettesét szi­dalmazta, majd szó szót kö­vetve, tettlegesen is bántal­mazta. Emiatt őt azonnali ha­tállyal elbocsátották. A döntőbizottság is helyben hagyta a határozatot, s a dol­gozó kérelmét elutasította. Ol­vasónk tőlünk kér tanácsot, szerinte, felettese ok nélkül vonta felelősségre, és mivel már nem ez volt az első eset, nem tudta magát türtőztetni. Kétségtelen, hogy a munka­ügyi vita elintézésének nem ez az elintézési módja, ami itt történt. Akárhogy is hibáztat­ható olvasónk felettese, még­sem ragadtathatta volna el ■magát a tettlegességig. Ha ag­gály nélkül megállapítható, hogy olvasónk akár szándéko­san, akár gondatlanul szegte meg munkaköri kötelességét, akkor a fegyelmi vétség tárgyi súlyára, de az általános és az egyéni megelőzés szempontjai­ra is figyelemmel, az elbocsá­tás fegyelmi büntetés kiszabá­sa indokolt. Kétségtelen, fel kellett volna tárni a felettes magatartását is, mert ha az is támadó jellegű, vagy ok nél­küli volt. és agresszív fellépé­se váltotta ki olvasónk maga­tartását. Bár volna enyhítő körülmény, de mégsem hisszük, hogy annyira latba esne ez, hogy a bíróság a fegyelmi el­bocsátást megmásítaná. Min­denesetre próbálja meg, for­duljon bírósághoz. Dr. M. J, ETí>Tnái> it end klet ki »6 lem A Szépművészeti Múzeumból Műkincseket loptak el Szombaton, a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szépmű­vészeti Múzeumba, s hét, ott kiállított, nagy értékű fest­ményt. tulajdonítottak el —• mint az már ismeretes. Elvitték Raffaello Esterházy madonna című, olajjal fára festett képét. A kép mérete: 28,5x21,5 centiméter, leltári száma: 71. Hátsó oldalán az Esterházy család pecsétje lát­ható. A kép keret nélküli. A festmény Máriát a gyermek Jézussal és keresztelő Szent Jánossal — egy női és két fiú- alak — ábrázolja. Az egyik fiú alak Mária mellett egy sziklára vetett kendőn ül. A másik fiú alak féltérden — a baloldali előtérben — kezében írás-szalag látható. A kép hát­terében hegyvidéki táj, antik szobrokkal. Az alkotáson a világoskék szín dominál. A második eltulajdonított kép Raffaello Ifjú képmása című olajjal fára festett al­kotása. A kép mérete: 54x39 centiméter, leltári száma: 72, amely a kép hátoldalán van. A festmény lányos arcú férfi mellalakot ábrázol, aki jobb kezében papírt tart. A haja nyakközépig érő. fején sapka van, a kép jobb oldali hátte­rében egy hegyen vár látha­tó, balra folyó és hegy. A képen a kék és a piros szín dominál. A harmad!" kép Giorgione egy ismeretlen utánzójától származó Giorglone-képmás. A fára ragasztott papírra olaj­jal készült festmény mérete: 31,5x28,5 cm, leltári száma: 88. A negyedik és az ötödik kép Giovanni Battista Tiepo­lo alkotása, amelyeket olajjal vászonra festett a művész. Az egyik kép: Mária hat szent­tel címet viseli. Mérete: 72,8x56 centiméter. leltári száma: 651. A képen oszlopok előtt' felhőkön lebegő, széttárt karú Mária, előtte öt térdelő férfi és egy nő látható. Mária ruháját egy angyal emeli, a kép előterében a földön ko­ponya, csontok és könyv lát­ható. A másik Tiepolo kép címe: Pihenő szent család Egyip­tomba menekülés közben. Mé­rete: 47,7x05 centiméter, lel­tári száma: 6536. A festmé­nyen pálmafa alatt az elő­térben ülő Mária a gyermek­kel látható. Mögöttük szakál­las ősz férfi áll, Mjiria mö­gött szamár, a kép fial oldalán pedig négy-öt hódoló angyal látható. A hatodik és a hetedik kép Jacopo Tintoretto alkotása. Az egyik az olajjal vászonra fes­tett női mellkép, amelynek mérete: 38x33,3 centiméter, leltári száma: 112. A fest­mény sötét háttér előtt fiatal, kerek arcú, középen elválasz­tott, lesimított hajú női ala­kot ábrázol. Nyakában gyöngy­sor látható. A másik egy férfi mellkép, amelyet fár^ ragasztott vá­szonra, olajjal festet* Tinto­retto. A kép mérete: 47,7x39,2 centiméter, leltári száma: 114. A festményen sötét háttér előtt, gyér szakállú és baju- szú, rövid hajú, tojásdad ar­cú férfi látható sötét ruhá­ban. A kép .felső két sarkán jól észrevehető vászon kiegé­szítés van. A rendőrség kéri mindazo­kat, akik a bűncselekmény elkövetéséről, a festmények hollétéről adatokat tudnak szolgáltatni, értesítsék a buda­pesti rendőrfőkapitányságot — a 07-es telefonszámon —, vagy a legközelebbi rendőri szervet. történetében ez a műkincs- rablás a legnagyobbak közé tartozik, s talán nemcsak Európában. Ezért is kíséri olyan nagy figyelem és ér­deklődés az eseményt. Va­sárnap és hétfőn Becsből, Ró­mából, Londonból és Berlin­ből sorra telefonáltak a Szépművészeti Múzeumba, nemcsak újságoktól és egyéb hírközlő szervektől, hanem a múzeumokból és hasonló társintézményekből' is tuda­kozódtak, s a legnagyobb megdöbbenésüknek adtak hangot. — Azt Is el kell mondani, hogy sajnos, az utóbbi időben világszerte veszélyesen nö­vekszik az ilyen és hasonló műkincsrablások száma, oly­annyira. hogy számos nem­zetközi konferencián foglal­koztak már kizárólag ezzel a témával. — A Szépművészeti Mú­zeumból ellopott alkotások va­lóban az európai és az egye­temes művészet legjelentő­sebb alkotásai közé tartoznak, s ezért is remélhetjük, hogy a nyomozóhatóságoknak a la­kosság segítségével és a nem­zetközi közvélemény segítsé­gével sikerül visszaszereznie ezeket a képeket. Külön sze­retném hangsúlyozni: nagyon fontos lenne, hogy épségben sikerüljön nyomára bukkanj az alkotásoknak. A képek felbecsülhetetlen értéke miatt nehezen lehet elképzelni, hogy igazán gazdára találhat­nak a festmények. — Végül szeretném elmon­dani. hogy a múzeum a mű­kincsrabi is ellenére is a megszokott nyitvatartási idő­ben látogatható — fejezte be nyilatkozatát a budapesti Szépművészeti Múzeum fő­igazgatója. F elbccsülhetetlen Itthon és külföldön óriási visszhangot és megdöbbenést keltett a szombat éjszakai bu­dapesti műkincsrablás. Garas Klára, a múzeum főigazgatója ezzel kapcsolat­ban elmondta: — Legértékesebb képeink­ből loptak el. Mindenekelőtt a két elrabolt Raffaello-kép, az Esterházy madonna és az Ifjú képmása felbecsülhetetlen ér­tékű, annál is inkább, mert értékek Raffaello-mű kevés lelhető fel a világ múzeumaiban. Mindkét kép a legutóbbi na­pokig a Raffaello emlékkiál­lításon szerepelt, s alig né­hány napja került vissza ál­landó helyére. A többi eltűnt alkotás is az olasz reneszánsz legszebb festményei közé tar­tozik, a Tintoretto- és Tiepo- lo-képek szintén rendkívül ér­tékesek. — A• múzeumi ^veszteségek Vizek partján — HORGÁSZÉ OTTAL A kétszer győztes csuka f Szeretem az őszi reggelt, mikor a köd még mozdu- ^ latlanul ül a víz tükrén, s a nap is éppencsak ébredezik. | Jó balinos részen ezek azok a pillanatok, amikor rend- f szerint hirtelen megkezdődnek a rablások, a delfinszerű í ugrások, a kishalak hajtóvadászata — és a horgászok í napja. Ahol azonban nincs vagy kevés van ebből az ? ezüstös torpedóból, ott olyan a csönd, hogy meghallom, $ ha túloldali szomszédom vacogni kezd... Aztán egy- $ szeresük — ha a széket rúgnák ki alólam se esne rosz- ^ szabbul — gépkocsi száguld el mögöttem a gáton, dü- $. börgö motorral, „sportos" vezetővel. Odébb blokkol, ki- % pattan néhány nagyhangú, csörgő-zörgő úriember és én í — csomagolok. Cserkészni kell Az őszi—téli horgászatnál különös jelentősége van az ésszerű, óvatos magatartásnak a vízparton. A lesben álló csu­ka, süllő vagy sügér azonnal odébbáll, ha dübörgő léptek­kel közeledünk, nyomunkban kövek gördülnek alá a partról. A rablóhalazás legsportsze­rűbb módszerének, a pergetés- nek alapkövetelménye az óva­tosság. Nemegyszer úgy kell becserkésznünk a halat, mint vadásznak a vadat. Épp ezért lehetőleg vízhatlan, gumitalpú lábbelit vagy gumicsizmát húzzunk Jel. Bot és orsó Milyen legyen azonban az orsó, a bot? Az ésszerűség ha­tárán belül mindkettő lehet erősebb, strapabíróbb a szok­ványosnál. Az orsót ilyenkor néhány óra alatt jobban igény­be vesszük, mint máskor pár napi pontyozáskor. A bot is akkor megfelelő, ha spicce ki­csit merevebb az átlagosnál (Gondoljunk a csuka kemény pofájára.) A hosszúság a ki­fogni kívánt halfajtól és a te­reptől függően (nincsenek-e belógó faágak?) 1,80—3,00 mé­terig terjedhet. A technikáról A pengetés technikájával kapcsolatban a legegyszerűbb tanácsot egy tiszai horgásztól, Pócs Józseftől kaptam Kiskö­rén, a maga készítette rézka­nállal egyetemben. — A csukánál ezen múlik minden! — s alkarjával olyan süllyesztő, emelő mozdulatokat tett, mintha — nem épp ked- veskedőn — integetne valaki­nek. Legtöbb vizünkön — a na­gyon akadós vagy rekordpél- dányokban gazdag kivételével — elegendő a 20-as, 40-cs zsi­nórvastagság. Villantóval villantót A csuka, süllő horgászata rendkívül sok izgalmas, érde­kes és furcsa élményt nyújt­hat. A kalandok kinek örömet kinek bosszúságot, kinek ta­nulságot hoznak. Legutóbbi számunkban kettős sorcsere miatt pontatlanul jelent meg a gyömrői tavon elrendelt ti­lalomról szóló hír, s azóta fel is oldották. Nos, ezen — pon­tosabban a mellette levő tőze- gesen — pergetett Stránszki György, a Monor és Vidéke HE elnöke. A sokadik dobás után egy hatalmas krokodil- pofájút akasztott. A hal heves küzdelem után szakított, s el­rabolta az elnök spori ked­venc viilantóját. Pár nap múl­va mintha nyomában járt vol­na az egyesület egyik Ifjúsági horgásza, ifj. Rigó László. Az ő körforgójára is rávágott a nagy hal, mire azonban a kö­zelben levő felnőttek segíthet­tek volna, a csuka leakadt, s ifjú barátunk szomorúan te­kerte kifelé a zsinórt, A meg­lepetés akkor érte, amikor meglátta, mücsaliján mégis van valami, mégpedig: Stránsz­ki .György „elveszett” villan- tója. Mindkét horgásznak volt tehát egy kis öröme, de akko­ra, mint a kétszer győztes csukának — egyikőjüknek sem. Telepítés, tilalom A Monor és Vidéke HE-től egyébként hét közben kaptuk a hírt, hogy megkezdték az öszi^ telepítést és 1984. március 31-ig általános tilalmat ren­deltek el. Legutóbb egyébként 45 mázsa méretes pontyot tet­tek a gombai tóba. (Szállítás­sal 47 forintba került kilóia.) Ismét telepítettek 35 kilo­gramm ivarérett compót (75 Ft/kg). A közeli napokban Várnak még 10 mázsa nagy testű tiszai tenyészpontyot, két mázsa csukát, valamint 15 má­zsa kétnyaras pontyot. Új irodában Az egyesület elnöke egyéb­ként elmondta: az idei gyenge fogás jórészt annak tulajdo­nítható, hogy nem mertek a szokásos módon és az igények szerint telepíteni, mert a Tá- pió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat a zsiliorendszer javí­tása miatt a víz részbeni vagy teljes leengedését tervezte. Végül az egészből nem lett semmi, sőt a szükséges mun­kálatokat is az egyesületnek kell — MOHOSZ támogatás­sal elvégeztetnie, A vizet nem engedik le. Ugyancsak Stránszki György­től tudtuk meg, hogy befeje­ződött az egyesület új irodá­iénak tatarozása, korszerűsí­tése. Címe: Monor, József At­tila út 4. sz. A fé'foeadás ma kezdődik, és minden szerdán 15-től 19-ig tart. Hétfői napo­kon 16-tól 19 őrá'? várják az egyesület tagjait ügyes-bajos dolgaikkal a fenti címen. Furucz Zoltán Vereszkl János Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, Budaörs, Gyár u. 2. sz. alatt levő központi telephelyére, kiemelt fejlesztési munkáihoz felvess szerszám­esztergályosokat, szerszámköszörűsöket, szerszámmarósokat, tmk-munkában jártas szakembereket Kereseti lehetőség: 4500 és 8000 Ft között. Felveszünk még férfiakat betanított munkára, három műszakba. Kereseti lehetőség: 4000 Ft-tól 750C Ft-ig Felveszünk továbbá: gazdasági munkaközösségeinkbe tagokat Szociális juttatások. A vállalat megközelíthető a 40-es, a 22 es és a 140-es autóbusszal, valamint a környék közséqeiből saját autóbJszainkkal. Jelentkezni lehet: a munkaügyi főosztályon. Telefon: 851 355.

Next

/
Oldalképek
Tartalom