Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

Mozgalmas hétköznapok A tett többet használ a szónál Roppant érdekes, tanulságos beszélgetésünk volt a napok­ban Pálfalvi Lászlóval, Mende község tanácselnökével. Ko­rábban már tárgyaltunk a te­lepülés tanácstagjainak mun­káját. Ezúttal a témakört ki­szélesítettük úgy, hogy a párt­tag és a pártonkivüli tanács­tagokról, valamint a községi pártalapszervezet tevékenysé­géről kértünk, s kaptunk in­formációt, egyféle ténymegál­lapító jelleggel. Ám, mielőtt a tárgyra térnénk, hangsúlyozni kívánjuk, hogy többször be­szélgettünk e hónapban Pál­falvi Lászlóval, aki szavait megerősítette legutóbbi talál­kozásunk alkalmával is... A passzivitás oka Első kérdésünkre válasza így hangzott: — Hát mielőtt a párttagok munkájáról beszélnék, előze­tesen csak annyit szeretnék elmondani, hogy a szeptembe­ri pártvezetőségi ülésünkön tárgyaltuk a tanácstagok mun­káját, különös tekintettel azokra, akik a pártnak is tag­jai. Az előterjesztést az ülés­re én magam készítettem el, ebben különválasztottuk azon tanácstagok tevékenységét, akik községünkben és azokét, akik a mendei munkahelyükön párttagok. Eszerint a helyi pártalap- szervezetben lévő tanácstagok munkáját kiválónak értékel­hettük az itteni feladatok megoldásában. A munkahelyi, tehát nem mendei pártalap- szervezetekhez tartozó tanács­tagok már kevésbé eredmé­nyesen dolgoztak, például: járda- és útépítésben, oktatási és egészségügyi létesítménye­ink továbbfejlesztésében nem tudtuk őket kellően aktivizál­ni. Sajnos, ugyanez a helyzet a pártonkivüli tanácstagokkal, akiket néhány nagyszerű ki­vételtől eltekintve, kevésbé tudunk bevonni a község ügyeibe, sokan még a tanács­ülésekre sem járnak el. — Mi lehet a legkézzelfog. hatóbb oka e passzivitásnak? — A személyes kapcsolatok hiánya a tanácstagok, a párt- és a községi vezetés között, amit már a járási pártbizottsá­gon is kifogásoltak — vála­szolta a tanácselnök, majd a következő mondattól erőseb­ben megnyomta szavai hang­súlyát — Itt talán a népfrontot is be kell vonni, mert amikor az új tanácstagokat megválasz­tottuk, nem kellően készítet­tük fel őket a várható nehéz­ségekre. De más problémák is előfordulnak: itt a tanácsi ap­parátusban én magam vagyok a legrégebbi dolgozó, holott csak négy és fél éve állok ezen a poszton, s csak 36 éves va­gyok. És itt elértünk a beszélgeté­sünkben a legnagyobb prob­lémákhoz, mert a tanácsi ap­parátus munkájának kerék­kötője az összhang hiánya, s a változó létszám. — Igaz, ma már elmondha­tó, hogy stabilizálódott a ta­nácsi dolgozók létszáma, s ez olyan reményekre jogosít ben­nünket, hogy a munkánk hiá­nyosságait a későbbiekben meg tudjuk majd szüntetni, ha kialakul egy jó törzsgárda. És talán az elképzelés is gyakor­lattá válik, hogy a tanácsi, vagy pártvezetést megkeresik gondjaikkal a tanácstagok... Generációs ellentét — A községi pártalapszerve- zetnek mik a főbb gondjai? — Én 1979-ben kerültem ide a tanácshoz, a rá követke­ző esztendőben választotta meg a tagság a pártvezetősé­get. Én akkor tömegszervezeti felelős lettem és Juhász Béla, az Épületkerámia Ipari Vál­lalat helyi telepének vezetője (nem mendei, hanem kókai lakos!) azóta párttitkár. Az alapszervezet gazdasági veze­tője egy nyugdíjas néni, aki a pártházban lakik, de csak a tagdíjak beszedését végzi, a szervező titkár, aki egyben ta­nácstag is, szintén nyugdíjas, egészségi állapota miatt nem tud aktívan részt vállalni fel­adatainkból. — Nehezíti a pártalapszer­vezet munkáját a „házon be­lüli” generációs ellentét is. Ezek odáig fajultak, hogy a munkahelyükön tevékenykedő idősebb párttagok levelet ír­tak a Központi Bizottsághoz, s a járási műszaki osztályhoz, mert egyikük utcájában egy járdát szerettem volna csinál­tatni. A járási pártbizottság­tól is kint voltak a helyszínen, sőt az országgyűlési képvise­lőnk is egyetértett a járdaépí­tés szükségességével. Nem ér­tem, miért kellett ezt a szeka­túrát végigcsinálni?! — sorol­Gólképtelen üllői labdarúgók Gyomrai siker a rangadón MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Gyömrő—Pilis 3-1 (0-0), Gyömrő, 500 néző, ve­zette: Győr Z. (határozottan). A pilisiek az egy pont re­ményében utaztak Gyömrőre a járási rangadóra, ennek megfelelően sündisznóállásba rendezkedtek be az első fél­időben. Védőik keményen, né­ha durván tudták csak fé­kezni a gyömrői támadásokat, így jóformán helyzet sem igen alakult ki, a vendégek a me­zőnyben elég ügyesen adogat­tak. Szünet után — mint már annyiszor —, a Gyömrő is­mét szinte a kapujához sze­gezte ellenfelét. Az 55. perc­ben egy szöglet után lepatta­nó labdát Szűcs 14 méterről ballal a bal sarokba bombá­zott, majd Lein-r közeli feje­se ment kapu mellé. Tovább­ra is a hazaiak voltak fö­lényben, s a 80. percben nö­velték az előnyt. Gáspár J. sorra cselezte ki a védőket, s a kifutó kapus mellett, nehéz szögből pompás gólt lőtt a bal sarokba. Négy perccel ké­sőbb egy magas labdát ismét Szűcs fejjel továbbítót4 — az elalvó kapus mellett —, a hálóba. Már mindenki a mérkőzés végét várta, amikor a 90. percben egy remek tá­madás végén Hegedűs talált a hálóba, megszerezve ezzel a becsületgólt. A gyömrőiek csak helyen­ként játszottak jól, de ez is elég volt a győzelemhez. JŐ: Bakos, Leiner, Ohát Szűcs, Oldal, illetve Duhaj. Tóth T., Hegedűs. IFI: Gyömrő—Pilis 0-0. A rangadón két pilisi játékost állított ki a bíró, a gyömrőiek kilenc ember ellen sem tudtak győzni. üllő—Bugyi 0-0, Üllő, 400 néző, vezette: Széky. A hazaiaknak ezúttal 6em ment a góllövés. Az első félidőben a vendé­gek kétszer fejjel hárították a kapusukon túljutott labdát, elöl pedig elkapkodták lehe­tőségeiket. A második félidő­ben fokozódott a küzdelem, de a színvonal nem javult. A mezőnyben jobban játszó vendégek több lehetőséget el­szalasztottak, így a döntetlen — mely a hazaiakra nézve hízelgő —, valós eredmény­nek bizonyult. Az üllői csapatból csak Csorba és Kriskó érdemel di­pcprptpt IFI: üllő—Bugyi 1-1. Az ül­lői fiatalok 11-est hibáztak. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Mo- nor—Nyáregyháza 2-0 (2-0), Monor, 200 néző, vezette: Letkó. Az ötödik percben vezetés­hez jutott a hazai csapat. Formás adogatás után Richter higgadtan helyezett a hosszú sarokba. A 43. percben jött a második gól. Kucsera kény­szerítőzött Fényessel, s a visz- szakapott labdát laposan vág­ta a hálóba. Fordulás után, bár akadtak mindkét oldalon helyzetek, az eredmény már nem változott. A hazaiak kö­zepes játékkal megérdemel­ten győzték le a mezőnyben ügyesen kombináló vendége­ket. JŐ: Varga, Richter, illetve Albert, Ménich, Maszel. A forduló további ered­ményeiről. a tabella állásáról holnapi számunkban tájékoz­tatjuk kedves sportkedvelő ol­vasóinkat A mérkőzésekről tudósítot­tak: | Burján Sándor, Gér József, i Kucsera József ja egyszuszra Pálfalvi László, s bár oka lenne rá, fölös in­dulat, sértődöttség nem érző­dik hangjában, inkább a tény­szerű közlésre szorítkozik. A számadatok egyébként jól szemléltetik állításai igazát, mert a pártvezetőség átlag- életkora olyan 50 év, a tanács­elnökön kívül csak az iskola­igazgató negyvenen inneni. Ezek után fölvetődött a nyil­vánvaló kérdés, hogy milyen tekintélye van Mendén a párt- irányításnak, a párttagságnak? — A párttagok többsége ak­tív, csak az a baj, hogy ülé­seinken gyakran nem a napi­rendi pontokkal foglalkozunk, hanem apró-cseprő ügyekkel, amik fontosak ugyan a hét­köznapi életben, de az ilyesmi más fórum elé tartozik. Köz­ségpolitikai kérdésekben a párttagságnak olyan 80 száza­lékára, vagyis főleg a fiata­lokra lehet számítani. Itt volt az idei május 1-i járási ünnep­ség megszervezése, amelyben oroszlánrészt vállaltak a tég­lagyári, meg a pedagógus párt­alapszervezet fiataljai. Kü­lönösen a pedagógus párttagok nagyon aktívak, az iskolaigaz­gató, Szilágyi Györgyné -veze­tésével. A Posta Számítástech­nikai Intézeténél és az épület­kerámiánál van vezetőségi tag — folytatta Pálfalvi Lász­ló, a lassan pozitív irányba hajló informálást, s akkor élénkült meg igazán, aniii-cor a párttagok egyéni kezdemé­nyezőkészségéről kérdeztük. Két kézzel Elmondta, hogy ezen a té­ren az idősebb párttagok kö­zött is jó az aktivitás. Kiss Fe­renc tanácstag, pártcsoport- bizalmi, s egyben vb-tag, vala­mennyi vezetőségi ülésen részt vesz, lelkesen, lelkiisme­retesen dolgozik. Párttaggyűlé­seket kéthavonta tartanak, ahol aztán alaposan megtárgyal­ják a község dolgait, alapellá­tásról, fejlesztésről, s például a telepítendő fogorvosi rende­lő helye nagy vitatéma volt. Néha annyira elhúzódik egy- egy taggyűlés, hogyha 15 óra­kor kezdtek, este fél hétkor szállingóztak csak hazafelé a tagok. Megjelenési arányuk változó, de mostanában 65—70 százalékos. Vagyis van egy olyan mag, amelynek tagjai, mellőzve a generációs és egyéb nézetel­téréseket, szívósan dolgoznak, építenek két kézzel és élő szó­val. Feloldva az ellentmondá­sokat. A. L. A. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM 1983. NOVEMBER 1., KEDD A Nagy Október évfordulóján Ünnepségek, koszorúzások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójára készülnek a településeken és munkahelyeken egyaránt. ★ A megemlékezése,k már no­vember 3-án csütörtökön meg­kezdődnek. Ezen a napon dél­után fél 3-kor a művelődési házban lesz a maglódi nagy­gyűlés, ahol Misek Miklós, a' járási pártbizottság politikai munkatársa mond beszédet. Fél órával később kezdődik a pilisi esemény a szovjet hő­sök sírjánál, Malik Károly, az Aranykalász Tsz pártvezetősé­gének titkára lesz az ünnepi szónok. A járási központi ünnepség november 4-én, pénteken dél­után fél 3-kor kezdődik Mo- noron. Ekkor a járás párt- és állami vezetői megkoszorúz­zák a szovjet hősök sírját a te­metőben. A művelődési központban 3 órakor ünnepi nagygyűlést tar­tanak, amelyen Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese em­lékezik a Nagy Októberre. A társadalmi és közéletben kima­gasló munkát végzett kollektí­vák és egyének számára át­nyújtják a Monori járásért emlékplaketteket. Az ünnep­ség keretében a monori József Attila Gimnázium és Szakkö­zépiskola irodalmi színpada mutatja be az erre az alka­lomra összeállított műsorát. ★ Ugyancsak november 4-én, pénteken 13 órakor kezdődik az ünnepség a gombai Fáy András művelődési házban. Előadó Racskó Károly, a gom­bai pártvezetőség titkára. Va­sadon 14 órakor Pesti Imre, a diákotthon igazgatója emléke­zik az évfordulóra. Üllőn, fél 3-kor a szovjet hősi emlékmű előtti téren Juhász János, a községi pártalapszervezet tit­kára méltatja az évfordulót. Sülysápon 16 órakor a mű­velődési házban tartanak nagygyűlést, amelynek szónoka Dinnyés Sándor, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára. Gyöm- rőn 17 órakor a Szabadság té­ren levő szovjet hősi emlékmű előtt lesz megemlékezés, a szó­nok Palotai Sándor, a 2. számú általános iskola igazgatója. Mendén ugyanebben az idő­pontban a művelődésá házban Pálfalvi László tanácselnök mond beszédet. Vecsésen fél 3-kor Császi Sándor, a Ferroelektrika Ipa­ri Szövetkezet elnöke emléke­zik a 66 évvel ezelőtti esemé­nyekre. ★ November 5-én, szombaton 17 órakor tartják az ecseri nagygyűlést, ahol Burján Györgyné, a községi tanács vb- titkára mond méltató szavakat. A községi ünnepségek kere­tében kitüntetések, elismerések átadására is sor kerül sok he­lyen. G. J. ládakészítés msrrésfépsn Többféle ipari és mezőgaz­dasági célra készítenek fe­nyőfából különféle ládákat a pilisi Aranykalász Tsz üze­mében. Képünkön Hornyik Sándor asztalos a marógépen a ládák megmunkálását végzi Tömegtakarmány Újból érték a kukoricaszár Szeptemberben megkapták a cukorrépaszeletet Az elmúlt években igen so­kak gondolkoztak el azon, hogy milyen érték az a tömér­dek kukoricaszár, amit haj­dan takarmánynak használtak, most pedig tsz-ek, állami gaz­daságok megégetnek vagy alá­szántanak. Pedig a kukoricaszár kü­lönféle kiegészítőkkel tömeg­takarmánynak is felhasznál­ható. Jól példázza ezt az ecse­ri Rákosmezeje Tsz is, ahol A környékbeli földekről a boltba Helyben terem, helyben árulják A lakosság jogos igényét elégítette ki a vecsési Feri­hegy Tsz, amikor hosszas ké­szülődés után megnyitotta a nagyközség piacterén zöldség­gyümölcs boltját. A faház fa­lára 1977 június 27-én került fel a profilt is meghatározó működési engedély. Késett a sláger Ügy tűnt, minden halad a maga útján. A pultot három­személyesre tervezték. Egy „fehér” eladórészt a tsz-ben készülő, már akkor a külpia­cokon is rég ismert savanyú káposzta és egyéb savanyúsá­gok: kapros kovászosuborka, a vegyes csalamádé néven is­mert finomságok árusítására, a másik kettőt a zöldáruk ki­szolgálására alakították ki. A helyiség jól elszeparáltan, az egészségügyi követelmé­nyeknek is megfelelően várta az árut. Ám a „sláger” egyre késett. A világpiacot ugyan meghódította, a távoli Auszt­ráliában, a nagy élelmiszer­áruházakban is keresett és kedvelt vecsési savanyú ká­poszta, a szűkebb pátriában, a Ferihegy Tsz piaci árusító boltjában nem találta a vevő Jelszó volt akkor: el ke! látni Vecsést mindennel, am a tsz-ben megterem! Azon tú a háztájiból, a kertbarátoktól is ígérték, hogy felesleges áruikat átveszik. Termelő is. eladó is, vásárló is jól járt — volna! Az ígéretes indulás után semmi sem magyarázta a ha­marosan bekövetkezett szüne­tet. Az eladók egyre-másra váltották egymást. Legutóbb rekordideig volt zárva az üz­let, a lakosság pedig egyre tü­relmetlenebben figyelte, med­dig tartják nem kifizetődőnek ezt a boltot? Köztudott, a tsz a budapesti Hold utcai csarnok­ban évek óta közmegelégedés­re árusít, főképp a vecsési, ül­lői, péteri föld termékeit fel­sorakoztatva. A vecsésiek szinte a főváros valamennyi kis és nagy csarnokában kí­nálják áruikat. Hogy épp a Vecsésen megépített üzlethez nem akadt vállalkozó, utólag ne keressük okát. Egyéves szünet Egyéves szünet után végre szeptember 1-től ismét üzemel a faház mint szerződéses üz­let. A két vállalkozó szellemű fiatalember. Pap László és Kindornai Péter annyi fantá­ziát láttak benne, hogy éves tervüket 1 millió 600 ezer fo­rintban határozták meg. Á tsz áruforgalmi osztálya most valóban biztosítja a kö­dösben megtermelt árufélesé- teket. Bizonyságul ott a ve sési kerek káposzta és sok más zöldségféle, mert az ■egyébként budapesti vállalko­zók már éjfélkor a Bosnyák téren rakodnak friss árut. Vö­rös- és lilahagyma, karfiol és zöldbab van a kínálatban. Mindenért útra kelnek, s a le­lőhelyről szállítják, hogy olcsó napokat is tarthassanak. Ilyen volt a burgonyavásár. Hagyma és alma Nem győzték a háziasszo­nyok igényét kielégíteni. A Jászságból hozták a Desirée- krumplit. Most a hagyma- és almavásárral örvendeztetik meg a vevőkört, A nylonzacs­kóban kapható savanyúságot és savanyított káposztát is a rendszeres árukínálatban sze­retnék tartani csakúgy, mint a tsz más sikeres termékét, a zöldség- és káposztaszárítmá- nyokat. Fekete Gizella már gondot fordítanak erre a lehetőségre. Az idei aszályos időjárás miatt a tervezettől jóval keve­sebb lett a fővetésű silónak vetett kukorica tömege és ez a szárból készített szilázsnak — mint takarmánynak — a megítélésében is szemléletvál­tozást hozott, vagyis, hogy a cukorrépaszeletekkel kevert nagy mennyiségű kukoricaszár­ból készített szilázs helyette­sítheti a fővetésből készítet­tet. Szerencsére szeptember vé­géig megkapták a 600 tonna cukorrépaszeletet, amellyel elegyítik a szárat. Ha a szarvasmarha-ágazat szakemberei az egyéb takar­mányokkal a szárból készült szilázst arányosan etetik, a termelési eredményekben nem lesz visszaesés, különösen, ha az egyéb (tartási, gondozási) körülményeket javítják. HÁLÓZATI ELLENŐRT középiskolai végzettséggel és gyakorlattal FELVESZÜNK. Jelentkezés: JÓZSEFVÁROSI KÖZÉRT VÁLLALAT, VI., Népköztársaság útjo 14. Munkaügy. Állattartók! A monori 508-as gazdaboltban vásárolt tápot és terményt novemberben, Monor területén díjtalanul házhoz Monor vidéki Áfész (ISSN 0133—2G51 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom