Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

*KST MM YE 1983. NOVEMBER 30., SZERDA 4 ■ Zenei panorámám Külföldi magyar énekesek Kiállítótér mekbölw Megyeiek a portrébiennálén Az új országos műhely seregszemléje Hatvanban Barcsay Jenő: Asszonyok A közelmúltban egymás után két, hanglemezt jelen­tetett meg a Hungaroton, amelyeken külföldön élő ma­gyar énekesek hallhatók. Mozart­és Rossini-művek Az első lemezen digitális felvételen Hamari Júlia éne­kel, a Magyar Állami Opera­ház Zenekarát Lukács Ervin vezényli. Hamari a közeljö­vőben ünnepli művészi pá­lyafutásának huszonöt éves évfordulóját Igaz, első nyil­vános fellépésére még kö­zépiskolás korában került sor. Kivételes hangi adottsága, muzikalitása tehát már igen korán megnyilatkozott. A nemzetközi Erkel-énekverseny első díját 1964-ben megnyer­te, s miután külföldre ment férjhez, hamarosan sikerei­ről olvashattunk a nemzetközi szaksajtóban és a hazai lapok tudósításaiban. Elsősorban oratórium- és dal-énekesként vált ismertté. Csakhamar ko­runk legnagyobb karmesterei­vel: Böhmmel, Karajannal, Kubelikkel, Soltival, Kari Richterrel, Boulezzal dolgo­zott együtt a legrangosabb fesztiválok sztárjaként. De Hamari nem szakadt e] ma­gyar közönségétől sem. Nem telik el olyan évad, hogy hangversenyteremben, vagy Operában ne lépne fel, néha több előadásban többször is. Hamari rendkívül tudatos, okos énekes. Kitűnően ismeri adottságait, korlátáit. Csodá­latos fényű meleg mezzoszop­ránja nem rendelkezik átütő drámai erővel, termete, szín­padi jelenlétének súlya sem teszi alkalmassá hangjának legtöbb szerepére. Mindezek­ből a hiányokból Hamari fé­nyes karriert épített. Nem azzal foglalkozott, ami szá­mára úgyis elérhetetlen, ha­nem saját adottságain belül tudatosan — bizonyára nagy erőfeszítéssel és hallatlan szorgalommal — a minőség maximumát nyújtja. Lemezének első oldalán Mozart-áriákat énekel; Cheru- bin I. és II. felvonásbeli áriáit a Figaró házasságá­ból, Darabéba két áriáját a Cosi fan tutiéból, és Sextus két áriáját a Titus kegyelme című kevésbé ismert Mozart- operából. A Mozart-játék a legnehezebb előadói feladat. A rendkívüli technikai tu­dáson túl a zenei intel'igancia próbája is ez a stíluskor. Szí­nek helyett opálosan egymás­ba mosódó árnyalatok, a bá­nat és vidámság érzékenyen hullámzó együttes jelenléte jellemzi a Mozart-zenét. Itt nem lehet mel.’ébeszéln.i, csal­ni! Ez a muzsika csak a leg­nagyobbaknak adja meg ma­gát. Hamari éneklését, Mozart stílusát tanítani lehetne. A lemez másik o’dalán két Rossini-ária, Rosina cava- inája a Sevillai borbélyból és Angelina rondója a Hamu­pipőkéből, valamint Donizetti A kegyencnő című operájá­nak Leonora-áriája csendül fel. Mint ismeretes, Rossini ezeket a gyilkosán nehéz áriákat eredetileg mezzoszop­rán hangra írta, de sokáig, szinte napjainkig koloratúr- szopránok énekelték. A söté- tebb színezetű, rendszerint súlyosabb mezzoszoprán és alt hang ugyanis kevésbé mozgékony, a bravúros kolo-, -atúrtechnikára kevésbé al­kalmas. Hamari koloratúrái egyszerűen elképesztők. A ‘öbboktávcs ugrások, trillák, najlítások játszi könnyedség­gel gyöngyöznek fel. V szopránsztár riái A másik lemez szintén valódi csemege az operara­jongók számára. Marton Éva ma a világ egyik legnagyobb szopránsztárja. Amíg a Ma­gyar Állami Operaházban énekelt, csak kevesen, talán még a színház vezetősége sem figyelt fel kivételes hang­adottságaira. Szép hangú, de kicsit sótlan, a színpadon ci­vilként mozgó énekest láttunk benne. Az igazi meglepetés a kiugrás, a dollárszagú pro­dukció a margitszigeti szabad­téri színpadon született meg, ahol 1973 nyarán Lamberto Gardelli zenei vezetésével Verdi: Attila című operájának női főszerepében hallhattuk. Azóta külföldön él és dolgo­zik. Fokozatosan meghódí­totta egész Európát, s ma már az amerikai kontinens legünnepeltebb éneksztárja. Kritikusai minden idők leg­nagyobb énekesnőihez hason­lítják, s nemcsak csodálatos hangszínéről, bámulatos tech­nikájáról írnak, hanem ki­emelik színészi alakításainak drámai intenzitását is. Sajnos Marton Éva viszonylag rit­kán vendégszerepei itthon. Ez a lemez itthon készült stúdió- és hangvevsenytermi felvételeit teszi közzé az 1971—77 közötti időszakból. A lemez első oldalán Verdi: A végzet hatalma című ope­rájának II. felvonásából hall­ható egy összefüggő részlet. Partnerei: Bordás György (Melitone) és Kováts Kolos (Gvárdián). A Magyar Ál­lami Operaház zenekarát ős az MRTV énekkarát Kórodi András vezényli. Az 1972-ben készült hang­lemezfelvétel a hangszépségen túl, a folyékony, értelmes és kifejező dallamformálásra irányítja a figyelmet. Leonora szólama — különösen ebben a jelenetben — drámai és lírai jellegű részekből tevődik ösz- sze, s így kitűnően érvényesül a művésznő magvas, de mégis karcsú és hajlékony hangjá­nak minden széoságe. A le­mez másik oldalán Men­delssohn csodálatosan költői Szentivánéji álom kísérőzené­jéből a tündérek jelenetét hallhatjuk Szirmay Márta és az MRTV énekkar közremű­ködésével. Az 1971-ben készült felvétel a hang érzéki szépsé­gén túl, a megformálás köny- nyedségével kápráztat el. Liszt Szent Erzsébet legendá­jának Erzsébet imája című részlete koncertfelvétel. Emel­kedett áhítat, színpadi manír- tól mentes megjelenítő erő, ab­szolút stílusbiztonság jellem­zi ezt a részletet éppúgy, mint Brahms Német rekviemjének szoprán áriájában nyújtott tel­jesítményét. Marton Éva Hungaroton-le- meze bizonyára nemcsak itt­hon, hanem külföldön is nagy érdeklődést fog kiváltani, a hazai közönségben redig minden bizonnyal felkelti a vágyat, hogy újból életben: a színpadon vagy a hangver­senyteremben találkozzon ez­zel a kivételes képességű mű­vésznővel. CSAK ARRA VAGYOK KI­VÁNCSI-.. A történelmi ta­pasztalat, de saját életünk, sorsunk fordulói is arra taní­tanak, hogy a jelenségeket egy­könnyen nem lehet megítélni, minden dolognak látni kell a színét s a fonákját is. így van ez akkor is. ha a múlt, a je­len vagy az emberiség jövőjé­nek nagy kérdései körül fo­rognak gondolataink. Makkai László történész azok közé a tudósok közé tartozik, aki nemcsak szakmája révén jut el ezekhez a megállapítá­sokhoz. Így például számára a Széchenyi alakjában megteste­sülő reformista gondolkodás sem csupán történelmi kérdés, hanem egy általános társadal­mi magatartásformának a vizs­gálata. amely ma egy gazda- sásireform-korszakban leg­alább olyan érdekes, gondol­kodásra érdemes kérdés, mint a XIX. század elején, közepén. Jelenünk s jövőnk számára egyaránt életbevágóan fontos az is. amiről a történész Schif­fer Péter ifiúságkutatóval és Berend T. Iván akadémikussal cserélt eszmét. A kérdés a mai ifjúság ideálszegénységének okairól, s az azzal minden bi­zonnyal kapcsolatban levő el­A televízióban Szovjet est Hagyomány már, hogy az év utolsó heteiben szovjet est­re invitálja nézőit a Ma­gyar . Televízió. A program­ra ezúttal szerdán, a 2-es csatornán kerül sor. Az est első része — 16.30-tói a tv-híradó első kiadásáig — el­sősorban a kisfilmek kedvelői­nek érdeklődésére tart számot, hiszen természet-, dokumen­tum-, rajz- és bábfilmek vál­togatják egymást az összeállí­tásban. A több mint hatórás prog­ram nyitóműsora Oroszország dalait, táncait mutatja be a nézőknek, akik olyán hagyo­mányos sportágakkal is meg­ismerkedhetnek a továbbiak­ban, mint a vasgyúrók, íjá­szok vetélkedőjével, rénszar­vasbefogással. Képzeletbeli sé­tára indulhatnak a hazai tv- nézők a szovjet főváros ódon negyedébe, az Arbatra, kirán­dulhatnak Nyugat-Szibériába, s hajóval utazhatnak a Szov­jetunió egyik legnagyobb fo­lyóján, a Volgán. A Két félév az űrben című ismeretterjesz­tő filmben Valerij Rjumin űr­hajós kalauzolja majd az űr­sétán az érdeklődőket. A legkisebbekről sem feled­keztek meg a műsor szerkesz­tői: A gyerekek számára báb- és rajzfilmekből készítettek összeállítást. Portréfilm mutat­ja be a magyar tv-nézőknek a népszerű Jurij bohócot — Ju- rij Nyikulint. Az est főműsora a Beszélge­tések holdvilágnál című tv-film lesz: A Magyarországon is kedvelt, fiatalon elhunyt Va- szilij Suksin novellái nyomán, a Moszkvai Kis Színház elő­adásán forgatott film egy fa­lu köznapi embereinek életét ábrázolja: nálunk is ismerős figurák mindennapi konfliktu­sait mutatja be. A program a Garanjan— Kúznyecov duó dzsesszműsorá­val búcsúzik: az országhatáro­kon túl i,s ismert kettős leg­utóbb tavaly, a XIV. prágai nemzetközi dzsesszfesztiválon aratott nagy sikert. A szovjet est két háziasszo­nya: Inna Jermilova és Endrei Judit. Padláson találták Kossuth hírlapja Értékes szabadságharc-kora­beli napilapgyűjteménnyel gaz­dagodott a Bocskai Múzeum. A hulladékgyűjtési akció kere­tében az úttörők Hajdúszo­boszlón az egyik lakatlan. le­bontásra váró öreg ház padlá­sán megtalálták Kossuth hír­lapjának csaknem valamennyi megjelent számát. Az 1848 júniusában indult és december 31-én megszűnt új­ságnak 157 száma látott nap­világot. amely minden írásával a szabadságharc ügyét szolgál­ta. A teljes épségben megta­lált anyag az úttörők és peda­gógusok közreműködésével ke­rült a Bocskai Múzeumba. bürokratizálódott iskolára, gyermek- és ifjúsági szerveze­tekre vonatkozott. Mert e két tekintetben, mint azt a szak­emberek megállapították, ne­hezen tudunk leszámolni a rossz hagyományokkal, nem­egyszer újakkal is gyarapítjuk azokat. Oktatási módszereink, tankönyveink, az iskolák lég­köre még mindig emlékeztet a porosz mintára, mint ahogy az úttörőmozgalom sem a gyermekek felszabadult, de­mokratikus szervezete, sokkal inkább a szigorú szabályok szerint működő iskolai szer­vezet része. Így aztán a cseme­ték nem tanulják meg ebben az ifjú korban a demokrácia alapjait, s majdnem természe­tes, hogy később, amikor ko­molyan gyakorolni kéne. már nem tudnak vele mit kezdeni. A mai isikolai körülmények elveszik a gyerekektől az is­meretek felfedezésének izgal­mait, helyette a napi biflázás gyötrelmei miatt megutálják a tudományt, s kevés az olyan pedagógus is, aki személyes példával ellensúlyozná a rossz tapasztalatokat. Az alacsony fizetések miatt hiányoznak az iskolákból a férfi tanárideálok, az őket helyettesítő, a család Az országos seresszemle ja­nuár 11-ig tekinthető meg. E negyedik hatvani portrébien­nálén több a kiállító és maga­biztosabb lett a mondanivaló, az élet árnyaltságát tárják fel. Mértéktartóan Az eddigiekhez hasonlóan, mértékadóan szerepelnek a megyénkben élő. alkotó művé­szek, így Pirk János, aki újabb Magvető-változatáért kapta meg a Hatvani Galéria kitün­tető érmét és díját. Igazán új­szerű Patay László barnákba álmodott Babits anyja című képe, amely emléket állít a száz évvel ezelőtt született klasszikus költőnk első asszo­nyának. Vecsési Sándor is kü­lönös portréval szerepel, az ar­cot, az embert rejti és még In­kább kiemeli a nyitott ablak körülhatárolhatóságával. Iga­zán mély és átélt arcmás Hock Ferenc édesanyjáról festett műve. Szentendre mestere. Barcsay Jenő egy feszült szer­kezetű mozaikvázlattal szere­pel, Csíkszentmihályi Róbert a neves művészettörténészt, Charles de Tolnayt örökítette meg bronzérmén. Nemrégen avatták fel Ádám Jenő Kos- suth-díjas zeneszerző sziget- szentmiklósi síremlékét, amely­nek portrévázlatát most a hat­vani biennálén is láthatjuk, Kelemen Kristóf korrekt fogal­mazásé terrakotta szobrát. Kaubek Péter Nagymaroson alkot, rendszeresen és lépésről lépésre halad előre, s ezt mos­tani munkája is igazolja. Bár V. Bazsonyi Arany, Mözsi Szabó István, Rátonyi és az iskola között energiáju­kat megosztó nők nem képesek az űrt teljesen kitölteni. A kép, melyet e tudós fér­fiak festettek például az ifjú­ság helyzetéről csupán azért nem olyan lehangoló, mert a mozgalom irányítói, a tanügy szakemberei már felmérték a kritikus pontokat, s mint e műsor is bizonyítja, készek tenni is jobbítása érdekében. HÉTFŐN ESTE PESTEN ÉS BUDÁN. Hallottam már, hogy e kétórás kalandozás a szóra­koztatás világában ékes példá­ja annak, hogy a glccs nem­csak a búcsúsok sátrain terem meg. hanem beférkőzik a rá­dió stúdióiba is. Magam ellen­kező véleményen vagyok. Egy­részt azért, mert élvezettel hallgatom a könnyed csevegést is ha az értelmes dolgokról szól, s ha netán különösebben magvas célja nincs is egy-egv interjúnak, hajlamos vagyok akkor is megbocsátani, mert néhány perc ereiéig szívesen hallgatom a szerep lázában égő Avar Istvánt, á sportdip­lomata pályára lépett Schmitt Pált, vagy gyermekeim leg­újabb ondolált hajú énekes kedvencét. Soltész Rezsőt is. Csillák András József, Mácsai István művei a mi szűkebb tájaink hatásá­ra is születtek, de a következő bemutatkozáson több váci. szentendrei alkotó részvétele lenne indokolt. E seregszemle immár új országos műhely, ahol a közös előrehaladást gyorsítja, fokozza a sok árnya­lat és kezdeményezés. Nemes epizód az a kertbe helyezett portré — Pap Gyula alkotása, amelyet szinte utolsó műként nagymarosi környezettel álmo­dott meg a Bauhaus neves egy­kori festője és konstruktőre. A Majális elemzése Remek összegezés a Csók István Galériában Eigel István újabb bemutatkozása, amely jelzi: Eigel töpreng, miközben fest, s nemcsak bravúrosan húzza az ecsetet. Nemrég Szi­nyei Merse Pál Majálisát ele­mezte mai környezetben és idő­ben. Most ez a komplexitás egybeömlő arcok sokaságával, antik romokkal és autótemető­vel együtt jelentkezik. Fontos dolgot érzékeltet, a képi minő­ség és a szemetes látvány egy­ségét, a zavar és a harmónia küzdelmét. Ebben az ütközet­ben Eigel nem közömbös, ha­nem emberi és művészi elhi­vatottságával áll erős szövet- ‘ ségesként a jó erők. a haladás oldalára, s növeli festményei­nek friss és átható értékeivel, eszközeivel a veszélybe került holnapunkat. Környezetkultúra A Bartók Galériában ipar­művészek csoportkiállítása lát­ható. A textiltárgyak, ötvös­munkák, kerámiák sugallják eg ’részt ezen művészeti ágazat hazai erőállapotát, másrészt a helyes irányt és a soros teen­dőket; minden iparművészeti műfaj együttes offenzíváját a közeljövő környezetkultúrá­jáért, amelyet csak egy szerve­zett ipar és sokoldalúan kép­zett iparművészgárda képes együttesen megvalósítani. Mar­tos Katalin szőtt falkárpitjai, Sziszák Mihály takarékos, ám annál tisztázottabb eszközzel érvelő fatálai jelentik a mérté­ket. Csavlek Etelka különleges ambíciója és tehetsége révén két műfajban alkot. Operaéne­kes és keramikus, Puccinit énekel az Operaházban és a Pillangókisasszony alakjait já­tékos leleménnyel és ének­hangjához hasonló iparművé­szi formakultúrával álmodja kerámiáiig. Várad! László »»Rádiófigyelő Losonci Miklós MOZIMŰSOR DECEMBER 1-TOL 7-IG ABONY 1—2: Egy zsaru bőréért* 3—4: Akit Bulldózernek hívtak 5—6: Óvakodj a törpétől** BUDAÖRS 1—4: A nagy balhé 5—6: Délibábok országa CEGLÉD, Szabadság 1—7: Donald kacsa és a többiek (du.) Excalibur I—II.** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 1—7: Portrék korhű keretben 3—4: Krisztina születésnapja (du.) DABAS 1: Az út* 1—2: A szép ismeretlen (du.)/ 3—4: Kvartett*• 5: Csak semmi pánik, • • • DUNAHARASZTI 1: Bűnös életem 2: Eltűntek az élők között* 3—4: Alomvilág (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) 5—6: Akiket forró szenvedély hevít** DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—4: Az álarcos lovas legendája 3—4: Az idő ural (du.) 5: Egy kényelmetlen tanú 6: A pártfogolt* DUNAKESZI, József Attila l: Maria Braun házassága** 4: Georgia barátai* 5: Az álarcos lovas legendája 7: Hárman a slamasztikában ÉRD l: Vörös föld* 2: Kaliforniai lakosztály* 4: A szultán fogságában (du.) Együttélés (este) 5—6: Csillagok háborúja I—II. 6: Ólomidő* (este) FŐT 1—2: Sógorok, sógornők** 3: Negyvenegyedik 4: A névtelen vár (du.) Szárnyalás (este) 5—6: A francia hadnagy szeretője** GÖDÖLLŐ 1—4: Kisértet Lublón (du.) Ben Hur I—n. (este) 5—7: Egri csillagok I—II. (du.) Magánélet (este) GYAL 1—2: Az utolsó metró* 3—4: A Birodalom visszavág 5—6: Kvartett** KEREPESTARCSA 1—2: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** 3—4: Ez Igen!* 5—6: Egymásra nézve*** MONOR 1—2: Akit Bulldózernek hívtak 3—4: Vük (du.) Óvakodj a törpétől** (este) 5—6: Fcketcszakáll szelleme 7: Az út* (du.) Harmadik nekifutás* (este) NAGYKÁTA 1—4: Gyilkos bolygó** 4: Vízipók — csodapók (du.) 5—6: Eltűntnek nyilvánítva 6: A halál Antoniója*** NAGYKÖRÖS, Arany János 1—2: Mennyel seregek 3—4: Egy zsaru bőréért* 5—7: Sógorok, sógornők** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 1—4: Indiánkaland Ontarióban* 3—4: A korona elrablása, avagy ... (du.) 2: A halál Antoniója*** (éjjel) 5—7: Matyi, miért nem szeretnek a lányok? PILISVOROSVAR I: Együttélés* 2: Rohanj velem 1 4: A macska rejtélyes halála* 5: Viirös föld* POMAZ 1—2: Csillagok háborúja I—II. 3—4: Hárman a slamasztikában 5: A festő felesége RÁCKEVE 1—2: A bobra napja** 3: Bűnös életem 4: Talpra. Győzd !• 5—6: Malmok bolygója* SZENTENDRE 1—4: Zöld rakéták (du.) 1—2: Magánélet (este) 3—4: Akiket forrö szenvedély hcvft** (este) 5: Egyiptomi történet (du.) 5—7: A nagy balhé SZIGFTSZENTMIKLÖS 1—2: Piedone Egviptomban 3—4: Fedőneve: Jégmadár (du.) Majmok bolygója* (este) 5: Bűnös életem 6: A briliánskirálynő bukása TAPiÓ^StE 1—2í Eltűntnek nyilvánítva 3—4: A lator** 4: Rohanj velem! (du.) 5: Katasztrófa földön-égen I—II. VÁC, Kultúr 1—4: A fej nélküli lovas (du.) A francia hadnagy szeretője** (este) 5—7: Kere*7tül a nagy vízválasztón fdu.) 5—6: Elcserél* szerelem (este) 7: Vörös föld* (este) vecsés 2: Délibábok országa 3—4: Rosszúvágy** 5—7: Ben Hur I—n. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom