Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1983. NOVEMBER 29., KEDD Ahol már jó az eg^ütlműködés Fejlesztési előrejelzés húsz évre fíaasitsmmmss -atmimis&s'mm vaui i^ifMTWüiaKaHaBBSiiMMEaaMgaaBBMKgHmBOMBKBMMBaarniaiMff^rMiM^ Térképpel, tájolóval hidalnak Nem hagyják lekörözni magukat iá tanuló, jó sportoló országos bajnokok Olvasóink fóruma Fűtetlen autóbuszok A hideg idő beálltával min­dennapos panaszunk, hogy a Gödöllő—Veresegyház vona­lon fűtetlenek az autóbuszok. A megállókban várakozó uta­sok is dermedten kénytelenek állni, mert sehol sincs meg a lehetőség, hogy melegben te­gyék ezt. A teljesen hideg, sőt néha bekapcsolt szellőztetővei közlekedő autóbuszokon ala­posan megfázhatunk. Az uta­sok többszöri megjegyzéseit a gépkocsivezetők élcelődve ve­szik tudomásul. November 24-én, a Veres­egyházról 19 órakor induló autóbusz vezetőjét például ha­tározottan megkértem: adjon magyarázatot a hideg jármű­vel kapcsolatban. Ö azt mond­ta, hogy nem kapnak elég üzemanyagot a fűtésre. Az a véleményem, hogy a népgazdaság nem takarít meg Néhány hónapja igen sokan láthatták a televízióban is az eseményt, amikor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági gépészmérnöki karának épületében átadták Amerigo Tot monumentális alkotását, A mag apoteózisa című domborművét. E nagyszerű, valóban re­mek alkotás igen sok látoga­tót vonz. Néhányan persze arra gondolnak: ez a bronz­dombormű valahol az egyete­Gödöllő, művelődési pont: Egészségügyi filmek vetíté­se az Erkel Ferenc Általános Iskola egészségőr csoportjá­nak, 14 órakor. Légy jó mindhalálig című film vetítése, 16 órakor. Házimuzsika. Vendég: Tor­ma Gabriella zongoraművész, 19 órakor. Ünnepi dekorációk kiállítás, megtekinthető 15-19 óráig. önkioldó 1. csend, fotóki­állítás, megtekinthető 16-20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, megte­kinthető 14—18 óráig. A nap programja köz­annyit a fűtőanyaggal, amenv- nyit a közlekedésben megbe­tegedett emberek táppénzben felvesznek és betegségük miatt a munkából kiesnek. A közérzetről már nem is szól­va. Arra kérjük a Volánt, adjon annyi üzemanyagot, hogy ne csak a vezetőfülkében, hanem az utastérben is legyen leg­alább elfogadható hőmérsék­let. Megfigyeltem azt is. hogy nem mindig tartják be az in­dulás időpontját; az is fon­tos, hogy ne induljanak el hamarább. Ahol pedig a vo­natra várnak az autóbuszok, a máshonnan jövő, várakozó utasokat a vonat megérkezése előtt is engedjék fel h buszra. Szarvady János, Gödöllő, Stromfeld sétány 9., III. 2. mi épület külső részén vagy a mindig szépen gondozott egyetemi parkban van. Nem. Az aula főfalának ékessége a magyar származású, világ­hírű művész alkotása, éppen ezért csak akkor látogatható, ha az egyetem gépészkari épülete is nyitva van. Vagyis munkanapokon 8-tól 17, szom­baton és vasárnap 10-től 16 óráig látható a mag mo­dern alkotásba foglalt meg- dicsőítésének folyamata. Iklad, Ipari Műszergyár: Nyitott klub kettőtől ötig. Isaszeg, falumúzeum: Családi fotók Isaszegen, ar­chív fotókiállítás, megtekint­hető 14—18 óráig. Kelnek, erősödnek u ősziek Amint annak hírét vettük: újabb megtiszteltetés érte egyetemünk egyik vezetőjét, dr. Lehoczky László egyetemi tanárt, a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kar dékánját Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága mező­gazdasági gépesítési munka­csoportja ismét elnökévé vá­lasztotta. Ebből az alkalom­ból beszélgettünk Lehoczky professzorral. Közös gondok — Mikor és milyen céllal alakult a mezőgazdasági gépe­sítési munkacsoport? — Az Európai Gazdasági Bizottság, mint az Egyesült Nemzetek úgynevezett regio­nális szervezete csaknem 30 évvel ezelőtt alakult. Felada­ta az volt, hogy az európai régió különleges gazdasági kérdéseivel foglalkozzék. A gazdaság fő ágaira külön al­bizottságokat hoztak létre, többek között a mezőgazdasá­git is. — Annak érdekében, hogy a mezőgazdasággal kapcsola­tos szakmai problémákat az adott országok képviselői meg­vitathassák, létrehoztak kü­lönböző munkacsoportokat. így alakították meg a me­zőgazdasági gépesítési munka- csoportot is, amely már 29 éve működik. Tagja minden euró­pai ENSZ-tagország és az USA is. Az USA azért került ebbe a régióba, mert műsza­ki, mezőgazdasági problémái közel állnak az európaiak­hoz. — Milyen témákkal foglal­koznak a munkacsoportban? — A csoport évente ülése­zik és emellett csaknem éven­te tanulmányutat is tesz egyes országok meghívására. Az ülés mindig azzal kezdődik, hogy a tagországok jelenlévő szakértői kerekasztal-beszél- getés formájában beszámol­nak az elmúlt év legfonto­sabb mezőgazdasági műszaki fejlesztési problémáiról, ame­lyek megoldásával országuk­ban foglalkoztak. A kerek- asztal-beszélgetésből azután következtetéseket lehet levon­ni arra, melyek azok a közös gondok, amelyek minden or­szágot vagy csak bizonyos régiókat érintenek. A napirend másik részében jelentéseket vitatnak meg. A jelentések az említett mó­don, valamint a tagországok által felvetett általános érdek­lődésre számot tartó mezőgaz­dasági, műszaki kérdéseket érintenek. Például a nedves­kukorica betakarításának gé­pesítési kérdése vagy a me­zőgazdasági üzemen belüli szállítás módszerei, eszközei, szervezési megoldásai. Az ülésen elsősorban szak­mai viták folynak. Ezek a vi­ták persze nem választhatók el a különböző országok föld­rajzi, természeti adottságaitól, de még kevésbé mezőgazda­sági struktúrájától és társa­dalmi berendezéskedésétől. Legutóbb egv olyan jelentés vitája folyt, amely a mezőgaz­dasági gépek üzemen kívüli tárolásával, ápolásával, kar­bantartásával és javításával kapcsolatos szervezési kérdé­seket ölelte fel. Tetszés szerint Nyilvánvaló, hogy egész más a helyzet egy olyan or­szágban, mint például a miénk, ahol szocialista nagy­üzemek vannak és tervgazdál­kodás folyik, s megint más ott. ahol a kis családi birto­kok, illetve az úgynevezett nagyüzemek is magánkézben vannak. Éppen ezért az a szokás — ott, ahol tényleg nagyok a különbségek —, hogy a je­lentést két részből állítjuk össze, az egyik az úgyneve­zett nagyüzemi, a másik a családi üzemekre alapozott mezőgazdaságról szóló jelen­tésrész. Ebben az esetben az egyik jelentést egy szocialista ország, például az NDK, a másikat egy tőkésország, pél­dául az NSZK szakértői állít­ják össze. Vannak olyan esetek, ami­kor nem a társadalmi forma, hanem regionális körülmé­nyek miatt kell két részből összeállítani a jelentést. Pél­dául a zöldtakarmányok be­takarítása esetében, ahol dön­tő műszaki különbségek van­nak a síkvidéki és a hegyvi­déki mezőgazdaságok között. — Hoz-e döntést a munka- csoport, s ez hogyan hat ha­zánk és a tagországok mező- gazdaságára? — Döntéseket a munkacso­port nem hoz. Javaslatain­kat, kutatási eredményeinket — mint már mondtam —, mindenki tetszés szerint fel­használhatja. A mi esetünk­ben például a kapott anyago­kat a MÉM felhasználja a Személyi számítógépkezelői tanfolyamot indítanak novem­ber végén a gödöllői művelő­dési központban. A tanfo­lyam tíz alkalommal két-há- rom órás elfogalaltságot je­lent a vállalkozóknak, akik­nek az agrártudományi egye­tem szakemberei segítenek már abban is, hogy milyen számítógépet válasszanak. Gyaloglás és tájfutás. A vi­dékünkön élők közül kevesen tudnának hosszasabban be­szélni e két sportágról, kivéve természetesen azokat, akik gyakorolják a testedzés eme módját. Járásunk két diákja ezekben a sportágakban ért el a saját korosztályában orszá­gos eredményeket, s mivel a tanulásban sem hagyják ma­gukat lekörözni, elnyerték a Jó tanuló, jó sportoló címet. Ferenczy Tímea isaszegi la­kos, aszódi gimnazista. Idén a tájfutás országos középisko­lás bajnoka. Kúszva nyert egerút — Más sportágaktól elté­rően, verseny közben nehéz benneteket szemmel követni! — Nem látványos sport a tájfutás, nincsenek nézőink sem Viszont mi nagyon jól szórakozunk. A legszebb pil­lanatok közé tartozik, amikor átöltözünk a versenyruhánkba. Ez nem a szurkolóknak szól, hanem a terephez igazodik. Nem baj, ha itt szakadt, ott foltozott a melegítőnk. A cél­ban úgysem lehet ráismerni. — Mit kell tennetek a győ­zelemért? — Tájolóval és térképpel a kezünkben indulunk a renge­tegbe és az ellenőrző pontok érintésével igyekszünk a cél­ba jutni, természetesen minél gyorsabban. Bár kötetlen út­magyar mezőgazdaság mű­szaki fejlesztési koncepciói­nak kidolgozásánál, tervezé­sénél. Az Ipari Minisztérium tervező és mezőgépgyártó szervezete saját gépeinek fej­lesztésénél előre láthatja, hogy milyen irányban halad a világ. Mikroprocesszorok Készítettünk a munkacso­portban olyan anyagokat is, amelyek a gépesítés prognó­zisát 20 évre előre meghatá­rozták. Továbbá foglalkoz­tunk a magajáró arató-cséplő gépek fejlesztésével is, amit a gyártók nagyon jól fel tud­tak használni. Ezenkívül a legaktuálisabb témák is na­pirendre kerültek, mint pél­dául a traktorok fejlesztésé­ben ergonómiai szempontok érvényesítése: mikroprocesz- szorok, számítógépek alkal­mazása a mezőgépek irányí­tásában, szabályozásában. Ezek mindenkit érdekelnek, egyaránt fontosak a gépgyár­tók, gépforgalmazók, de leg­inkább a mezőgazdasági üze­mek számára. Sz. T. A tanfolyamon a döntéselő­készítés, az optimalizálás és az adatbázisok kezelésének mó­dozatain túl az állóeszköz, illetve az anyaggazdálkodás, a különböző mérési folyamatok statisztikai kiértékelését, va­lamint a mikroprocesszoros gépek elméleti és gyakorlati kérdéseit is megismerhetik a hallgatók. vonalakon haladunk, furcsa módon az erős versenyeken igen szorosak az időeredmé­nyek. — Előfordul, hogy valaki egy ügyesebb tájfutó nyomába szegődik és a térkép helyett társa lépteit figyeli? — Találkoztam már ilyen magatartással, de nem ez a jellemző. Furfanggal, cselekkel kell túljárni ellenfelünk gon­dolkodásán. Egyszer kúszva nyertem egérutat, s úgy jutot­tam el az ellenőrző helyig. Máskor viszont megnyugtató érzés sporttárssal találkozni, ugyanis az erdők terjedelme­sek és könnyű bennük igazán eltévedni is. — Hol jártál a nyáron? — A legszebb napokat Ausztriában, Burgenlandban tölthettem a magyar váloga­tottal. A pinkafeldi ötnapos verseny egy napja a Világ Kupa-viadal része volt, az egész táborozás pedig a ha­zánkban megrendezett világ­bajnokságra történő válogatást is szolgálta. Mindig van meglepetés — Mi az a sajátosság, amiért különösen szereted a tájfutást? — Sok ilyen van. Például a természet szépsége, az isme­retlen kihívása. Ebben a sport­ágban mindig történnek meg­lepetések. Kiugorhat valaki egy-egy versenyen is. Az at­léták lehetőségei korlátozot­tabbak, azaz ismertebbek, ki- számíthatóbbak a képességeik. A legfontosabb a nagyszerű, baráti társaság. Versenyek előtt és után többet vagyunk együtt az atlétáknál, akik csupán egy-egy szám erejéig látják egymást. Tavasz és ősz — Az őszi versenyek után pihenő következik? — Igen. December közepé­től kezdem csak az alapozást, jövőre már a serdülő helyett az ifjúsági kategóriában ver- senyzek. Az idei országos rangsorban — még nincs ké­szen — valószínűleg barát­nőm, Káló Edina mögött a második helyen állok. Felké­szülésemben változás, hogy ezentúl a GEAC szakosztályá­val edzem majd. Poldán Ferenc gödöllői la­kos és a gödöllői szakmunkás- képzőbe jár, autószerelő lesz. Van egy Simsonja is, mégsem technikai sportágat választott, hanem a gyaloglást. A serdülő „A" kategóriában idén csa­patban és egyéniben országos bajnok. — Szeretsz gyalogolni? — Igen. Hatodik osztályba jártam, az Erkel Ferenc isko­lában, amikor Kirchoffer ta­nár úrnál öten is jelentkez­tünk sportolni. Most körülbe­Régen volt ez is: záporeső a környéken vasárnap délután és este. Bagón dörgött, villám- lőtt is. Szóval megjött a várva várt eső. Vajon mit szólnak hozzá? — tettem fel a kérdést hétfőn délelőtt egy gazdaság­ban és a nagy záporesők ide­jén gyakran hívott tűzoltósá­gon. — Gödöllői kerületünkben 42, a kartaliban 32, míg a hat­van—nagygombosi kerületünk­ül harmincán vagyunk, gya­loglók, hosszútávfutók egy csapatban edzünk. — A laikus számára eléggé különböző sporttevékenységek! — Mindkettőhöz nagy álló- képesség szükséges, ezért gya­korlunk közösen. Mi, gya­loglók is futunk hosszú távo- kat. Gyaloglásban az én tá­volságom tíz kilométer. A felnőttek a 20 és az 50 kilo­méteres számokban verse­nyeznek. Néhány ezer kilomé­ter már a lábamban van. — Melyek a gyaloglás leg­főbb szabályai? — Egyik lábnak mindig a földön s egy pillanatra nyújt­va kell lennie. A csípőnek a lépések nyújtásában van nagy szerepe és abban, hogy egyen­letesen, hullámzás nélkül mo­zogjon a felsőtestünk. Tehát nem lehet akárhogy gyalogol­nunk. — Mindennap °dzünk, elő­fordul, hogy kétszer is. Nyá­ron ritkák a versenyek, télen fedett csarnokokban futunk, a gyaloglók kedvenc évszakai a tavasz és az ősz. A GEAC- pálván és az egyetem körüli utakon gyakorlunk. Verseny­zés közben leginkább az ellen­felekre gondolok. Beállók egy ritmusra, s a hajrában változ­tatok, ha szükséges. A kanya­rokat levágjuk, de az aszfalt­ról — ellentétben a tájfutók­kal — nem térhetünk le! Betörtek a gyaloglók közé — A hölgyek ezt a sport­ágat még nem hódították meg? — Már ők is betörtek a gyaloglók közé, két éve ren­dezték Magyarországon az első viadalt számukra, jövőre baj­nokot is avatnak közöttük. Balázs Gusztáv Tányérok Szinte csaknem minden válto­zatlan. Az iliiadi nemzetiségi tárházban megőrizték az egy­kori tulajdonos használati tárgyait, a hajlék teljes bútor­zatát. Népi festésű tányérgyűj- teménye a környéken egyedül­álló. Képünkön: a helybeli út­törők egy csoportja a múzeum­ban HancsovszU) János felvétele Az őszi ba|stok Befejeződött a péceli kispá­lyás labdarúgó-bajnokság őszi idénye. A félidős bajnok — amint az várható volt —, a Pécel—Isaszeg Áfész csapata lett, második a Medosz, míg harmadik az idény végére erősen feljavult Gagarin tér. A három csapat kimagaslott a kilenccsapatos mezőnyből, ugyanakkor meglepetés, hogy az évek óta élbolyban tanyázó Club ősszel az utolsó helyen végzett. Az utolsó forduló eredményei: Medosz—Vasipar 1-0, Áfész—Vásártér 3-0, Ga­garin tér—Költségvetés 3-0, Köztársaság tér—Club 2-2. A góllövőlistát Lestár II. (Köz­társaság tér) és Rácz L. (Költségvetés) vezeti hat gól­lal. ben 40 milliméter csapadékot mértek. Nem is tudom hirte- lenében, mikor esett utoljára eső, ha gondolja ennek is utá­nanézünk — mondja Szabó György, a gödöllői Tangazda­ság igazgatóhelyettese telefon- hívásunkra. — Az a lényeg, hogy a mintegy 2 ezer 800 hek­tár őszi vetésű gabonánknak igen jól jött a csapadék, éspe­dig azért, hogy a kikelés kö­zelítse a száz százalékot, ami meg már kikelt a búza, az jól erősödjön, bokrosodjon. — Vasárnapig mennyi volt a földek csapadékhiánya a tangazdaság ban? — Kétszáz milliméter. En­nek is köszönhető, hogy a ve­tési időszak második felében földbevetett magvak kelési fo­ka igen gyatra, alig hatvan százalékos volt. — Hogy kellene eső még, az ezek után nem kétséges? — Így van. Szinte minden mennyiségben jöhet, mert a földek ilyenkor tartalékol­ják a csapadékot. Ja, és enyhe időt várunk, hogy a csapadék beszivódjon, a növényállo­mány erősödjön. Intézkedni efelől aligha tud­nánk. Ehelyett továbbléptünk egyet a kérdéscsokorral. — Mit szól a kiadós esőhöz? — hívtuk a telefonhoz Grenács József tűzoltóőrnagyot, a vá­rosi-járási tűzoltóparancsnok­ság helyettes vezetőjét, még­hozzá azért, megtudjuk: kér- tek-e segítséget a zápor után, vagy alatta a városból. — Ezúttal szerencsére nem szolgálhatunk szenzációval. Nem volt munkánk, nem áz­tak be az üzletek, közintézmé­nyek pincéi, úgy mint várjon csak, mikor is...? Valamikor tavaly lehetett egy na^y eső. akkor segítettük ki a húszas népboltot. Igaz, akkor ott va­lami vezetéket kötöttek be, azért folyt a pincéjükbe a csa­padék. F. I. M Moziem« Mennyei seregek. Színes magyar film, 4, 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Téti elfoglaltság ismerkedés a számítógéppel Agrártudományi Egyetem Látogatott dombormű

Next

/
Oldalképek
Tartalom